Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-01 / 283. szám
1*B7 december 1. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG t Az ENSZ közgyűlés szavazása a nyugai-iriáBi kérdésről New York (MTI). A nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint az ENSZ közgyűlés pénteken délutáni ülésén elutasította azt a határozati javaslatot, amely felszólítja Hollandia és Indonézia kormányát, hogy az ENSZ főtitkárának támogatásával folytasson tárgyalásokat Nyugat- Irián helyzetéről. Erre az indonéziai kezdeményezésre előterjesztett határozati javaslatra — amelyet a politikai bizottság egyszerű többséggel fogadott el — negyvenegy ország szavazott ellene szavazott 29 és 11 tartózkodott a szavazástól. így tehát a javaslat nem tudta megszerezni a közgyűlésen az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget. A szocialista országok ENSZ küldöttségei támogatták a határozati javaslatot, ellene szavazott a többi között Franciaország és Anglia is. Az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól. A szavazás után Subandrio, indonéziai külügyminiszter heves szavakkal fejezte ki sajnálkozását a kudarc felett s kijelentette, hogy országa „amely nem nyert kielégítést az ENSZ-ben, nem tehet mást, mint hogy az ENSZ-en kívül cselekszik.1’ Djakarta (MTI). Indonézia függetlenségi forradalmának partizánhar1- cosai pénteken vérükkel aláírt felhívásban szólították fegyverbe Nyugat- Iriánt visszacsatolása érdekében. A volt partizánok szóvivője követelte Sukarno elnöktől, hogy „mozgósítson erőket a gyarmatosítók megtámadására." A parlamentben a kormány bejelentette, „szilárd elhatározása,” hogy ha az ENSZ-ben kifejtett erőfeszítései sikertelenek maradnak, akkor más eszközökhöz nyúl. Előkészületek történtek a „más útra lépéshez.'“ * * Á francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak Párizs (MTI). A francia nemzet- gyűlés szombatra virradó éjszaka kétszer is bizalmat szavazott a kormánynak. Elfogadta az algériai keret- törvény javaslatát 269 szavazattal 200" ellenében, 207 szavazattal 2 ellenében pedig magáévá tette az algériai választójog reformjáról szóló törvény- javaslatot. Az algériai kerettörvény és a választójogi reform ellen szavaztak a kommunisták, a haladók, Men- des-France radikálisai és a poujade- isták. A jobboldali függetlenek egy- része tartózkodott a szavazástól. Az Human!té kiemeli, hogy a kormány- többség már hatvanhétre olvadt le. A lapok rámutatnak a vita viharos lefolyására. A Libération rámutat, hogy a radikális Gaillard miniszterelnök támogatásával a túlzó gyarmatosítók álláspontja diadalmaskodott. Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front elutasítja a kerettörvényt Newyork (AFP). Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front pénteken este közölte, hogy elutasítja a francia kerettörvényt, mert Franciaország olyan megoldást akar Algériára erőszakolni, amely nem veszi figyelembe az ellene küzdő nép helyzetét. Bukarestben aláírták a román—magyar kulturális egyezmény 1958. évi végrehajtási tervét Bnkarest (Agerpres). Bukarestben pénteken aláírták a román—magyar kulturális egyezmény 1958. évi végrehajtásának tervét. A terv szerint a két ország művészegyüttesei előadóművészei vendégszerepléseken vesznek részt, megszervezik a pedagógusok és az írók cserelátogatásait, irodalmi műveket fordítanak le és adnak ki, kiállításokat rendeznek, valamint a művészeti szövetségek tájékoztató anyagait és az állami könyvtárak könyvanyagát is kölcsönösen cserélik. Újabb cleshangú kommentárok a hidrogén bombákkal megrakott amerikai repülőgépek ügyében — Kíséri etessenek JVetc York feletti — Párizs (MTI). A francia baloldali és liberális sajtóban továbbra is éleshangú kommentárok foglalkoznak az angol Alsóházban elhangzott bejelentéssel, amely szerint atom- és hidrogénbombákkal megrakott amerikai repülőgépek köröznek állandóan Nyugat-Európa felett. A Combat „Bombás ég" című cikkében megállapítja: az angolok most megtudják, hogy az amerikai hadsereg Anglia földjén atombombákat tartalékol, ráadásul pedig ezek a bombák időről-időre sétára indulnak. Egész sor amerikai bombázó köröz brit égen és nukleáris fegyvereket vilsz fedélzetén. Nyilvánvalóján elegendő lenne egy kis motorhiba, hogy nagy balesetet idézzen elő. Ez a példa — folytatja a Combat — eléggé illusztrálja, milyen fordulatot vesz századunk. Egy feltételezett háborútól való félelmünkben szörnyű veszélynek tesszük ki ma gunkat. A halállal játszunk és nem egészen észszerű dolog. Valószínű hogy háború már nem is szükséges ahhoz, hogy az emberiségnek nagy esélve legyen az elpusztulásra. Néhány másodperces emberi kihagyás elég ahhoz, hogy vasúti katasztrófákat okozzon, akik a bombákkal bánnak, nem kevésbé csalhatatlanabbak mint mások. Egy nap szükségszerűen fel kell, hogy mondják a szolgálatot és azon a napon ... Az Humanitébpn André Wurmser idézi az Associated Press jelentését, amely szerint ha a nyugati égbolton egy távolból irányítható szovjet lövedék jelenne meg, akkor a bombázók hidrogénbomba-terhükkel negyed órán belül a Szovjetunió ellen fordulnának. Wurmser megkérdezi: ki fogja észrevenni ezeket a távolból irányítható lövedékeket a horizonton és ki adhat parancsot háborúra? A francia kommunista újságíró Dulles szavaival válaszolt: az Atlanti erők parancsnokai. Wurmser megállapítja, hogy az atlanti haderők egy amerikai tábornok parancsnoksága alatt vannak. így tehát egy távolból irányítható lövedéknek a láthatáron történő megjelenése esetén egy negyedóra elegendő lenne arra, hogy egy idegen katona döntése következtében Francia- ország háborúba sodródjék anélkül. hogy parlamentjét előbb megkérdezték volna. Wurmser a továbbiakban kijelenti, hiába biztosítják, hogy ezen a bizonyos negyedórán belül a franciák kormányelnökét értesítik. S vajon Dulles egyáltalában számot vett-e Galliard véleményével, vajon a Franciaországból elinduló amerikai repülő gépeknek kiadnák-e a parancsot: „Gyertek vissza, Galliard nem ért egyet velünk." A cikkíró végül megismétli azt az aggodalmát: mi történnék, ha ilyen atom. és hidrogénbombákat szállító repülőgép lezuhanna, vagy tüzet fogna? '„Megnyugtatásul azt mondják, hogy nem kell félni robbanástól. De előbb kísérletezzenek New York felett, hogy lássuk, igaz-e ez" — fejezi be az Humanité cikkírója. Hazaérkezett Bulgáriából a magyar parlamenti küldöttség Meghalt Beniamino Gigli, hires olasz operaénekes Róma (Reuter). Mint az Italia, olasz hírügynökség jelenti Benjamino Gigli t híres olasz operaénekes szombaton reggel hatvanhét éves korában meghalt. öreg -Hold Több, mint kéthetes bulgáriai látogatásáról szombaton reggel érkezett meg a magyar országgyűlés küldöttsége. A megérkezéskor Vass Istvánné a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Csodálatos volt az útunk. Végigjártuk az egész országot. Tizenegy megyében voltunk és felkerestük a nagyobb városokat. Megtekintettünk különböző üzemeket, termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat. Nagyon jól éreztük magunkat és különösen jól esett látnunk a bolgár nép lépten-nyomon megnyilvánuló szeretetét a magyar nép iránt. Ennek egyik jele volt, hogy a gyűlésekre, amelyeken résztvettünk, rend. kívül nagy számban jöttek el az emberek. Sok személyes ismeretségre és hasznos tapasztalatra tettünk szert, mint országgyűlési képviselők. Alkalmunk nyílt közvetlen baráti megbeszélést folytatni a bolgár nemzetgyűlés vezetőivel és a politika; élet számos kiválóságával Amerikai lapok intézkedéseket sürgetnek Eisenhower újabb megbetegedése miatt Washington (Reuter). Az amerikai sajtót továbbra is élénken foglalkoztatja Eisenhower elnök megbetegedése. A Washington Evening Star és a Washington Daily News sürgeti a kongresszust, tegyen lépéseket, hogy ne állhasson elő egy olyan helyzet, amikor a beteg elnök esetleg nem ké. pes olyan gyorsan felgyógyulni betegségéből, amint most Eisenhower elnök tette. A Washington Daily News-a többi között hangoztatja reméli, hogy a januárban összeülő kongresszus világos figyelmeztetésnek fogja tekinteni az elnök újabb betegségét „bármennyire enyhe lefolyású legyen is az’’. A New York Post felszólítja Eisen» hower elnököt, hogy „az ország, a saját személye és tisztelői iránti méltányosságból’’ mondjon le. A lap szerint Eisenhower „tovább már nem állíthatja magáról azt, hogy elnök, akárhány orvosi jelentés kibc^ csátására kényszerítse is őt .együttese’, illetve bármennyire hivatalos szertartást legyen is kénytelen végigcsinálni felgyógyulásának bebizomyí. fására” Nincs a világon gyorsabb hírközlési eszköz, mint a rádió. Pillanatok alatt világgá röpít; a híreket, s most — néhány csavargatás után a rádió gombján — „összeköt’’ a mesterséges holddal. A mesterséges hold izgalomba hozta a világot, mert ilyet még nem ismert a tudomány, nem láttak és nem hallottak a generációk. Szputnyik az űrben! Meg akarunk győződni erről, keressük meg a 7.5 méteres hullámhosszt és „beszélgessünk’' vele. Mint szenvedélyes rádióamatőr, én sem maradhattam ki a „társalgásból”, tehát áthangoltam készülékemet a mesterséges hold hullámhosszára. Néhány pillanat, megélénkült az oszcillográf és a szobát megtöltötte a ritmikus jelzés hangja: „biip... biip .. biip ...” Most már „tudom” miről „beszél” az égitest, tehát meghallgatom, mit beszélnek az égitestről. Kalandozom az éterben... Hopp ... itt angolul beszélnek. Igen jól hallom. Robert Hant manchesteri rádióamatőr az „U-2-MJ” jelzésű állomás tulajdonosa közli, hogy már néhányszor hallotta a „harmadik hold” jelzéseit. Menjünk tovább. Egymásután szólalnak meg az állomások hívójelei. „Barátkoznak” a rádiósok. — Igen. már reggel óta itt ülök a vevőnél. Követem a mesterséges holdat, — adja le egy dán rövidhullámú rádióamatőr. Egy újabb boldog rádióamatőrrel, a mesterséges hold „beszélgető partnerével” akadtam össze. Robert, a Párizs; rádiós elmondta, hogy nagyszerűen hallotta a „fémholdat”. Sőt, még azt is közölte, hogy véleménye szerint a jelzések egy részét a hold egyenesen neki szánta ... Amerikai hívójelet hallok. Mindjárt ,.szóba is elegyedünk’’. — Míg én a rádiókészüléknél ülök, addig bátyám és nővérem látcsövekkel felszerelve a tetőn áll, hátha megpillantják a mesterséges holdat. Mindannyian további szerencsés utat akarunk kívánni neki — kopogja le az amerikai fiú morse-gépe. E beszélgetéseket hallgatva, akaratlanul is visszaemlékszem arra a levélre, amelyet nemrégiben Robert Duggan Georgia államban lakó rádióamatőr küldött Moszkvába. Többek között ezt írta: „Szívesen segítek önöknek — ha szükségük van rám — a többi mesterséges hold felbocsátásánál.” A világ rádióamatőrjei, akik azonnal bekapcsolódnak a mesterséges hold-megfigyelésekbe és köziig az új égitest tartózkodási helyét és idejét, valóban nagy segítséget nyújtanak a szovjet tudománynak. * A második mesterséges hold rakétáján megérkezett a világűrbe a Kozmosz első utasa. Ezzel kapcsolatban azzal a kéréssel fordultunk A. N.- Bakuljev professzorhoz, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának elnökéhez, hogy mondjon néhány szót az emberek világürutazásának jövőjéről. — Ma már mindenk; előtt világos, hogy az emberek hamarosan valóra válthatják álmaikat a földrészközi közlekedésről. November 3-a óta — vagyis mióta öreg Holdunk újabb szovjet testvérkét kapott, — ez a nap még gyorsabban közeledik. Nekünk. orvosoknak, számtalan kérdésre kell feleletet adnunk, amelyek mind-mind az ember kozmoszbeli utazásával kapcsolatosak. Hogyan biztosítjuk a jövendő űrhajósai részére a szükséges oxigént, hogyan akadályozzuk meg az óriási magasságban a súlytalanság következtében fellépő kellemetlen tüneteket? Hiszen ismeretes, hogy 12—15 ezer méter magasban az ember elveszti eszméletét. Az űrhajók utasszállító kabinjaiban tehát nemcsak oxigéntar- talék-felszerelést, hanem olyan berendezést is kell helyeznünk, amelyek dúsítják a belégzett szénsavat. A földrészközi rakéták nagy gyorsasággal haladnak, s eközben az utasoknál vérkeringési zavarok keletkezhetnek. A tudósok a fentiek megelőzése érdekében különleges védőöltözetet szerkesztettek. Ez a ruha ugyanakkor megvédi az utasokat a kozmikus sugárzás károg hatásaitól. Az orvosok és más szakemberek előtt most nagyon fontos és rendkívül bonyolult feladatok sokasodnak. De választ kell adnunk ezekre, méghozzá korábban mint ahogy az első űrhajó elkészül. A mesterséges holdak felbocsátása után bátran mondhatjuk, hogy a szovjet tudósok helyes irányban kísérleteznek. A Német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának alelnöke jószomszédi viszonyt kíván a keleti országokkal Frankfurt (DPA). Herbert Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt szövetségi gyűlési csoportjának alelnöke pénteken Frankfurtban kijelentette, hogy a Szövetségi Köztársaság létesítsen jószomszédi viszonyt a keleti országokkal. „Szomszédok vagyunk és meg kell találnunk a Szovjetunióval a jószomszédság formáját" — mondotta Wehner Frankfurtban egy szociáldemokrata alkörzet küldött« értekezletén. A szociáldemokrata pártnak minden erővel elleneznie kell Adenauer kancellár ama törekvését, hogy a külpolitikából a Kelet elleni ideológiai harc eszközét kovácsolja.--T- U-W/U-V""- __ H éttől-hette Mindest kézbe! Előfizethető minden postahivatalban
