Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-05 / 286. szám

TOLNA MEGYEI NEPtJJSAG 1957 december 5. Kiss Károly elvtárs a Politikai Bizottság tagja meglátogatta a szekszárdi Béke T ermelőszö vetkezet et Szerdán kibővített ülést tartott Szekszárdon az MSZMP Tolna me­gyei Bizottsága, amelynek a munká­jában résztvett Kiss Károly elvtárs, ■az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az ülésen Rapai Gyula ehnárs, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára ismertette Kádár elvtársnak a Központi Vezetőség legutóbbi ülé­sén elmondott beszédét, továbbá a kommunista és munkáspártok isme­retes moszkvai nyilatkozatát és a békekiáltványt. Rapai élvtárs ismer­tetése után számos kérdést tettek fel az MB-tagok a nemzetközi és bel­politikai kérdéseket illetően, ame­lyekre Kiss Károly elvtárs válaszolt. Az MB-ülés végül határozatot hozott, hogy a moszkvai nyilat­kozatokat pártnapokon és KISZ, továbbá Népfront-gyűléseken is­mertetik a Tolna megyei dolgo­zók széles rétegével. Az MB-ülést követően Kiss Karoly elvtárs ellátogatott a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetbe, ahol Kiss An­tal elnök, Módi János brigádvezető. Varga Imre könyvelő és még töb­ben a szövetkezeti tagok közül, tá­jékoztatták őt a tsz-gazdálkodás me­netéről, eredményeiről, és a jövő tervekről. Kiss Károly elvtárs már elöl­járóban a kommunisták szemé­lyes példamutatásának fontossá­gára hívta fel a termelőszövetke­zet vezetőinek és tagjainak a figyelmét, majd a termelőszövetkezet fejlődé­sének és gazdaságának menete iránt érdeklődött. A tsz elnöke elmondotta, hogy a múltévi ellenforradalom idején nem hagyta ott senki a termelőszövetke­zetet, néhány hőzöngőt azonban a tagság kizárt a közösből. A szövetkezet 95 tagjának a kö­zös vagyona ma már megközelíti a hárommillió forintot, és a munkaegységenkénti részes"dés- re is 59 forintot fizetnek — mondotta a tsz elnöke. Kiss Károly elvtárs ezután a ter­melőszövetkezet szőlőgazd ál kod ását tekintette meg. Smith Mihály bri­gádvezető tájékoztatta a vendége­ket. Elmondotta, hogy a 22 hold szőlő jóval felülmúlta az egyéniek ered­ményét. A szekszárdi hegyoldalakon ugyanis a tsz-nél 17 hektóliter, az egyénieknél öt hektoliterrel kevesebb bor termett átlagosan holdanként. A tsz elnöke mindjárt megtol­dotta a brigádvezető szavait, hogy a tavaszon 250 mázsa istállótráaváí ari+ak a szőlő minden egyes holdjá­nak. A szőlőtelepek között járva, Kiss Ká^olv, elvtárs felhívta a termelő- s^öve líezpH°k töveimét a sok tőke­hiányos szőlősorra. A torme'ős7övetkezet elnöke tájé­koztatta a vendégeket, hogy a tava­szon so ooo nemesített tőkét te­lepítenek a hiányok pótlására, és hat holdnyi új terület létesítésére. A szövetkezeti tagok élete, élet- körülményei iránt érdeklődött ezután Kiks Károly elvtárs. A jelenlevők elmondották, hogy igen jó hangulatban várják a zárszámadást. Van olyan ter­melőszövetkezeti tag, akinek öt­hat hízódisznója is van. Munka­egységenként félliter bort is osztottak. Elmondották, hogy a jövőre vonat­kozóan rendíthetetlenül bíznak a kö­zel ezer holdas szövetkezeti gazdál­kodásnak az ideinél is nagyobb ered­ményességében. A borkóstolóval kí­sért látogatás végén Kiss Károly elv­társ a Kömonti Bizottság jókíván­ságait tolmácsolta a Béke Termelő- szövetkezet tagjainak. A szövetkezetiek viszont Kiss Károly elvtársat és rajta keresz­tül Kádár János elvtársit >'s meg­hívták a Béke Termelőszövet­kezet zárszámadására. A termelőszövetkezet portájáról a város felé haladva, Kiss elvtárs meg­látogatta Német János egyénileg dol­gozó parasztot is. Az öt holdon gaz­dálkodó kisparaszt igen meghatódva fogadta a vendéget és kíséretét. Mint ahogy elmondotta, az ország vezetői közül életében most fogott először kezet Kiss Károly elv társ­sal. Családi körülményeiről, az idei szőlőtermésről, és a gazdák problé­máiról érdeklődött Kiss elvtárs. Német Janó« eln.ontotta, hogy az öt hold földjét, közte az egy hold szőlőiét a feleségével ket­tesben dolgozzák. A lánva már férjnél van, a fia pe­dig az előző évek gazdaságpolitikája következtében ipári munkát válasz­tott, mérlegkészítő lett. Az ötholdas egvóni eaz^a az idei termésű borá­val is megkínálta Kiss Károly elv­társat, aki búcsúzóul erőt, jóegész- séget kívánt Német Jánosnak. A Szovjetunió párt- és állami szerveinek köszöneté Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa hálás köszö­netét mond minden szervezetnek és magánszemélynek, amelyek és akik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója alkalmából üdvözletüket küldték a szovjet nép­nek és a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A „rakéfaplan“ a jövő repülőgépe Moszkva (TASZSZ). Alekszandrov, a műszaki tudományok kandidátusa, a Szovjetszkaja Aviacijában cikket ír a jövő repülőgép típusáról- Megálla­pítása szerint a jövő repülőgépe a .rakétaplan”, ez a rendkívül maga­san és gyorsan repülő új típusú gép lesz. A gép rakétaként röppen fel a világűrbe és rendes repülőgép mód­jára ereszkedik vissza a Főidre. Szinte függőlegesen szökken fel a magasba, s 12—15 000 kilométer óránkénti sebesség elérése után ki­kapcsolt motorral folytathatja útját. ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva (TASZSZ). Az OSZSZSZK művelődésügyi minisztériuma Marsak szovjet költőt Usinszkijéremmel tün­tette ki 70. születésnapja alkalmából a szovjet ifjúság nevelésében szer. zett kiváló érdemeiért. * Bonn (DPA). Herbert Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt parla­menti csoportjának helyettes elnöke a Politisch-parlamentarischer Presse­dienst legutóbbi számában javasolta, hogy a nemzetközi helyzet enyhítése érdekében az országok kössenek két. oldalú szerződéseket. Ezek a szerző­dések, amelyekhez magának a Német Szövetségi Köztársaságnak is csatla­koznia kellene — biztosíthatják a jó­szomszédi viszony fenntartását, a kölcsönös kereskedelmet, a gazdasági és árucsereforgalom rendezését (az atomfegyverekről való lemondásról szóló szerződés megkötéséig). Wehner aggodalommal nyilatkozott a párizsi NATO-értekezlet alakulásának olyan lehetőségéről, hogy a Nyugat a Szov­jetunió technikai fejlődésére a hata­lom és egység kinyilvánításával vá­laszol. * Bécs (MTI), A dominicai köztársa­ságba kivándorolt magyar dissziden- sek közül e napokiban további két­százhetvenkettő tért vissza Ausztriá­ba. Sajtóközlések szerint kijelentet­ték, hogy az egészségtelen éghajlat, erejüket meghaladó munka az ültet­vényeken és a silány ellátás miatt tértek vissza Európába. Elmondották, hogy a még kintmaradt magyarok is vissza akarnak utaznj Ausztriába. * Ottawa (MTI). Mint a Reuter je­lenti Sydney Smith kanadai külügy­miniszter a kanadai képviselőház egyik bizottsága előtt kijelentette: „lehangolja”, hogy valahányszor a Szovjetunió legfelső síkon tartandó tárgyalásokat javasol a nagyhatal­mak között”. Washingtonban meg nem nevezett hivatalos szóvivők „ka­pásból visszautasítják ezeket a javas­latokat”. * London (MTI). Adlai Stevenson, az amerikai vezető demokrata politikus váratlan döntésében, hogy nem kí­séri e) az amerikai küldöttséget a párizsj NATO-ülésre Londonban sú­lyos amerikai belpolitikai ellentétek jelét látják. A hír annál is inkább meglepő, mert előzőleg biztosra vet­ték, hogy Stevenson elfogadja Eisen­hower meghívását, hogy ezzel is be­bizonyítsák külpolitikái vonatkozás­ban az Egyesült Államokon belüli egységet. A Daily Express washing­toni tudósítója szerint Stevenson vá­ratlan elutasító válasza súlyos7csapás Eisenhowep reményeire. Az Izlandi Kommunista Párt sürgetése Reykjavik (Reuter). Az Izlandi Kommunista Párt háromnapos kong­resszusán határozatot hozott, amely ben megállapítja, az izlandi kormány nem tartja meg azt az ígéretét, hogy eléri az Izlandon állomásozó ameri­kai fegyveres erők kivonását. A határozat felszólít minden béke­szerető embert, harcoljon azért, hogy 1959-ben kivonják ezeket az ameri­kai csapatokat. A továbbiakban a határozat meg­állapítja, Izlandnak 1959-ben fel kell bontania a NATO-val fennálló szerződést. Szovjet lapok a délkelet-ázsiai imperialista provokációról Moszkva (TASZSZ). A Pravda és az Izvesztyija megjegyzéseket fűz a Szukamo elnök ellen megkísérelt merénylethez. A Pravda megállapít­ja: Feltűnő, hogy ez a merénylet a SEATO egyes képviselőinek négyna­pos tanácskozása után következett be. Ez a tanácskozás a független poli­tikát folytató ázsiai országok ellen irányuló felforgató tevékenység mód­szereiről és eszközeiről tárgyalt. Az Izvesztyija azt írja) hogy az imperialisták, főként a hollandok, semmikép sem nyugszanak bele abba, hogy Indonézia független állam. Min­den eszközt felhasználnak az indo­néziai nép ellen, és gyilkosságok szer­vezésétől sem riadnak vissza. Indo­nézia népe mellett azonban itt állnak Ázsia és Afrika, valamint a szocia­lista tábor országai is. flz Zycie Partii cikke Magyarországról Varsó (MTI) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának lapja, a Zycie Partii legújabb száma hosszú cikket közöl Magyarországról. ,.A testvéri pártokban1’ című rovatá­ban Jozef Simek beszámol magyar- országi látogatásáról és a magyar párt­munkásokkal folytatott beszélgetései­ről. Simek a legnagyobb elismeréssel adózik az általa megismert kommu­nisták áldozatkészségének, bátorsá­gának, ahogyan nehéz helyzetéből ki­vezették az országot. Erősen aláhúzza a magyar párt­munkásoknak azt a véleményét, hogy a párt megszabadulása az opportu­nista és likvidátor elemektől, vala­mint a megrögzött szektarianistáktól, feltétlenül a párt megerősödését eredményezte. A cikkíró végül meleg hangon ír a magyar dolgozóknak a lengyelek iránt érzett rokonszenvéről és a magyar munkások üdvözletét tolmácsolja a Lengyel, Egyesült Munkáspárt veze­tőinek és az összes lengyel dolgozók­nak. Amerikai tőkés a Szovjetunióval való megegyezést sürgeti Tudnak-e az oroszok nevetni? — Hát a férje hol dolgozik? — kér­deztem. — Elesett a fronton — hangzott a felelet. Igen, az oroszok néha elszomorod­nak. De haragosnak is láttam eket. Tamara tolmácsnő egyszer haragtól kipirulva kérdezte tőlem: — Kérdem önt. miért nem hagynak fel egyszer s mindenkorra az atom­bombával? Bevallom, eleinte meglepődtem lobbanékonyságán, Én is gyűlölöm a háborút, de nem éltem át, még csak nem is láttam. Tamarát csak később értettem meg. S lám, most Roosevelt asszony azt mondja, hogy az oroszok nem moso­lyognak. Kérdezem önt, szomorú lehet-e az olyan ember, akinek szép az élete, aki olyan országban él, ahol mncs munkanélküliség, ahol a művészet, a tudomány, az egyetemek a népet szol­gálják, ahol nincsenek se hajléktala­nok, se éhezők, akik olyan országban élneK, ahol munkásoktól ilyen szava, kát lehet hallani: „Két éve vettem ezt a televizort. Ha várok vele egy ki­csit, mcst újat vehetnék, jobbat és olcsóbban"? S ön mégis az állítja, hoey az oro­szok nem tudnak nevetni! Téved, bi­zony. hogy tudnak! Eleonora Roosevelt, az Egyesült Államok volt elnökének felesége, h"rom hetet <öltött a Szovjetunió­ban. Újságíróként érkezett, hogy „olvasóinak elmondja az igazságot a Szovjetunióról’1 — mint ahogy maga mondotta. Roosevelt asszony hazaté­rése után több rágalmazó kijelentést tett a Szovjetunióról. Azt állította, hogy a szovjetunióbeli tartózkodása során nem látott egyetlen jól öltözött embert nem 'látott egyetlen mosoly­gós arcot sem. Az alábbiakban közöljük Salvado- dora Marini argentínai újságíró vála­szát Roosekelt asszonynak. A „La Razón" című argentínai lap közölte Roosevelt asszony nyilatko­zatát, miszerint az Oroszországban el­töltött 3 hét alatt egyetlen mosolygós arcot sem látott. Ugylátszik Roosevelt asszony meg­értette, hogy a Szovjetunióban már régen feledésbe merültek az olyan fogalmak, mint az éhség’ a pusztulás. A nagy Szovjetország megrágalmazá- sára azonban új valótlanságot talált: a szovi°t emberek életéből hiányzik a mosoly. Neevvenöt napot töltöttem a Szov­jetuniókén főleg Moszkvában. Nem állítom, hogy az oroszok hahotáznak az utcán, ez valótlan lenne. Egyet azonban határozottan állíthatok, még­pedig-az olyan újságíró tekintélyével, aki nem írt le egyetlen sort sem, ame­lyért pirulnia kellene: a szovjet em­berek szomorúságára vonatkozó ki­jelentésnek semmi köze a valóság­hoz. Mi volt hát az ifjúsági fesztivál, ha nem az öröm, a mosoly, a kacagás, a tiszta és forró barátság nagyszerű ün­nepe? Voltam gyárakban és nagy építke­zéseken, parkokban és sétányokon, keresztül-kassul jártam a várost, nap­pal és éjjel egyaránt. Megfordultam a nagy áruházakban, vendéglőkben, éttermekben. Meglátogattam klubbo- kat, szinházakat, mozikat. Pontosan nem tudnám megmondani, hogy mennyi, de bizonyára többszáz moszkvaival beszélgettem. Sok em­berrel megbarátkoztam, lett-légyen felszolgálonő vagy újságíró. Beszél­gettem professzorokkal és munkások­kal, szakemberekkel és diákokkal, parasztokkal és pilótákkal — vala­mennyien nyugodtak, boldogok, biza­kodóak voltak. Igaz, olykor a bánat felhője borult arcukra Még most is emlékszem például arra a beszélge­tésre, amely az TTkraina Szálló alkal­mazottnője, Ljuba és közöttem le­folyt. I,ondon (MTI) Amerika egyik leg­gazdagabb nagytőkése, Cy Rus Eaton | az amerikai vasút- és acélkirály írja a londoni Starban: — Meggyőződésem szerint az á szellem, amely most a Szovjetunióban uralkodik, megegyezést kíván a nyu­gati világgal. Ezt viszonoznunk kell. Nincs a világon erősebb híve a tőkés rendszernek mint én, de e rendszer elpusztításának legjobb módja az len­ne. ha Amerika háborút indítana a Szovjetunió ellen. Minél tovább ha­lászijuk e megegyezést a Szovjetunió­val. annál nehezebb lesz megvalósí­tani. A Szovjetunió erőforrásai majd­nem kimeríthetetlenek, népének mun­kakézsége és hazaszeretete határta­lan. Ha támaszpontok gyűrűjével vesszük körül ahonnan bombákkal és rakétákkal lőhetjük ezzel megdönt­hetetlen egységbe tömörítjük az orosz nemzetet, amely nem lenne ilyen sziklaszilárd, ha nem érezné, hogy a nyugati világ összeesküszik ellene. Akj nem viszonozza az oroszok meg­egyezést ajánló közeledését, az nem okos ember és nem tesz jó szolgálato­kat az Egyesült Államoknak. Vagy együttélünk, vagy együtt pusztulunk el. Állandó érintkezést szeretnék a két ország tudósai, tanítói, művészei és néoe között. A mai viszonyok mellett a Szovjetunió a korszerű had­viselés valamennyi eszközével ren­delkezik, nincs értelme a fegyverke­zési verseny folytatásának. Az átla­gos üzletember ugyancsak rrjeg van győződve, hogy a harmadik világhá­ború az emberi faj kipusztulását je­lentené. Súlyosan sérti nemzetünket az. ki azt állítja, hogy ha szabadon érintkeznénk az oroszokkal, a leg­főbb vezéreszméink cserb°nhagyását jelentené. Az igazi kapitalistának tel­jes erejével kell dolgoznia a megegye­zésen, mert a háború elpusztítaná a múltban felhalmozott javakat. Egyet­len hidrogénbomba rombadöntené New York óriási városát. Egy kis alá­zatra van szükségünk. Az első és második világháborúban aratott si­kereink elkapattak bennünket. Elhi­tettük önmagunkkal, hogy győzhetet­lenek és az istenek dédelgetett ked­vencei vagyunk. Hagyjuk abba ezt a dicsekvést és más népek ócsárolását, legyenek azok akár oroszok, akár kí­naiak. Negyvenöt országgal létesítettek összeköttetést a magyar rádióamatőrök I Az Egyesült Államok rádióama őrjpi november 30. és december ! cözött rendezték meg hagyományé lemzetközi rádióamatőr versenyüké melyre magvar rádiósok is benevez °k A Mawar Honvédelmi Sr>or Izövetség központi rád'ókluhjária la - kdp. i°lű adóállomásának tas ai 43 országgal 536 összekötte+és eremtettek a verseny ideje alat Ízzel 163120 pontot szereztek, arr i vezetők szerint előkelő helyet biz- ősit majd a nemzetközi versenyben \ legjobb megvár állomás tagja: öbbek között Űj-Zélanddal. Auszt­ráliával, Brazí'iával, Argentínává' is közép-amerikai amatőrökkel be- zélgettek az éter hullámain. Jelen­ős mennyiségű, 84 528 pontot «ze- eztek az ugyancsak Ha. 5 al. jelzési illőmé« versenyzői is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom