Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-21 / 300. szám
TOLNA M* VILÁG P HOLET ARJAI EGYESÜLJETEK! ■■Wm* AGY IKj'S Z O C IA L M UNKAS-PÁ RT ÉS A TA NA CSŐ K LAPJA II. évfolyam, 300. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Szombat, 1957 december 21. Tovább folytatta munkáját az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülésén Sebes István beszámolója után Kiss Károly elvtárs szólalt fel és beterjesztette a külügyi bizottság határozati javaslatát. A javaslat a következőket mondja: A fentiek figyelembevételével, mint a dolgozó magyar nép képviselői, követeljük: Vessenek véget a fegyverkezési hajszának, az atom- és hidrogénfegyverek gyártásának, s az emberiség életét és jövőjét háború nélkül is fenyegető nukleáris kísérleteknek. A tudomány nagyszerű, új eredményeit állítsák a béke szolgálatába, mint a Szovjetunió az űrben keringő mesterséges holdakat. Követeljük az agresszív katonai tömbök felszámolását! Tiltakozunk az ellen, hogy a nyugatnémet milita- rizmust, a magyar nép e legveszedelmesebb ellenségét, újra felélesszék, hogy atom- és hidrogénbombákat adjanak Hitler volt .tábornokainak kezébe. Tiltakozunk az imperialisták közelés középkeleti, valamint minden egyéb háborús provokáció ellen. Hívei vagyunk a kollektív biztonság mielőbbi megteremtésének, a társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének, a népek minden téren való széleskörű együttműködésének. A magyar nép tudatában van annak, hogy része a béke hatalmas erőinek. Tudja, hogy rajta is múlik a válasz arra a kérdésre, amelyet a moszkva; békekiáltvány felvet: Mj lesz holnap, mi lesz egy hónap múlva, mi lesz egy év múlva? Az országgyűlés, amely már törvényt hozott a háborús uszítás ellen, a magyar nép egységes békeakaratának ad kifejezést abban, hogy lelkesedéssel tesz; magáévá a Szovjet unió Legfelsőbb Tanácsának felhívását és fokozza erejét a háborús veszélyek ellen, a béke magasztos nagy ügye védelmében. A vitában felszólaltak Péter János, Vass Istvánná Horváth Richárd, Szabó István képviselők. • : v*: :?».!■“'SS ■ - . " • ÍS ' ‘ Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülését néhány perccel tíz óra után Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Résztvetl az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az országgyűlés a pénteki ülésül elsőnek a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, a törvény- javaslat előadója Kukucska János volt. A vitában felszólalt dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkásparaszt kormány első elnökhelyettese is. Kukucska János előadói beszéde Eredményeink jelentékeny mértékben nagyobbak lennének, ha ren-j delkeztünk volna olyan ellenőrző szervvel, amely kellő tekintéllyel minden érdektől függetlenül, a dolgozó társadalom részvételével és támogatásával idejében segített volna felfedezni nemcsak a közönséges bűncselekményeket, hanem a liberalizmust, a felelőtlenséget, a fegyelmezetlenséget, a népszerűséget haj- hászó passzivitást is. — A morális süllyedés egyik következménye, a karrierizmus, a tülekedés, s ennek érdekében az útban állók felelőtlen megrágalmazása, amit hivatali nyelven, „fúrás“-nak neveznek. Ez a tevékenység nem üldözhető az egyszerű, hivatalos állami bűnüldöző szervek útján, de a népi ellenőrzés szerveinek, ha ezzel a problémával találkoznak, ehhez is hozzá kell nyúlniok, ez ellen a jelenség ellen is harcolniok kell. Ha ezzel nem széliünk szembe, akkor ennek elharapózása megzavarhatja a vezetés káderpolitikáját, elkeserít-' heti a szocializmushoz hű, tehetséges embereket. Az ebből eredő bizonyta-! lanság visszahúzódásra késztetheti; az értékes, szerény embereket és utat. nyit a nagyhangú, tülekedőknek. Rossz irányban terelhet olyan embereket, akik ártó elemek befolyása alá kerülnek, de az igazságos ellenőrzés segíthet abban, hogy idejében visszatérhessenek a helyes útra. A népi ellenőrzésnek ezekkel a kérdésekkel is foglalkoznia kell.- . ' HU MM ! ‘V - Ä-; . ■ . í r’"v U' m'\.- : : ?■ : . : : . : :■ • jSííí,«sí:C í f > , i ■ - % ,< v .*. xt/álliiillliiiÄWr * tx* Mindennapos vendég a nagymányoki bányászlakás építkezésen Schramm János vájár, aki elsőként jelentkezett vevőnek az új bányászházakra. 1945 óta dolgozik a bányában és eddig már 12 ezer forintot helyezett el a takarékban az új házra. — Schramm János egyelőre még csak kívülről kukucskál be az általa megvételre kiszemelt új lakásba, de az építők biztatják, hogy rövidesen beköltözhet családjával együtt. Ezer simoBtornyai gyerek kap karácsonyi ajándékcsomagot A simontornyai társadalmi szervek vállalatok és intézmények vezetői elhatározták, hogy a község lakóinak gyermekeit cukorka és édesség csomaggal ajándékozzák meg. A községben mintegy ezer gyermeknek adnak december 23-án ajándék csomagot. A gyermekek megajándékozását a községi Nőtanács kezdeményezte. Ennek érdekében Katalin-bált tartottak és a bál 1500 forintos tiszta bevételét a gyermekek megajándékozására fordítják. Az iskolák szülői munkaközössége 500, a földművesszövetkezet 500, a bőrgyár nőtanácsa 1500, a bőrgyár vezetősége 2000, a bőrgyár szakszervezeti bizottsága 2500 és a termelő- szövetkezet 500 forintot ad az ajándékcsomagok elkészítésére. Ezenkívül magánosok is jelentős mennyiségű pénzösszeget ajánlottak fel. Simontcrnya község minden 14 éven aluli gyermeke 23-án, délután a községi kultúrotthonban, a napköziben veszi át a csomagot, ahol kedves műsorral szórakoztatják majd a gyermekeket és szülőket az iskola és a községi kultúrcsoport tagjai. Fcuyőfiaünnepség lesz a Kölesei! Saffüzemken Az idén nemcsak a szülőknek okoz gondot a formás fenyőágak beszerzése és feldíszítése, hanem egyes sza^ szervezet; bizottságoknak is, mert arra törekednek, hogy kollektív ünnepséget is rendezzenek karácsony előestjén a munkahelyeken. A Köles- di Sajtüzem szakszervezeti bizottsága is rendez egy kis ünnepséget karácsonykor. Az üzemben feldíszítenek egy fenyőfát, meghívják az üzem ösz- szes dolgozóinak a gyermekeit és különféle ajándékokkal, játékszerekkel lepik meg a legifjabb nemzedéket. A népi ellenőrzésről szóló törvény- javaslat előadója Kukucska János bevezetőben hangsúlyozta, hogy a tör vényjavaslat jelentős lépés népi államunk szocialista demokratizmusának fejlesztésében,, a nép tulajdonának védelmében és abban a harcban, amelyet a nép ellenségeivel a társadalmi tulajdon herdálóival, a korrupt és a bürokrata elemekkel folytatunk. A népi ellenőrzés megvalósításával dolgozó népünk legjobbjait vonjuk, be az állami vezetésbe és az tovább fogja tökéletesíteni az államigazgatási szervek munkáját, megakadályozza a visszaéléseket, a kártevéseket. Beszélt arról a széleskörű visszhangról is, amellyel a dolgozók fogadták a népi ellenőrzés gondolatát. Az üzemekben máris foglalkoznak azzal, hogyan segítsék majd a bizottságok munkáját. A népi ellenőrzés megvalósításáról szóló törvényjavaslat is tanúsítja, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány következetesen halad azon az úton, hogy felszámolja a korábbi időszakban elkövetett hibákat, leküzdje állami életünkben mutatkozó bürokratikus jelenségeket, s a dolgozók újabb tömegeit vonja be a vezetésbe, ugyanakkor kemény kézzel sújtson le mindenkire, aki kezet emel a népi demokratikus rendszerünkre. Ezután a gazdasági és politikai téren elért eredményekről szólott, majd a törvényjavaslatot elfogadásra javasolta. Münxtich elvtárs felszólalása A vitában elsőnek dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkásparaszt kormány első elnökhelyettese szólalt fel. Bevezetőben utalt arra, hogy az ellenforradalmi események mélyen felkavarták társadalmunkat, lazaságra, felületességre, passzivitásra ösztönözték a gyengéket. Az ellenforradalom fegyveres támadásának leverése után — folytatta — az állami, a gazdasági és a kulturális szervekben meglapult ellenség új álarcot öltött, új módszerekkel dolgozik. Sok esetben befolyásolta a becsületes vezetőket is, akik közül sokan a termelést és a hivatali tevékenységet nem erős kézzel, hanem a társadalmi javak jogtalan ajándékozásával, pénzbeli juttatásokkal képzelték el megindítani. Az ellenforradalom demoralizáló hatása azonban még ma is érezhető. A bűnözés — bár csökkent —, de még ma is aggályosán magas mértékű. Az ellenséges elemek ártó tevékenységüket gazdasági életünk területére helyezték át, azok is, akik lopnak, csalnák, rabolnak, azok is, akik sok esetben az éberség hiányában szenvedő, vagy liberális vezetők gyengeségét igyekeznek felhasználni, hogy a tervezésben, a termelésben, a kereskedelemben, valamint minden más területen ártsanak népgazdaságunknak, lazítsák a fegyelmet, provokációkkal csökkentsék a munkakedvet, megnehezítsék elért életszínvonalunk megvédését és jövőbeli előrejutásunkat. De emellett egyik feladata, hogy leleplezze és felelősségre vonja azokat, akik csákiszalmájának tekintik a társadalmi tulajdont s akik az állampénztárt a saját zsebükkel tévesztik össze. Utalt arra is, hogy vannak olyanok, akik eltorzítják helyes gazdaságpolitikai intézkedéseinket és üzérkedő tevékenységükkel zavarják a dolgozók javát szolgáló állami árpolitikát, szükségleti cikkekkel üzérkednek, drágítják az élelmiszerek árát, igyekeznek vesztegetni, személyes kapcsolatokat használnak fel munkanélküli jövedelem szerzésére. Különös figyelmet fordít majd a népi ellenőrzés olyan jelenségekre, amelyek azt mutatják, hogy a meglapult ellenséges elemek, vagy azok befolyása alá került liberálisok, becsületes pártcnkívülieket, vagy párttagokat szorítanak ki munkahelyükről, hogy ott kétes elemek, vagy éppen rokonok foglalják el a helyet. Komoly veszélyt jelentene, ha a legnagyobb eréllyel nem igyekeznénk megsemmisíteni a kapitalizmusnak ezt a terhes örökségét. — A feladatok gyors és. hatékony megoldására nem elégségesek a hivatalos bűnüldöző szervek. Egész, szocializmust építő társadalmunknak mozgásba kell jönnie ennek az országépítő célnak megvalósítására. A népi ellenőrzés bizottságai jó munkája egyik eleme lesz a széles tömegek közügyekbe való bevonásának, fejezte be beszédét dr. Münnich Ferenc. Ezután Martin Ferenc országgyűlési képviselő szólt a törvényjavaslathoz. (Folytatás a 2. oldalon.) Elkészült a Tolnanémedi Kendergyár további fejlesztésének terve Az elmúlt években korszerűsítették a kendergyárat. Most újabb tervezéseket készítettek el a gyár következő években történő fejlesztésére. Tervbevették egy teljesen új erőmű építését is. Az erőműben a helyi pozdorját tüzelnék el, és a generátorokkal termelt energiát a gyár gépeinek hajtására használják fel. Az erőmű épülete teljesen különálló lesz az üzemtől. A következő években felépítenek egy modern alagút áztató berendezést is, amelyet — szemben a mostani korszerűtlen áztató 40 ezer mázsás teljesítményével — 70 ezer mázsa kender kiáztatására tervezik. Az áztató felépítésével biztosított lesz a gyár egész évi nyersanyag ellátása. Sikeresen alkalmazzák az új gyártási eljárásokat a Tolnai Selyemfonógyárban Hosszas kísérletezések után méláz üzemszerű termelés eredményesen segíti a tervek teljesítését az új gyártási technológia. Ezelőtt egy hónapja állították üzembe a gyárban az új fonalfestő üzemrészt. Jelenleg például már 15 féle színben festenek fonalat, de még bővíteni akarják a színfestést, a kívánalmak, rendelések szerint. Sikeresen üzemel a gyár műszaki dolgozói által felszerelt levegőaláfú- vásos fonás is. Ezzel az új eljárással négy munkafázist szüntettek meg. A kettő húsz fonófejes gépegység után tervbevették, hogy jövőre újabb gépegységeket állítanak át erre a gyártási eljárásra. Közlemény Értesítjük a vásárlóközönséget, hogy a kereskedelem megfelelően fel készült a karácsonyi ünnepekkel kap csolatban várható forgalom lebonyolítására. ' Figyelembevéve a vásárlóközönség igényeinek legmesszebbmenőkig való kielégítését, a kereskedelem az aranyvasárnapra, december hó 22-re, igen bő áruválasztékot biztosított. Ezen a napon az iparcikkbottok egész nap — a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint — az élelmiszer- boltok pedig délelőtt 8—12 óráig tartanak nyitva. Az említett napon tehát mindenki lebonyolíthatja vásárlásait, minden akadály nélkül. György István a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályvezetője. C
