Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-12 / 292. szám

lS5t december 12.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Egy új falu születése • • •

x hírek hírek hírek hírek hírek hírek hírek hírek hírek

M

w

B

X

Csősz Mihályné, az „öreg szüle’’ a múltról, a Dalmand pusztai cseléd, sorsról, a lánya, Törő Jánosné az új község jelenjéről, a maguk életéről beszél és a beszélgetés nyomán világosan rajzolódik ki Dalmand, a dombóvári járás új községének jelenje, fejlődése a felszabadulás óta.

Mint fiatalasszony

1906-ban kerültem a pusztára — mondja Csősz néni. — A pusztán gazdasági épületek, istállók és néhány cselédlakás volt. Amikor idekerültünk Barnahát pusztáról, egy-egy ilyen szobában mint ez a mienk, 4 család lakott. Minden családnak egy-egy szobasarok jutott és lepedővel választotta el ki-ki a maga lakrészét — sorolja emlékezéseit.

— Mit tudtok ti, fiatalok arról, hogyan éltek a hajdani béres asszonyok. Pedig sokszor elmondom, amikor a fiatalok elégedetlenségét hallom — mondja.

A lánya, Törő Jánosné elismerően bólogat, igazat ad anyjának, mert bizony ő maga is emlékszik a szép parkra, ahova soha be nem tehették lábukat a pusztai gyerekek. Csak a kerítésen túlról nézegethettek, bámészkodhattak befelé. A gyönyörű parkban szépen öltözött úri kisasszonyok, fiatal urak sétálgattak, ha nyaranta egy-két hétre lejöttek a pusztára, lovagoltak és hatalmas kutyákkal játszadoztak, függőágyakban he- verésztek, lepkéket hajkurásztak a park árnyas fái alatt.

Csősz nénit igen sok bánat érte életében: Négy fiát a „magyar betegség", a tüdőbaj vitte el, kettő a második világháborúban pusztult el. Most vejénél. Törő Jánosnál lakik, aki 12 hold földön gazdálkodik és’ 1955-ben énített egy 17 méter hosz- szúságú házat, istállót, nyári konyhát saját erejéből, kölcsön nélkül.

— Mi, asszonyok, olyan modern ..sátortetejű* * 10 1’ házat szerettünk volna —• mondja egy kicsit sóhaj kíséretében a fiatalasszony. De hiába, nem lehetett beszélni az urammal. Ő min- denképoen ilyen régi típusú parasztház építéséhez ragaszkodott. — Mi gazdálkodunk és az ilyen parasztházak padlására jobban lehet pakolni, mert sokkal teherbíróbb, mint a sátortetejű ház — mondotta az uram. és így történt, hogy a mi házunk kiválik a Szabadság utcai villaszerű házak közül.

Dalmand község |

tantermünk van, de ez is kevés a 170 gyermeknek. A felszabadulás előtt az egy öttantermes iskola is sok volt, mert csak annyi lakos volt a pusztán, amennyi cseléd kellett. Most pedig a hét tanteremmel sem tudjuk már „fogadni’’ a Felsőleperd pusztai gyermekeket, mert nincs helyünk. És sorolja a problémákat (mert az is akad) melyeket a gyors fejlődés hozott magával. Kellene tanítói lakás, mert itt mindenki csak magának épít — mondja az igazgatóhelyettes. — Éppen ezért a Dalmandra helyezett pedagógusok, lakás híján igyekeznek elmenekülni. „Gazsi bácsi’’, ahogy őt a falusiak nevezik, 1954 óta tanít a dalmandi iskolában. A 10 pedagógus közül egyedül ő „gyökerezett” meg a községben, a többi 10 pedagógus állandóan fluktuál, mert elúnták az utazgatást. Nincs kultúrházunk, de van törpevízművünk, amely az átadás után hamarosan meghibásodott. Hiba az is, hogy az ellenforradalom előtt volt autóbuszjáratunk, ugyanis a mágocsi autóbusz „bejárt’’ a községbe, ez hozta be a alsóleperdi tanulókat. Most nem tudjuk mi okból, elkerüli a községünket, s így az iskolások nyitott lőrén utaznak az iskolába. Lehetne megoldást találni, vagy újra be kellene iktatni Dalmand községet a mágocsi autóbuszjáratba, vagy a dombóvári kisvasút legalább 2 darab kisvasúti személykocsit adhatna a gyerekek utaztatására — mondotta.

! Vannak még hibák '

de általában jól élnek a hajdani cselédek utódai, s erről a leghivatottabb, Právics József elvtárs, a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője beszél. A felszabadulás előtt a pusztán nem volt bolt, a legközelebbi községbe, Kocsolára jártak vásárolni a cselédek. 1949-ben nyílt meg a földművesszövetkezet boltja. Az első évben 40 000 forint volt a negyedéves forgalom. Ebben az évben pedig kerek egy millió forintot forgalmaztak az elmúlt negyedévben,

A dalmandi fiatalok úgy öltöznek, mint a városiak. A selyemféle már a tegnap divatja volt, ma már női holmik közül a nylont keresik. Eddig hat mosógépet adtunk el (de csak azért, mert egyelőre nem kaptak többet) a rádió, a villanyvasaló és a rezsó számát hamarosan nem is tudnám felsorolni — mondja Právics elvtárs.

Gadár Ferenc a község párttitkára és Schiffer József, a tanács vb. elnöke az új falu egészséges fejlődéséről beszélnek

— KOCSOLA községben — ahol azelőtt alig ismerték a motort — jelenleg több, mint 40 motor van, főként a falu dolgozó parasztjainak a tulajdonában. A motoroknak a fele Pannónia mintájú. Említésreméltó még az is a falu életéből, hogy ebben az évben 15 új házat építettek.

*

— HULLADÉKANYAGBÓL szandálokat készítenek a Szekszárdi Cipész KTSZ-ben. A IV. negyedévben eddig már mintegy 200 pár szandált készítettek.

*

— BEFEJEZTÉK a szervestrágyázást négy állami gazdaságban a gerjeniben, a juhéiban, a kajmádiban és a leperdpusztaiban. A megye ösz- szes állajmj gazdaságainak területén eddig 9600 holdat trágyáztak meg.

Nem kis büszkeséggel

emlékeznek meg a Szabadság Tsz-ről, amely igen jól működött.

— Az ellenforradalom idején bomlott fel a tsz. de nem azért, mert a tagok elégedetlenek voltak a jövedelemmel — mondotta a tanácselnök — hanem azért, mert itt is voltak renitenskedők, olyan hangoskodók, akik előnyhöz jutottak, de voltak olyanok is, akik viszont csalódtak. Most a gazdasági év befejezése után újból hozzáfogtunk a tsz szervezéséhez. Eddig 10 család kezdett mozgolódni. Nem is akarjuk elkiabálni, de úgy gondoljuk, hogy az új esztendőre a régi tagokkal, új alapokon tsz alakul Dalmand községben.

Pozsonyi Ignácné

— A VÁRALJAI fiatalok most tanulják a Debreceni lunátikus című színművet. Úgy tervezik, hogy a darabot Szilveszterkor mutatják be a falu lakosságának.

*

— DECEMBER végén közös kiállL tást rendez Pakson a járási kultúrotthon, a fotó- és képzőművészek munkáinak bemutatására. A kiállítás értesülésünk szerint, hosszabb ideig tart majd nyitva, hogy alkalma legyen minden, érdeklődőnek megtekinteni.

*

— „MÉRLEGET” KÉSZÍT a sár- szentlőrinci tanács, vagyis felmérik több egyéni gazdának az idei jövedelmét és ugyancsak felmérik néhány szövetkezeti tagnak is az évi jövedelmét, a kettőt „mérlegre” teszik és az eredményt igyekeznek majd széles körben propagálni a falu lakossága körében.

Sj — A SZEKSZÁRDI zeneiskola épü- X létének felújítására a jövő évben 10 § ezer forintot fog fordítani a városi ju tanács, ezenkívül 4000 forintot fordít S a zeneiskolánál egy betonjárda épí- H tésére. Tervbe vették egy zongora 8! vásárlását is. Erre a célra 15.000 fogj rintot kíván fordítani a városi .tanács- B

S0 *

B

SO — 12 TONNA BRIKETTET készi- SJ fenek egy óra alatt a Nagymányoki 7“ Brikettgyárban. Az üzem három mű.

JUGOSZLÁVIÁBAN EZENTÚL ELŐLEGET KELL FIZETNI A RÉSZLETVÁSÁRLÁSNÁL

A jugoszláv nemzeti bank újabb végrehajtási utasítása szerint a munkások tisztviselők ég más részletvásárlásra,. jogosult személyek ezentúl, cipő- és textiláru részletvásárlásnál 20 százalék, egyéb iparcikk vásrlásá- nál pedig 10 százalék előleget fizetnek.

B szakban dolgozik. hírek hírek hírek hírek hírek hírek hírek hírek hírek

NAGYMÁNYOK. Olyan ez a vidék most, az év eleje óta, mint egy csatatér. A vízvezeték csövek árkai meg dfy vannak építve, mintha lövészárkok lennének. A házak, az építőanyag halmok, még csak következtetni engednek sírra, hogy majd milyen lesz itt az új bányászlakótelep.

•

Csak két gumicsizmás ember tiporja a térdig érő sár-vizet. Fent a darut forgatja egy munkás, a daru mellett kettő pedig a felhúzott sártól üríti a „japánerokat.“ A szomszédban, a (szenny vízderítő építés mellett, hatalmas üstben legalább négyszázliter bitumen fortyog. Az üst körül melegedő emberek. Odább vagy ötven lépéssel — az iparvasút mellett — a szennyvízaknát készítik betonból.

KUBIKOSOK

a felszabadulás után épült. Ezerkilenc- száznegyvenkilencben Právics János Tóth György, Vadász György és még

10 földhöz juttatott rakta le az új falu házainak alapját. Azóta rohamosan épült, fejlődött és ma mór 250 pirostetős új ház épült Dalmandon, valamennyi 800 öles telken.

— Ahogy erősödött az állami gazdaság és a gépállomás, úgy fejlődött a község — mondja Tóth Lajos elv- társ, az Alsóleperdi Állami Gazdaság munkásigazgatója. — Az állami gazdaság dolgozói közül eddig mintegy 40-en építettek maguknak házat, méghozzá nem is akármilyet. A legtöbb ház megfelel a városi követelményeknek is, nem egyben fürdőszobát is építettek.

Budi János, az állami gazdaság egyik tehenésze ebben az évben kezdett házépítéshez.

— Már nem vagyunk éppen fiatalok — néz feleségére János bácsi. Eddig nem foghattam hozzá az építéshez. Fiaimat nősítettem és a lányomat adtam férjhez. Az elmúlt év ben a vömnek, Schiffer Pálnak építettünk házat a család összefogásával. Most magunknak építünk. Úgy gondolom, 3—4 hónap múlva már saját házunkba költözhetünk.

ZÁRSZÁMADÁS

a váraljai Alkotmány Tsz-ben

A

Épül a falu

— mondja Kelemen Gáspár,

az általános iskola igazgatóhelyettese. — Építenek az állami gazdasági dolgozók, a gépállomás traktorosai és mi is most kaptunk egy kéttantermes iskolát. Most már hét

i zt beszélik Váralján, hogy ilyen zárszámadás az Alkotmány Tsz-ben mint az idén, még nem volt. Eddig veszekedtek, marakodtak a zárszámadáson, viszonylagos békesség hét évvel ezelőtt, az alakuló közgyűlésen volt. Nem beszélünk, nem bolygatjuk a múltat. Azt nagyon sokan tudják, hogy csak legyintettek az emberek, amikor azelőtt a váraljai tsz-re terelődött a szó. Ma már emeltebb fővel járnak a szövetkezeti parasztok. Nézzük csak minek köszönhető e nagy változás.

Azt mondják, hogy az elmúlt évek alatt egymást váltogatták az elnökök. És mikorra minden tag belefáradt az eTnökösködésbe, vissza, hívták a járástól Borbély Sándort, aki idestova két éve intézi a közösség ügyét. A változás szemmel látható, kézzel fogható node hadd mondja el mindezt a legilletékesebb, az elnök.

— Az idei évben sikerült a termés, bőven fizetett a búza, a tavaszi árpa, a kukorica és cukorrépa, a 10 hold kertészet pedig több, mint

80.000 forintot hozott. Sikerült saját erőből 98.000 forintért egy Zetort vásárolni pótkocsival együtt. Persze szorgalmasan dolgoztak a tagok is.

Arról beszélhetünk, amire büszkék is vagyunk hogy míg tavaly 33 forint volt az átszámított egy munkaegység értéke, addig az idén 50 forint 54 fillér. Fodor Sándor bácsi a tsz legidősebb tagja, 68 éves. Takarmányozási munkát végez és az állattenyésztésben tevékenykedik. 460 munkaegysége volt, amelyekre az év folyamán készpénzben több, mint 10.500 forintot kapott. De szép az évi jövedelme Sipos Mihálynak is, aki alapító tagja a termelőszövetkezetnek, 558 munkaegysége után év; összes jövedelem

28.000 forint de ebbe nincs beleszámítva a háztáji jövedelem.

^Megváltozott az élet Váralján is, belátták az emberek, ha gyarapodni, érvényesülni akarnak, akkor meg kell fogni a munka boldogabbik végét. így van és így kell és most érdeklődjünk arról, hogy ez a felbuzdulás nemcsak szalmaláng. Mj a tervük jövőre?

A választ nem kis meglepetéssel hallgattuk, mert olyan terveik vannak, ha azokat sikerül végrehajtani, akkor a váraljai Alkotmány Tsz végre kilép a gyermekcipőből és végérvényesen megalapozza hírnevét.

— Vásárolunk — mondotta az elnök — egy kultivátort — érdeklődtünk, körülbelül 6000 forintba kerül. — Ezzel a növényápolást két ember el tudja végezni. A kultivá- tor kapái állíthatók, így nemcsak a kukoricát művelhetjük vele, de sa- rabolhatjuk a cukorrépát és egyéb területeken is gyomtalanítani tudunk vele. Kézi morzsolónk volt eddig, sok időt és munkaerőt igényelt. Jövőre villamosítjuk a mor- zsolást. Növeljük az állatállományt, Hizlalás; szerződést kötünk sertésre és növendék szarvasmarhára, egy holddal növeljük a cukorrépa vetés- területét. Az idén is sikerült, 4 holdról 810 mázsa cukorrépát takarítottunk be, amely után kaptunk 530 mázsa répászeletet, 24 mázsa! cukrot, így egy munkaegységre 36 deka cukrot tudunk osztani. Szerintem pedig a legfontosabb lesz a munkaegység-takarékosság megvalósítása és a nagyobb háztáji területek megszüntetése.

Arról is hallottunk még a községben, hogy a zárszámadást a napokban tartották meg a termelőszövetkezetben és a közgyűlésre, az azt követő disznótoros vacsorára pedig 100 vendéget hívtak meg, s hajnalig szórakozott együtt a vendégsereg.

P. R;

A darut Debreceni Sándor kezeli, a japánerokat 111 István, meg Báthori Ferenc tölti meg a hat méteres mélységben földdel. A föld felett pedig Erős Ede és Teleki István dolgozik.

Nehezen kezdődik a beszélgetés. De, amikor fent a daru mellett Debrecenivel beszélgetni kezdtünk, s érdeklődöm, hogy mit is építenek ide, milyen a kereset, az ellátás, stb. akkor meg megállnak lent a mélyben a munkával egy-egy percre és felszólnak valamit. Vagy azt, hogy úgy van, vagy helyesbítenek. Azután amikor megtudják, hogy újságban szeretnék írni munkájukról, akkor

TP/-3/-V -v-v-\ I ví rl 1 n omol i •

„Nem jól írta a múltkor a szaktárs mert a gyűlés, ami a szállás éttermében volt, hidegben volt, nem fűtöttek be, még most sincs ott kályha. Tisztázzuk a dolgot úgy, hogy én a2 építésvezetőktől tudtam meg azt hogy fűtik a termet, ahol a gyűlés volt. Végülis megegyezünk és igazai adnak nekem, de azóta mindig mond ják a „meleg’’ gyűléstermet az építés vezetőknek. (Fűtés még most sincs/

KÖZBEN a reggeli is megérkezik — 10 órakor! — a brigád egyik tagjs hozza ki az ételt a szállásról, egy kilométerről. Abbahagyják a munkál és míg a kávét poharakba töltögetik.

addig beszélgetünk, a munkáról é problémáikról.

— Úgy mondják, hogy 25, vagy 2i forintot kapunk a kitermelt fölt köbméteréért — mondja 111 István a brigádvezető.

Báthori azzal toldja meg: Nen

tud itt senki fixet mondani, hogj mennyit keresünk.“

Két brigád dolgozik a hat méte magas betongyűrű süllyesztésénél Tizenkét órát dolgoznak.

Kivételesen ez alkalommal neken csak panaszkodtak: Azt mondták hiába mondták már el panaszaika azokat nem tudják orvosolni, s ne kém is csak azért mondják el, talál majd az illetékesek tesznek valami érdekükben.

Itt van például a „csizma ügyi Minden gumicsizma jó, nem lyukas -de mind kicsi. Ili mutatja is a lábán hogy az újjai összegörbülve vannal benne és csak egy kapcát tud bele húzni, s így nagyon hideg, hisz égés: nap hideg vízben, sárban kell lenniük A vállalat illetékesei azt mondják, nincs nagyobb gumicsizma miért nem vesznek akkor nagyokai is, ha mindenki ilyen nagylábú i kubikosok között?

A MÁSIK meg az étkezés. Reggelit mindig csak 9 óra után kapják meg. És kevés. Három deci kávét és öt deka kolbászt, sajtot, vagy gyümölcsízt kapnak. — Szeretném látni azt a gondnokot ilyen reggeli mellett kubikolni a három órai ebédig — mondja Teleki István. Igen, az ebédet is későn kapják meg, sokszor még négy órakor sem ebédelnek. És természetes, hogy a vacsorát is későn, mindig nyolc óra után kapják meg.

Még a bérezéshez tartozik az is, hogy a két brigád teljesítménye szerint számolják el a munkát. És úgy érzik, ez kicsit igazságtalan. mert ők mindig több földet kidobnak, mint. a Marcsa-brigád tagjai. És iiev mondják, úgy lesz majd az elszámolás, hogy a kitermelt földmennyiség után járó bért elosztják kétfelé, és a két félrészt meg arányosan a brigád tagok között.

Közben lejár a reggeli idő, újból elfoglalja mindegyik kubikos a helyét. és megkezdik a betongyűrű' süllyesztésének előkészítését. A daru szorgalmasan emeli ki a mélyből a földdel, sárral rakott japánereket, s a mélyből egyenletes időközönként kiált fel 111 István a darusnak egy- egy japáner megrakása után: „Mehet!” — ács —