Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-14 / 294. szám

1991 december 14.

TOLNA MEGYEI NEPCJSAG

S

Helyesen értelmezi az érdekvédelmet a Dombóvári Cementárúüzem új üzemi bizottsága

Egy hónapos múltra tekinthet visz. keztetést, a munkásszállást is. A leg- sza a Pécs; Cemenetáruipari Vállalat közelebbi üb. ülésen például a mun- dombóvári üzemének nemrég válasz- káse]látási reSzortfelelöst fogják értőit új üzemi bizottsága. Egy hónap , . .

i -j" j , ., , rol beszámoltatni.

— nem sok idő, de úgy latszik, a

dombóváriaknak mégis elég volt arra, De jól látják az érdekvédelem má- hogy a dolgozók között megváltozzon sik oldalát is az üzemi bizottság tag- a vélemény a szakszervezet tevékeny jai Buda Vendel, termelési felelős, ségéről, hogy ne csak tagdíjbeszedő például javaslatot tett — ami azóta szervet lássanak az üzemi bizottság- már meg is valósult — a sablonok ban, hanem azt, ami valójában, a gyakoribb cserélésére. A csőgyártásdolgozók érdekvédelmi szervét.

Legjellemzőbb mutatója talán ennek az, hogy egy hónap alatt 22 új

nál például az elhasználódott sablonokkal való munka kárt okoz a vállalatnak. Könnyebben válik selejtestag jeientke^tt°felvételre~a~szakszer- f az. áru, több anyag használódik

fel, mint a jo sablonnal es lassúbb a

vezetben. A régi tagok közül is egyre többen rendezik elmaradt tagdíjukat.

munka is. Azóta gyakrabban cserélik a sablonokat, jobban megy a Az eredmény titka: Az új üzemi bi- munka, jobb a kereset is. A termelési zottság helyesen értelmezi a szakszer felelős egyébként is — maga is többvezetnek, mint érdekvédelmi szervnek szőrösen kitüntetett kiváló dolgozó feladatait. Túl hosszú lenne felső- — gyakori vendég a munkahelyen rolni, mi mindent tett az üzemi bi- kívül eső 2-es üzemben is, ha meg- zottság az elmúlt egy hónap alatt, hallja, hogy baj van a minőséggel, amikor is Zala János lakatost vá- szakmai tanácsokkal is segít a hibák lasztották az ü. b. elnökévé és a többi kiküszöbölésére, funkciókra is olyan dolgozókat választottak, akik élvezik a munkások f/orcs a kapcsolat az üzemi bi- bizalmát és valóban dolgozni akar- zot}fg « a d0ig0zok kozott. Az el- nak reszortjukban. mu t napokban például - amikor a

szekszárdi szakszervezeti ertekezlet- Néhány hónappal ezelőtt a csőgyár ről hazajöttek a küldöttek, — mintásnál változtattak a munkaszervezé- den külön felszólítás nélkül, másnap sen. Korábban egy gépen egy mun- délben röpgyűlésre hívták össze a kás dolgozott. Annyiban változtattak dolgozókat és beszámoltak a megyei ezen, hogy egy gépre két munkást küldöttértekezleten elhangzottakról, osztottak be. A vállalat szempontjá- Az üzemi bizottságnak távolabbi ból ez előnyös. így sokkal jobb a gép- tervei is vannak. Meg akarják szerkihasználás. De a dolgozókat hátrány vezni például az üzem dolgozói ráérte. Ugyanis, míg korábban egy gé- szére oktatófilm előadások tartását, pen egy átlagos képességű munkás Beszervezni minél több dolgozót a 60 darab betoncsövet tudott elkészí- Kölcsönös Segítő Takarékpénztárba teni, most két munkás csak 110 dara- (amihez egyébként a szakszervezeti bot tud megcsinálni. A keresetben központ által megígért 5000 forintos megmutatkozó különbözetet két hó- forgóalapot is várják). Tagdíjakból napig kifizette a Vállalat, azonban és különböző rendezvényekből nőkét hónap óta nem kapják meg a dől- vélni azt a 800 forintot, amit az el- gozók. Az üzemi bizottság — az üzem múlt hónapban tettek takarékba. El- vezetőségével és a pártvezetőséggel érni azt, hogy az üzem minden dől együtt — foglalkozott a kérdéssel és gozója szervezett munkás legyen. Ez javasolta a különbözet további folyó- egyébként nem is lesz olyan nehéz, BÍtását. Ellenőrzi az üzemi bizottság hiszen a 202 dolgozó közül 166 már a dolgozók szociális ellátását, az ét- szakszervezeti tag.

Vetítőgépet kapott az ozorai általános iskola

Nagy jelentősége van egy iskola életében annak, ha az iskola filmvetítő géppel rendelkezik. A vetítőgép megkönnyíti a pedagógusok munkáját is mert a tanulók könnyen megértik azt az anyagot, amivel kapcsolatban oktató filmet látnak.

Az ozorai általános iskola nemrég- filmvetítő gépet kapott a községi tanácstól. A gépet a tanács a községfejlesztési alapból vásárolta az iskola számára, de nemcsak az iskolások, hanem az idősebbek is hasznát veszik az ajándéknak. A kultúrházban a fiataloknak a népi együttes tagjainak is rendeznek vetítést. Olyan filJANUÁRBAN KÉT SZÍNMÜVET IS BEMUTAT MEGYÉNKBEN A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ

Hosszú, többhónapos szünet után, ismét megyénkbe látogat a Déryné Színház (Faluszínház). December hónapban, 18-án Szekszárdon mutatják be a „Nők iskolája” című Moliere- darabot, januárban azonban számos Tolna megyei községben tartanak előadást. Január 8—19-ig Lilian Hell_ mann: Kisrókák című háromfelvoná- sos színművet mutatják be 11 községben, január hónap végén pedig újabb társulat látogatja megyénk községeit. ugyancsak a Déryné Színház rendezésében, Babay: Három szegény szabólegény című verses mesejátékával.

meket igyekeznek beszerezni, ami a népi együttes tagjainak továbbképzését, munkáját segíti.

A váraljai községfej lesztési tervből

Arról hallottunk Váralján, a községi tanácson, hogy ebben az évben jelentős összeget használtak fel a községfejlesztési alapból a község csinosítására és olyan hiányok pótlására, ami nagyon szükségessé vált.

Felépítettek például egy autóbusz várótermet, azonkívül 29 ezer forintot fordítottak útépítésre, 15 000 forintért székeket vásároltak ,a mozihelyiségbe,

az iskola felújítására pedig a községfejlesztési költségvetésből közel 15 000 forintot irányoztak elő.

Az iskola felújításához állami költségvetésből 100 000 forintot használtak fel, de nem megvetendő az a 40 000 forint értékű társadalmi munka sem,

amivel ii szülők segítettek.

Dránovics Pál elvtárstól, a tanács vb titkárától érdeklődtünk az 1958-as év községfejlesztési tervéről. Megtudtuk, hogy a tervükben szerepelt a villanyhálózat bővítése, azonkívül a sportegyesület támogatásál la biztosítanak nagyobb összeget, járdát építenek a községben 1—10. házszámig, de a községfejlesztési alapból jut a népkönyvtár támogatására is.

Tapasztalatok

Egy háromtagú bizottság látogatott el a múlt hetekben a szekszárdi egyéni gjazdákhoz, s megnézték az állatállományt, a takarmány felkészülést, az abrak összeállítását, egyszóval mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy jó állattenyésztésről beszélhessünk. Papp András, a városi tanács mezőgazc hsági osztályának vezetője, a tapasztaltakról a következőket mondotta:

— Mintegy negyven-ötven gazdánál voltunk, Halmosi Józsefné 13 holdas gazdálkodónál például az istállóban hét szarvasjószág van. Láttuk, hogy törődnek az állatállománnyal, korszerűen beépített silóba, kitűnő takarmányt készítettek. Általában az volt a tapasztalatunk, hogy rendelkezésükre áll a gazdáknak az állatok tartásához szükséges szálas- és abraktakarmány mennyiség, sőt fajtájában változatos is. A legnagyobb hiba azonban, amelyre nagyobb gondot kellene fordítani, a trágyakazlak rendbentartása. Sajnos erre kevés gondot fordítanak, pedig nem kell magyarázni a gazdáknak, jól tudják, hogy a helytelenül kezelt trágya nemigen növeli a talaj táperejét. Ügy gondoljuk, látogatásunk során elértük célunkat és a jövőben ezen a téren is lesz változás.

Népművelési gondok Nagydorogon

Állandóan és teljes joggal hangoz- is a legjobb. Máris javult a családlá- tatott dolog, hogy a pedagógusok rész togatás, ahol megmagyarázzák a szü- vétele a népművelési munkában an~ löknek, hogy nem mindegy, jár-e, a nak színvonalára igen erős kihatás- gyerek iskolába, vagy nem. Az emlí- sal van. Azonban még mindezek előtt tett hazug nézet ellen pedig, hogy az dönti el, művelt emberek nőnek-e valaki négy elemivel is... stb. máris jel a községben, hogyan foglalkoznak fel lehet sorakoztatni egy helyi cáfoló a gyerekekkel az iskolában, az iskolai példát. Tarr elvtárs elmondja, hogy nevelés mennyire alapozza meg az nemrégiben felkereste egy szülő, 200 emberek egész életre szóló magatartását.

Nem akarok elébevágni egy vitának, amely lapunk hasábjain folyik a pedagógusoknak a kultúrmunkába való bekapcsolódásáról, mellékvágányra sem szeretném a vitát terelni, egy-két dologról azonban szólni kell, amelyek szembeötlenek Nagydorogon.

Nem kis gondot jelent az iskola tantestületének — és elsősorban igazgatójának, a mulasztások elleni harc, Egy példát: Egy évvel ezelőtt 21 nap volt <tz egy tanulóra eső egyéves mulasztási átlag, szemben az országos nyolc nappal. 34 gyereknek nem lehetett bizonyítványt adni, mert annyit hiányzott. Volt olyan szülő. nem is kevés, összesen 13, aki nem íratta be gyerekét az iskolába, hanem hivatalból kellett beírni őket.

Természetesen most már sokkal jobb a helyzet. A negyedéves mulasztási átlag tanulónkint mindössze négy óra. Most már csak 14 olyan gyerek van, akinek az osztályozása esetleg gondot okozhat.

Arra a kérdésre hogyan érték el a. javulást és mi volt az oka az egy évvel ezelőtti helyzetnek, Tarr Lajos elvtárs, az iskola Kossuth-díjas igazgatója világos és kimerítő magyarázatot ad, amit el is lehet fogadni. — Elsősorban a szülők hibásak, mert a gyerekeket túlságosan igénybe veszik a gazdasági munkákban, nem törődve azzal, hogy rendszeresen mulasztanak az iskolában. A beíratás elmulasztásának hanyagság az oka. És még egy dolog, ami nem kis jelentőségű s ez ellen a felfogás ellen a harc elmulaszthatatlan. Vannak, akik azt mondják: „Minek járjon a gyerekem iskolába, hiszen négy elemivel is lehet vezérigazgató.” Ezek ellen o nézetek és a hanyagság, a gyermekek túlságos igénybevétele ellen határozottan fel kell lépni. Mindenekelőtt alkalmazták az adminisztratív rend- szabályokat. vagyis megkövetelték az idevonatkozó rendeletek betartását. Eb azonban csak egy módszer és nem

forintot is ígért, ha gyerekének nyolc osztályról ad bizonyítványt, mert csak akkor veszik fel szakácstanulónak. Lám_ ehhez sem elég a négy elemi, ami pedig a vezérigazgatóság kérdését illeti, különösen nem_ Persze az igazgató nem adott bizonyítványt...

De van még egy terület, ahol a szülők között hasznos munkát lehetne végezni. Ez pedig a művelődési otthon munkája. Nem rendeznek ismeretterjesztő előadásokat' nincsenek szakkörök, sőt, még művészeti csoportok sem, a klubszerű életről nem is beszélve. A művelődési otthon munkája kimerül abbant hogy a vidékről jelentkező hivatásos, vagy műkedvelő csoportokat fogadja és táncmulatságokat rendez. Milyen helyes lenne, ha a nevelők elmennének a kultúr otthonba az emberek' a szülők közé. Ez még az iskola helyzetére is kihatással lenne. Ehhez viszont meg kell változtatni a népművelés helyzetét Nagydorogon.

Nem akarok elébevágni a folyó vitának, de ezek a gondolatok is, úgy vélem, hozzájárulnak ahhozt hogy a való helyzetet ismerjük meg és abból induljunk ki a további munkánk során. Tarr Lajos elvtárs ezt teszi, de úgy lenne jó, ha valamennyi nevelő és a kultúra egyébb munkásai is ezt tennék.

L. GY.

Különböző méretű

faládák,

valamint

használf csizmák

olcsó áron kaphatók dombóvári telepünkön

Baranya—Toina megyei HEH Vállalat dombóvári telepe

Dombóvár, Baros u. 16.

Február elején a Déryné Színház „Az eladó birtok’’ című Mikszáth regényből dramatizált színművet mutatja be. Megyénk szín,házkultúrájának fejlődéséhez nagyban hozzájárul hogy ismét üdvözölhetjük a Tolnj megyei községekben a Faluszínháí művészeit. Külön örvendetes a jc műsorpolitika, amelyből tanulhatnának a többi színházak is.

Három kép egy termelőszövetkezet életéből

„EREDMÉNYEINK LÁTTÁN A KÍVÜLÁLLÓK KÖZÜL TÖBBEN ELHATÁROZTÁK, HOGY KÖZÉNK

LÉPNEK”

(Idézet a zárszámadási beszámolóból)

in.

Szokatlanul enyhe az idő decembe násodik hetének kedd délután jár Dlyan melegen süt a nap, minth nájus lenne, s az emberről lekíván cozik a téli ruha. Az aparhanti tem alom toronyórája éppen hármat Ü

1 Imikor a Március 15. Termelőszövet rezet újonnan épített, kívülről mé; vakolatlan székházának az udvarár épünk.

Az udvaron traktor dohog, s a trak :or után akasztott pótkocsira a rak árrá átalakított egykori istállóbc széles, nagy liszteszsákokat hordana' i vállukon a tsz férfi tagjai.

A zsákokat nagy sereg asszony adó latja a férfiak vállára. Az asszonyod vidámak, tréfás hangulatban vannak így fiatal játékosszemű menyecsk i „Szepi” bácsit ugratja sikamló /icceivei, s a „Szepi bácsi1’, akit ;endes nevén, ahogy később megtu lom, Haidekker Józsefnek hívnak lémetes kiejtéssel felelget, kissé za /artan a pajkosan csillogó szemű me íyecskének.

Az emberek gyorsan fordulnak iát a1 más zsákokkal, a síkos decem >eri sárban, magabiztos léptekkel ha adnak gumicsizmájukban. Úgy lát izik, itt a gumicsizma a divat, az el lök is gumicsizmában áll a mázs; nellett. A csaknem bokáig érő apar lanti sár teszi szükségessé ezt a di

Megtelt a pótkocsi a lisztes zsákokkal. A traktorvezető megszokott mozdulattal lökte egyesbe a sebességváltót, s miközben az egyik lábával a 1 „kuplungot" óvatosan feleresztette, a másikkal pedig a gázpedált nyomta finoman, „érzéssel1’, mozgásba jött a traktor, s a hatalmas rakományt ma- ' gával cipelve kirobogott a szövetkezeti székház udvaráról.

1 Amíg a vontató vissza nem érkezik, szünetel a munka. A zsákok egymásnak dőlve pihennek a sötét mag■ tárban. Az egyik asszony seprőt ragad, hogy összesöpörje a megbolyga: tott, vállra emelt zsákok liszthulladékát. Az emberek cigarettára gyúj- - tanak. Megindul a beszélgetés.

„Szepi bácsi", aki annak ellenére,

. hogy túl van már az ötvenen, még ‘ mindig jó erőnek, egészségnek örvend, valamikor csinos legény lehetett, s onnan maradhatott rá a beceneve. Most éppen gyufát tapogat a , köténye alatt, de úgy látszik, nem talál rá a dobozra, mert dühös hangon

■ inkább csak úgy magának mormogja a fogai közül.

— A fene ette volna meg azt a . gyufát, mindig elfelejtem hazulról

magammal hozni.

Amikor megkínálom tűzzel, barátságosabbá válik az arca, és azt mondja:

— Látja, még ilyenkor, dohányzásnál is hasznát látja annak, ha csoportosan dolgozik az ember. Mert,

Ü\1 CgjCULU UUlgvíiUV a iiaucu. uuiij

nég rágyújtani sem tud, ha a gyufáét otthon felejtette.

Nevetünk a szellemes hasonlaton, :s a kíváncsiságtól sugalva, kérdést ntézek „Szepi bácsihoz”:

— Amióta csoporttag, Szepi bá- yám, azért talán már komolyabb -setben is tapasztalta a kollektíva segítő erejét?

A pirosbarna, egészséges arcon, a ;ék szemek alatti szarkalábak játékosan ugrálnak, ahogy mosolyog ,Szepi bácsi", s legnagyobb csodálkozásomra azt mondja:

— Én még nem igen tapasztalhat- am, mert nem vagyok csoporttag.

— Nem csoporttag?

— Nem, — válaszolja, és mindjárt nagyarázatot is fűz hozzá. — Földet jéreltem és azon gazdálkodtam, mert udja, féltem a közöstől, a közös munkától ... Meg hát én kívülről nézve így gondoltam, hogy a termelőszövetkezetben nem is hallgatják meg íz ember véleményét, csak parancsokat osztogatnak. S aztán, mivel a iám felvilágosított mindenről, rájöt- em, hoey ez nem így van.

— Talán a fia csoporttag?

— Igen, ő az, helyesebben mondva íz volt, mert most az őszön bevonult katonának. Tudja, az is próbált már ok mindent, doleozott az útépítőkiél. állami gazdaságban, meg nap- zámban is a módosabb parasztoktól. De sehol ilyen megélhetést nem

biztosítottak számára, mint ez a Március 15 Termelőszövetkezet. Az elnök elvtárssal a minap számolgattuk a gyerek ezévi keresetét, s mivel itt a munkaegység értéke elérte a 71 forint 76 fillért, a fiú átla- gas keresete, ha szűkösen számoljuk, akkor is 2500—3000 forint volt ebben az évben havonta.

— Hol szolgál most a fia?

— A tüzéreknél — mondja némi kis büszkeséggel „Szepi bácsi” — most aztán én állok a fiú helyébe. Nagy elhatározás született meg bennem ezen az őszön. Az asszonnyal együtt úgy döntöttünk, hogy ott hagyjuk a bérietet és a termelőszövetkezetbe lépünk. A közgyűlés a hét végén lesz, amelyen döntenek a felvételünk sorsáról.

Az emberek, akik félfüllel hallgatják beszélgetésünket, mosolyognak. Látszik, hogy örömmel fogadják „Szepi bácsi" nagy-nagy elhatározását.

Váratlanul ismét hallatszik a traktor puffogása és aztán felbukkanik a szövetkezeti udvar kapujában a megüresedett pótkocsit vontató traktor. Az asszonyok megint a zsákok után) nyúlnak, hogy a férfiaknak segítsenek az emelésben. Megkezdődik ismét a munka. Finom liszt szálldos a levegőben, a megbolygatott zsákok körül. A serényen mozgó emberek között, időnként felbukkanik „Szepi bácsi” alakja is, amint hozza a magtárból a lisztes zsákot a pótkocsira és ahogy látom, otthonosan érzi magát a víekedélyű szövetkezeti emberek között.

(Vége.)

H. T;