Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

1958 január 84. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hogyan javíthatnánk meg megyénk szarvasmarha állományát? Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért A mezőgazdaságban dolgozó szak­emberek ma már jól tudják, hogy a gazdálkodás belterjessé tételének egyik legfontosabb alapfeltétele a szarvasmarhatenyésztés ' fejlesztésé. A szarvasmarhaállomány minőségi és mennyiségi növelésének kérdésével kapcsolatban mégis sok vitát hal­lottunk az utóbbi időben. — Meg­elégedhetünk-e pusztán a magyar­tarka fajta tenyésztésével, avagy a magyar-tarka fajtán belüli bony­hádi tájfajta nagyobb arányú te­nyésztésébe kezdjünk? — Ez a kér­dés foglalkoztatja az állattenyésztő­ket. Egyesek azt állítják, hogy á ma­gyar-tarka marhaállomány fejlesz­tve egymagában is elegendő, s a tajfajta kialakítása szükségtelen. Má sok viszont a magyar-tarka fajtán belüli bonyhádi tájfajta felkutatása és elszaporítása mellett foglalnak ál­lást. A törzskönyvezett szarvasmar­haállományon belül az eredmények már most a kezdet-kezdetén is a bonyhádi tájfajta előnyeit bizonyít­ják, s ezért fontos, hogy beszéljünk róla. A bonyhádi tájfajta A magyar-tarka marhaállomány egyik legjobb, s az ország területén leginkább keresett tájfajtája me­gyénk területén alakult ki, hosszú, több évtizedes, sőt évszázados te­nyésztés folytán. A tájfajta a me­gye mikroklímájához, takarmányo­zási feltételeihez és egyéb tenyész­tési adottságaihoz alkalmazkodva jött létre, s ma már talán már világhír­re is szert tett volna ez a kiváló egyedi tulajdonságokkal rendelkező tájfajta, ha közbe nem jön a má­sodik világháború. A háború folytán felbomlottak a tözstenyészetek. A törzskönyvezett állományok megma­radt egyedei szétszóródtak, s nem egy esetben kedvezőtlen feltételek közé kerültek, vagy a szakszerűtlen tenyésztés következtében más faj­tákkal keresztezték őket. A megye szocialista nagyüzemeiben az állami gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetekben azonban is­mét megtalálhatjuk a bonyhádi táj­fajta törzstenyészeteit. Hosszas, tü­relmes kutató munka eredménve- ként, alapos vérvonal vizsgálat foly­tán ma már sikerült felkutatni és csoportosítani a megye területén a megyei törzsállattenyésztési osztály szakembereinek 21 szocialista nagy­üzemben, 5 állami gazdaságban és 16 termelőszövetkezetben a bonyhádi tájfaita kiváló egyedeit törzstenyé­szetekbe. Az egyéni kisgazdaságokban még sok, eddig törzskönyvezés alá nem került kiváló egyedi képessé­gekkel rendelkező bonyhádi tájfajta tehén van. Felkutatásuk rendkívül nehéz. A veszély, hogy a tenyésztés során az egyéni kistermelő más faj­tával keresztezi a ma még bonyhádi tájjelleget magán viselő szarvasmar­háját, még mindig megvan. A me­gye törzsállattenyésztőinek sikerült 8 községben létrehozni bonyhádi jel­legű törzstenyészetet, de ez egyma­gában kevés, mivel a megyében több mint 100 község van. A kallódó bonyhádi tájfajta a szarvasmarhák csoportosítását, törzs könyvezését (ha kiváló egyedekről van szó) csak úgy valósíthatjuk meg, ha a falvak egyéni kistermelőit is bevonjuk a felkutatás és törzskönyvi megfigyelés munkájába. A földművesszövetkezetek mező- gazdasági üzemágain belül állatte­nyésztési szakbizottságokat kellene létrehozni. A szakbizottságokat a földművesszövetkezet mezőgazdásza és a községi mezőgazdasági felügye­lő el tudná látni a kiválogatáshoz és a tenyésztéshez szükséges taná­csokkal. Az állattenyésztési szakbizottsá­gok tagjai, akik a község legjobb ál­lattenyésztőiből kell hogy álljanak, a felkutatott egyedek megfigyelését is el tudnák végezni. A havonkénti próbafejések, a tejmihták vétele nem ördö.ngős és nem nehezen megtanul­ható dolog egy parasztember számá­ra és nem is vesz sok időt igénybe ez a munka. A falusi törzstenyésze­tek természetesen később a szocia­lista szövetkezeti gazdálkodás térhó­dítása folytán a szövetkezeti állat- állomány minőségét is javítanák ak­kor, amikor a törzstenyésztő gaz­dák a szövetkezés útjára lépnek. Érdemes törődni a tájíajta kialakításával Hogy érdemes-e foglalkozni a bonyhádi tájfajta kialakításával, er­re legjobban az eddig elért, már most kezdetben is jelentős tények válaszol nak. A megye területén lévő 5 állami gazdasági, 16 termelősz.övetkezeti és nyolc községi bonyhádi tájjellegű törzstenyészetben az 1957-es év fo­lyamán 1002 tehenet tartottak állan­dó szakmai ellenőrzés alatt. Az 1002 bonyhádi tájjellegű tehénből az el­múlt évben 340-nek háromezer ki­logrammon aluli, 325-nek három— négyezer kilogramm közötti, 230- nak négy—ötezer kilogramm közötti, 107-nek pedig ötezer kilogrammon felüli volt a tejtermelése. Mindezt összegezve az 1002 bony­hádi tájfajtájú törzstehéntől átla­gosan 3559 kilogramm tejet fejtek te­henenként az elmúlt évben 3,8 szá­zalékos tejzsírtartalom mellett. Az ugyancsak törzskönyvezett állandó szakmai ellenőrzés alatt álló, de nem bonyhádi tájjellegű szarvasmarhák­tól viszont csak 3228 litert fejtek te­henenként az elmúlt évben. Kiváló egyedek bukkantak fel a szakmailag ellenőrzött bonyhádi táj­jellegű tehenek között. Ilyen például a Juhé-pusztai törzsállományban lé­vő 314 szarvszámú Narancs, amelv az elmúlt évben 7327 kilogramm tejet adott 3,7 százalékos zsírtartalom mellett. Vagy pedig Balogh Imre, naki egyéni gazda 173-as szarvszámú Cidrus nevű tehene, amelynek ta­valyi tejtermelése 6615 kilogramm volt, 3,8 tejzsírtartalom mellett. Említésre méltó eredményt értek el a bátaszéki Búzakalász Termelő- szövetkezet bonyhádi tájjellegű törzs tenyészetében is, ahol a 88-as szarv számú Szegfű nevű tehén 5857 kilo­gramm tejet adott 245 nap alatt, 3,7 százalékos tejzsírtartalommal. Mindezek azt bizonyítják, hogy érdemes foglalkozni megyénkben a bonyhádi tájjellegű szarvasmarha te­nyésztésével. Ma még csak az első lépéseknél tartunk. A megye 35 000- en felüli tehénállományában mind­össze csak 1002 törzskönyvezett bonv hádi tájjellegű szarvasmarha van nyilvántartva és szakmai megfigye­lés alatt. Ha a szakemberek minden­hol segítenek a kallódó egvedek fel­kutatásában és az állattenyésztéssel szívesen foglalkozó parasztok széles tömegeit is sikerül bevonni ebbe a munkába, akkor az eredmény, amely az egyének és az ország ia- vát egyaránt szolgálja, nem fog el­maradni. H. T. KÖNYVISMERTETÉS Ring Lardner jr. Owen Muir kalandjci A regény főhőse egy milliárdos­gyerek, Owen Muir. Olyan ember, aki ha hívévé szegődik egy eszmé­nek, akkor ahhoz tűzön-vizén ke­resztül ragaszkodik — mégpedig an­nak legmerevebb formáihoz — és szörnyű konfliktusok során ábrán­dul ki belőle. Muir kezdetben a pacifizmus lel­kes bajnoka lesz, s nem hajlandó résztvenni a második világháború­ban: inkább börtönbe záratja ma­gát, semhogy a frontra menjen. F.gy náci fogolytársának a magatartása rádöbbenti a háború igazságos vol­tára, eszményei összeomlanak s úja­kat kell keresnie. Muir ekkor meg­próbálja összeegyeztetni a keresztény etikát az üzleti szellemmel és ebbe is belebukik ,maid megpróbálja osz- egveztetni a valláserkölcsöt a mo­dern házassággal — de ez is siker­telen kísérlet marad. Muir a katolicizmus révén közel kerül a fasizmushoz, de ebből kiáb­rándítja a peekskilli vérengzés, ame’mek szemtanúja. A rengeteg csalódás után csak egy megoldás ma­rad számára — kolostorba vonul. Ez az a keret, amelyben Ring Lardner nagyszerű írói tehetséggel, rendkívül élvezetesen, voltairei hu­morral bírálja az amerikai társadal­mat. Legyen 1958 a takarékosság éve Jól sikerült a vasgyűjtő hónap csupa kis tételből adódott össze és Az MSZMP Központi Bizottságának emlékezetes novemberi határozata után több pártbizottság gazdaságpo­litikai bizottsága hozzáfogott az 1958 évi takarékossági mozgalom előkészí­téséhez. Ezek a bizottságok ország­szerte arra a megállapításra jutottak, hogy elsősorban az anyagtakarékos­sággal kell foglalkozni, mert az egész népgazdaság komoly anyagellátási problémákkal küzd. Élenjárt a taka­rékossági mozgalom előkészítésében a KISZ, hatalmas ifjúsági tömegszer. vezetünk is. A határozatokból egy­hangúlag ez a követelés szűrődött le: „Legyen 1958 a takarékosság éve.“ Már a múlt év végén erősen fog­lalkoztatta a kohászokat a martin­kemencéknek hiányos nyersanyag- ellátása. Szinte az utolsó órában ren­delte el a gazdasági bizottság a de­cemberi vasgyűjtő hónap megtartá­sát. A kampány jól sikerült, az or­szág MÉH vállalatai tervüket túltel­jesítették. Elöljárt a hulladékgyűjtés­ben Tolna inegye, amely vasgyűjtési tervét 145.3 száza­lékra teljesítve, 660 tonna ócska­vasat adhatott át a kohónak. Nem nagy ez a szám, ha tudjuk azt, hogy milyen hatalmas mennyiségű vashulladékot, ócska­vasat olvasztanak egybe nyersvassal Csepel, Diósgyőr, Ózd, Sztál:nváros, martinkemencéi. Mégis szép ez az eredmény?, mórt megyénk gyűjtése magában foglalja a háztartások ból, pincékből, padlásokról, szérűkből átadott értékes nyersanyagok töme­gét. A sikerben a megye minden dol­gozója, minden lakója, legyen az fia­tal vagy öreg, nő vagy férfi, oszto­zik. Része volt a jó eredmény elérésé­ben az újszerű MÉH sorsjátéknak is. Olyanok is résztvettek ezúttal a hul­ladékgyűjtésben, akik ezt eddig nem igen tették. Megyénkben sokaknak kedvezett a szerencse és számosán kaptak nyereménytárgyakat és ki- sebb-nagyobb összegű vásárlási utal­ványokat. Persze, nem mindenki nyerhetett, azokat azonban, akik most nem nyertek, bizonyosan megnyug­tatja egyrészt az a remény, hogy leg­közelebb neki forog a szerencseke­rék, másrészt azonban az a tény is. hogy a hulladékok átadásával nagy szolgálatot tettek népgazdaságunk­nak. És itt kell visszatérnünk arra a jeligére, hogy 1958 a takarékosság éve legyen. Acélgyártásunk csak ak­kor lehet gazdaságos, ha minél több ócskavasat gyűjtünk össze és így el­lensúlyozzuk azt a hatalmas teherté­telt, amit a vasérc külföldről való behozatala ró ránk. így van ez a pa­pírgyártásnál is, amely a külföldről behozott lucfenyő, cellulózé, stb. mel­lett kitűnően tudja Mhasználni a papírhulladékot. Fokozottan mutat­kozik ez a színesfémekkel való gaz­dálkodásnál is. A rezet, ólmot, ónt stb. külföldről kell behozni. Ha a színesfém töredékeket összegyűjtjük és felhasználjuk, olcsóbbá és gyor­sabbá tehetjük például a falu villa­mosítását. Mindez pedig annyit jelent, hogy a takarékosság évében fokoznunk kell minden értékes nyersanyag­töredék összegyűjtését. Elég annyit tudnunk talán, hogy a kohászat 1958. évi terve 20 százalékkal magasabb a múlt évi­nél, egyrészt azért, hogy mindinkább emelkedő belföldi szükségleteinket (traktor, háztartási gépek, stb.) ki­elégíthessük. másrészt, hogy örven­detesen emelkedő exportunkhoz a kellő mennyiségű acélt megadhas­suk. Ennek arányában tehát emel­nünk kell az összegyűjtendő ócska­vas mennyiségét is. Aki előtt tehát nem közömbös népgazdaságunk szint jének emelése és ezzel együtt mind­annyiunk életszínvonalának további állandó emelkedése, ebben a negyed­évben is átadja megfelelő készpénz térítésért a MÉH átvevőhelyeknek mindazokat az anyagokat, amelyek­re otthon már nincs szüksége, de an­nál nagyobb szüksége van a feldol­gozó üzemeknek (e. kJ A KISZ az MSZMP öntevékeny, szervezetileg önállq, ifjúsági tömegszervezete, a párt segítőtársa a szocializmus építésének minden te­rületén“ — mondja az MSZMP szer­vezeti szabályzata. Január 15 én végétért az alapszer­vezeti KISZ titkárok egyhetes tan­folyama. A tanfolyam anyaga alap­ján az alapszervezeti titkárok elké­szítették munkatervüket. A tervek helyesen tükrözik vissza azt a fő feladatot, hogy a KISZ alapszerve­zetet ifjú kommunista közösségekké kell építem. Az ifjú kommunista kö­zösségek a mindennapi életben valóra tudják váltam a KISZ országos érte- kezletének egyik fő jelszavát: „Együtt az ifjúság tömegeivel, a szocialista Magyarországért.“ E jelszó megvaló­sítása az alapja annak, hogy a KISZ betöltse hivatását: a pártot összekös­se az ifjúság tömegeivel; a magyar ifjúságot egységes, szervezett erővé kovácsolja és mozgósítsa a szocializ­mus építésének mindennapi felada­taira. A KISZ alapszervezetek, az ifjú kommunisták fegyelmezett, öntuda­tos, politikus harci közösségei meg tudják teremteni a magyar ifjúság egységét. Ennek az egységnek harc­ban kell megszületnie. Harcolni kell a még mindig megnyilvánuló revi­zionista, nacionalista és klerikális nézetek, a huligán magatartás ellen. Harcolni kell a szociális demagógia, a maradiság ellen. Bátrabban rá kell lépni, különösen falun, az új útra, a nagyüzemi gazdálkodás útjára. E harc, amely igen szerteágazó, sok rétű és bonyolult — igazságos, mert a nép boldogulásáért folyik. E harc közben le kell választani a kisszámú tudatos ellenséget az ifjúság nagy tömegeiről. Úgy kell vinni ezt a harcot, hogy közben formáljuk az ifjúság tudatát, segítsük szocialista világnézetének kialakítását. jSjjkan felvetik a kérdést: egy­általán lehetséges-e végrehaj­tani az „együtt az ifjúság tömegei­vel“ jelszót? A mi véleményünk szerint a végre­hajtásnak minden feltétele adva van. Néphatalmunk az elmúlt évben bél­és külpolitikai téren megszilárdult. Népgazdaságunk szilárd. Mindezt mutatja, hogy a kormányunk és pár. tunk helyes politikája megegyezett a nép és benne az ifjúság nagy többsé­gének érdekeivel. Ifjúságunk a szo­cializmus ügyét illetően, ma bizako­dóbb, mint az ellenforradalom előtti időkben. Az elmúlt évben létrejöt­tek — egy-két hely kivételével — megyénkben is a KISZ alapszerveze­tek, s legjobb úton vannak, hogy harcos ifjú kommunista közös­ségekké váljanak. Van helyes, az ifjúság érdekeinek — nemcsak a KISZ tagoknak — megfelelő programunk. E program végrehajtása lehetővé teszi az ifjú­ság számára, hogy alapvető jogával élve, történelmi jelentőségű érdeme­ket szerezzen, kivívja a nép és a párt megbecsülését. Az ifjúság alapvető joga, hogy a szocializmus építésében mindenütt ifjú lendülettel és tett­vággyal résztvegyen. Van harcokban edzett, régi hibái­tól megtisztult pártunk, amely meg­mutatta az ifjúság számára az utat, vezeti a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, helyes tanácsot ad a fel­adatok végrehajtása közben, bírál, tanít, nevel. A párt szervezeti sza­bályzata kötelezővé teszi a párt min­den tagja és vezetője számára az if­júsággal való törődést, a fiatalok se­gítését, nevelését. „A Párt minden szerve, alapszervezete és minden tag­ja köteles támogatni a KISZ ideoló­giai és szervezeti munkáját...“ „a pártszervek és szervezetek kötelesek szüntelenül erősíteni és fejleszteni a KISZ vezető gárdáját’’ — mondja az MSZMP szervezeti szabályzata. \^égső fokon a KISZ pártveze­tése a párt irányító, tanító, nevelő tevékenysége az „együtt” jel­szó végrehajtásának feltétele. Hogyan erősödjön a KISZ pártve­zetése? 1. Mindenekelőtt végre kell haj­tani a párthatározatot: a fiatal kom­munisták menjenek be a KISZ-be. De nem elég csak beküldeni a fiatal elvtársakat az ifjúsági szövetségbe. Feladatot kell adni nekik, időnként vezetőségi és taggyűlés előtt be kell őket számoltatni munkájukról. Ál­landóan figyelemmel kell kísérni te­vékenységüket. Dicsérni, ha jól dol­goznak, bírálni kell őket, ha hibáz­nak. Miközben fiatalokat formálnak szocialista emberré, ők maguk is for­málódjanak jobb kommunistákká. Éreztetni kell a fiatal elvtársakkal, hogy a KISZ-ben végzett munka fon tos pártmegbízatás, amelyért, ha jól végzik, megbecsülés jár. 2. Adjon a párt feladatot az ifjú­sági szövetségnek. Nálunk igen nagy jelentőségű a társadalmi munka. A falusi szervezeteinkben most alakul­nak az önkéntes ifjúsági segítőbri­gádok. Feladatuk, hogy a község­fejlesztési terven belül és azon kívül is végezzenek közérdekű tevékenysé­get, nyújtsanak segítséget a magukra maradt idős, beteg embereknek, ve­gyenek részt politikai és gazdasági kampányfel adatok végrehajtásában. A falu problémáját a párt alapszer­vezetek ismerik leginkább. Támasz­kodjanak bátran a fiatalokra. Bízzák meg feladattal az ifjúsági szövetséget és számoltassák be a KISZ vezető­séget a pártmegbízatás végrehajtá­sáról. 3. Az idősebb elvtársak, akik nagy mozgalmi tapasztalattal rendelkez­nek, tekintsék fontos munkának a fiatalokkal való törődést. Járjanak el ö fiatalok gyűléseire, adják át azt a rengeteg tapasztalatot és élményt, amplvet harcos életük alatt össze­gyűjtöttek. Az ellenforradalom egyik legna­gyobb tanulsága, hogy soha többé nem szabad magára hagyni a fiatalo­kat. A mai ifjú nemzedék nem élt kapitalizmusban, vagy csak igen kis­gyerek-korában élt benne. A kapita­lizmust meggyűlölni, a szocializmust megszeretni, a többi között az idő­sebb elvtársak elbeszélése alapján tudják a fiatalok. \ Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Tolna megyében is erőtel­jesen fejlődik, ezt bizonyítja a 150- nél több alapszervezeti titkár rész­vétele a titkári tanfolyamon és az a tettvágy, amely a fiatalokban van. Az elkövetkezendő időben a KISZ alapszervezeteket ifjú kommunista kö zösségekké kell formálni, s rájuk tá­maszkodva a magyar ifjúság nagy tömegeit harcba kell vinni a szocia­lista építés frontján. E feladat érde­kében végre kell hajtani pártszerveze­teinknek és pártszerveinknek a szer­vezeti szabályzat idevonatkozó ré­szét és a felsőbb pártszervek határo­zatait. Ifjú kommunista közösségek csak kommunisták munkája nyo­mán, a párt vezetésével születhet­nek. Biztosak vagyunk, hogy mint szervezeteink megalakulásá­nak időszakában, úgy e nagy feladat végrehajtásában is minden segítséget megkapunk a párt tagjaitól, alap­szervezetektől és pártszervektől. A. párt vezetésével a megyében is végrehajtjuk a KISZ I. országos érte­kezletének jelszavát: „Együtt az if­júság tömegeivel, a szocialista Ma­gyarországért.“ Siklósi Imre KISZ megyei titkár MSZMP megyei VB. tagja. Japán hajó Nahodkában Nahodkában, e távolkeleti keres­kedelmi kikötőbe megérkezett a „Rjuhu-Maru” nevű japán hajó. Ez az első japán úszóegység, amely a nemrégiben Tokióban aláírt szovjet —japán kereskedelmi szerződés alap ján érkezett a Szovjetunióba. Hatano Tomoki, a hajó kapitánya a kővetkezőket mondotta a Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársának: — Nagyon örülünk, hogy országa­ink körött kereskedelmi kapcsolatok kezdődtek. Ez kölcsönösen előnyös és a béke ügyét szolgálja. A japán nép gyűlöli a háborút és követeli az atom, valamint a h idrogénf egy ve­rek eltiltását. A hajó legénysége között olyan matrózokat is találha­tunk, akik átélték a hirosimai és * nagaszaki atombombatámadás ször­nyűségeit. Nagy szeretettel fogadták Nabodk« lak« a bajé sgemélyeetét

Next

/
Oldalképek
Tartalom