Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

IASS január 24. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Évvégi számadás H Tolnai Selyemfonógyár 1957. évi termeléséről H*!*E*E’K Egy gazdasági év tervteljesítésé­nek, egy gyár évi munkájának ér­tékelésére az éves mérlegbeszámoló ban. Havonta átlagosan 15—20 iga­zolatlanul hiányzott munkanapot tar tanak nyilván. Különösen az új mun­dik negyedévben a felfutás. Időjárás jelentés Várható időjárás péntek estig: Eel- 'hős idő, sokhelyen, főként a Dunán- Szülői''’ Munkaközösség-^ln5kök7 föíd­— Kedden a Megyei Nőtanács helyiségében a szekszárdi járásból 30 asszony jött össze megbeszélésre. is ezért lassúbb túlon további havazás. Várható legmagasabb nappali hő­nyújt lehetőséget. Ezekben a napok- kások körében tapasztalható ez, ok­ban a Tolnai Selyemfonógyárban az üzem adminisztratív dolgozói a mér­legbeszámoló készítésével foglalkoz­nak. Az elmúlt évi adatok összesí­tése után tudják majd meg azt, hogy milyen eredményesen dolgoz­tak, milyen nyereséggel zárták az évet. Az eddigi adatok szerint az elmúlt évet nyereséggel zárták, és körülbelül két heti munkabér kerül kiosztásra nyereségrészesedésként. A termelésről, a minőségről, átlagkere­setről, a selejt alakulásáról és az anyagmegtakarításról állítottunk ősz sze táblázatot, melyek a gyár el­múlt évi munkáját tükrözik, össze­hasonlítással az 1956-os év hasonló időszakával. Az 1957. IV. negyedévi adatok tájékoztató jellegűek. Termelés Az elmúlt évben a gyenge gubó- termés miatt, a vártnál alacsonyabb termelési eredmények születtek, de így is a havi, negyedéves terveket teljesíteni tudták. Táblázatainkban az 1956-os évet vettük 100-nak. 1957 fonal cérna termelés % 154 149 114 156 140 143 tóberben például 22 munkananot hiányoztak igazolatlanul, ebből 11 napot az új munkások. A harma­dik negyedévben a fonodát a szo­kásos évi karbantartás miatt három hétig nem üzemeltették, és a negye­Minőség javítással elért értéknövekedés Ft-ban lí. negyedév III. negyedév IV. negyedév 134 000 46 000 60 000 II. negyedév III. negyedév IV. negyedév A termelés nem emelkedett egyen­letesen a munkásszaporulattal — a Az elmúlt években sok baj volt a termékek minőségével, násy volt az anyagfelhasználás. Mint tábláza­tunkból kitűnik, a minőség javításá­ból eredő megtakarítások számotte­vőek, de nem arányosak. Időbeni közbelépéskor azonban, a szükséges intézkedések megtételével növelni tudták volna arányosan a megtaka­rítást, annak ellenére, hogy rossz gubót dolgoztak fel. Jelentős sze­repet játszott a minőségi bérezés be­vezetése is. Főleg ez az oka a több mint kétszázezer forintos anyagmeg­takarításnak. Ugyanis figyelembe vették, hogy egy-egy munkás meny­nyi gubót használ fel egy kiló fonal előállításához. A norma szerint 3,54 kiló gubóból kellene egy kiló fonalat előállítani. Minden munkásnő, ame­lyik a normán belül készíti a fona­lat, az dekagrammonként 60 fillért munkásszaporulat 30 százalékos volt kap, minőségi bérezés címén. Ez az Minőség, anyagmegtakarítás Az alapanyag, a gubó drága. S ép­pen ezért fordítottak nagy gondot a "ubótakarékosságra. Ezzel szorosan összefügg a.minőség javítása is. Se­lejt különösen a cérnázóban volt, ahol a munkások több mint felét 1957-ben vették fel. Fonodái gubófelhasz- Cérnázói nálás megtakarítás Ft-ban selejtkár Ft-ban 53 000 78 000 129 000 83 000 96 000 20 000 60 000 forint munkabértöbbletet je­lentett volna. És ezzel velejárt vol­na az, hogy semmi nyereségvissza­térítést nem kapnának. A selyemfonógyárban az elmúlt évben eredményes munkát végez­tek, rendszeresen teljesíteni tudták a terveket és a termelés meghalad­ta az 1956-os színvonalat. Ebben az évben még magasabb tervszámokat kaptak, a teljesítésre minden lehe­tőség megvan. Sőt még növeli majd az eredményeket az, hogy az idén már a tavaly felvett munkások egyenértékű munkát végeznek a gyár régebbi dolgozóival. Pálkovács Jenő művesszövetkezeti nőbizottsági el­nökök. Mősz Gyuláné ismertette kettő—mínusz öt fok között. Y* * 1957-ben —■ A termelés mennyiségi növelése tekintetében sokkal jobb eredményt tudtak volna elérni ak­kor, ha a gubó jobb minőségű. Most folynak kísérletek, hogy az elkor- csosodott, sok esetben fonodái fel­dolgozásra nem alkalmas selyemgubó helyett, a hazai éghajlatnak, igé­nyeknek legjobban megfelelő her­nyókat ki tenyésszék. A létszámhoz viszonyítva a termelés egyenetlen növekedése a sok tanuló miatt is van. Ezek teljesítménye ugyanis csak legkorábban félév után éri el a gyakorlott fonónők teljesítménvét. Az elmúlt évi eredményes munkát mint árnyék kíséri, a sok igazolatla­nul mulasztás s ennek is nagy sze­repe van a termelés lassú felfutásá­Nost szerezze be HÓLÁNC szükségletét, méret után raktáron tartunk külön­féle hóláncokat Csepel gépkocsikhoz vontatókhoz, valamint személygép­kocsikhoz. Megrendelésre vidékre is szállítunk, MEZŐSZÖV VÁLLALAT Szétszórd Telefon: 23-37 intézkedés jó volt és nem ritka az olyan munkás, aki 10—12 deka gu­bót is megtakarít egy műszak alatt. A minőségjavítás és a gubóíelhasz- nálás egy, összetartozik és a továb­biak foTyamán még javulás várha­tó, ugyanis ebben az évben már jobb minőségű gubóból végeznek fonást. A negyedik negyedévben a cér­názóban is javult a munka, keve­sebb lett a selejt. Eg”- százalékkal kevesebb selejtet készítettek, mint a második és harmadik negyedévben együttvéve, ez a munkások gyakor­lottságának eredménye Átlagkereset, munkabér ... A jó bérezési forma kialakítása sok gondot és munkát adott a gyár vezetőinek. A fonógyár két legfonto­sabb üzemében vizsgáltuk az átlag- keresetek alakulását. Átlagkereset 1956 1957 Fonoda 953.40 Ft 1119.30 Ft Cérnázó 947.10 Ft 947.10 Ft Gyári átlag 817.00 Ft S64.00*Ft ’ A cérnázóban a fizetések nem emel kedtek 1956-hoz viszonyítva.^ 1956- ban a cérnázóban egy munkás két gépet kezelt, az elmúlt évben vs­áig két munkás három gépet. Te­hát kevesebb munkáért ugyanannyi bért kaptak, mint az 1956-os évben, a 25 százalékos terheléscsökkentés mellett. Az .elmúlt évben a gvár- ban béralaptúllépés nem volt. A gyár munkaügyi osztályvezetője tájékoz­tatása szerint, ha egy hónapban 1 szá zalékkal túllépték volna az átlagóra­bért, akkor az egész évben közel mérséklet pénteken. Keleten mínusz előttük a Budapesten lezajlott Nő­kettő, plusz egy, Nyugaton mínusz konferencia határozatait. A megbe­szélésen határozat született a köz­ségi nőbizottságok és a szülői munka közösségek együttműködéséről. . — A Magyar Honvédelmi Sport­— A bikácsi erdészet területén a szövetség január 24-én Dombóvárott mostani fakitermelési idényben 8 járási küldöttértekezletet tart. Az ér. ezer köbméter fát termelnek ki. Ezt tekezleten az ideiglenes elnökség a famennyiséget mintegy 90 erdő- számol be a végzett munkáról. Ezt részletben termelik ki, mivel itt az követően a küldöttek megvitatják a erdőség úgynevezett „kultúrerdő’“ és különböző problémákat, majd meg­szétszórt, kisebb, nagyobb erdőre- választják a végleges elnökséget. Az székből áll. értekezletet a járási pártbizottságon tartják. — A nagydorogi községi KISZ — A Bonyhádi Zománcgyárban szervezet a farsangban előadásra ké- szobát rendeztek be a lányok részére, szül. Csiky Gergely: „Nagymama“ amelyben szabadidejükben kézimun- című színművének próbái folynak kázhatnak, szórakozhatnak különböző jelenleg, február végén kerül sor az társasjátékokkal, olvashatnak. Bizo- előadásra. A dohánybeváltó üzem nyára nagy népszerűségnek örvend KISZ szervezete az „Árva fulcsa” majd a „leányszoba.“ című színművet tanulja, ők egy ké- ■— Az elmúlt év során 50 ezer ío- sőbbi időpontban lépnek a közönség rintot költött a harci Uj Éiet Ter­eié. A községi szervezet terve az, meló’sző vetkezet különböző kisgépek hogy a szomszédos községekbe, Sár- és felszerelések beszerzésére, szentlőrincre, Györkönybe, Kajdacs- ~- A tél beálltának hatása a mező- ra, Bikácsra is ellátogatnak és ott is gazdasági szaküzletekben is éreztette bemutatják a „Nagymamá‘’-t. — A TTIT biológiai szakosztálya a múlt év utolsó negyedében hat elő­adást tartott. Az előadásokon 132 hallgató vett részt. hatását, ugj'anis az utóbbi időben nagyobb mennyiségben igényeltek lópatkót, patkószöget és sarkot a MEZÖSZÖV-től. A havas, fagyos úton igen fontos a jó patkó a lovak lábán. A pártoktatás helyzete Tamási község alapszervezetében „Inkább kevesebbet, de jobban!1’ propagandistákat. Tapasztalt,, jó fel- színvonala, látogatottsága messze el- Ebből a fontos elvből indultak ki a készültségi! elvtársak ők, s nagy rész- maradt a többiekétől. A hiba kétol- tamási MSZMP alapszervezetének ben nekik köszönhető, hogy érdekes, dalú. Egyrészt az időpont megválasz- vezetői is, az ezévi oktatás megszer- szemléltető előadásukkal, vitavezeté- tása nem volt megfelelő a foglalko- vezésénél. Az előbbi években még sükkel eggyékovácsolták a tanulnivá- zások számára, másrészt fennáll a nem egyszer megtörtént, hogy a hall- gyök kollektíváit. hallgatók egyrészénél a tanulási fe­gatókkal való beszélgetés körül akad- A vezetők, a legfejlettebb párttá- gyelem lazulása. tak hibák. Az új oktatási év előtt gok példamutatása sem maradt el. A A hibák kiküszöbölésénél e két azonban nemcsak több taggyűlésen Marxizmus—leninizmus kérdései tan alapvető tényből indulnak ki. Az ed­ismertették a párttagsággal a tanulás folyamon elsősorban a pártvezetőség digieknél sokkal körültekintőbben jelentőségét, a Szervezeti Szabály- tagjai, a pártcsoportbizalmiak vesz- választják meg a foglalkozások idő- zatban is lefektetett kötelességét a nek részt. pontját és a lazaságok ellen is harcot parttagoknak, hanem személy szerint Az oktatás területén elért sikerek- indítanak. is beszélgettek a hallgatókkal a párt- hez az is hozzájárult, hogy a meg- Ez utóbbira már jó előre gondol- szervezet vezetői és a pártcsoportbi- indulás óta is taggyűléseken és főleg tak is. Már a beinduláskor elhatároz- zalmiak. vezetőségi üléseken rendszeresen ták, ha ilyen hibák előfordulnak, a Két oktatási formát indítottak, az megtárgyalják a párttagság tanulásé- hiányzókat a pártvezetőség tagjai, a „Időszerű * kérdések“ tanfolyamát nak, fejlődésének menetét, tanulsá- pártcsoportbizalmiak személy sze- és ,a marxizmus—leninizmus kérdé- gait. Legközelebb pedig az oktatási rint keresik fel, s emlékeztetik őket seivel foglalkozó szemináriumot. Az felelőst számoltatják be az oktatás nemcsak ígéretükre, hanem a Szer­ifjúságra is nagy gondot fordít a beindulása óta végzett munkájáról, vezeti Szabályzatban lefektetett kö- pártszervezet. A számukra nyújtott segítség egyik formája, hogv 8—10 Mindezek mellett, természetesen a KISZ fiatalt is bevontak az „Idő- vezetőség tagjai, elsősorban Rózsa szerű kérdések” tanfolyamára elvtárs. az alapszervezet titkára sze­mélyesen is ellenőrzi az oktatási Nem kis gond volt a propagandís- munka menetét. A jó eredmények ták kiválogatása sem. Nagyon jól mellett így negatív dolgokat is vett tudják, a szemináriumok sikere észre, s a legközelebbi vezetőségi és kát siker koronázza. S akkor termé- nagyban függ az előadóktól is. Ko- taggyűlés már foglalkozik is a hibák sfttesen sokkal nagyobb erővel és vács és Bedő elvtársakban megtalál- kiküszöbölésével. A helyzet ugyanis eredménnyel tudnak harcolni pár­ták a követelményeknek megfelelő az, hogy a legutóbbi szemináriumok tunk politikájának végrehajtásáért. telezettségükre is. Ez szerint pedig minden párttagnak kötelessége fej­leszteni marxista—leninista tudását Az eddigi eredmények figyelembe­vételével, úgy gondoljuk nem kétsé­ges, hogy lelkiismeretes munkájú­A% első l — íregszemcscn olyan a falu, mint a megbolygatott méhkas. A gazdáknak ha szabadidejük van — az pedig napjainkban bőven van — mennek a szomszédhoz, a komához, a baráthoz, vagy éppen a kocsmába, hogy megtudják a legújabb híreket a termelőszövetkezet szervezéséről. Mert az már az iregszemcsei parasz­tok körében nem titok, hogy a köz­ségben új termelőszövetkezet alakul a feloszlott Uj Élet Tsz helyén. Az alakulóban lévő szövetkezet első ala­pítói már megvannak. Tóthi Mihály hetedmagával vállalkozott a szövet­kezet alapítására, s ők már vala­mennyien alá is írták a jegyzőköny­vet, melyben a felsőbb szervek hoz­zájárulását kérik a közös gazdálko­dás megkezdéséhez. De még nem küldték el a kérvényt. Egyelőre vár­nak ... Azt szeretnék, ha többen lennének, legalább mégegyszerennyi. en, mert akkor könnyebb lesz meg­birkózni a kezdeti nehézségekkel. S ennek érdekében szinte csodálatra­méltó kitartással dolgozik a szövet­kezni akaró néhány iregszemcsei gazda. Karácsony óta háromszor jöttek össze, hivatalosan, a tanácsnál, s ki tudja hányszor az egyik, vagy másik parasztember lakásán, hogy megálla­podjanak; hogyan tovább ... Leg­utóbbi megbeszélésükön nagyon fe­szült volt a hangulat, voltak drámai pillanatok. — Barátaim, én azt mondom, kezd­jük meg a tavasszal a közös munkát. Akkor megteremthetjük a közös ál­latállomány részére a takarmányala­pot, 1959-ben már lesz jól jövedel­mező állattenyésztésünk. Ha viszont áz ősszel kezdünk, akkor 1959-ben még nem tudunk közös állatokat tartani. Ne féljünk a kezdeti nehéz­ségektől ... Én ezt mondom!, — nyi­latkozott Győri István, az alakuló tsz egyik tagja. — Várjunk az őszig, én amellett vagyok. Mindenki elvetette a kenyér­nek valót, azt arassuk le és utána kezdjük el a közös munkát — szólalt meg Kovács András, aki szintén alá­írta már a belépési nyilatkozatot. A beszélgetés így folyt tovább. Az egyik amellett kardoskodott, hogy kezdjék meg a tavaszai a közös mun­kát, a másik pedig amellett tört lándzsát, hogy csak az ősszel kezd­jék, addigra többen lesznek, s így mégiscsak könnyebb lesz a kezdet. A vélemények kicserélésével össze­csaptak a nézetek is. És minden ken dőzés nélkül feltették a kérdést egyiknek is, másiknak is így: „Miért nem akarsz jönni, Lajos?“ „Te mitől félsz, Jóska?’“ „Te, János, miért hát­rálsz meg?“ és így. tovább. Tóthi Mihály említett kérdései után olyan csend lett a teremben, hogy szinte kínosan hatott. A csendet Kollár Lajos törte meg. — Engem nem kell agitálni, én tudom, hogy a csoportban mi a hely­zet, négy évig voltam bent és tiszta szívemből mondom, elégedett voltam mindig. De minek engedtük felosz­tani a csoportot... Higyjétek el, mi­kor láttam, hogy szanaszét viszik a szövetkezet vagyonát, sírt a lelkem. Mert mi, akik évekig két kezünkkel építettük a szövetkezetét, tudjuk, hogy milyen nehéz volt..., de nem hátráltunk meg. Ezért fáj, hogy nincs szövetkezet. Én meglett ember va­gyok, de hullottak a könnyeim, ami­kor megláttam, hogy más aratja a nagytáblában azt a búzát, amit mi vetettünk. De mindegy... Ez már elmúlt. Én tudom, hogy lesz itt még virágzó szövetkezet és be is állok. De most még gondolkodom... Én nem szoktam feleslegesen magyaráz­ni, most is megmondom, rám nyu­godtan számíthattok. .. Az első lépések tehát nagyon ne­hezek. De az emberek kitartóan vitat koznak, mert tudják, hogy az első ne­héz lépések után mégiscsak jobb lesz a közösben, több lesz a jövedelem, mint az egyéni gazdaságban. Egy­szóval: a vita végén mégis csak oda lyukadnak ki mindig, hogy akarnak szövetkezetét a községben. Csak, hát ez nem olyan egyszerű, hogy meg­fogja a paraszt a két lova kantárszá­rát és bevezeti a szövetkezetbe... A feleséggel, a családdal sok estén ke­resztül meg kell vívnunk a harcot.. . És persze arra is kell néhány hét, hogy'beleélje magát: a földjét, a jó­szágát, a kocsiját, meg mindent amit bevisz, ne csak ő, hanem az egész közösség a magáénak érezze. És ez nem megy olyan könnyen, máról- holnapra, vita, vívódás nélkül. S ezt meg is kell érteni. De ha már az alapgondolatban egyetértenek, a töb­bi könnyebben megy. Ezt bizonyítja Magyar János és Kollár Lajos pél­dája is, akik ugyan még nem léptek be a szövetkezetbe, de a gyűlés végén kijelentették, a héten még két parasztembert megnyernek a szövet­kezés gondolatának. Sokat beszélgettem, sokat vitatkoz. tam e'gy egész napon át az iregszem­csei szövetkezet alapítóival. Nyu­godt lelkiismerettel írom le: ők iga­zán megérdemlik az elismerést, mert oroszlánrészt vállaltak falujukban a mezőgazdaság szocialista átszervezé­séből. S ha nem adják fel a harcot, célhoz érnek ... Lesz Iregszemcsén újra olyan virágzó termelőszövetke­zet, mint az elmúlt esztendőben volt. És ezt már nem lesz olyan nehéz megteremteni, mint a korábbit... A fát ugyanis nem kell újra ültetni. Molnár Lászlóné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom