Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-03 / 284. szám

1957 december 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 A szekszárdi Szabó KTSZ-ben B SZERKESZTŐSÉG P0STÍ1ÍBÚL Amikor a szövetkezet munkájáról érdeklődünk, hamarosan a termelés gazdaságosságára terelődik a szó. Évekig működött veszteségesen a szövetkezet, azon Dan a múlt évben már volt némi nyereség és az idén az év első kilenc hónapját közel ne­gyedmillió forintos nyereséggel zár­ták. — Hogyan sikerült? — Ebben bizony az ellenforrada­lom is segített — mondja. — Évek óta halmozódtak fel a különböző el­adatlan cikkek boltunkban, de jött a vásárlási láz, mindent el tudtunk adni. Azóta már jobban vigyázunk, hogy olyan cikkeket gyártsunk, ami kell a vásárlóközönségnek. Szekszárdi diákok utaznak Pécsre Az egyetlen munkaművelet, az in­gek vasalása, amit nem géppel végeznek. A szekszárdi IBUSZ-iroda a nyári idény elmúlta után is élénk tevé­kenységet folytat. Most egy „külön- vonatot" szervezett Pécsre, a szek­szárdi diákokból és tanárokból. A vonat december 12-én, délelőtt há- • romnegyed kilenc tájban indul és a I nrperam szerint megtekintik a Pécsi ' Nemzeti Színház délutáni ifjúsági előadásában Madách: ..Az ember tra­I gédiáját”. Az előadást az IBUSZ már lefoglalta. Az IBUSZ gondosko­dik Pécsett megfelelő idegenvezetők­ről is. akik a Mecsek és a város főbb nevezetességeit megmutatják. A Garay János Gimnázium taná­rai. tanulói teljes egészében jelent­keztek, de a töhbi iskolákból is van jelentkező, s körülbelül hétszáz ta­nár. tanuló és hozzátartozó nézi meg az előadást. A vonat még aznap este visszaindul Szekszárdra. Nem könnyű megtalálni Szekszár- don a Szabó KTSZ-t és mint Szent- jobbi József elvtárs mondta — ami­kor mégis csak „felfedeztük” a szö­vetkezet irodáját — ebben a társszö­vetkezet is ludas, ahonnét már hóna­pokkal ezelőtt megrendelték az új cégtáblát és még mindig nincs ké­szen. De aki keres, megtalál bennün­ket — teszi hozzá. És bizonyítja is ezt a nagy forgalom, gyakran nyílik az ajtó, üzletfelek jönnek-mennek. A telefon pedig csak percekig szabad. vül minden munkát gépesítettek. Egyébként a férfi konfekciórészleg, ahol az ingek készülnek, egy mű­szakban kétszáz inget tud gyártani, nem kellene két hónap hozzá, hogy Szekszárd egész férfilakosságát el­lássa egy-egy inggel. Javult a pénzügyi irányítás. A ve­zetőség gondosan vigyáz, hogy minél gyorsabban forogjon a pénz, hosszú idő óta nem is fordult elő a szövet­kezetnél sorbanállás. Míg régebben átlagosan egy hónap volt az átfutási idő, most feleennyi idő alatt lesz a beérkezett anyagból elszállított kész­áru. A legdöntőbb azonban — amit csak az üzemben lehet látni, a dolgozók szorgalmas munkája, igyekezete, hogy minél több, minél jobb minő­ségű árut tudjanak adni a kereske­delemnek, a fogyasztóknak. Társadalmi munkával televízió! vásárolnak Decsen A szó igazi értelmében a decsi MSZMP-szervezet valóban nagy fába vágta a fejszéjét. Az egyik legutóbbi taggyűlésen, amikor éppen a tömeg­kapcsolatok erősítéséről volt szó, nemcsak azt határozták el, hogy a politikai munkát megjavítják, s a párthelyiséget otthonossá igyekeznek tenni, hanem azt is, hogy közös, tár­sadalmi munkával egy televíziós rá­diót is vesznek. Ezzel nemcsak az a céljuk, hogy a párttagságnak a párthelyiségben szó­rakozási, művelődési lehetőséget te- -emtsenek, hanem az is, hogy a nár- •onkíviili dolgozókat mer híva a párt- helviségbe. ezen keresztül is köze­lebb kerüljenek hozzájuk. A televíziós készülék azonban egy­előre nem a legolcsóbb dolog. Hon­nan kerül a pártszervezetnek a szük­séges 8—10 000 forintja ehhez? Ezt is elhatározták a taggyűlésen a kom­munisták. Társadalmi munkával szer­zik meg a szükséges pénzt a televí­zió megvételéhez. Fnnek érdekében minden párttag ráérő idejében az erdőben favágást vállalt, amelynek jövedelmét a televízió megvételére ajánlották fel. Ilyenformán egy-egy napon nyolc-tíz kommunista dolgo­zik ennek érdekében a közeli erdő­ben, s az előzetes számítások szerint úgy remélik, hogy karácsonyra a kö­zös munka eredményeképpen a párt- szervezet televíziós készüléke műkö­désbe léphet a kifestett, kitakarított, szépen berendezett párthelyiségben. Persze, nem csak ez billentette helyre a szövetkezet egyensúlyát. Nagymértékben nőtt a termelékeny­ség. Míg 1954-ben egyetlen villany- motorral hajtott gépe — egy öreg varrógép — volt a szövetkezetnek, ma már huszonkét gépet hajt a vil­lanyáram. Azelőtt nem csak a munka ment lassabban, hanem a dolgozók­nak külön úgynevezett „lábhajtási” húsz százalék pótlékot kellett fizetni. Ma már megszűnt a fárasztó lábhaj­tás, könnyebb a munka és a dolgo­zók — pótlék nélkül is — többet ke­resnek, mint akkor. Automatikus gomblyukkötő — ami tizenötezer fo­rintba került — gombvarrógép, kü­lönböző, villanymeghajtású varró­gépek könnyítik meg a dolgozók munkáját ebben az üzemben, ahol férfiing gyártásánál a vasaláson kí­Az „Inggyár”, ahol napi kétszáz férfiing készül. Matus Magda, egyike a konfekciórészleg legjobb dolgozóinak. Jó munkáiéért már több eset­ben részesült kitüntetésben, jutalomban. jellemző vonásai A legnagyobb tőkés hatalmak rabló módon leigázzák a gyarmato­kat, fokozódik az ellentét a gyarmati népek és az elnyomó irrfperialista ha­talmak között. A kapitalizmus ellentmondásainak szélsőséges kiéleződése, a kapitaliz­mus egyenlőtlen fejlődése következ­tében pusztító imperialista háborúk keletkeznek, rengeteg ember- és anvagi áldozattal. Gondoljunk az első világháborúra, ahol tízmillió emher pusztult el az imperialisták profitjáért. Kialakultak azok a történelmi fel­tételek. melyek révén a kapitaliz­mus talaián kifejlődött a monoool- kanitalizmus, vasv imperializmus, melv Lenin megállapítása szerint a következő főbb jellegzetességeket és saiátessácokat vi-eli macán, mint egv béivpget. melv megkülönbözteti a kapitalizmus előző korszakától. 1. A termelés és a tőke koncent- ráNóia olvnn magas fokot ért el, hn"v a gazdasági életben döntő sze­repet játszó mononóliiimot hozott lót.ro. A gazdaság felhalmozása ke­vesek a rnonnnépnrnek kesében, a rnavir—álic; nrnfitnöveléc! periekében, a kisebb- és középtőkések brutális meedeitása ? a banktőke és ipari tőke össze­olvadása és az így keletkezett finánc­tőke alapján a finánc-oligarchia ki­alakulása. A finánctőke az ipari és bankmonopólium összenőtt tőkéje. 3. A tőkekivitel az árukiviteltől eltérően, különösen nagy jelentőség­re tesz szert. A kapitalizmus korsza­kára az árukivitel, az imperializmus­ra a tőkekivitel a jellemző, főleg el­maradott országokban, ahol a legtöbb maximális profit iön ié+rp tekintve az alacsony, lealázó béreket. 4. Nemzetközi monopolista, kapita­lista szövetségek alakulnak, melyek felosztják a világot egymás közt. Cél: Piacok felosztása, árpolitika, termelésre vonatkozó egyezség a maximális profit érdekében. 5 Befejeződött a fö’d területi fel­osztása a legnagyobb, legerősebb mo­nopóliumokat támoeató legnagyobb hatalmak között, melynek újrafel- psztását esek háborít énén lehet el­érni. amikor a kapitalizmus egyen­lőtlen feilődése következtében új rabié Jelenik meg a történelem szín­padán. Az jmoerializmusnak T enin által rnprbatórozott fő pazHasóei is*npr­tetőieleit néztük meg vázlatosan, melv ÚW jellemző a jelenkor impo­rinlí'zrriiieqvp --- •nviT^rori. j-norf, jrv*np­realiz mus egyfajta van. ezen alap­vető vonásokkal — mint ahogyan a víz, levegő és napfény kell ahhoz, hogy ember éljen a Földön. Az imperializmus, a kapitalizmus külön fejlődési szakasza, mely gaz­dasági jellemzői mellett az alábbi, alapvető lenini sajátosságokat mu­tatja: 1. Monopolkapitalizmus, mely a régi kapitalizmus alapjain épül. Lé­nyeges sajátossága: a monopóliumok a cserével, a piaccal, a konkuren­ciával és válságokkal együtt létez­nek, nincs „tiszta kapitalizmus” és „tiszta imperializmus”, együtt van jelen, illetve lehet jelen mindkettő még fejlett monopolista országban is, ahol a monopóliumok mellett meg­található a szétszórt kisipar, könnyű­ipar és a mezőgazdaság egyszerű árutermelése is. É-vényben vannak a kapitalizmus gazdasági törvényei, de érvénypsülé- süket a jelenkori imperializmus gazdasági alantörvénve határozza meg A monopóliumok uralma a végső­kig Irjólo^i a kapitalizmus fő ell°nt- rnondárát — a termplós társadalmi jellege és a termeié^ ororimánvejnek tőVAq lrioaiátítása lrnzöttí ollentmOn- dá-t A vágoplrig Irjóloaődilr a paun- ká-n-a+álv és tőVé-ok közötti aPta- gonisztikus ellentmondás, melv a mvnVő-o-rtály harcának fokozódá­sához vezet. Zárszámadásra készülnek A tamási járás területén működő tíz termelőszövetkezet közül három a felsőnyéki Petőfi, a Vörös Csillag és az értényi összefogás tsz-ekben elkészítették az évvégi zárszámadást. Az összefogás Tsz tagsága megfelelően valóban összefogott, ennek köszönhetik eredményeiket, bár február hónapban az újonnan afakult tsz 15 tagjai igen nagy gondban volt. Állatokat kellett beállítani, s úgyszól­ván semmi nélkül kezdték. Nyolc darab sertés, egy pár ló és a hozzávaló felszerelés megvásárlásához közösen adták össze a szükséges pénzt. Ezután állami támogatással nyolc darab tehenet állítottak be. így fokozatosan emelkedett az állatállomány. Egész évben nagy szorgalommal dolgoztak. Ezt. igazolja a zárszám­adási mérleg eredménye: 128.752 forint tiszta jövedelemmel zárt a tsz. A fiatal tsz tagjainak természetben is szépen oszthattak. Az Összefogás Tsz­óén 38 forint 72 fillért tesz ki egy munkaegység értéke. Dicséretükre válik az is, hogy a zárszámadásig valamennyi őszi mun­kájukkal végeztek. November 5-ig elvetették az őszi kalászosokat, betaka­rították a kapásokat, levágták és összerakták a kukoricaszárt, de elvégez­ték a fagy beállta előtt a mélyszántást is. Az összefogás Tsz tagsága „tiszta lappal” kezdi meg az új gazdasági évet. SZALAI SÁNDOR tsz-előadó, Tamási. A várdombiak panasza A mat postával az alábbi levél érkezett a szerkesztőségünkhöz a várdombi gépállomásról. „Panaszt emelünk Hász Márton, a 25-ös AKÖV műszaki szakértője ellen, mert november 28-án a VI. 561. rendszámú vontatónkat vizsgára állítottuk elő, s ő csupán kényelemszeretetből azt nem vizsgálta meg. Amikor vontatóvezetőnk megkérte a gép megvizsgá­lására, azt a választ adta, hogy ő most nem ér rá, jöjjenek a következő csütörtökön. Tekintettel arra, hogy a fenti számú vontató 30 darab szántótraktor üzemeltetését végezte, ezért nagyon fontos lett volna a levizsgáztatása. Akkor, amikor a mezőgazdasági dolgozók minden erejükkel az őszi szántási és vetési munkálatok elvégzésén szorgoskodnak, helytelenítjük azt, hogy egyes személyek azt igyekeznek hátráltatni.’’ BÖLCSFÖLDI FERENC TÓTH ISTVÁN Várdombi gépállomás. A levélhez nem fűzünk kommentárt, mért reméljük, hogy az illeté­kesek megteszik a szükséges intézkedéseket. Néhány szót a hölesdi kultúrmunkáról Minden este szól a zene a kölesdi kultúrházban. Ha az érdeklődő kér­dezi, mi ez a zene-bona büszkén adják meg reá a választ: „A kölesdi földművesszövetkezet zenekara próbál. A fiatalok, de az idősebbek érdek­lődése is igen nagy az újonnan alakult zenekar iránt, bár hangszerekkel igen hiányosan vannak felszerelve. A zenekar azonban komoly segítséget kapott, mégpedig az újonnan alakult kúl'úrcsoport tagjaitól. Farkasfalvi József pedagógus irányításával Gárd nyi Géza háromfelvonásos színmű­vét, az ,,Annuskát” tanulja a kultúr csoport, amelynek bevételét hangsze­rek vásárlására szánják. —y—c. Jól sikerült Arany János-est Levelet kaptunk Hőgyészről. Virág János tanár, művelődési otthon igaz­gatótól, amelyben beszámol, milyen munka folyik a községben a népmű­velés terén. Az alábbiakban ismertet­jük, milyen rendezvényeket tartottak 2. Az imperializmus mint élősdi, rothadó kapitalizmus. Jellemző a termelés egyhelyben topogása, a rothadás tendenciája, még akkor is, ha bizonyos fegyver­kezési cél megvalósítása növeli is a fejlődést, de ez csak ezekre az ipar­ágakra vonatkozik, a többiben stag­nál a fejlődés, nem tud lépést tar­tani a tudomány állásával általános szinten. Nő a kapitalizmus elősdi- sége (szelvény vagdosásl. Nincs meg­felelő technikai fejlődés, legfeljebb a katonai iparban. Élősdi kapitalis­ták mellett élősdi, járadékos államok jönnek létre (Anglia, stb). 3. Halódó kapitalizmus, a szocia­lista forradalom előestéje. Az imperializmus gazdasági alap­törvényének érvényesülése olyan mértekben, olvan határig élezi a kapitalizmus ellentmondásait, melv határon túl a forradalom kezdődik. a) A munka *és a tőko közö+ti ellen­tét. A féktelen kizsákmánvolás. doIí­tikoj ér gazdasági elnyomás kiélezi a nroletariátns és burzsoázia közötti osztálvellentétet. bj jmnerialista hatalmak közötti oiiarifétok. A mavimális profitért folvó ham a boCrivásj övezetek meg- kanarintása céljából; rl a gyarmati ós függő országok né­pei ős a7 őVef plnvomó imperialista hatalmak közötti ellentétek. (Folytatjuk! Katona József az elmúlt hetekben és mire készül­nek a hőgyészi pedagógusok és fiata­lok. November 24-én Arany János em­lékünnepséget rendezett a Hunyadi János általános iskola nevelotestü- -lete és tanulóifjúsága. Az emlékesten Sólymos Rezsőné tanárnő tartott meg emlékezést a nagy költőről. A műsort Csabonyi Hedvig, Márta Katalin és Mezei Mihály nevelők állították össze. A műsorban részt- vettek a helyi KISZ tagjai is, külö.iö sen Dávid Ágnes aratott sikert sza­valataival. Az előadáson több mint ötszáz fő­nyi közönség gyűlt össze és a tiszta bevételt az úttörő csapat támogatá­sára fordítják. A további tervek is figyelemre­méltóak. A helyi KIS?.-szervezet a tél folyamán egyfelvonásos színmű­vet tanul, amelyet nemcsak hc'vben, hanem a környező községekben is bemutatnak. Mezei Mihály nevelő a té’en három operaismertető előadást tart, amelyeket hanglemez bemuta­tóval köt össze és az énekkar is köz­reműködik. Az ismeretterjesztő mun kában résztvesz Breitenst°in Miklós erdőmérnök is. Az erdőről és annak munkáival kapcsolatban tart elő­adást. amely iránt máris nagy az érdeklődés. A művelődési otthonban december 1-én könyvkiál'ftá.st nvflt. A kiállí­tás keretében Virág Táros nevelő tart könyvismertető előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom