Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-18 / 297. szám
1997 december 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ki járt jobban? Összehasonlítás egy tsz tag és a múlt év őszén kilépett volt tsz tag ezévi jövedelme között Számok hosszú oszlopai sorakoznak előttem. Két úton járó család egészévi munkájának eredményeiről beszélnek. Ezek a számok megcáfolhatatlan tényként igazolják azt, amiről már szavakban annyit beszéltünk: a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ma már ott tartunk, hogy számos termelőszövetkezetünkben az eredményes gazdálkodás folytán, ha a szocialista gazdálkodás jelenéről beszélünk, már akkor is kitűnik az egyéni kisparaszti gazdálkodással szembeni óriási előnye. Hasonlítsuk össze a 13 kataszteri hold földön egyénileg gazdálkodó Horváth Lajos és Váli József termelőszövetkezeti paraszt jövedelmét. Horváth Lajos tavaly őszön kilépett az uzdi Táncsics Termelőszövetkezetből Váli József bent maradt. Mindkét család létszáma is azonos. Váli Józseféktól is és Horváth Lajoséktól is hárman jártak ki a mezőre dolgozni. Nézzük hát, melyik családnak lett nagyobb az évi jövedelme a nemes vetélkedés folytán? Horváth Lajosnak a 13 kataszteri holdon gazdálkodó egyéni paraszt- gazdának a jövedelme a 13 holdon termesztett 28 imázsa 80 kiló búzából, 5 mázsa 60 kiló rozsból> 13 mázsa 50 kiló árpából, 5 mázsa 80 kiló zabból, 120 mázsa kukoricából, 25 mázsa burgonyából, 50 mázsa szénából, 7 mázsa napraforgóból, 50 mázsa takarmányrépából tevődik össze. Ehhez hozzászámíthatjuk még a 4000 forintért eladott tehén árát és a 83 kiló cukor értékét is- Mindent számítva, 34.668 forint összjövedelme volt. A végleges tiszta jövedelmét azon ban csak úgy kaphatjuk meg, ha az összjövedelemből leszámítunk 6500 forintot adóba és ha a 3948 forintot kitevő lótartás költségeit is számítjuk. Ezáltal aztán elénk tárul a tiszta kép. Horváth Lajos kisparaszt ezévi tiszta jövedelme 24.220 forint. ■ Szép jövedelem ez egy család számára, de ha Horváth Lajos a termelőszövetkezetben dolgozott volna ebben az évbent akkor ennek éppen a dupláját keresi meg. Mit keresett ebben az évben Váli József termelőszövetkezeti parasztgazda? Váli József 55 mázsa búzát, 21 mázsa 26 kiló árpát, a háztájival együtt 95 mázsa 80 kiló kukoricát, 21 mázsa szénát, 16 mázsa 52 kiló burgonyát, 2 mázsa 13 kiló cukrot, 40 mázsa takarmányrépát és 23.035 forint pénzt kapott a termelőszövetkezettől munkája után. így aztán Váli József ezévi tiszta jövedelme 58.202 forint 40 fillér lett ebben az évben. Ki járt hát jobban? Ez azt hiszem, senki előtt nem kétséges. Melyik gazdálkodási mód a jövedelmezőbb, melyik ad nagyobb jólétet, biztosabb megélhetést, melyik állja jobban a versenyt? Nem szavakkal, hanem megcáfolhatatlan számokkal lehet ma már bizonyítani, hogy a szocialista gazdálkodás fölényben van az egyénivel szemben. Ezrek és tízezrek számolgatják napjainkban az eredményeket az egyéni parasztok közül megyénkben is vitáznak egyes kérdések felett és összehasonlításokat tesznek. Kényszeríteni senki nem akar semmit arra, hogy válasszon. Az emberekben kényszer nélkül gyorsabban érlelődik az elhatározás. — Nagy a számok ereje a szövetkezeti parasztság jövedelme számokban kifejezve a legtöbb helyen döntő fölényt mutat az egyéni jövedelemmel szemben. Lehet választani: aki helyesebben választ, az jobban jár. H. T. „Hosszú szürke sáv az út... MM Télen, nyáron, tavasszal, ősszel, az év minden szakában talál az ország útjait járó utas egy embert az úton az űtőrt. Nyáron porban, ősszel sárban télen hóban végzi munkáját. Aki sokat utazik, annak közömbössé válik, a gépkocsivezetők legtöbbje viszont ismeri munkájának értékét. Sokszor megfigyelhető, hogy a gépkocsivezető üdvözli az útőrt, aki lapátjára, vagy csákányára támaszkodva félreáll a közeledő jármű elől az út valamelyik oldalára. Az emberek általában könnyűnek tekintik az útőr munkáját, mert amikor elhaladnak mellette, mindig pi- nenni látják. Természetes, hogy kény télén megszakítani a munkáját, hogy utat engedjen a közeledő járműnek, de az utas előtt, ez a pihenő útőr kép marad meg minden esetben. A napokban megálltunk egy útőr mellett Bátaszék és Furkó-telep között. Azt hitte, hogy valami felügyeleti szerv vagyunk, s amikor megmondtuk, hogy nem, csak munkája felől érdeklődünk — csodálkozott. Furcsának, szokatlannak találta, hogy megáll valaki mellette, csak azért, hogy beszélgessen vele. Nem fordult elő vele még eddig. — Az utak általában elhanyagoltak — mondja Máté János útőr — megjavítani így kézi erővel nem lehet, csak javítgatni. Kellene már a hengerlés erre az útra is. Akad munka bőven az út köves részén kívül is. Ott ezen a helyen, ahol álltunk, különösen sok munka van. A dombról lezúduló eső itt önti el mindig az úttestet, s az iszapot, amit a meredek domboldalról magával hoz, itt „leteszi" a kövesútra, vagy az árokba. Az még a jobbik eset, ha az árokba, de az úttestre is emel n,éha 20—30 centis töltést. Ezt a legrövidebb időn belül el kell távolítani, mert akadályozza, nehezíti a forgalmat... Az egyik átforgatott kőrakás mellett tompahegyű csákány hever. Amikor rápillantunk, az útőr elmosolyodik: — Ma reggel még hegyes és éles volt. Egy-két óra alatt ilyen tomVéleményem egy tapasztalatcsere után Egyidőben az a szokás dívott, hogy a különböző tapasztalatcseréket, ahova összehívták a fél megyét, a nyári munkák \kellös közepén rendezték meg és azt nem is kell mondani, hogy legtöbbször a munka rovására ment. Látogatással egybekötött állattenyésztési tapasztalatcsere volt a napokban Bátaszéken és a jó szokáshoz híven sok hívott és hívatlan vendéggel. Ezt a tapasztalatcserét nem azért hívták össze éppen Bátaszéken, mert a helybeli Búzakalász Tsz-nek van a megyében a legjobb állatállománya, hanem azért, hogy a több, mint 100 vendég, aki egyben szak- embert körülnézzen és a végén elmondja, mit látott helyesnek és mit ne™. Annak rendje és módja szerint lezajlott minden. Szép napos idő volt, a rendezés és vendéglátás kifogástalan. Mindenki jói érezte magát, ízlett a disznótoros pörkölt, a jó termelői bor, csak a tsz vezetőinek és tagjainak volt hiányérzetük. Valahogy úgy gondolták, hogy semmi újat nem kapták. Ahogyan végignéztem az asztal mellett ülő, elégedett vendégeket, meglepetéssel tapasztaltam és számoltam össze, körülbelül 25 különböző beosztásban lévő funkcionáriust, akik nélkül is sikerülhetett volna ez a tapasztalatcsere. „Nem is az volt a baj”, hogy például a megyei tanácstól, írd és mondd nyolc fő jelent meg és azoknak a fele felesleges volt, „nem az volt a baj", hogy a járási tanács munkatársai közvetlen ebéd után ,,leléptek’’, hanem az, hogy az öt hozzászóló közül a három funkcionárius volt és arról beszéltek, ami egy centivel sem segítette előbbre a tsz állat- tenyésztési problémáinak megoldását. Elhisszük, hogy nagy jelentő- tége van a mesterséges megtermékenyítő állomások munkájának és eredményei méltatásának. Fontos, hogy a szakemberek még jobban tisztában legyenek a meddőség veszélyével és következményeivel, de mindez éppen úgy nem tartozott szorosan a tárgyhoz, mint az, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 18 és fél mázsás volt a búza átlagtermés, míg a battonyai parasztok csak 8 mázsa 20 kilós átlagtermést értek el. A termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák csak néztek egymásra, nem tudták elképzelni, hogy mindezt miért kapcsolják a tapasztalatcseréhez, de mertek arra is gondolni: úgy látszik szokás, ha 100 ember összejön, kis előadást tartani. Helytelen, ennek nem szabad előfordulni, nem lehet a bátaszéki Búzakalász Tsz tagjait becsapni azzal, hogy komoly és jóindulatú segítség helyett csak elhúzzák szájuk előtt a mézesmadzagot. Egyesek szerint jól sikerült ez a tapasztalat- csere, a tsz tagsága mégis úgy vélekedik: Többet vártunk, nagyon keveset kaptunk. ‘ PÁLKOVÁCS RÓZA pára kopik a földbe, iszapba száradt kövek feszegetése, felvágása közben. Egy ember, aki ennyi időt tölt az úton, érdekes megfigyeléseket tehet. Ugy-e? — Sokféle ember van a világban, s ez itt megmutatkozik. Van aki figyelmen kívül hagyva elhalad mellettem, van, aki megjegyzést tesz, bántót, vagy barátságosat. Van gépkocsivezető, aki szórakozásnak veszi, hogy az orrom alá porol, van olyan, aki lelassít és köszön emberségesen. — Milyen jármű közlekedik legtöbb az úton? — Általában teherautó a több, de a személy, és gépkocsik, autóbuszok, motorkerékpárok száma sem kevés. ... Végignéz a messzeségbe vesző szürke sávon, s megjegyzi: — Sok munka van még ezzel — és megmarkolja lapátja nyelét... Bátaapátiban megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezete Az elmúlt hét jelentős fordulatot hozott a bátaapáti fiatalok életébe. Eddig nem volt szervezet, amely ösz- szefogta volna őket, szórakozási lehetőségek is eléggé szűkösen voltak. Ez a helyzet minden bizonnyal megváltozik a jövőben, ezért alakították meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetét. Az alakuló gyűlésre összejött fiatalok között ismertették a KISZ célkitűzéseit, munkaprogramját, amelyet azok nagy tetszéssel fogadtak el. Mindjárt el is határozták, hogy a szervezet első ténykedései között parkosítást végeznek a községben. Megválasztották az öttagú vezetőséget, Füle Gyulát, Kliebe Katalint, Éberhardt Károlyt, Pukli Jánost és Füle Ignácot. örvendetes például az, hogy a községbeli pedagógusok is résztvesznek az ifjúsági Szövetség munkájában és a vezetőségbe is beválasztották őket. Kliebe Katalin tanítónő, Éberhardt Károly, az iskola igazgatója. A KISZ-szervezet Szilveszterkor már a közönség elé is lép, méghozzá Csiky Gergely: „Nagymama“ című színművével. Az előadás utáni táncmulatságot is a fiatalok rendezik. Nem lesz könnyű az előadás megrendezése, mert a községben még nincs villany, petróleumlámpákkal kell világítani. Már hangzott el ígéret, hogy a tavasszal eljut a villany Bátaapátiba is és ennek főleg a fiatalok örülnek, mert több lesz a szórakozási lehetőség is. Ugyanis, amint beszerelik a villanyt, mozi is lesz a községben. Mozielőadásokra ugyanis ezideig a 6—7 kilométerre lévő Mórágyra jártak, és néhányszor bizony előfordult, hogy hazafelé kiadós zápor szakadt a nyakukba. Téli időben pedig nagyon sokszor vannak tétlenségre kárhoztatva. Addig is, amíg a villany segítőével nagyobb lesz a szórakozási lehetőség, a KISZ-szervezetben próbálnak szórakozási lehetőséget biztosítani a körülményekhez mérten. Művelődési házépítési tervek Várdombon Nemcsak a városokban dolgoznak ki távolabbi terveket, hanem a legkisebb községekben is, mint például Várdombon. A távolabbi terv, egy szép művelődési ház. A környékben híre van a várdombi kultúrcsoport- nak, főleg a tánccsoportnak, a rendelkezésre álló helyiség — ami egyúttal mozi is — kicsi, mindössze 156 férőhelyes. Egy-egy előadás alkalmával sokan kint is maradnak. Ezért akarnak a várdombiak két- három éven belül megépíteni egy művelődési házat, amint az állam tud majd némi anyagi támogatást adni. A község központjában van egy épület — jelenleg kocsma —, amelyet lebontanának és annak a helyére épí. tenék fel a művelődési házat. Az építkezéshez felhasználják a lebontott épület anyagát és az ugyancsak ott levő „Kínai Fal’’-ként emlegetett kerités anyagát. így részben saját erőből, részben állami támogatásból épülne fel a község igényeinek megfelelő művelődési ház. A HÉT KÖNYVEI Bibliotheca könyvkiadó: Brehm: Az állatok világa, 1. kötet. Gerinctelenek. — írók az alkotásról. Szovjet írók irodalomkritikai cikkei. — Kádár Imre: Egyház az idők viharaiban. A magyarországi református egyház a két világháború, a forradalmak és ellenforradalmak idején. Corvina könyvkiadó: Puskin válogatott versei. Orosz—magyar nyelven. A gyürkönyi postahivatal levele a kiadóhivatalhoz „A hivatal személyzete örömmel csatlakozik a Pécsi Postaigazgatóság által kezdeményezett versenyhez, amelynek célja kézbesítőnként két Népújság előfizető beszervezése hónaponként. A megye hasonló hiva a- lait versenyre hívjuk és vállaljuk, hogy a kézbesítőnként! első két-két előfizetőt legkésőbb 1958 január ltig beszervezzük. Közölhetjük még, hogy egy hónap alatt a Tolna megyei Népújságra öt előfizetőt és 17 darab áruspéldányt helyeztünk el. ígérjük a további jó munkát és kérjük a verseny beindítását. Farkas Béla hivatalvezető, Binder Adám kézbesítő”. A kiadóhivatal örömmel vette tudó másul a versenykihívást, amelyet a györkönyi postahivatal kezdeményezett, helyesnek és célravezetőnek találjuk. A többi postahivatalok csatlakozását a versenyhez szintén csak helyeselni tudjuk. * A szakcsi postahivatal közölte szerkesztőségünkkel, hogy a Népújságért folyó versenyben ezideig 15 új előfizetőt gyűjtöttek, amit január 1-ig még növelni akarnak. Európa könyvkiadó: Bertolt Brecht: Jó embert keresünk. Színpadi játék. — Courtade: Felsőbbrendű állatok. Elbeszélések. — Garcia Lorca: Tcrreádorsirató. Válogatott költemények és színművek. — Gorkij: Mesék Itáliáról. — Nyekraszov: A másik asszony. Regény. — Alexej Tolsztoj: Garin mérnök hiperboloidja. Regény. — Verga: Don Gesualdo mester. Regény. Gondolat könyvkiadó: Szűcs Lajos: Növények a lakásban. Kossuth könyvkiadó: Boyer— Morais: Tűzzel és vérrel. Az amerikai munkások hősi harcainak története. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. éve. Hruscsov beszéde és a testvérpártok képviselőinek felszólalásai a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének jubileumi ülésén. — Várkonyi Endre: A magyar címer útja. 17 Az üdülőben néhány nap múlva már mindenki tudta, hogy az a vendég, aki egész délutánokon át magányosan üldögélt a hallban, az egyik vidéki kórház főorvosa. Az üdülőben ő volt az egyetlen orvos, s a vendégek, akiket ide is elkísért régi betegségeik emléke és eljövendő halál- félelmek balsejtelme, egyszerre ösztönös tiszteletet éreztek az orvos iránt. S magánya falát lassan áttörte a kíváncsiság, mindenki egykori balesetekre gondolt, orv gyermekbetegségekre, bélelzáródásra, foggyökér- gyúlladásra s mindarra, amit az élet tartogathat. A vendégek derűsen és egészségesen rajzották körül az orvost, aki bölcs közönnyel ült közöttük, mint aki nemcsak tud, hanem meg is értett valamit. Ebben a váratlan népszerűségben volt valami olcsó és szánalmas haszonlesés is; a vendégek úgy gondolták, az üdülés ürügyén ingyen tanácsot is kaphatnak valódi és vélt betegségükre; talán titokban valami elixirben is reménykedtek, amely megőrzi fiatalságukat, vagy legalább megmenti őket a haláltól. A levegő szakkifejezésekkel telt meg, melyeket a beavatatlanok gőgjével használtak, nagyképűen és fontoskodva. A negédeskedő öregasszony, aki állandóan papucsot hordott, énekelve ezt mondta: — Aranyos főorvos úr, tudja, a szomszédunknak, a Szmetáknak, ap- pendicitise volt. Délután lett rosz- szul, a mentőket is ki kellett hívni. Megonerálták, de azóta is panaszkodik, szúrást érez itt, — és mutatja. Az orvos bólint, igen szúr, s mondana is valamit, de a vénasszony tovább énekel: — Szenved szegény, de az semmi. Amennyit én kínlódok a derekammal! Szaggat — és akkorát sóhajt, hogy meglebben a függöny. — Mitől lehet, aranyos főorvos úr? Az orvos valószínűleg válaszolna is. de egy kövérkés nő kezd beszélni, szegedi kiejtéssel: — Tessék elképzelni, nekem pneu... izé, tüdőgyúlladásom volt. Nem jön vissza? S áradnak a panaszok, komoran és tragikuson, mintha a halál angyala lebegne az üdülő felett. A szomszédok cc. uterija, a nagynénik idegzsábája és az unokák cilitise olyan drámai és követelő hangsúlyt kap, mintha nemcsak a gyógyulás, hanem az örök élet is a türelmes orvos kezében lenne. S másfél óra múlva már mindenkiről kiderül, hogy halálos beteg, mindenkinek fáj valamije s ez a sok baj és gyász úgy lebeg az orvos feje felett, mint a hasonlíthatatlan végzet, amelyen ő sem tud segíteni. S ekkor valaki bekapcsolja a rádiót, amelyből érzelgősen és jóvátehetetlenül hangzik fel egy népszerű tangó. Csak néhány percre van szükség s mindenki táncolni kezd, a pnelimóniás molett, a cc-gyanús sovány, a derékfájós öregasszony, s az orvos, aki valamit már megtudott az élet és a halál titkaiból, elnézően mosolyog. Aztán feláll, lassan, kimért léptekkel bemegy a szobájába. Megszámolja az érverését és meghallgatja a szívét, előveszi legutolsó EKG-leletét s nyomonköveti az extra- systolékat. — Persze csoda is történhet — mondja egykedvűen. — Egy év még biztos. És arra gondol, hogy akkor is tél lesz, már fehérlenek a budai hegyek s az üdülőben, délután öt és hat között, felhangzik a jóvátehetetlen tangó. És vállat von. szerényen és beletörődve, mint aki igazán nem tehet semmiről. Csányi László
