Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-15 / 295. szám
J í1 A Bcnyhád és Vidéke Termelő és Értékesítő Szövetkezet tartósítóüzemében készült ez a képünk. Az alig két esztendős szövetkezet ma már ko moly tényezője a község gazdasági életének. Termékei eljutnak messze a megye határain túlra. így rendszeresen szállítják az árut a pécsi, komlói bányavidékekre, de szállítottak már Békéscsabára is. — Gyorsan erősödik, gyarapodik 3. szövetkezet. Tavaly például 130 mázsa káposztát savanyítottak, az idén ezer mázsa a terv. Készítettek gyümölcsízt, különböző savanyúságokat. A jövő terveiről Fehérvári Béláné üzemvezető elmondja, hogy bővíteni akarják az üzemet, építkeznek, vízvezetéket szerelnek be, hogy még több tartósított árut tudjanak készíteni, még nagyobb legyen a jövedelem, ami az idén sem megvetendő. Több mint 150 ezer forint tiszta jövedelemmel zárja a szövetkezet az esztendőt. Itt a tél. reggelenként egyre több hízó visítása veri fel a falvak csendjét. Igen keresett cikk ezekben a hetekben a zsírcsbödön. A Zománcművekben három műszakban gyártják a különböző nagyságú és színű zsí- rosbödönöket. Folyamatosan megy a szállítás is Képünk a raktári brigádot ábrázolja, kézről-kézre adva rakják fel a kocsikra a bödönöket, amelyek minden bizonnyal egytöl-egyig hamarosan megtelnek zsírral. A wattnak szinte, minden órájában — különösen délután — van program a bonyhádi knltúrotthonban. Nyelv- tanfolyamok, kultúrcsopcrt próbák és zenetanfolyamok. Kilencven bonyhádi fiatal ismerkedik a zenével a kultnretthonban tartott tanfolyamon. Képünkön dr. Kelta Lászlőné tart szolfézs érát az egyik csoportnak. Két esztendeje vágtak ngki a merész feladatnak a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói, megkezdték — az országban elsőként — a teljesen mechanikai úton készülő goyser-cipők gyártását. Az5ta már az egész országban ismerik és szívesen vásárolják az itt készülő tartás és külsőre - is tetszetős goyser férfi félcipőket, hisz a gyár tízezerszámra szállítja ezeket a kereskedelemnek. — Most a gyár bővíti a geyser eljársással készülő cipők választékát. Január elsejétől kezdve az az egyik szalagon rátérnek a goyser női cipők gyártására is. Október óta a gyár tanműhelyében tanítják be a kulcsgépek dolgozóit, hogy aztán, amikor megindul a szalagszerű gyártás, jól begyakorlott dolgozókkal foghassanak hozzá. Vértes Mihály több» szőrös sztahanovista és kiváló dolgozó már kitűnően kezeli a rámavarró gépei, amellyel majd az egyik legkényesebb műveletet végzik. Mögötte Dvoráesó József, a tanműhely vezetője látható. Több mint 130 évvel ezelőtt élt ezen a tájon Vörösmarty Mihály, a reform kor nagy magyar költője. A képen a Ferczel-kúria látható. Az erőiéiben álló — helyesebben mondva: düledező épület volt a költő lakása. Ma raktárnak használják. Erre az épületre már hiúságból sem tehettek emléktáblát, ezért hát úgy döntöttek, hogy a kastélyra — amelyben Perczelék laktak — teszik azt. Ott van ma is azon az épületen, amelyhez csupán annyi köze vast Vörüsmartynak, hegy ott tanította a Perezel gyerekeket. — A műemlék szánba menő épületre, amelynek több gazdája is van, senk: sem gondol. A községi tanács szerint as épület a Vörösmarty Tsz talajdana, nekik kellene azt karbantartani. A termelőszövetkezet tagjai viszont arra várnak, hogy a községi tanács végrehajtja azokat a javításokat, karbantartást, amelyet valamikor terveztek, s amelyre állítólag egy alkalom'1 mai már meg volt a hitelkeret is. N-m tudni, hogy mi lesz a javítással, amely rendkívül sürgős volna, mert hiányzanak még az ablakrámák is, hullik a vakolat (ha egyáltalán van még az épületen!), annyit azonban meg lehet jósolni, ha hamarosan nem veszi kézbe valamelyik szerv az épületet, a legrövidebb időn belül cs'k rom lesz az épület helyén. — A kastély homlokzatán elhelyezett gmláktáblán a következő sorok olvashatók: „Délnek völgye, szívem titkának régi hazája“’ (Idézet Vörösmarty tói). Itt élt, tanított, és írta hazafias és szerelmes verseit 1820-tól 22-ig és 1823—24-ben Vörösmarty Mihály a nemzeti függetlenség és haladás nagy költője. Születése 150. évfordulóján állíttatta e táblát Bonyhád- Börzsöny község tanácsa. A község egyik forgalmas, látogatott helyisége a Halászcsárda. Naponta átlagosan 90—100 adag halászlé talál itt gazdára, amit 30 kiló elsőrendű pontyból készítenek. Állandóan frissen főtt halászlé kapható. A termelő- szövetkezetnek egyik legjövedelmezőbb üzentága a vendéglátó, A halászlén kívül egyebet is lehet kapni. Hetenként egy-egy hízót is vágnak, hogy kielégítsék az éhes vendégek igényeit. Pénteken, szombaton és vasárnap kolbászt, sertéspörköltet, disznósajtot is lehet kapni. A vendéglő forgalma havonta 100 G00 forint körül mozog. Októberben több mint 120 000 forinl volt a forgalom, novemberben 94 000 forint. — Képünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor if j. Spiesz Ádám frissen főtt halászlevet szolgál fel az egyik messzi tájról- érkezett vendégnek. Bonyhád, megyénknek kulturális eseményekben egyik leggazdagabb, legmozgalmasabb községe. Egy-eygy színházi estén tömve van a járási kultúrotthon nézőtere. Ők a szerencsések, mert rajtuk kívül igen sokan kintrekednek. A járás székhelyén jobban igénylik egy színház építését, mint talán a megye székhelyén. Az egyik budapesti tervező iroda már készíti a színház tervezési munkáit. A színházat csaknem teljesen társadalmi munkával akarják felépíteni. Még csak a tervezésnél tartanak, de már sokan jelentkeztek, hogy önkéntes munkával segítik felépíteni megyénk első színházát. — Képünk a község központiában készült, a községi tanács épülete mellett. A jelenlegi földművesszövetkezeti raktár helyére (amit a kép mutat), akarják felépíteni a színházat. Az ósdi épüiet lebontása révén szebbé lesz Bonyhád központja is.
