Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-17 / 271. szám

1957 november 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hogyan támogatj a a termelőszö vetkezetek fejlesztését a tamási járási pártbizottság Interjú Hegedűs Sándor elvtárssal Nagy munkában volt az elmúlt héten a tamási járá­si pártbizottság vb. mezőgazdasági osztálya. A járás mezőgazdasági szakembereivel történt beszélgetés alapján Hegedűs Sándor a mezőgazdasági osztály veze­tője és Tonigold István az osztály munkatársa, papírra vetik, hogy a következő negyedévben milyen módsze­rekkel segítik a termelőszövetkezetek gazdasági és po­litikai megerősítését, azt, hogy azok a volt tsz tagok, akik az elmúlt években is jól dolgoztak a termelőszö­vetkezetben, megtalálták számításukat, minél előbb a közösben, a nagy családban legyenek. Ezzel kapcsolat­ban kérdéseket tettimk fel Hegedűs Sándornak, a me­zőgazdasági osztály vezetőjének. — Mit tesznek annak érdekében hogy abban a köz­ségben, ahol ennek megvan a gazdasági és politikai alapja, rövid időn belül tsz legyen? — tettük fel a kér­dést. — A mi járásunkban az ellenforradalom nagy kárt tett a termelőszövetkezetekben. A 17 tsz közül nyolc feloszlott, a mai napig sem alakult újjá. Ezek között volt. a megyeszerte jó eredményeiről ismert Meggyes­pusztai Uj Élet Tsz, az iregszemcsei Uj Élet Tsz és az Ozora-döbröntei II. Pártkongresszus Tsz. Az említett három helyen vannak megfelelő gazdasági épületek, és a volt tsz tagok körében érdeklődés is van a tsz iránt. Iregszemcsén például a tsz volt elnöke. Tóthi Mihály már többször említette, meg kell ismét szervez­ni a tsz-t. ő lesz az első, aki belép. Döbrönte-pusztán is van érdeklődés, nyolc volt tsz tag már kijelentette, ismét szeretne tsz-ben lenni. Mi segítünk ezeknek az elvtársaknak. Ismertetjük velük a közelmúltban meg­jelent tsz-el kapcsolatos rendeleteket, a termelőszövet­kezeti alapszabályt, egyszóval minden szükségest meg­adunk ahhoz, hogy minél előbb megvalósuljon az új tsz. — Hogyan gazdálkodtak ebben az évben a meglévő termelőszövetkezetek? — A meglévő termelőszövetkezetek jó eredménye­ket értek el, járásunk területén átlagban 40 forintot ér egy munkaegység és a termelőszövetkezetek nin­csenek eladósodva. Ezt a tényt felhasználjuk arra, hogy népszerűsítsük a termelőszövetkezeti mozgalmat, be­bizonyítsuk a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyét. A zárszámadási közgyűlésekre meghívunk volt tsz ta­gokat, akik az elmúlt évben becsülettel helytálltak a szövetkezetben. Ezenkívül meghívunk még olyan egyéni parasztokat, akik szimpatizálnak a termelőszövetkezet­tel. Kimegyünk elbeszélgetni a volt tsz tagokkal, ha le­het meggyőzzük őket arról, hogy ismét lépjenek vissza a tsz-be. — A meglévő tsz-ek gazdasági és politikai megszi­lárdítása érdekében mit tesz a járási pártbizottság? — Ezt, a fontos kérdést ebben az évben eléggé el­hanyagoltuk. Keveset jártunk a termelőszövetkezeti tagok között, nem szóltunk bele abba, hogyan gazdál­kodjanak. Azt természetesen ezután is a termelőszö­vetkezeti tagok határozzák meg, hogy gazdaságukban mit termeljenek, de szeretnénk néhány tanácsot adni a termelőszövetkezeteknek a belterjes, jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében. így például javasoljuk a ter­melőszövetkezeteknek, hogy a télen hizlaljanak minél több szarvasmarhát és disznót. Úgy, mint a tamási Vö­rös Szikrá-ban. ahol 140 szarvasmarhát hizlalnak a té­len. Több tsz-nek javasolni fogjuk új melléküzemágak létesítését. így például az újiregi Békében újabb ha­lastó létesítésére teszünk javaslatot, mert a szakem­berek számítása szerint évente mintegy 150 000 forintot jövedelmezhet a tsz-nek. — adta meg a választ Hege­dűs elvtárs. Elmondotta még azt, hogy a járás minden termelőszövetkezetében lesz a télen szakmai és poli­tikai oktatás. A járás mezőgazdasági szakemberei állat- tenyésztési, növénytermesztési, valamint üzemszerve­zési tanfolvamot tartanak a termelőszövetkezetekben, a járási pártbizottság munkatársai pedig politikai ok­tatásokat tartanak. Nem segítenek a krokodilkönnyek NEM MINDENNAPI dolgok azok, amiket a nyugati rádiók — s mindenek­előtt a Szabad Európa — állandóan napi­renden tartanak. A sok téma közül most csak egy példát említünk meg. Az egész magyar mezőgazdaság — és ezen belül elsősorban az egyéni gazdaságok — álla­pota miatt aggódnak. Es nagy keservük­ben aztán a nyugati mezőgazdaságot hoz­zák fel példának. Arról' beszélnek, hogy az amerikai farmerek teherautókkal ren­delkeznek. s nem is akármilyennel, ha­nem billenős szekrényűvel, s hogy nagy­szerű betakarító berendezésekkel is ren­delkeznek. Nem vonjuk kétségbe, a háború, s a néphatalom megalakulásának következté­ben Nyugatra szökött urak — többségük­ben egykori földbirtokosok — állításait. Elhisszük, hogy van billenőszerkezetű autójuk, hogy modern betakarító gépek­kel rendelkeznek, s ha nagyon esküdöz- nek, talán még egyebet is elhiszünk. De azért van. amit semmi körülmények között sem hitetnek el velünk. Nem hisz- szük például el azt az uraknak, hogy az aggodalmuk olyan őszinte, mint amilyen­nek látszik. Nyomós okunk van erre. Az uraknak túlnyomó többsége a háború előtt itt élt — illetve dőzsölt — Magyar- országon, nagy földbirtokokkal rendel­keztek, s éppen ezért jól ismerték a ma­gyar mezőgazdaság helyzetét. De miért nem azzal — a felszabadulás előtti — helyzettel hasonlítják össze a jelenlegi magyar mezőgazdaságot? Meg is adjuk a választ, nem kell kibúvót keresni, nem kell magyarázkodni Egyszerűen azért nem innen veszik a példát, mert az rend­kívül kényes dolog lenne a számukra. A magyar paraszt — legyen az szövet­kezeti vagy egyénileg gazdálkodó — jól ismeri az ő módszerüket és azok felele­venítése nem egyezne az urak céljaival. Pedig bizonyára még az urak jól emlékez­nek arra. hogy árverezték el különböző adósságok, úri huncutságok következté­ben a parasztok — éppen a legtöbb eset­ben a kisparasztok — feje felett a házat és talpa alól azt a néhány hold földet, amit apáiktól örököltek. Mindenható volt a tőkés nagybirtok — s hogy a megfelelő A bőrgyári fiatalok terveiből íT Simontornyai Bőrgyárban a fiatalok túlnyomó többsége részt vesz a KISZ-szervezet munkájában. A szervezetnek csaknem ötven tagja van, A szer­vezet áprilisban alakult meg, de a szervező munka csak a napokban fejeződött be, s a fiatalok azonnal hozzákezdtek a terveik összeállításához és végrehajtásá- 'hoz is. Cseh Jolán, a szervezet leányfelelőse elmondja, hogy november 10-én egy igen jólsikerült teadálutánt rendeztek, amelyen nemcsak a szervezet tagjai vettek részt, hanem a szervezeten kívüli fiatalok és a szülők is. Az összejövetel álltaiméval elfogyasztott finom süteményeket a szervezet leánytagjai közösen ké­szítették. Arról is örömmel ad számot, hogy a szervezetnek ez alkalommal anyagi bevétele is volt, amely biztosítja a szervezet működésének anyagi fedezetét. Cseh Jolán különösen azoknak az elképzeléseknek, terveknek részleteiről bszél a legszívesebben, amely a lányokkal kapcsolatos. Elmondja, hogy a közel­jövőben megszervezik a kézimunka szakkört, ahol a lányok a kötést, horgolást megtanulhatják, illetve akiknek megvan az alapismeretük, továbbfejleszthetik képességeiket. A vállalat pedig bőrhulladékot biztosít majd a kézimunka szakkör­nek, amelyből szép, hasznos használati tárgyakat készíthetnek a fiatalok. — A kézimunkacsoportunk, amikor már jelentős mennyiségű munkával rendelkezik, kiállítást rendez a legjobban sikerült darabokból és valószínűleg el is adjuk azokat. Ebből ismét növeljük majd a szervezet gazdasági alapját — mondja a szervezet nőfelelőse. Kulturális téren is jelentős kezdeményezések vannak, a fiatalok körében. A lányok arra kérik a szervezet vezetőségét, hogy rendezzen szavalóversenyt ré­szükre. Különösen a lányok szeretnék, ha e kérésük teljesülne. A világirodalom legszebb szerelmes verseiből válogatnának. Cseh Jolán véleménye szerint a szer- ivezet vezetősége helyeslőleg fog dönteni ebben a kérdésben is épp úgy, mint a jólsikerült teadálután ügyében. A szervezet vezetősége úgy tervezi — mondja —, hogy állandó jellegű kultúr- és népi tánccsoportja is lesz- Egy-egy rendezvényre meghívják személyesen is. meghívóval is a szülőket, hogy lássák, jó helyen, jól szórakoznak, művelődnek a fiatalok. A KISZ-szervezet jelentős támogatást kapott már eddig is a gazdasági és a pártvezetőség részéről, így például a szervezet megkapta a gyár kultúrottho- nát, s a nevét „KISZ Kossuth kultúrotthon”-ra változtatták. Ebben a kultúrott- honban rendezhetik meg a fiatalok ezentúl is az összes rendezvényeiket. szóhasználattal éljünk — arra is alkal­mas volt, hogy „kibillentse” saját birto­kukból a néhány hold földdel rendel­kezőket. A királyi statisztikai hivatal je­lentése szerint is — idézzünk belőle? de talán felesleges — állandóan nőtt a nagy­birtok aránya és egijre kisebb volt az a terület, amelyet kisemberek birtokoltak. AZ IS IGAZ. de errőUsem beszélnek, hogy az egykori birtokaikon mindössze néhány gép volt, de több nem is kellett, mert a hárommillió koldus sokkal ol­csóbb, jövedelmezőbb volt, mint egy-egy traktor, vagy elevátor. Még a negyvenes évek elején is alig-alig volt a cséplő­gépek mellett — amelyeket többségük­ben gőzgépek hajtottak — elevátor. S amikor példaképet állítanak a ma­gyar paraszt elé. arra nem gondolnak, hogy melyik tízholdas gazdaság bírna el egy billenős szekrényű teherkocsit? Ki­fizetődő lenne-e? Talán Nyugaton minden tízholdas gazdaság rendelkezik vele? Nem tartjuk valószínűnek, annál inkább sem, mert a magyar disszidensek, akik visz- szajöttek a nyugati „paradicsom”-hód, egészen másról beszélnek, mint a Sza­bad Európa. HULLANAK az urak krokodilkönnyei, Ibelőlük azonban sohasem lesz igaz­igyöngy, azok fénye csak hamis csillogás, amíg azzal vannak elfoglalva, hogy | „aggodalmaskodnak” mezőgazdaságunk [helyzetén, addig a magyar paraszt — [tsz-tagok és egyénileg gazdálkodók egy- k aránt — hozzáláttak az állatállomány kfejlesztéséhez, a termésátlagok emelésé­ihez, a gazdaságosabb termeléshez. Igaz [az is, hogy még nem minden olyan, mint [szeretnénk, de higyjék el a Nyugatra kól­át özött urak, megoldjuk mi azt nélkülük kis. Lesz gép, mint ahogyan már van is, Wesz billenőautónk is. ahogyan van Zeto- irunk és vetőgép, cséplőgép és elevátor, iburgonyaszedő, szárbetakarító és egye- ibek. Az is igaz, hogy ezek soha nem [fognak kapitalista nagybirtokokon dol- \ sózni. Ezen még a disszidált egykori [földbirtokosok krokodilkönyei sem vál- | toztathatnak. APA A tamási Járási párt véqrehajtóbizott- [ság gondot fordít arra, hogy megfelelő [segítséget kapjanak a pártalapszerveze- [tek a tagkönyvcsere alkalmával történő [tagösszeíráshoz. Ezért az elmúlt héten 15 [kommunista aktíva részére tartott tájé­koztatót, akik rendszeresen segítséget [nyújtanak majd a párt alapszervezetek [vezetőségének. * A megye számos községében, üzemé­iben, hivatalában megtartották az idei ioktatási év első szemináriumait. A Si- »montornyai Bőrgyárban például a bete- #gpk kivételével valamennyi hallgató Á Kommunista ifjúsági Szövetség I. országos értekezlete után Clmúlt az I- országos értekezlet, le- “ zajlottak az Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára rendezett ünnepségek. Újra egyszerű, dolgos hét­köznapokat élünk. Az Ifjúsági Szövetség előtt most az a feladat áll, hogy végre­hajtsa az országos értekezlet határozatát és egész tevékenységét a KISZ alkotmá­nya, a szervezeti szabályzat előírásai sze­rint végezze. Az országos értekezlet új szakaszt nyi­tott a KISZ életében. Lezárult a nézetek tisztázásának, a szervezetek megalakítá­sának szakasza. Az új szakaszban a fő feladat: az alapszervezeteket harcos ifjú kommunisa kollektívákká kovácsolni, éle­tüket megtölteni tartalommal. Az alap­szervezeteknek olyanokká kell lenniök, úgy kell dolgozniok, hogy tagjaikra és barátaikra támaszkodva mozgósítani tud­ják a KISZ-en kívüli fiatalok széles tö­megeit a szocializmus építésének nagy­szerű munkájára. Az országos értekezlet ebben a munkában hosszú időre meg­határozta az irányt. A KISZ I. országos értekezlete teljes egységben ismét aláhúzta, hogy a KISZ forradalmi, politikai, ifjúsági szervezet, amelyet a párt hívott életre és a párt vezet. Legfőbb feladatának tartja — ép­pen a magyar ifjúság érdekében — segí­teni a párt harcát, maximális részt vál­lalni a szocializmus építéséből. A MINSZ idejében volt az ifjúságnak egy jelmon­data: „A Párt a mi eszünk, becsületünk, világos jellemünk, ragyogó jövőnk”. Ma éppen olyan igaz értelme van e mondat­nak, mint 1949-ben volt. Magyarorszá­gon szocializmust építünk. A szocializ­musban a vezető erő a munkásosztály. A párt a munkásosztály legjobbjait, leg­forradalmibb részét tömöríti magában, a munkásosztály élcsapata, harci vezérkara. Szervezi és vezeti osztályát a kommu­nizmus felé, ahol valóraválnak Petőfi szavai: „A bőség kosarából mindenki egyaránt vehet. •.” „S a szellem nap­világa ragyog be minden ház ablakán”. Nincs lelkesítőbb feladat ifjú nemzedé­künk előtt, mint ifjúi bátorsággal és len­dülettel részt venni e harcban és követni a pártot e sok nehézséget, küzdelmet rejtő, de végülis győzelemhez vezető úton. IX ádár elvtárs felszólalásában elmon­*^dotta, hogy amikor a KISZ meg­alakult. vörös- és nemzeti színű zászla­jára feladatul ezeket írta: ..Harc a szo­cialista Magyarországért! Harc a nép­hatalom védelméért! Harc a nemzeti füg­getlenségért! Harc a népjólétért!” A kiszisták büszkén menetelnek e zászló alatt és minden becsületes magyar fiatal bátran állhat e tiszta, nemes cé­lokért, magasra tartott zászló alá. Az országos értekezlet két jelszót fo­gadott el: ..Hűség a néphez, hűség a párthoz!” „Együtt az ifjúság tömegei­vel a szocialista Magyarországért!” E jel­szavak — bár nem bírnak mindenható erővel, megvalósításuk igaz, ifiú kommu­nista munkát követel — röviden meg­fogalmazzák a KISZ feladatát; együtt kell élni, dolgozni, tanulni és szórakozni a KISZ-en kívüli fiatalok széles tömegeivel. Nem tagtoborzásról van itt szó! A KISZ tagjait továbbra is elvi alpon, a szerve­zeti szabályzatban előírt követelmények­nek megfelelően vesszük fel. Tagjaink so­raiba csak azok a fiatalok léphetnek, akik fő elvi célkitűzéseinkben velünk egyetértenek és azokért dolgozni, har­colni akarnak. Éppen ez a feltétele an­nak, hogy alapszervezeteinket olyan har­cos ifjú kommunista kollektívákká for­máljuk, amelyek képesek az egész üzem; falu, tsz, iskola, stb. ifjúságának progra­mot adni. Képesek megvalósítani az „együtt” jelszót. Milyen módon érhetik el ezt alapszervezeteink? Az idő erre kedvező. Jönnek a hosz- ** szú téli esték. Különösen falun kedvező ez az időszak, amikor a fiatalok szívesen járnak össze beszélgetni, szóra­kozni és tanulni. Alapszervezeteink ve­zetői készítsenek programot a téli esz tőkre. Szervezzenek vitákat a szerveze­ten kívüli fiatalokkal. Érvekkel győzzék meg őket ügyünk igazáról. Tartsanak elő­adásokat a pártról, a hazafiságról, a helyes magatartásról. Szervezzenek közös munkát a falu szebbé, egészségesebbé tétele érdekében. A közös tanulás, a közös munka, kö­zös szórakozás és a harcos vita: ez az a varázsszer, amelyen keresztül meg lehet valósítani az „együtt” jelszót. Nincsen okunk türelmetlenkedni. Sike­rünk és győzelmünk feltétele biztosított: Népi hatalmunk szilárdabb, mint az el­lenforradalom előtt volt. A szocializmus ifjú harcosai bátran dolgozhatnak. Az országos értekezlet megmutatta az utat; most türelmes, odaadó munkával járni kell ezen az úton. Komócsin Zoltán elv­társ, a KISZ KB első titkára az értekez­let zárszavában arról beszélt, hogy ná­lunk igen nagy megbecsülés övezi az egyszerű KTSZ-istákat, KISZ vezetőket. Eddigi sikerünkben benne van az ő oda­adó munkájuk. Mi a további feladat végrehajtásában is rájuk számítunk. Az országos értekezlet határozatának végre- hajtását megyénkben is az biztosítja, hogy van lelkes ifjú kommunista gár­dánk, amely erőt és fáradságot nem kí­mélve munkálkodik a magyar ifjúságért. %/égül, amikor az országos értekez- ’ létről írunk, nem feledkezhetünk meg az idősebb elvtársakról, a párt tags jairól, a veteránokról, akik az első sza­kaszban olyan nagy szeretettel, féltő gon­doskodással foglalkoztak ifjúsági szerve­zeteinkkel. Tudjuk, az első szakasz nem volt könnyű, de a második sem köny- nyebb. Hogy szervezeteink megalakultak, ebben benne van az idősebb elvtársak munkája. Ahhoz, hogy szervezeteinket harcos ifjú kommunista kollektívákká, pártunk hű segítőivé formáljuk, újra kér­jük idősebb elvtársaink segítségéi. A Kommunista Ifjúsági Szövetség igényli az idősebb nemzedék részvételét, tanácsait a munkája során. A KISZ munkája csak akkor lesz teljes, a célnak megfelelő, ha a fiatalok lendülete párosul az idősebb elvtársak tapasztalatával, bölcsességével. Ilyenek a mi — hétköznapjaink. Teli tenniakarással, harci kedvvel, gonddal, tervvel és a győzelem hitével. Az orszá­gos értekezlet után ezek a hétköznapok is szebbek, gazdagabbak lettek. Az út szabad, a oél világos. Rajta ifjú kommu­nisták. KISZ-isták, munkára fel! Siklósi Imre KISZ megyei titkár Ezüstkalászos gazda-tanfolyam kezdődik Szekszárdon A szekszárdi városi tanács a dol­gozó parasztok kérésére ebben az év­ben is megrendezi az ezüstkalászos gazdatanfolyamot. A napokban össze­hívták a tanfolyamon részt venni kí­vánó dolgozó parasztokat, hogy meg­beszéljék velük a tanfolyam anya­gának vázlatát. A kívánságnak meg­felelően úgy határoztak, hogy a szőlészettel foglalkoznak behatóan, de néhány kiegészítő előadást kémek az állattenyésztésről is. A tanfolyam­nak mintegy 30 hallgatója lesz. Az első előadásra hétfőn este kerül sor. A dolgozó parasztok kérésére a tél folyamán ismeretterjesztő előadás­ként a gazdakörökben az állat- tenyésztés és állategészségügy, vala­mint egyéb témákról kéthetenkint a városi tanács mezőgazdasági szak­emberei előadásokat tartanak. RTÉLET HÍREI megjelent. Volt olyan est Is. hogy a nagy érdeklődés miatt kicsinynek bizonyult a helyiség, s ezért a következő foglalko­zásra egy nagyobb, erre alkalmas ter­met keresnek. * Hírek érkeztek a tamási Járásból arról, hogy a községekben készülnek a felsza­badulás évfordulójának megünneplésére. Ebből az alkalomból több helyen ünnepi tanácsüléseket tartanak, s néhány köz­ség pártszervezete már úgy határozott^ javaslatot terjeszt az ünnepi tanácsülés elé, emellenek emlékművet a szabadsá­gunkért elesett szovjet hősök emlékére. A téglagyári egyesülések pártszerve­zete a jövő héten tárgyalja meg a szak- szervezetek évi munkáját, különös tekin­tettel arra, hogy a szakszervezetek a SZOT határozatainak szellemében tevé­kenykedtek-e, hogyan áll a két egyesülés üzemeiben a szervezettség, mit tett a szakszervezet a termelés és a dolgozók érdekvédelmében. A pártvezetőség meg­vitatja a szakszervezetek elnökeivel azt is, hogy az elkövetkezendő időben mi­lyen segítséget várnak a pártvezetőség részéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom