Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-08 / 289. szám
ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ► MM VEI ♦ Efryotn-i A M A(i VAR S ZOC (ALIST A MUNKÁSPÁR T ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 289. szám. MA 10 OLDAL, ÄRA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1957 december 8. A termelőszövetkezetek alapító tagjainak első megyei tanácskozása Szekszárdon Szombaton reggel a Tolna megyei termelőszövetkezetek öreg alapító tagjainak első megyei tanácskozása kezdődött Szekszárdon a Városi Művelődési Ház színháztermében. Az MSZMP Tolna megyei bizottságának kezdeményezésére összehívott tanács, kozáson több mint 200 termelőszövetkezeti alapító tag vett részt. Walter Jánosnak, a Tolna Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztálya vezetőjének a termelőszövetkezetek megszilárdításáról és a szövetkezeti mozgalom további erősítéséről tartott vitaindító beszédét igen sok hozzászólás követte. Az idős alapító tagok legtöbbje a termelőszövetkezetek nagyobb politikai és anyagi támogatását kérte a párttól és a kormánytól, igen sokan szóltak a sokhelyütt túlméretezett háztáji földeknek a szövetkezetekre káros hatásáról is. A dombóvári Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke azt javasolta, hogy a háztáji földek nagysága ne legyen független az illető tsz tag mnnkájától, ttletve—ar~végzett munkaegységének számától, természetesen az egy holdon belül. Javaslatát azzal indokolta, hogy sok olyan tag lép be a termelőszövetke-' zetbe, akinek csak a háztáji a fontos, a tsz többi munkájából már nem veszi ki a részét. A Paksi Vörös Sugár, a báta- apáti és a belecskai termelőszövetkezet idősí alapító tagil és még többen is az erőszakos tsz fejlesztés mellőzésére hívták fel a tanácskozás részvevőinek a figyelmét. Többen kérték a szövetkezetek alapszabályainak sürgős egységesítését is. Gyertyán János, a dombóvári termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy sokszor elkeseríti a tsz tagságot a gépállomások egyes vezetőinek az olyan magatartása, amelyik a szövetkezet becsapására enged következtetni. Kifogásolta azt is, hogy az ellenforradalom idején a termelőszövetkezeteket feloszlató régi mezőgazdászok jobb helyekre kerültek, mint azelőtt voltak. 5—6 mázsás holdankénti átlagával szemben az idén közel 40 mázsát termeltek holdanként a jó szakirányítás és fegyelmezett munka mellett. A jó gazdálkodás jó hatással volt az egyéni gazdákra is, mert többen érdeklődtek a tsz gazdasága iránt, sőt négy egyéni gazdát már pénteken este felvettek a tagok sorába. A tanácskozáson felszólalt Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára is. — Ma a faluban elsősorban nem arról beszélnek az emberek, hogy belépjenek-e a termelőszövetkezetbe, hanem valahogy azt szeretnék, ha minden így maradna, ahogy van. így azenban nem maradhat, hisz mi minden erőnkkel a szocialista mezőgazdaság mellett vagyunk. Nekünk mindannyian, akik itt vagyunk, el kell érnünk, hogy a falu hangulata újból a termelő- szövetkezetek felé forduljon — mondotta a többi között. — A mezőgazdaságban a technika alkalmazásának elmaradásáról szólva kijelentette: a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetben az emberek között már felmerült a helikopter vásárlásának a gondolata a hegyek között levő szántóföldek trágyázása miatt. Helyeselte, hogy a régi alapító tagok elsősorban a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása mellett álltak ki. A tsz-tagok és egyéni gazdák kapcsolatáról beszélve hangsúlyozta: — Nekünk minden egyéni parasztban a holnap termelőszövetkezeti tagját kell látnunk. Nagy hibának tartjuk, hogy a tsz- tagok nem beszélnek a saját eredményükről. Sok egyéni gazda közeledne a termelőszövetkezetek felé, ha jobban ismernék a szövetkezetek életét — mondotta a többi között, majd az ellenforradalom támadásaival szemben helytállt és most is jól dolgozó alapító tagoknak jó munkát és jó egészséget kívánt. Ezután még többen szólaltak fel, végül a legelső alapító tagoknak díszoklevelet adtak a megye vezetői. A tsz alapító tagok első megyei tanácskozásának a résztvevői elhatározták, hogy nagyobb gondot fordítanak a termelőszövetkezetek erősítésére, az eredmények népszerűsítésére és első sorban az egyéni gazdákkal való jobb kapcsolat, a jó szomszédi viszony kiépítésére. A tanácskozás a késő délutáni órákban ért véget. Nagy Ferenc Pénteken beindult az ország első karotin-gyártó üzeme Iregszemcsén Iregszemcsén, a Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet telepén a tavasszal kezdték építeni az ország első karotingyártó üzemét. A nagyrészt saját rezsi költségben létesített üzemi épületekben az ország különböző gyáraiból már használaton kívüli öreg gépeket küldtek, s a kísérleti intézet tudományos munkatársainak irányítása mellett ezeket a gépeket szerelték be. A különben jelentéktelen beruházással létesített karotingyár pénteké*, reggelre elkészült és kilenc óra tájban megindult. A karotínt eddig teljes egészében külföldről szerezték be az ország szükségleteinek megfelelően, kilónként mintegy húszezer forint értékű valutáért. Az iregszemcsei karotingyár az ország szükségletének egy jelentős részét fedezi majd. A karotin üzemszerű gyártását megelőzően a laboratóriumi kísérletek teljes sikerrel jártak s így a pénteken reggel megindult karotingyár nagy ígéret az ország számára. Jelenleg mintegy száz tonna sárgarépa vár feldolgozásra, amelynek első munkáit: a mosást, a szeletelést, a gőzölést, a szárítást és. préselést pénteken már megkezdte az ország legfiatalabb gyára. A karotin kivonására és kristályosítására csak később kerülhet sor a teljesen nyitott üzemrészben. Ülést tartott a Hazafias Népfront dombévári járási elnöksége Az elmúlt napokban ülést tartott a Hazafias Népfront dombóvári járási elnöksége. Az ülésen a járás különböző problémáit vitatták meg. Foglalkoztak a téli mezőgazdasági előadássorozatok szervezésével, a kultúr munka fellendítésével stb. Az elnökségi ülésen egészséges vita alakult ki és sok hasznos javaslat hangzott el. Ács Antal dombóvári dolgozó paraszt a burgonyabogár elleni védekezés fontosságáról beszélt, amely az idei gazdasági évben igen elszaporodott a járásban. — Erről igen fontos beszélni most is — mondotta amikor a gazdák a jövőévi vetésterv kialakításán dolgoznak. Jó lenne, ha a jövő évben szakaszosan vetnék a burgonyát Dombóvár határában és burgonyamezőt létesítenének olyan formán, ahogy valamikor a búzát termelték összefüggő búzamezőkön. Az így egybefüggő burgonyatáblákon jól lehetne hasznosítani a gépekkel történő védekezést — mondotta. A járási elnökség elfdgadta Ács Antal javaslatát és mint módszert, elterjesztik a járás többi községeiben is. Garamboloztak, félre akarták vezetni a hatóságokat A BELSPED GO 225 rendszámú vontatója, amelynek vezetője Bajza János, Faddra igyekezett a tolna —mözsi vasútállomásról. A motor két pótkocsit húzott s mindegyiken mintegy 30—30 mázsás súly volt. Márkus Gyula rakodómunkás még rakodás közben mondta a vezetőnek, hogy szeretne vezetni. Bajza — miután elhagyták Tolnát, megállt és átadta a vezetést Márkus Gyulának. Amikor odaértek a fadd—dombori elágazóhoz, ahol a faddi út derékszögben kanyarodik, Márkus nem csökkentette a vontató sebességét — megfelelő gyakorlata nem volt a vezetésben s ráadásul vele szembe jött egy lovaskocsi és pont a torkolatban találkoztak. A két pótkocsi lendülete és súlya meglökte a motor hátulját és az árokba szaladt. A motort az árok két oldala fogta fel és így szerencsére nem nyomta agyon a vezetőiét, aki szintén az árokba esett. A vontató öt utasa közül Néth György faddi lakos könnyű sérülést szenvedett, Dudás Ferenc bogyiszlói lakos pedig súlyos sérülést — lábfejcsont repedést — szenvedett. Ráadásul félre akarták vezetni a nyomozó hatóságokat: úgy akarták beállítani az egész esetet, mintha műszaki hiba miatt történt volna a baleset. Eltörött egy része a kormán szerkezetnek és azt mondták, hogy az okozta a balesetet. A nyomozás során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez semmi esetre sem igaz, mert a törés csak akkor következett be, amikor az esés következtében nagy nyomás érte azt a részt. Először azt mondták, hogy maga a felelős vezető vezette a motort. Még a vontatón lévő emberek is így vallottak. A rend őrséget ezzel sem lehetett félrevezetni, kiderítették az igazságot s Bajza- János és Márkus Gyula ellen megindították az eljárást. Rendszeres továbbképzés a táncoktalók részére A társastáncoktatók munkájának megjavítására, a tánciskolák színvonalának emelése érdekében rendsze: résén rendeznek továbbképző előadásokat a táncoktatók részére. Hermész József táncoktató, a tanfolyam előadója résztvesz Budapesten az új társastáncok) bemutatóin és azt to- vábbadja a megyei tánctanároknak. A tanfolyam máris érezteti hatását a színvonal emelkedésében. Alsón ánán nemrégiben indult tánciskola 24 növendék részvételével. Ez kultúrális szempontból jelentős, mert 18 év óta nem volt a községben tánciskola Harminchat asszony és lány vesz részt a tamási nőtanács által létrehozott varró- és szabótanfolyamon. A tanfolyam hallgatói hetente kétórás előadást hallgatnak. Kurcz Tamásné helybeli szakképzett varrónő oktatja őket a szabás és varrás fortélyaira. A tanfolyam tíz hétig tart és a varrást tanuló asszonyok, lányok egy forintot fizetnek egy-egy foglalkozás után tandíj gyanánt. A tanfolyam után nagy az érdeklődés, de több oktató beállítása és nagyobb tanterem igénybevétele, egyelőre, nem áll módjában a tamási nőtanácsnak. II dunaföldvári szőlészeti szakcsoport 14.000 forint értékű munkagépet vásárolt A dunaföldvári földművesszövetkezet tagsága 1800 hold földre kötött szerződést a Magtermeltető Vállalattal és a Paksi Konzervgyárral. A szerződés értelmében az 1800 holdas területen cukorrépát, kendert, különféle aprómagvakat és zöldségféléket termelnek majd. így nem szabad népművelési munkásokkal bánni Kiss Antal, a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet elnöke a kommunisták helytállásának a fontosságáról szólt, és az egyéniekkel való jó kapcsolatról beszélt. — Nálunk — mondotta — gyakran megfordulnak az egyéni gazdák. Most is hat gazda kért tőlünk tenyészsertést és természetesen meg is kapják. Elmondotta, hogy a jövőre gondolva tervszerűen erősítik a termelőszövetkezetet és az állatállomány igen széles takarmánybázisát teremtették meg. A múlt évi harmincról, hatvanra emelték a tehénállomány számát is és hogy csupán a tehenészet, mintegy 20—25 ezer forintot jövedelmez havonta a termelőszövetkezetnek. Sokan szóltak a termelőszövetkezetek jó mezőgazdászokkal való ellátása mellett. A belecskai tsz elnöke azzal dicsekedett, hogy az előző 5—6 évben termelt kukorica Levelet kaptunk Pincehelyről Hábel Gyula általános iskolai igazgatótól, amelyben beszámol arról, hogy az Arany János szavalóverseny járási döntőjére utazott sza- valóikat senki sem várta és általában a járási verseny rendezősége lelkiismeretlenül nemtörődöm módon intézte el a verseny szervezését és lebonyolítását. Mivel szerkesztőségünk js helyteleníti, ha nem becsülik meg eléggé a falusi kultúr- munkásokat és elítéli a felelőtlen és lelkiismeretlen szervezést a művelődési rendezvényeken, Hábel Gyula igazgató levelének néhány részletét és tartalmát közöljük. A pincehelyi nevelőle nagy lelkesedéssel készültek az Arany János szavalóversenyre. A verseny helyi bemutatóját november 29-én sikeresen meg is rendezték. A tamási járási verseny szervezése már korántsem nevezhető ilyen sikeresnek. — Tekintettel arra, hogy Pincehelyről legkorábban fél 12 órára lehet Tamásiba jutni, ezt közölték a járási művelődési felügyelővel, aki kijelentette, hogy ez nem fo”ja megakadályozni a pincehelyi szavalok szereplését, ugyanígy nyilatkozott a. verseny rendezője, a járási könyvtár vezetője is. Nos, mi történt mégis Tamásiban? Nem 12 órára, de már 11 órakor megérkeztek a szavalok azonban üres termet, szétszedett kulisszákat találtak a művelődési otthonban a rendezőségnek se hire, se nyoma. Órákig tartott míg végre vidám sakkozás közben fellelték a bíráló- bizottság tagjait, akik csak hosszas unszolásra vállalták, hogy meghallgassák a pincehelyieket, a rendező, a már említett könyvtáros, aki megígérte, hogy várni fog rájuk, most kijelentette: „Nem érdekel.” Joggal kérdezi tehát levele végén Hábel Gyula igazgató: „Vajon lehet-e így a falu kulturális életét előbbrevinni?" Szerkesztőségünknek az a véleménye hogy nem! De hogyan vélekednek erről a kérdésről az illetékes népművelési szervek? A szövetkezeti tagok szőlőszakcso- portet -is szerveznek és a közös alapból már 14.000 forint értékű munkagépeket vásároltak a szőlőmunka megkönnyítésére. A szakcsoport tagjai a bor értékesítését is tervbevették. Budapesten és Dunaföldváron standot létesítenek, saját termésű boraik kimérésére. Az így értékesített borból befolyó jövedelem 5 százalékával a közös alapot szaporítják. — Ügyeletes orvos december 8-án dr. Scherer Sándor. Beloiannisz u. 27. Telefon: 26—88. — Országos állat- és kirakodóvásár lesz: december 8-án, vasárnap: Baja, Dombóvár, Pécs. December 9-én hétfőn: Szekszárd. Sztálinváros. December 10-én, kedden: Cece. December 11-én, szerdán: Sárszentlőrinc. December 14-én. szombaton: Pécsvá- rad.
