Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-01 / 283. szám

I TOLNA MEGYEI NÉPÜJ8AG 1957 deeembor 1. Érdeklődéssel ligyeuK a hu.uw.cK a beszámolót. A földmüvesszövetkezetek ÍV. megyei küldöttgyűlésének határozata A Tolna megyei földművesszövet­kezetek IV. rendes küldöttgyűlése egyhangúlag fogadta el a beterjesz­tett határozati javaslatot, amely a többi között a következőket tartal­mazza: A földmüvesszövetkezetek, mint a falusi lakosság széles rétegeit felölelő gazdasági jellegű tömegszervezetek, nélkülözhetetlen láncszemei a falu és a város gazdasági kapcsolatai ki- szélesítésének, a munkás-paraszt szö­vetség erősítésének, továbbá jelentős szerepet töltenek be a dolgozó paraszt ság szövetkezeti összefogásában, po­litikai nevelésében, a mezőgazdasági termelés fellendítésében és ezekből fakadóan a szocialista mezőgazdaság kialakításában. A földművesszövetkezetek további gazdasági jellegű feladatai ellátásának vezérfonalát az MSZMP „Agrárté­zisei'’ szabják meg, melyre építve ki kell szélesíteni a felvásárlási és ter­melésszervezési tevékenységet, s különös súlyt kell helyezni a föld­művesszövetkezetek keretén belül alakítandó egyszerű termelői társu­lások, szakcsoportok és szakszövet­kezetek szervezésére. A szövetkezeti demokrácia, a tár­sadalmi önigazgatás és a szövetkeze­tét megtestesítő tagsággal való kap­csolatok további kifejlesztése és el­mélyítése érdekében a hivatali appa- rátust határozottan alá kell rendel­ni a választott vezetőségeknek. Min­den eszközzel érvényt kell szerezni az alapszabály előírásainak és bizto­sítani a választott szervek, valamint a szövetkezeti tagság jogait. Az elkövetkezendő időben külö­nösen nagy gondot kell fordítani a választott szervek nevelésére, egy­részt politikai téren, hogy a szövet­kezeti tagság politikai feladatokra való mozgósítására alkalmassá vál­janak, másrészt meg kell tanítani őket a gazdsági vezetés módszereire és a munka társadalmi ellenőrzésére. Lehetővé kell tenni — a választott vezetőség tekintélyének növelése céljából —, hogy az igazgatóság el­nökéül, helyileg tekintélyes paraszt- embert válasszanak, aki társadalmi megbízásból végzi munkáját és mel­lette a szövetkezet ügyeinek intézé­sét külön ügyvezető végezze. Tovább kell szélesíteni a földmű­vesszövetkezetek tevékenységét az ipari növénysí: szerződéses termel­tetésében. Az elkövetkezendő évek­ben fokozatosan be kell vonni a földművesszövetkezeteket a szerződé­ses állattenyésztési és hizlalási fel­adatok ellátásába. Ezeknek a felada­toknak ellátása céljából minél több földműve$szövetkezetet alkalmassá kell tenni a termeltetési feladatok önálló bonyolítására. E célból tovább kell növelni az önálló mezőgazdasági üzemágak számát és meg kell erő­síteni a földművesszővetkezeteket jól képzett, a gyakorlati kérdésekben is jártas agronómusokkal. Különösen nagy gondot kell fordí­tani a mezőgazdasági lakosság — ter­melést szolgáló — gépellátására. A hagyományos kisgépeken túl elsősor­ban az intenzív, belterjes gazdálko­dást szolgáló gépekkel kell kiegészí­teni a földművesszövetkezetek gép- kölcscnző parkját. A megye hagyo­mányos állattenyésztéséhez híven — különösen a szarvasmarhatenyésztés nagy múltjára való tekintettel — a földművesszövetkezetek nagy gondot fordítsanak az állattenyésztő gazdák összefogására és gazdasági tevékeny­ségük előmozdítására. Ebből a cél­ból kísérletképpen Bátán, Zombán, Madocsán és Szakcson be kell kap­csolni a földművesszővetkezeteket a tej felvásárlásába és üzemszerű fel­dolgozásába. A tejfelvásárlást és el­sődleges feldolgozást általában a föld művesszövetkezetek keretén belül működő üzemág útján kell megol­dani. Tejszövetkezeti formát csak ott kell alkalmazni, ahol annak gaz­dasági és politikai feltételei adva vannak. Az elkövetkezendő években tovább kell fejleszteni kiskereskedelmi há­lózatunkat, olyan ütemben, ahogy azt népgazdaságunk anyagi ereje megengedi. Elsősorban meglévő kor­szerűtlen kereskedelmi egységeink korszerűsítésével, technikai felszere­lések biztosításával és indokolt eset­ben új egységek építésével kell kis­kereskedelmi hálózatunkat fejlesz­teni, illetve bővíteni. A kereskedelmi jellegű beruházásoknál támaszkodni kell a tagság anyagi hozzájárulására, részjegyek befizetésére és társadalmi munkára A megye minden földművesszövet­kezeti szervénél takarékos gazdálko­dással csökkenteni kell a forgalmi költséget, olyan mértékben, hogy 1958 december végéig legalább 0.5 százalékos költség megtakarítás le­gyen az 1957. évi költségszintekkel szemben. 1959 december 31-ig fegyelmezett pénzgazdálkodással és az eredmény- tervek teljesítésével el kell érni, hogy a megye valamennyi földművesszö­vetkezeténél legalább 15 százalékos saját forgóeszköz legyen. A pazarlé gazdálkodást folytató földművesszö­vetkezeti vezetőket szigorú büntetés­sel kell sújtani. A földművesszövetkezetek vagyona elleni bűncselekményeiket meg kell előzni. Ezért a választott ellenőrző szervek a felügyelőbizottság és tag- bizottságok végezzenek az eddiginél fokozottabban rendszeres ellenőrzé­seket. Biztosítani kell a tél folya­mán a választott ellenőrző szervek tagjainak oktatását és egyidejűleg fokozni kell tekintélyüket a szövet­kezeti tagság és a dolgozók előtt. A főldművesszövetkezeti mozgal­munk előtt álló és egyre növekvő feladatok megkövetelik, hogy külön­böző vezetőposztokon a népi demok­ráciához hű, ugyanakkor megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező káderek dolgozzanak. A földmüvesszövetkezetek keretén belül alakult nőbizottságok munká­ját összhangban a falusi nőtanácsok tevékenységével — arra kell irányí­tani, hogy a földművesszövetkezeti nőtagságot bevonja a földművesszö­vetkezeti mozgalom politikai, gaz­dasági és kulturális tevékenységébe. Szerepet kell biztosítani a földmű­vesszövetkezeti nőtagságnak a bol­tosbizottságokban és tagbizottságok­ban való részvételükkel. A nőbizott­ságok váljanak szervezőivé a helyi hagyományokat ápoló kulturális ren­dezvényeknek, különböző tanfolya­mok levezetésének, valamint háztar­tási gépek kölcsönzésének, melyek a dolgozó nők munkájának megkönnyí­tését, s életük kultúráltabbá tételéé segítik elő. Eredményes munkát végzett a Tolna megyei földművesszövetkezetek IV. küldöttgyűlése Mint ahogy arról mar eiozo sza­munkban hírt adtunk, pénteken reg­gel összeült a Tolna megyei föld­művesszövetkezetek IV. küldöttgyű­lése. A küldöttgyűlésen elhangzott beszámoló felett igen sokoldalú és élénk vita folyt. Elsőnek Pintér Ist­ván paksi gazda szólalt fel. Beszéde elején a földművesszövetkezeti moz­galom kezdeti lépéseiről szólt, majd a földművesszövetkezetekben a po­litikai munka hiányát tette szóvá, ér a falusi parasztfiatalokkal való lelki- ismeretesebb és türelmesebb foglal­kozásra hívta fel a szövetkezet-' mozgalom vezetőinek és az MSZMF vezetőinek a figyelmét. Márfai 1st ván kölesdi küldött a nagyobbarányr gyümölcstermelési lehetőségek ki­használását sürgette, felvetette a ke­reskedelem dolgozóinak udvariassá­gi és áruismereti képzésének a fon tosiságát. Varga Jenő bátaszéki kül­dött a szövetkezeti demokrácia érvé­nyességiét még mündig gyakran helyettesítő adminisztratív intéz­kedések káros hatásáról és a szö­vetkezeti tagság aktivitásának a gyakori mellőzéséről szóit. A nőtanácsok és a földművesszö- vetke7eti nőbizottságok munkáiénak megkezdéséhez kérte a MÉSZÖV se­gítségét Farkas Istvánná németkéri küldött. M. Tóth József tamási gazda a részjegyalap növelése terén meg­lévő huzavonára hívta fel a küldött- gyűlés figyelmét. Élesen bírálta a szövetkezeti va­gyonvédelem terén a bűnüldöző szervek nem e'éz^é aktív közre­működését. Nagy tetszést váltott ki Prantner Jó- tsnf elvtársnak, a Megvei Pártbizott­ság képviselőiének a közbeszólása: — ..No, jogászok, ezt hallgassá­tok mev!1' A kü'döttgyűlés egyhangú lelkese­dését váltotta ki M. Tóth József fel­szólalásának az a része is amikor a nart és a kormány hathatósabb támogatását kérte a dolgozó pa­rasztok lenini iskolájának az alacsonyabb tínusű társulások­nak és szövetkezeti csoportoknak a részére. Az MSZMP megyei bizottsága kép­viselőié felé fordulva a következőket mondotta: „A becsületesen dolgozó paraszt­társaim nevében azt kérem a párt­tól, hogy bízzon bennünk és a megye parasztsága hálás lesz a pártnak a bizalmáért." A parasztság elsőfokú szövetkezeti »kóláinak, a szakcsoportoknak és a szakszövetkezeteknek á helyüket il­lető megfelelő elismerésről és ezek támogatásának fontosságáról beszélt Szárúéi Imre elvtárs, bonyhádi kül­dött. Bársony Róbert szekszárdi küldött a szövetkezeti gondolat szélesítésé­nek a nevelés és oktatás fontosságá­nak kérdéseiről beszélt. Felszólalt Prantner József elvtárs a Megyei Pártbizottság képviselője á9 Siklósi elvtárs, a KISZ megyei titkára. A bölcskei ügyvezető a korrupció Kovács György, a hilJüOV igaz,;aii.saganaK elnöke beszí.mafuját tartji elszaporodásáról, a sióagárdi küldőt a tejszövetkezetek jogainak visszaél lításáról beszélt. Dávid Andrásn hőgyészi küldött a szövetkezeti moz galcmban a nők helytállásáról szóH A küldöttgyűlés helyeslése közbe: mondotta el, hegy a vagycnvédeler gondolatát már a szülői neveléssé kell megalapozni. A küldöttgyűlés első napja Dávii Andrásaié felszólalásával ért végei Este 8 óra után a küldöttgyűlé résztvevői a Pécsi Nemzeti Színhá nagysikerű vendégjátékát tekintetté meg Nagy sikert aratott a deci földművesszövetkezet keretén belü működő sárközi népi együttes tánco játéka is a küldöttek között. Szombaton reggel a vita folytató sával kezdődött a küldöttgyűlés. El sőnek Dékánv íjászlő kurdi küldöl szólott. A vidéki igazgatóságok é felüpyelőbizottságok passzív maga tartásét bírálta és igen élesen szemb állt az úgynevezett .engedményes lonások lehetőségeit elősegítő nagy méretű kálló és hivatali elnézés mód szereivel. Javasolta, hogy a 'földmű vesszövetkezeti üzletekben szakkép zett dolgozókat alkalmazzanak. Ser főző László elvtárs, a SZÖVOS: igazgatóságának a tagja szólt ezutái Beszéde eleién vitába szállt az előz felszólalóval és visszautasította az az állítását, hogy a helyi vezető nagy része a „bólogató jánosok’1 sze repét tölti be. — Akik itt ülnek — mondotta - tanácskoznak, azok a Tolna megy« földművesszövetkezptek közel hatva ezer tagját képviselik. Nagy felelős ség hárul tehát a küldöttekre - mondotta Serfőző elvtárs. majd földművesszövetkezeteknek az eller forradalom idején tanúsított helyi állásáról szólt. Emlékeztetett a küldöttgyűlés taglalnak felelősségére, s ezt kö­vetően a fö'dművesszövetkezetek­nek a szocializmus építésében el­foglalt helvéről és annak jelen­tőségéről beszélt. A szövetkezeti mozgalom sajátosai gairól szólva elmondotta, hogy a m; gyár szövetkezetek egységes falu: szövetkezetekként jöttek létre és eb­ből az következik, hogy a szövetke­zetek egyik ágát sem szabad elha­nyagolni a másik ág javára. — A Magyar Szocialista Munkás­párt helyes politikája most már ren­det teremt ezen a téren elkövetett hibás nézetekben, s a földművesszö­vetkezeteknek visszaadják a szövet­kezeti mozgalom lelkét, a termelési feladatokat. Serfőző elvtárs ezután a szövetke­zetek kereskedelmi tevékenységéről és a takarékszövetkezetek kiszélesítésé­nek fontosságáról szólt, majd harcos helytállásra hívta fel a küldötteket a korrupxúó és a lopások ellen, illetve j ezek következetes üldözésére. Az i Országos Szövetkezeti Kongresszusra' való készülésről elmondotta, hogy több javaslat készül a kongresszus elé a falusi mozgalmi élettel kapcso­latban. Javaslat készül pl. olyan irányban, hogy a jövőben a termelési bizottságok és maguk a dolgozó pa­rasztok mondják meg ,hogy ki legyen a faluban a felvásárló, az eddigi fe­lülről való kinevezés módszere he­lyett. Pólyák László, a bátaszéki föld. művesszövetkezeti takarékpénztár ve­zetője szólt utolsóként a küldöttgyű. lés vitájában. A takarékszövetkezet megalakításáról és fejlődéséről be­szélt, ismertette annak céljait és ered­ményeit. Ezt követően Kovács György elvtárs, a MÉSZÖV igazga­tóságának elnöke válaszolt a felszólalásokra. Zárszavában hangsú­lyozta, hogy 'a földművesszövetkeze­teket a szocializmus falusi frontján a legerősebb támaszpontokká kell fej­leszteni és a lenini szövetkezet; poli­tika alapján állva, a földművesszö­vetkezetek a rájuk váró nagy felada­tokat el tudják végezni. Figyelmeztetett arra is, hogy az ér­tékesítő szervek és a földművesszö­vetkezetek nem riválisok egymással szemben, munkájuk teljes egybehan­golását kell biztosítani. Felhívta a földművesszövetkezeteket, hogy min­den olyan árut, amelyet a dolgozó parasztokkal szerződésileg termeltet­tek. minden körülmények között ve­gyék át még ha esetleg ráfizetés éri is a földművesszövetkezeteket. Be­fejezésül hangsúlyozta, hogy a két­lapos tanácskozás vitája igazolta: — a földművesszövetkezetek képe­sek a rájukváró naev feladatokat megoldani, mert a küldöttek is egy­séges álláspontot képviselnek a szo­cializmus építése nagy munkáiban. Végül egyhangúlag jóváhagyta a küldöttgyűlés a megyei választmány a felügyelőbizottság és az előző or­szágos kongresszusi küldöttek fel­mentését. a határozati javaslat és az alapszabály módosító tervezetet. Ko­vács György több földművesszövet­kezeti dolgozónak kitüntetést nyúj­tott át, maid a küldöttgyűlés megvá­lasztotta a 35 tagú új megyei választ­mányt. a 7 taeú új felüsyelőbizottsá- got és a 7 országos koneresszusi kül­döttet. A Tolna megyei földműves-1 szövetkezetek IV. küldöttgyűlése szombaton a déli órákban ért véget, j Pfirsm» í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom