Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-20 / 299. szám
4 TOLNA MBGYEI NÉPÜJSAG 1957 december 20. Asszonyoknak—lányoknak Milyen ajándékot vegyünk Ezt a kérdést kedves női olvasóink tegyék fel a boltosoknak s azok akár 10 percig is tudják sorolni a tanácsokat és be is tudják mutatni a javasolt ajándéktárgyakat. Választék ugyanis bőven van a ruhaboltokban éppen úgy, mint az ékszerüzletekben, vagy a könyvkereskedésekben. Azt nem is tudnánk megmondani; például Kovácsné hogyan kedveskedhet valami ajándékkal férjének, vagy mondjuk, Klárika hogyan tudna valami kellemes meglepetést szerezni édesanyjának, mert ez nagyon ..egyéni” dolog. Szeretnénk azonban olyan jótanácsot adni, amelyet feltétlenül figyelembe kell venniök az asz- szonyoknak, lányoknak egyaránt. Az ajándékvásárlásnál saját magunkból induljunk ki. Képzeljük el, hogy micsoda érzés, amikor férjünk a prémiumból ajándékot vásárol, s amikor azt végignézzük, az a legelső gondolatunk, hogy hogyan lehetne azt a csíkos kardigánt kicserélni egy fehérre, vagy azon tűnődünk, hogy mennyivel jobban kellene mondjuk a harmadik nylon harisnya helyett egy sötétszínű táska az új télikabáthoz. Nem vagyunk teljesen megelégedve az ajándékkal — ,más“ kellett volna helyette —, de mégis mosolyt, örömet kell arcunkra erőltetni, mert különben megsértenénk a férjet. Nos, ugyanez nyilván megtörténhet férjünkkel is. Miért vegyünk neki például öngyújtót, amikor neki jobban kellene egy pénztárca? Tehát mindenekelőtt olyan ajándékot vásároljunk, amiről tudjuk, hogy arra van a legnagyobb szüksége férjünknek, vagy akinek éppen vesszük az ajándékot. Kérdezzük meg, hogy mit szeretne kapni ajándékba? Ezt semmi esetre sem. Ha figyelmesek vagyunk akkor azonban „elleshetjük’’ élettársunk óhaját. Ha nem is pontosan most karácsony előtt, lehet, hogy még a tavasszal beszélt a férjünk arról, hogy „micsoda kellemetlen, nincs egy cigarettatárcája és a cigaretta mindig összetörik a zse bében, bepiszkítja azt," vagy hasonlóról. Nos, a figyelmes feleség az ilyen kis „elejtett“ panaszokból már következtethet, hogy vajon milyen ajándék tetszene a férjnek. Vagy elő fcydul, hogy férjünk irigykedve meséli, mit kapott a barátja ajándékba feleségétől. Ezt rendszerint nem mint valami „szenzációt’’ meséli, hanem azért mondja el, hogy célzást tegyen számunkra: neki is tetszene egy olyan ajándék. karácsonyra ? Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ennek a dolognak másik oldala is van. Mi, feleségek is ajándékot várunk karácsonyra. Ha már kaptuk az ajándékot, figyelmetlenség azt kicserélni más típusra, vagy átváltani egészen más árura. Ezt inkább előzzük meg. Tegyünk több „óvatos” célzást férjünknek úgy, hogy „nekem mi tetszett különösen az ékszerüzlet kirakatában“, vagy meséljük el. hogy miért volt olyan nagy sikere a barátnőnk új ruhájának. Ha pedig úgy ismerjük férjünket, hogy nem veszi észre az ilyen félreérthetetler célzásokat, akkor menjünk tovább egy lépéssel, „oktassuk’’ ki még jobban: magyarázzuk meg neki példáu1 azt, hogy a barátnőnk megmutatta p férjének azt a szép sált a kirakatban ott „áradozott" a férjének, hogy nek' az mennyire tetszik és hát a férje mivel figyelmes — másnap megvette a sált. Szóval mi magunk is legyünk figyelmesek az ajándékvásárlásnál és szükség esetén hívjuk fel erre a hozzánk legközelebb álló „ajándékozó“ figyelmét is, mert az ajándék csak így lesz igazán öröm és valóban kellemes meglepetés. A szaloncukor készítése Anyós „Anyós’’ jeligével küldte levelét az a bánatos fiatalasszony, aki azt kérdezi, hogy férjével szakítson-e, akivel nemrég kerültek össze, vagy pedig tűrje anyósának a szeszélyét, akivel együtt laknak. Férjével — semmi esetre sem szakítson. Lehetőleg próbáljon kibékülni és békességben élni anyósával is, de ha ez nem megy, inkább próbálja rábírni férjét arra, hogy menjenek külön háztartásba anyósától, és akkor már bizonyára nem lesz kitéve anyósa szeszélyeinek. VONATON ISMERKEDTÜNK MEG Az ismerkedésnek a legkülönfélébb formái képzelhetők el. Nem lehet olyan általános következtetést levonni, hogy csak az lehet „jó”, ami- kof a rokonság bemutat valakinek, akit éppen ismernek. Az ismerkedési formáknak egyaránt lehetnek különböző következményei: mindegyikből születhet házasság is és ugyanúgy, szakítás is. Az igaz, hogy a vonaton való ismerkedéseket „futó kalandoknak“ szokták tekinteni, de ha önöknél, kedves „Giziké’’ udvarlás, sőt — mint írja — kezdő szerelem is származott belőle — semmi esetre se legyenek rossz előítéletei amiatt, hogy vonaton, utazás közben ismerték meg egymást. Véleményünk szerint, ha inkább azon problémázna, hogy ismeretségük idején milyen egyéniséget ismert meg udvarlójában, szimpatikus-e önnek, meeértik-e egymást, azonos-e gondolatviláguk, akkor eszé be sém jutnak olyan gondolatok, hogy „vasúton ismerkedtünk meg és félek, hogy ha barátnőim megtudják, elítélnek emiatt, hogy mégis fogadom az udvarlást." SZÁMIT az életkor? Kedves „L. I.“ nem írta meg pontosan levelében, hogy udvarlója hány éves, pusztán azt közölte, hogy ön most töHötte be a 19. életévét, így határozott választ nem tudunk adni. Az elsődleges probléma az, hogy megtalálják-e egymásban „álmaikat” és nem pedig az, hogy mennyi a férti és a nő között a korkülönbség. A legideálisabb korkülönbség a 4—8 év a férfi javára, de ettől természetesen lehetnek kisebb és nagyobb eltérések a tapasztalatok szerint anélkül, hogy az rossz hatással lenne a házasságra. Annyi azonban bizonyos, hogy a túlnagy korkülönbség már nem szokott jól végződni, mert ilyen- kot bekövetkezik, hogy a férj már „öreg“ ember, a feleség pedig még virágkorát éli és ez miatt könnyen összetörhet a családi harmónia. 1 kg cukor, 4 dl víz, ízesítők. Főzés: A cukrot vízzel egy 3 literes lábasban tűzhely szélén addig kavar- gatjuk, amíg a cukor elolvad. Gyors tűzre tesszük és addig főzzük, amíg nagy hólyagokat vet és egy villát, vagy drótkarikát belemártva, azt beablakozza és hosszúkás hólyagokat fujhatunk róla. Kavarás: A szirup kavarására legmegfelelőbb a márvány, hogy a szirup azonnal hüljön. Ha nincs márványlapunk, széles porcelántálban, vagy teljesen szagtalan, síma deszkára öntjük a szirupot. Addig hűtjük, amíg széle bőrösödnj kezd. Ekkor egy széles késsel az egész tömeget egyszerre keverjük, amíg színét fehérre változtatja és gyúrható anyagot kapunk. Ha közben a massza nagyon megkeményedne 1—2 csepp vízzel meglocsoljuk és a kés lapjával széttörjük. Ha csomók vannak benne, azt is a késsel elsimítjuk, jól kidolgozzuk és mint a tésztát, egy tömegbe összegyúrjuk. ízesítés: A masszát 2—3 részre osztjuk és hozzákeverjük az ízesítő anyagokat, attól függően, hogy milyen izűre akarjuk készíteni. ízesíthetjük darált dióval, vagy pár csepp citromlével és citromhéjával, de ennél vigyázzunk .nehogy a folyadék a masszát ellágyítsa, sűrű barack, vagy málnalekvárral, kevés széttört citrompótlóval ízesítve. Adhatunk hozzá kakaóport egy csomag vanilia- cukorral vagy valami likőr -esszenciát, például császárkörtét, narancsot, mandulát. Gyúrhatunk az anyagba fél kilogrammra számítva 4—5 dkg vajat, vagy margarint, így puhább, krémszerűbb lesz. Az Ízesítő anyagokkal ismét jól eldolgozzuk, 1 centiméter szélesre lapítjuk, széleit egyenesre igazítjuk és kockákra, vagy hosszúkás darabokra vágjuk. Deszkára helyezzük és másnap, ha már megszikkadt, dupla selyempapírba csomagoljuk. Alól fehér papír legyen. Mit tegyünk a romló savanyúsággal? Sok esetben már nincs segítség — az eltevésen múlik az ..elállás". Egyes esetekben azonban, főként a leszelt, vegyes savanyúságnál (paprika, hagyma) lehet segíteni, ha a romlást a levegő beszűrődése okozza. Ilyenkor a leszelt paprikának, hagymának a legfelső része kezd elszineződni, mert hiszen itt éri leginkább a levegő. Ilyenkor az elszíneződés — megbar- nulás — elkezdődik a legfelsőbb réLikőrreceptek BORLIKŐR 1 liter vörösbor, fél liter rum, 1 rúd vanília, 40 dkg porcukor. Az anyagokat összekeverjük, a vaníliát kettéhasítva tesszük bele (helyette 2 csomag vaníliás cukor), 2 literes üvegbe öntjük és naponta jól felrázzuk. 8—10 nap alatt az ízek ösz- szeérnek és fogyasztható. Ha gyorsabb fogyasztásra kell, akkor a cukrot 2 dl meleg borban előbb feloldjuk. H U M O R IDEJE VOLT ... —■ Képzeld, megünnepeltem a harmincadik születésnapomat! — Hát már igazán itt volt az ideje. BOLDOG KOR — Mondd apa, mijük volt az embereknek akkor, amikor még nem volt se televízió, se rádió, se gramofon, se mozi? — Nyugalmuk, gyermekem. szen és fokozatosan terjed lefelé. Ha ezt időben észrevesszük, még segíthetünk rajta. Gondosan le kell szedni a tetejéről az elszineződött részt. Ezután öntsük le róla a levet és helyette öntsünk rá ecetes vizet. Ezután kössük le gondosan az üveget, hogy levegő ne tudjon hozzáférni. Ezáltal legtöbb esetben még hosszú ideig el. tartható a savanyúság, amely különben rövid idő alatt elromlott volna. KÁVÉLIKŐR 6 dkg kávé, 3 dl tiszta alkohol, fél rúd vanília, 6 dl víz 30 dkg cukor A kávét frissen megpörköljük és 3 dl vízzel erős kávét főzünk belőle. 30 dkg cukorból és 3 dl vízből szirupot főzünk a vaníliával és a leszűrt kávéval összevegyítjük. Egy tölcsérbe vattát teszünk, azon a szirupot átszűrjük és a szeszt hozzá öntjük. Pár napig jól bedugaszolva tartjuk. Hegedűkről, húrokról, élményekről Beszélgetés Garay György és Petri Endre Liszt-díjas művészekkel Haray György alig kettő hó- w napja hangversenyezett Szek- szárdon és máris újra ellátogatott hozzánk, hogy Petri Endrével együtt felejthetetlenné tegye a lengyel követség kezdeményezésére létrejött lengyel—magyar baráti találkozót. Szereplésük után igen sokan látogattak be az öltözőbe, hogy közelről láthassák azt a négyszögletes tokot, amely egy Stradivárit és egy Ama- tit rejt magában, Hegedűs körökben fogalom ennek a rég porladó két olasz mesternek a neve, akik a legjobb hegedűkkel ajándékozták az emberiséget. S miközben szemlélge- tik az érdeklődők, csak úgy távolról a két pompás hangszert (mert Garay nem adja ki a kezéből), folyik a beszélgetés. Garay szívesen válaszol a kérdésekre. Tőle tudjuk meg, hegy a hegedűkészítés óriási mérnöki felkészültséget kíván. S ma talán éppen az a Mba, hogy vannak felkészült mérnökeink és vannak nagyszerű asztalosaink. de egyszemélyiben ez a két felkészültség nem egyesül. Stradiván, ámatinak volt a tanítványa, ő viszont Ouarneriusnak adta tovább tudományát. Abban az időben 10 éves korukban ültek be a gyerekek a mesterhez és 30 éves korukra szabadultak fel. Ez alatt az idő alatt aztán jó asztalosok és jó mérnökök is lettek. Szó esik a beszélgetés során arról 'S, hogy ma már szinte alig van hegedűkészítő. Ennek pedig az az oka. hogy nem művészeknek, hanem °gyszerű iparosoknak tekintik őket és a tanuló tartás eléggé drága mu- 'atság. Helyes volna, ha ezen a kérdésen illetékesek gondolkoznának, mert nemcsak, hogy nem lesz új hegedűkészítő, de még olyan szakemberünk sem, aki javítani tudná ezeket a felbecsülhetetlen értékű hangszereket. Mert bizony egy Stra- divárinak, egy Amatinak felbecsülhetetlen az értéke. Ezeket a hangszereket szerte a világon számon ‘artiák és gazdát csak a legritkább °setben cserélnek. így például nem- "égen adta el Hubermann Bronisz- 'áv családja a 30-as, 40-es évek legnagyobb hegedűsének Stradiváriiát. \ hangszert egy olasz műgyűjtő 'Tette meg „csekély’’ 350 000 dollárért. Természetesen Stradivári és Ftradivári között is különbség van. Fz a hangszer egyike volt annak a kilenc Stradivánnak, amelynek külön neve van. amelyet a legsikerültebb mesterműveknek tartanak. Garay Stradivárija nem ilyen nevezetes hangszer, de azért ez is megér vagy 50 000 dollárt. Valamikor egy angol diplomata kapta nászajándékul az angol királytól. A diplomata Budapesten teljesített szolgálatot és súlyos kártyaadósságba keveredve, kénytelen volt megválni a hangszertől. így került az egy magyar mágnáshoz, akitől méltó kezekbe került Garayhoz, aki nem csak idehaza, de az ország határain kívül is elismert hegedűs. C’mondotta a művész azt is, *■ hogy a hegedű roncs állapotban került hozzá. Több hegedűkészítő javította, de csak nem akart a hangszer1 úgy szólni, ahogyan kellett volna. Végül aztán négy évi kísérletezés után a negyedik mester teljesen szétszedte, újra összeállította (mert bizony az összeállításnál tizedmilli- méter is igen sokat számít s az sem mindegy, hogy milyen vastagságú húrokat húzunk fel a hangszerre) és azóta úgy szól, mint egy orgona, olyan lágy, mint a legfinomabb selyem. Szó esett a hegedű húrjairól is. Elmondotta Garay, hogy 4 hetente szokott húrokat cserélni, pedig igen nagy nehézséget jelent a megfelelő gyártmányú és vastagságú húrok beszerzése. Abban reménykedik, hogy Moszkvában (néhány nap múlva indul kéthetes szovjetunióbeli vendég- szereplésre) sikerül majd Ojsztrah barátjával találkoznia és annak a révén majd olyan húrokhoz jutnia, amelyet a Moszkvai Nagy Színház alatt lévő üzemben, kizárólag művészek számára gyártanak. Szereti a Pirasztró húrokat is, de ahhoz is igen nehéz hozzájutni. Az amerikai húrok pedig jók lennének, de megfizethetetlenek. Petri Endre és Komenzoli Mária a két zongorista nevetve jegyezte meg a beszélgetés során, hogy könnyű a hegedűsöknek, akiknek alkalmuk van magukkal vinni a hangszert. Bezzeg a zongorista azon a hangszeren kénytelen játszani, amely éppen rendelkezésére áll. Petri Endre a lengyel és a bolgár zongorákat (helyesebben a lengyelországi és bulgáriai zongorákat) dicsérte. Még sokáig hallgattuk volna a művészeket, de indultak gépkocsijukkal hazafelé. Utoljára még megjegyezte Garay, hogy bizony nehéz a művész élete. Még most is naponta 6—8 órát gyakorol amellett, hogy a Zeneművészeti Főiskola tanára is úgy mellesleg. Azt üzeni a szekszárdi hegedűsöknek, hogy már most, 8—10 éves fejjel, el ne mulasszák a napi 1—2 órai gyakorlást, mert a most elmulasztott időt, soha sem lehet pótolni. T. L. Ültessünk minden udvarba és kertbe gyümölcsfát A Cegléd—Csemői Állami Gazda- sság bonyhádi gyümölcsfalerakatától sokan kérnek szaktanácsot mind a helyszínen a vásárláskor, mind levélben is arra vonatkozólag, hogy például lehet-e még most is gyümölcsfacsemetéket különösebb kockázat nélkül kiültetni. Válaszom röviden: Igen. Fagymentes napdkon egész télen át különösebb kockázat nélkül ültethetjük ki a gyümölcsfacsemetéket. Lényeges követelmény a kiültetés előtt a vastagabb gyökerek legvégének éles metszéssel való levágása a hajszálgyökerekhez ellenben nem szabad hozzányúlni. Kitavaszodásig a koronát nem szabad megmetszeni. A fagödröket általában egy négyzetméter átmérőjűre és 70 centiméter mélyre kell kiásni. A facsemetéket olyan mélyre kell ültetni, amennyire eddig volt ültetve, amely minden tövön meglátható. Általában gyökérnyakig kell beültetni, a be- szemzés magasságáig. Ha nagyon sovány a földünk, ottan 1—2 lapát teljesen érett komposztot keverhetünk el egyenletesen a visszahányandó földdel. Aki műtrágyázni szeretné gyümölcsfáit, célszerű~lesz, ha talaj- analizist végeztet gépállomásokon, ahol pontosan megmondják, milyen és mennyi műtrágya felhasználására van szükség. Lényeges követelmény, hogy ültetés közben a csemete óvatos fel és lefelé való mozgatásával rázzuk be a laza földet a gyökerek közé, üreg ne maradjon vissza, mert ottan a gyökerek megpenészedhetnek és elpusztulhatnak. A csemete körül a földet óvatosan meg is kell taposni. A beültetés után a tő körül a földet fel kell kupacolni, hogy a gyökérzetet minél jobban megvédhessük az esetleges nagyon hideg időjárástól. Az őszi és téli ültetésnél sohasem szabad a töveket megöntözni. Erősén széljárta helyeken karózás esetén a karót előre le kell vernünk a gödörbe a szél járás felőli oldalon és úgy melléje ültetni a csemetét. Olyan helyeken, ahol nyúlrágás veszélye foroghat fenn, a korona magasságáig náddal, cirokszámai, napraforgószárral, szőlővenyigével, rőzsével teljesen hézagmentesen körülölelve kötözzük azt be a télre. Papírnál különösen az erős fagyokra érzékeny kajszibarackot lesz tanácsos békötözni, mert egyúttal a fagyás ellen is védhetjük némileg a csemetéket. Középmagastörzsű gyümölcsfacsemeték szokásos ültetési sor és tőtávolsága a következő: alma 8 méter, körte 7 méter, cseresznye 10 méter, megy, kajszibarack, mandula 6 méter, szilva 5 méter őszibarack 3 méter. MAYER BÉLA agronómus.
