Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-25 / 303. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957 december 35.

Hruscsov beszélgetése Píckeringgel

Hruscsov elvtárs fogadta Pickerim. get, a Daily Express című angol lap főszerkesztőjét és a kíséretében levő Lancaster újságírót és beszélgetést folytatott velük. Az alábbiakban röviden ismertetjük a beszélgetést.

Pickering érdeklődött, hogy a következő évben javulás várható-e Nagy Britannia és a Szovjetunió viszonyában?

Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Az országaink közötti viszony javulásának kérdése valahogyan fagyasztott állapotban van. Pedig a Szovjetunió népei és kormánya és mint meggyőződtünk róla, az angol nép is, arra törekszenek, hogy országaink között bizalom és barátság alakuljon ki.

Pickering megkérdezte: Mit eredményeznének a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások, ha a közeljövőben sor kerülne rájuk?

Hruscsov azt felelte: ügy véljük, hogy a tárgyalások hasznosak lennének. Milyen célokat kövessenek a tárgyalások? Kövessék a fő célt — a hidegháború kiküszöbölését, azt, hogy a népek válláról vegyék le a fegyverkezési hajsza terhét, jöjjenek létre az emberek normális életfeltételei, ja. vuljon az államok kölcsönös viszonya. Több ízbe.,, kijelentettük, hogy minden vitás kérdést tárgyalásokkal kell megoldani. Mi a magunk részéről készek vagyunk erre.

PICKERING: Most engedje meg, hogy az angol—szovjet viszonyról érdeklődjem. Az ön véleménye szerint az angol kormány részéről milyen lépés mozdítaná elő legjobban a két ország kölcsönös viszonyának javulását?

HRUSCSOV: Szeretném megjegyezni — és remélem, ezt nem fogják az önök belügyeibe való beavatkozásnak tekinteni —, hogy Eden úr — noha vereséget szenvedett az Egyiptom elleni angol—amerikai—izraeli agresszió miatt. — mégis úgy látjuk, megértette a Szovjetunió és Nagy- Britannia közötti baráti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét. Az angol—szovjet kereskedelem fejlesztése megköveteli azonban a korlátozások és megkülönböztetések felszámolását.

Ezek után a kölcsönös kereskedelem részleteiről beszélgettek. Majd Pickering megkérdezte: Nemrég tett nyilatkozatában azt mondotta, hogy a Szovjetunió mintegy 15 év alatt az amerikai életszínvonal elérését tervezi. Felvethetem-e a kérdést, körülbelül mikor szándékozik a Szovjetunió utolérni az angol életszínvonalat s milyen megjegyzéseket tehet erre vonatkozólag?

HRUSCSOV: Azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy a szocialista rendszer felsőbbságének gyümölcsöz, tetősével utolérjük és túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat, a legmagasabb termelési színonalú országot.

Azt mondhatnám, hogy a többséget kitevő termékfajta teljes termelése tekintetében, már régen túlszárnyaltuk Angliát. Bizonyos termékfajták egy főre jutó termelésében hamarabb szárnyaljuk majd túl Angliát, mint az Egyesült Államokat, ami viszont a teljes termelést illeti, az angel színvonal számunkra már régen túlhaladott szakasz.

Pickering megkérdezte Hruscsovot, egye tért-e azz al, hogy Nagy-Britan. niának erősnek kell lennie és a legkorszerűbb fegyverekkel kell rendelkeznie védelme céljára.

HRUSCSOV: Minden országnak joga van ahhoz, hogy gondoskodjék biztonságáról és védelméről. Nagy- Brit ar.niának mint igen fejlett államnak ugyanúgy joga van. ehhez, mint minden más országnak. Most azonban egy ország nagyságát nem any- nyira ereje és á fegyverek mennyisége határozza meg, mint inkább gazdasági életének, kultúrájának és tudományának fejlődés. Ezért feltétlenül hasznosabb és biztonságosabb lenne, ha a békegazdaság fejlesztésében alakulna ki verseny.

Pxkering ezután a béke kilátásairól érdeklődött.

HRUSCSOV: A Szovjetunió sikerei — népünk, a szovjet emberek két keze munkája. Mi mindig optimisták voltunk és most még derűlátóbban

tekintünk jövőnk elé, mert bízunk abban, hogy az ész, a józan értelem diadalmaskodik és biztosítja a békét, ha a népek erejüket nem kímélve, harcolni fognak ezért. Most minden jel arra mutat, hogy a béke kilátása, javulnak.

Meg kell említeni ezenkívül a következő fontos tényt, amely ugyancsak jellemző a mostani nemzetközi helyzetre. A kapitalista és szocialista országok közötti erőviszony szemünk láttára változik, még pedig a szocialista országok javára. A szocialista országok pedig sohasem tűzték és természetüknél fogva, nem tűzhetik maguk elé azt a feladatot, hogy tá-i madó háborúkat folytassanak. Éppen ellenkezőleg, minden lehetőt elkövetnek, hogy biztosítsák az államok békés egymás mellett élését. Ez ugyancsak arra vall, hogy a béke kilátásai nem rosszak.

Pickering köszönetét mondott Hrus csovnak a beszélgetésért.

A Szovjetunió segítségévei megkezdjük iparunk szerkezetének átalakítását

Apró Antal nyilatkozata a moszkvai gazdasági tárgyalásról

Beszámoltak a lapok arról, hogy december 18-án aláírták a Magyar Népköztársaság népgazdaságának fejlesztéséhez nyújtott szovjet gazdasági és műszaki segítségről szóló egyezményt. Apró Antal a forradalmi munkási-paraszt kormány elnökhelyettese, a moszkvai tárgyalásokon résztvett magyar kormányküldöttség vezetője a következőket válaszolta a Magyar Távirati Iroda munkatársának az egyezménnyel kapcsolatos kér déseire:

— MIBEN LÄT.TA APRÓ ELV- TÄRS AZ EGYEZMÉNY'

JELENTŐSÉGÉT?

— A tárgyalások egyik fő kérdése a Magyar Népköztársaság beruházási hitelkérelmének megbeszélése volt. Ezt a kérelmet a Szovjet Szocialista Köztársaságok kormánya és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1957 március 27-én kiadott nyilatkozata alapján terjesztettük elő.

A tárgyalások mindvégig baráti légkörben folytak és a szovjet elvtársak legmesszebbmenő segítőkészségét tükrözte.

I — Pártunk és kormányunk a gazdaságpolitikában arra törekszik, hogy a magyar ipar szerkezetét megváltoztassa. Elsősorban olyan ipar ágakat akarunk fejleszteni — például a híradástechnikát és a műszeripart — amelyek úgynevezett munkaigényes termékeket állítanak elő és a gyártmányokhoz viszonylag kevés anyagot használnak fel.

— Az egyezmény alapján Magyarország számára biztosított szovjet technika — gazdasági támogatás nagyon hatásosan előj segíti ezeknek a céloknak eléré1 sét

s ebben van a megállapodás elsőrendűen fontos jelentősége. Megkezdhetjük iparunk szerkezeti átalakítását, olyan fejlesztéseket hajthatunk végre, amelyekre a saját erőnkből vagy egyáltalán nem, vagy hosszú évek múlva is csak lassú ütemben lettünk volna képesek.

MEKKORA ÖSSZEGŰ HITELT KAPUNK ÉS HOGYAN HASZNÁLJUK FEL?

— A Szovjetunió kormánya háromszáz millió rubelig terjedő beruházási hitelt nyújt Magyarországnak

évi két százalékos kamat mellett. Ennek az összegnek a keretében 1958 és 1963 között a Szovjetunió kérelmünknek megfelelő különböző berendezéseket szállít.

A törlesztés a hitel igénybevételét követő évtől kezdődően, tíz év alatt, egyenlő részletekben történik.

— Szándékunk az, hogy a szovjet technikai gazdasági segítséget, a rendelkezésünkre bocsátandó anyagi eszközöket és erőforrásokat szigorúan koncentráltan, nagyobbszabású fei adatok megoldására használjuk fel. így például a híradástechnikában, a műszeriparban, az erősáramú iparban. A Diesel-gyártásban néhány üzemre összpontosítjuk a fejlesztést; felújítjuk a régi gépparkot, egyes üzemekben rekonstrukciót hajtunk végre.

MONDANA-E NÉHÁNY PÉLDÁT APRÓ ELVTÄRS A BERUHÁZÁSI HITEL-TERVEZET FELHASZNÄ- LÄSÄRA?

A Szovjetunió segítségével elsősorban elektronikus anyagvizsgáló és geofizikai műszerek gyártását tudjuk növelni.

— Ha lépést akarunk tartani a technika rohamos előrehaladásával, a híradástechnikai iparban be kell vezetnünk a mikrohullámú berendezések gyártását, új- repdszerű telefonközpontokat, továbbá úgynevezett félvezetőket kell gyártanunk, növelnünk kell a vacuum-technikai cikkek (rádiócső, izzólámpa), valamint a televíziós készülékek termelését és javítanunk kell minőségüket. Ezeknek a céloknak eléréséhez is

igen jelentős segítséget kapunk a Szovjetuniótól.

— A székesfehérvári alumínium hengermű présüzemének megépítéséhez bizosított támogatás lehetővé teszi, hogy az eddig tömbökben exportált alumíniumot félkész, illetve készáruvá (Bolgozzuk fel.

— A jelenleginek többszörösére növelhetjük a Diesel-motorok, vontató mozdonyok és motorvonatok gyártását.

Nagymértékű exportra ad ez módot, valutát biztosít népgazdaságunknak, ezenkívül az itthon munkában állítandó új Diesel-motorokkal és mozdonyokkal számottevő mennyiségű energiát takaríthatunk meg. S

dieselgyártás fejlesztésével összefüggő követelmény az erősáramú iparág termelésének emelése. Szakkörökben egyébként ismeretes, hogy az iparágnak viszonylagos elmaradása eddig is igen sok megoldhatatlan problémát okozott.

Az iparág néhány kijelölt üzeme gépeket és berendezéseket kap a Szovjetunióból ez lehetővé teszi az energiatermelés javítását és az ipar más területein jelentkező sürgető szükségletek nagyobb- mérvű kielégítését.

— Az is közismert dolog, hogy hengerelt áruból igen nagy mértékben importra szorulunk és pedig akadályozza gépiparunk gazdaságos termelését. A most kötött egyezmény alapján a Szovjetunió messzemenő támogatást nyújt a Dunai Vasmű meleg és hideghengerművének tervezéséhez és felszereléséhez.

— A további részletes felsorolás

helyett csak megemlítem még a következőket: Segítséget kapunk a

többi között olajbányászatunk., építőiparunk. textil és papír, kohászati, valamint vegyiparunk korszerűsítéséhez.

MILYEN MAS MEGALLAPODA- SOKAT TARTALMAZ MÉG AZ EGYEZMÉNY?

A tárgyalások és az egyezmény alapján tovább szélesítjük a szovjet és a magyar ipar között a kooperációt és a műszaki tudományos együttműködést az erős és a gyenge áramú berendezések műszerek ős Dieselmotorok gyártása területén. Ez a műszaki tudományos együttműködés az eddiginél magasabb szintre emelkedik azzal, hogy szovjet és magyar üzemek, kutató és tervező intézetek közvetlen kapcsolatba lépnek egymással kicserélik tapasztalataikat, műszak; dokumentációikat.

—Az elmondottakból kitűnik milyen sokoldalú segítséget nyújt a Szovjetunió népgazdaságunk további fejlődéséhez, gazdasági problémáink megoldásához. Úgy gondolom, a kormány számíthat a magyar mérnökök és munkások kiváló szaktudására, öntudatos helytállására és közös erővel mindent megteszünk, hogy a rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközöket népünk javára a legjobban használjuk fel — fejezte be nyilatkozatát Apró Antal.

A szeretet ünnepén ahova tekintünk Földünkön, a szocialista tábor határain kívül, a kapitalista világban mindenütt konfliktusokat látunk, amelyek közül a legfőbbeket itt felsoroljuk:

1. Nagy-Britanniához tartozó Észak- Irország számos helyen bombarobbantások, kisebb fegyveres összetűzések az ír szabadcsapatok és az angol rendőrség között.

2. Az egységes Németország megvalósításának megakadályozása képezi Európa legveszélyesebb háborús tűzfészkét.

3. Az olajban gazdag brit védnökség alá tartozó Bahxein-szigetekre Irán újra kinyilvánította igényét és ez állandó feszültséget okoz Irán és Nagy-Britannia között.

4. Ifni spanyol gyarmat területén fegyveres harcok a marokkói szabad csapatok és az elnyomó spanyol gyarmatosítók között.

5. Ciprus önrendelkezési jogot követel. A britek terrorral válaszolnak

e követelésekre.

6. A Közel-Kelet egyik legforróbb pontja a szíriai és török határ miatt a közelmúltban rendkívül éles nemzetközi feszültség keletkezett.

7. Kuba Oriente tartományában a kubai nép szabadságáért küzdő felkelők harcolnak Batista diktátor katonái ellen.

8. Brit Honduras angol gyarmatra ép ezekben a napokban Guatemala és Mexikó bejelentették igényüket.

9. Algériában három éve folyik a francia imperialisták és szabadságukért küzdő hazafiak háborúja.

10. Izrael — csak fegyverszünettel létesített határai — Egyiptom, Jordánra, Szíria és Libanon felé a Közel- Kelet állandóan háborús veszélyt rejtő területe.

11. Több éve tartó konfliktust okoz India és Pakisztán között Kazmir felosztásának kérdése.

12. Korea kettéválasztása következtében Dél-Korea az amerikai imperialisták egyik ugródeszkája a szocialista tábor ellen Ázsiában.

13. Taivan szigeten Csang Kai-sek amerikai fegyverek védelmében állandóan veszélvezletj a Kínai Nép- köztársaság felségvizeit.

14. Ománban az arab hazafiak harcolnak az angolok és az őket kiszoL

gáló maszkati szultán katonái ellen.

15. Délkelet-Ázsiában Vietnam ket- tészakításának következtében Dél- Vietnam egyik reménységi pontja az amerikai imperialisták háborús kalandor politikájának.

16. Kenya brit gyarmat és Etiópia határán fegyveres összetűzések.

17. Közép-Amerikában Nicaragua és Honduras államok hadiállapotban vannak egymással vitás határterület miatt.

18. Jemen és Aden brit gyarmat határán fegyveres harcok.

19. India területén a portugál gyár. matok, többek között Goa az okozója India és Portugália közötti feszült viszonynak.

20. Malájföldön a dzsungelekben a szabadságharcosok évek óta küzdenek a malájföld igaz; szabadságáért.

21. Uj-Guinea szigetének nyugati fele. Nyugat-Irián teszi jelenleg feszültté a helyzetet Indonézia és HoL landia között.

22. Határvita Ecuador és Peru között. i

23. Francia Kamerun területéh fegyveres összecsapások.

24. A britek terrorakciója továbbfolytatódik Kenyában.

25. A Délafrikai Unió területén faji diszkriminációs politika a színes- bőrüek ellen, amelynek következtében India és a Délafrikai Unió között feszültség áll fenn.