Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-14 / 294. szám

1991 december 14. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG S Helyesen értelmezi az érdekvédelmet a Dombóvári Cementárúüzem új üzemi bizottsága Egy hónapos múltra tekinthet visz. keztetést, a munkásszállást is. A leg- sza a Pécs; Cemenetáruipari Vállalat közelebbi üb. ülésen például a mun- dombóvári üzemének nemrég válasz- káse]látási reSzortfelelöst fogják ér­tőit új üzemi bizottsága. Egy hónap , . . i -j" j , ., , rol beszámoltatni. — nem sok idő, de úgy latszik, a dombóváriaknak mégis elég volt arra, De jól látják az érdekvédelem má- hogy a dolgozók között megváltozzon sik oldalát is az üzemi bizottság tag- a vélemény a szakszervezet tevékeny jai Buda Vendel, termelési felelős, ségéről, hogy ne csak tagdíjbeszedő például javaslatot tett — ami azóta szervet lássanak az üzemi bizottság- már meg is valósult — a sablonok ban, hanem azt, ami valójában, a gyakoribb cserélésére. A csőgyártás­dolgozók érdekvédelmi szervét. Legjellemzőbb mutatója talán en­nek az, hogy egy hónap alatt 22 új nál például az elhasználódott sablo­nokkal való munka kárt okoz a vál­lalatnak. Könnyebben válik selejtes­tag jeientke^tt°felvételre~a~szakszer- f az. áru, több anyag használódik fel, mint a jo sablonnal es lassúbb a vezetben. A régi tagok közül is egyre többen rendezik elmaradt tagdíjukat. munka is. Azóta gyakrabban cse­rélik a sablonokat, jobban megy a Az eredmény titka: Az új üzemi bi- munka, jobb a kereset is. A termelési zottság helyesen értelmezi a szakszer felelős egyébként is — maga is több­vezetnek, mint érdekvédelmi szervnek szőrösen kitüntetett kiváló dolgozó feladatait. Túl hosszú lenne felső- — gyakori vendég a munkahelyen rolni, mi mindent tett az üzemi bi- kívül eső 2-es üzemben is, ha meg- zottság az elmúlt egy hónap alatt, hallja, hogy baj van a minőséggel, amikor is Zala János lakatost vá- szakmai tanácsokkal is segít a hibák lasztották az ü. b. elnökévé és a többi kiküszöbölésére, funkciókra is olyan dolgozókat vá­lasztottak, akik élvezik a munkások f/orcs a kapcsolat az üzemi bi- bizalmát és valóban dolgozni akar- zot}fg « a d0ig0zok kozott. Az el- nak reszortjukban. mu t napokban például - amikor a szekszárdi szakszervezeti ertekezlet- Néhány hónappal ezelőtt a csőgyár ről hazajöttek a küldöttek, — min­tásnál változtattak a munkaszervezé- den külön felszólítás nélkül, másnap sen. Korábban egy gépen egy mun- délben röpgyűlésre hívták össze a kás dolgozott. Annyiban változtattak dolgozókat és beszámoltak a megyei ezen, hogy egy gépre két munkást küldöttértekezleten elhangzottakról, osztottak be. A vállalat szempontjá- Az üzemi bizottságnak távolabbi ból ez előnyös. így sokkal jobb a gép- tervei is vannak. Meg akarják szer­kihasználás. De a dolgozókat hátrány vezni például az üzem dolgozói rá­érte. Ugyanis, míg korábban egy gé- szére oktatófilm előadások tartását, pen egy átlagos képességű munkás Beszervezni minél több dolgozót a 60 darab betoncsövet tudott elkészí- Kölcsönös Segítő Takarékpénztárba teni, most két munkás csak 110 dara- (amihez egyébként a szakszervezeti bot tud megcsinálni. A keresetben központ által megígért 5000 forintos megmutatkozó különbözetet két hó- forgóalapot is várják). Tagdíjakból napig kifizette a Vállalat, azonban és különböző rendezvényekből nő­két hónap óta nem kapják meg a dől- vélni azt a 800 forintot, amit az el- gozók. Az üzemi bizottság — az üzem múlt hónapban tettek takarékba. El- vezetőségével és a pártvezetőséggel érni azt, hogy az üzem minden dől együtt — foglalkozott a kérdéssel és gozója szervezett munkás legyen. Ez javasolta a különbözet további folyó- egyébként nem is lesz olyan nehéz, BÍtását. Ellenőrzi az üzemi bizottság hiszen a 202 dolgozó közül 166 már a dolgozók szociális ellátását, az ét- szakszervezeti tag. Vetítőgépet kapott az ozorai általános iskola Nagy jelentősége van egy iskola életében annak, ha az iskola film­vetítő géppel rendelkezik. A vetítő­gép megkönnyíti a pedagógusok mun­káját is mert a tanulók könnyen megértik azt az anyagot, amivel kap­csolatban oktató filmet látnak. Az ozorai általános iskola nemrég- filmvetítő gépet kapott a községi ta­nácstól. A gépet a tanács a község­fejlesztési alapból vásárolta az iskola számára, de nemcsak az iskolások, hanem az idősebbek is hasznát veszik az ajándéknak. A kultúrházban a fiataloknak a népi együttes tagjai­nak is rendeznek vetítést. Olyan fil­JANUÁRBAN KÉT SZÍNMÜVET IS BEMUTAT MEGYÉNKBEN A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Hosszú, többhónapos szünet után, ismét megyénkbe látogat a Déryné Színház (Faluszínház). December hó­napban, 18-án Szekszárdon mutatják be a „Nők iskolája” című Moliere- darabot, januárban azonban számos Tolna megyei községben tartanak előadást. Január 8—19-ig Lilian Hell_ mann: Kisrókák című háromfelvoná- sos színművet mutatják be 11 köz­ségben, január hónap végén pedig újabb társulat látogatja megyénk köz­ségeit. ugyancsak a Déryné Színház rendezésében, Babay: Három szegény szabólegény című verses mesejáté­kával. meket igyekeznek beszerezni, ami a népi együttes tagjainak továbbképzé­sét, munkáját segíti. A váraljai községfej lesztési tervből Arról hallottunk Váralján, a köz­ségi tanácson, hogy ebben az évben jelentős összeget használtak fel a községfejlesztési alapból a község csinosítására és olyan hiányok pót­lására, ami nagyon szükségessé vált. Felépítettek például egy autó­busz várótermet, azonkívül 29 ezer forintot fordítottak útépí­tésre, 15 000 forintért székeket vásároltak ,a mozihelyiségbe, az iskola felújítására pedig a köz­ségfejlesztési költségvetésből közel 15 000 forintot irányoztak elő. Az iskola felújításához állami költségvetésből 100 000 forintot használtak fel, de nem meg­vetendő az a 40 000 forint értékű társadalmi munka sem, amivel ii szülők segítettek. Dránovics Pál elvtárstól, a ta­nács vb titkárától érdeklődtünk az 1958-as év községfejlesztési tervéről. Megtudtuk, hogy a tervükben szere­pelt a villanyhálózat bővítése, azon­kívül a sportegyesület támogatásál la biztosítanak nagyobb összeget, jár­dát építenek a községben 1—10. házszámig, de a községfejlesztési alapból jut a népkönyvtár támoga­tására is. Tapasztalatok Egy háromtagú bizottság látoga­tott el a múlt hetekben a szekszárdi egyéni gjazdákhoz, s megnézték az állatállományt, a takarmány felké­szülést, az abrak összeállítását, egy­szóval mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy jó állattenyésztésről be­szélhessünk. Papp András, a városi tanács mezőgazc hsági osztályának vezetője, a tapasztaltakról a követ­kezőket mondotta: — Mintegy negyven-ötven gazdá­nál voltunk, Halmosi Józsefné 13 holdas gazdálkodónál például az is­tállóban hét szarvasjószág van. Lát­tuk, hogy törődnek az állatállo­mánnyal, korszerűen beépített siló­ba, kitűnő takarmányt készítettek. Általában az volt a tapasztalatunk, hogy rendelkezésükre áll a gazdák­nak az állatok tartásához szükséges szálas- és abraktakarmány mennyi­ség, sőt fajtájában változatos is. A legnagyobb hiba azonban, amelyre nagyobb gondot kellene fordítani, a trágyakazlak rendbentartása. Saj­nos erre kevés gondot fordítanak, pedig nem kell magyarázni a gaz­dáknak, jól tudják, hogy a helyte­lenül kezelt trágya nemigen növeli a talaj táperejét. Ügy gondoljuk, lá­togatásunk során elértük célunkat és a jövőben ezen a téren is lesz változás. Népművelési gondok Nagydorogon Állandóan és teljes joggal hangoz- is a legjobb. Máris javult a családlá- tatott dolog, hogy a pedagógusok rész togatás, ahol megmagyarázzák a szü- vétele a népművelési munkában an~ löknek, hogy nem mindegy, jár-e, a nak színvonalára igen erős kihatás- gyerek iskolába, vagy nem. Az emlí- sal van. Azonban még mindezek előtt tett hazug nézet ellen pedig, hogy az dönti el, művelt emberek nőnek-e valaki négy elemivel is... stb. máris jel a községben, hogyan foglalkoznak fel lehet sorakoztatni egy helyi cáfoló a gyerekekkel az iskolában, az iskolai példát. Tarr elvtárs elmondja, hogy nevelés mennyire alapozza meg az nemrégiben felkereste egy szülő, 200 emberek egész életre szóló magatar­tását. Nem akarok elébevágni egy vitá­nak, amely lapunk hasábjain folyik a pedagógusoknak a kultúrmunkába való bekapcsolódásáról, mellékvá­gányra sem szeretném a vitát terelni, egy-két dologról azonban szólni kell, amelyek szembeötlenek Nagydorogon. Nem kis gondot jelent az iskola tantestületének — és elsősorban igaz­gatójának, a mulasztások elleni harc, Egy példát: Egy évvel ezelőtt 21 nap volt <tz egy tanulóra eső egyéves mu­lasztási átlag, szemben az országos nyolc nappal. 34 gyereknek nem lehe­tett bizonyítványt adni, mert annyit hiányzott. Volt olyan szülő. nem is kevés, összesen 13, aki nem íratta be gyerekét az iskolába, hanem hivatal­ból kellett beírni őket. Természetesen most már sokkal jobb a helyzet. A negyedéves mulasz­tási átlag tanulónkint mindössze négy óra. Most már csak 14 olyan gyerek van, akinek az osztályozása esetleg gondot okozhat. Arra a kérdésre hogyan érték el a. javulást és mi volt az oka az egy év­vel ezelőtti helyzetnek, Tarr Lajos elvtárs, az iskola Kossuth-díjas igaz­gatója világos és kimerítő magyará­zatot ad, amit el is lehet fogadni. — Elsősorban a szülők hibásak, mert a gyerekeket túlságosan igénybe veszik a gazdasági munkákban, nem törődve azzal, hogy rendszeresen mulaszta­nak az iskolában. A beíratás elmu­lasztásának hanyagság az oka. És még egy dolog, ami nem kis jelentő­ségű s ez ellen a felfogás ellen a harc elmulaszthatatlan. Vannak, akik azt mondják: „Minek járjon a gyere­kem iskolába, hiszen négy elemivel is lehet vezérigazgató.” Ezek ellen o nézetek és a hanyagság, a gyermekek túlságos igénybevétele ellen határo­zottan fel kell lépni. Mindenekelőtt alkalmazták az adminisztratív rend- szabályokat. vagyis megkövetelték az idevonatkozó rendeletek betartását. Eb azonban csak egy módszer és nem forintot is ígért, ha gyerekének nyolc osztályról ad bizonyítványt, mert csak akkor veszik fel szakács­tanulónak. Lám_ ehhez sem elég a négy elemi, ami pedig a vezérigaz­gatóság kérdését illeti, különösen nem_ Persze az igazgató nem adott bizonyítványt... De van még egy terület, ahol a szülők között hasznos munkát lehet­ne végezni. Ez pedig a művelődési otthon munkája. Nem rendeznek is­meretterjesztő előadásokat' nincsenek szakkörök, sőt, még művészeti cso­portok sem, a klubszerű életről nem is beszélve. A művelődési otthon munkája kimerül abbant hogy a vi­dékről jelentkező hivatásos, vagy mű­kedvelő csoportokat fogadja és tánc­mulatságokat rendez. Milyen helyes lenne, ha a nevelők elmennének a kultúr otthonba az emberek' a szülők közé. Ez még az iskola helyzetére is kihatással lenne. Ehhez viszont meg kell változtatni a népművelés hely­zetét Nagydorogon. Nem akarok elébevágni a folyó vi­tának, de ezek a gondolatok is, úgy vélem, hozzájárulnak ahhozt hogy a való helyzetet ismerjük meg és abból induljunk ki a további munkánk so­rán. Tarr Lajos elvtárs ezt teszi, de úgy lenne jó, ha valamennyi nevelő és a kultúra egyébb munkásai is ezt tennék. L. GY. Különböző méretű faládák, valamint használf csizmák olcsó áron kaphatók dombóvári telepünkön Baranya—Toina megyei HEH Vállalat dombóvári telepe Dombóvár, Baros u. 16. Február elején a Déryné Színház „Az eladó birtok’’ című Mikszáth re­gényből dramatizált színművet mu­tatja be. Megyénk szín,házkultúrájá­nak fejlődéséhez nagyban hozzájárul hogy ismét üdvözölhetjük a Tolnj megyei községekben a Faluszínháí művészeit. Külön örvendetes a jc műsorpolitika, amelyből tanulhatná­nak a többi színházak is. Három kép egy termelőszövetkezet életéből „EREDMÉNYEINK LÁTTÁN A KÍVÜLÁLLÓK KÖZÜL TÖBBEN ELHATÁROZTÁK, HOGY KÖZÉNK LÉPNEK” (Idézet a zárszámadási beszámolóból) in. Szokatlanul enyhe az idő decembe násodik hetének kedd délután jár Dlyan melegen süt a nap, minth nájus lenne, s az emberről lekíván cozik a téli ruha. Az aparhanti tem alom toronyórája éppen hármat Ü 1 Imikor a Március 15. Termelőszövet rezet újonnan épített, kívülről mé; vakolatlan székházának az udvarár épünk. Az udvaron traktor dohog, s a trak :or után akasztott pótkocsira a rak árrá átalakított egykori istállóbc széles, nagy liszteszsákokat hordana' i vállukon a tsz férfi tagjai. A zsákokat nagy sereg asszony adó latja a férfiak vállára. Az asszonyod vidámak, tréfás hangulatban vannak így fiatal játékosszemű menyecsk i „Szepi” bácsit ugratja sikamló /icceivei, s a „Szepi bácsi1’, akit ;endes nevén, ahogy később megtu lom, Haidekker Józsefnek hívnak lémetes kiejtéssel felelget, kissé za /artan a pajkosan csillogó szemű me íyecskének. Az emberek gyorsan fordulnak iát a1 más zsákokkal, a síkos decem >eri sárban, magabiztos léptekkel ha adnak gumicsizmájukban. Úgy lát izik, itt a gumicsizma a divat, az el lök is gumicsizmában áll a mázs; nellett. A csaknem bokáig érő apar lanti sár teszi szükségessé ezt a di Megtelt a pótkocsi a lisztes zsákok­kal. A traktorvezető megszokott moz­dulattal lökte egyesbe a sebességvál­tót, s miközben az egyik lábával a 1 „kuplungot" óvatosan feleresztette, a másikkal pedig a gázpedált nyomta finoman, „érzéssel1’, mozgásba jött a traktor, s a hatalmas rakományt ma- ' gával cipelve kirobogott a szövetke­zeti székház udvaráról. 1 Amíg a vontató vissza nem érke­zik, szünetel a munka. A zsákok egy­másnak dőlve pihennek a sötét mag­■ tárban. Az egyik asszony seprőt ra­gad, hogy összesöpörje a megbolyga­: tott, vállra emelt zsákok liszthulla­dékát. Az emberek cigarettára gyúj- - tanak. Megindul a beszélgetés. „Szepi bácsi", aki annak ellenére, . hogy túl van már az ötvenen, még ‘ mindig jó erőnek, egészségnek ör­vend, valamikor csinos legény lehe­tett, s onnan maradhatott rá a bece­neve. Most éppen gyufát tapogat a , köténye alatt, de úgy látszik, nem ta­lál rá a dobozra, mert dühös hangon ■ inkább csak úgy magának mormog­ja a fogai közül. — A fene ette volna meg azt a . gyufát, mindig elfelejtem hazulról magammal hozni. Amikor megkínálom tűzzel, ba­rátságosabbá válik az arca, és azt mondja: — Látja, még ilyenkor, dohányzás­nál is hasznát látja annak, ha cso­portosan dolgozik az ember. Mert, Ü\1 CgjCULU UUlgvíiUV a iiaucu. uuiij nég rágyújtani sem tud, ha a gyufá­ét otthon felejtette. Nevetünk a szellemes hasonlaton, :s a kíváncsiságtól sugalva, kérdést ntézek „Szepi bácsihoz”: — Amióta csoporttag, Szepi bá- yám, azért talán már komolyabb -setben is tapasztalta a kollektíva se­gítő erejét? A pirosbarna, egészséges arcon, a ;ék szemek alatti szarkalábak játé­kosan ugrálnak, ahogy mosolyog ,Szepi bácsi", s legnagyobb csodál­kozásomra azt mondja: — Én még nem igen tapasztalhat- am, mert nem vagyok csoporttag. — Nem csoporttag? — Nem, — válaszolja, és mindjárt nagyarázatot is fűz hozzá. — Földet jéreltem és azon gazdálkodtam, mert udja, féltem a közöstől, a közös mun­kától ... Meg hát én kívülről nézve így gondoltam, hogy a termelőszö­vetkezetben nem is hallgatják meg íz ember véleményét, csak parancso­kat osztogatnak. S aztán, mivel a iám felvilágosított mindenről, rájöt- em, hoey ez nem így van. — Talán a fia csoporttag? — Igen, ő az, helyesebben mondva íz volt, mert most az őszön bevonult katonának. Tudja, az is próbált már ok mindent, doleozott az útépítők­iél. állami gazdaságban, meg nap- zámban is a módosabb parasztok­tól. De sehol ilyen megélhetést nem biztosítottak számára, mint ez a Már­cius 15 Termelőszövetkezet. Az el­nök elvtárssal a minap számolgat­tuk a gyerek ezévi keresetét, s mivel itt a munkaegység értéke el­érte a 71 forint 76 fillért, a fiú átla- gas keresete, ha szűkösen számoljuk, akkor is 2500—3000 forint volt ebben az évben havonta. — Hol szolgál most a fia? — A tüzéreknél — mondja némi kis büszkeséggel „Szepi bácsi” — most aztán én állok a fiú helyébe. Nagy el­határozás született meg bennem ezen az őszön. Az asszonnyal együtt úgy döntöttünk, hogy ott hagyjuk a bér­ietet és a termelőszövetkezetbe lé­pünk. A közgyűlés a hét végén lesz, amelyen döntenek a felvételünk sor­sáról. Az emberek, akik félfüllel hallgat­ják beszélgetésünket, mosolyognak. Látszik, hogy örömmel fogadják „Szepi bácsi" nagy-nagy elhatározá­sát. Váratlanul ismét hallatszik a trak­tor puffogása és aztán felbukkanik a szövetkezeti udvar kapujában a megüresedett pótkocsit vontató trak­tor. Az asszonyok megint a zsákok után) nyúlnak, hogy a férfiaknak segít­senek az emelésben. Megkezdődik is­mét a munka. Finom liszt szálldos a levegőben, a megbolygatott zsákok körül. A serényen mozgó emberek között, időnként felbukkanik „Sze­pi bácsi” alakja is, amint hozza a magtárból a lisztes zsákot a pót­kocsira és ahogy látom, otthonosan érzi magát a víekedélyű szövetke­zeti emberek között. (Vége.) H. T;

Next

/
Oldalképek
Tartalom