Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-20 / 273. szám
1951 November 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Gazdag ember . . . Furkó-pusztát nemcsak arról ismerik a környéken, hogy ott Kendergyár van, hanem arról is, hogy a hátai Vörös Zászló Termelőszövetkezetnek itt van egyik üzemegysége. Ott találkoztam Hopp Andrással a termelőszövetkezet sertésgondozójával. András bácsit valahogy mindig íoy képzeltem el. Hatalmas csizmában, báránybekecsben és kucsmában, ballagva a visító sertéshad után. Most kivételesen nem hajtott ki, a tarka, fehér és fekete malackák az ólban és a kifutóban ugrándoztak. András bácsi sorra megmutatta a közel 160 darabból álló állományt, aztán rákönyökölt az egyik kutricára — beszélgettünk. — Gazdag ember maga, bátyám — kezdtem így. — Százhatvan darab jószág korlátlan ura. gondozója. Nem? — Jót mosolygott magában az öreg, aztán nem maradt adós a válasszal. — Bizony, gazdagnak mondhatom magam, szép ez az állomány, de szép az is, amit értük kapok. Jutott a munkaegységekre, de adott a háztáji is. Azérf nem megvetendő az a 14.5 mázsa búza, 6 mázsa árpa és még sok minden, amit kaptam. Támasztottuk a kutrica oldalát és András bácsiból csak úgy hömpölygőit a szó. Elmondta, hogy alapító tagja a tsz-nek. —1 Tudja, azért most jobb az új belépőknek, mint annakidején neA künk. Belépnek, aranybányába csöppennek, megvan a jó föld, állatállomány, minden hónapban készpénz- előlegei adnak, egyszóval amit az ember szeme, szája kíván. Bezzeg akkor, 114 darabból állt a birtok. Segítségképpen aztán csak ígéretet kaptunk. Igaz, azt azután bőven, de az ilyen segítséget nyugodtan szegre akaszthattuk. — Földdel lépett be ... — Hat holdat, aztán nem is akármilyet vittem be. Nem panaszkodhatott, aki learatta, mert a másfél hold megadta a 30 mázsát. De bevittem 2 darab jármos tinót, kocsit, ekét, boronát szóval mindent. Igaz, hogy a tinókat később eladtuk, kellett a pénz osztásra, hiába, nem■ volt szégyen a szegénység, csak egy kicsit kellemetlen. Nehéz volt az első pár év, az igaz, de segített az állam, aztán mi is megfogtuk a munka boldogabbik végét, dolgoztunk, „tollasodtunk”. Még sokáig beszélgettünk a múltról a nehézségekről és arról, hogy érdemes volt küzdeni, dolgozni, mostani eredményeik bőven kárpótolják a fáradságért valamennyiőjüket. B. R. r Földjnűvesszövetkezetek Tolna megyei Szövetkezeti Központja Igazgatósága 1957 november 29 30-ra összehívta a Tolna megyei Fö!dmfivesszöveike?etek IV. MEGYEI KÜLDÖTTG YŰLÉSÉT, amelyre ezúton is meghívja a megválasztott küldötteket és a meghívott vendégeket. A KÜLDÖTTGYŰLÉS HELYE: Szekszárd, Városi Kultúrotthon (Bajcsy Zs. u.) Kezdete: november 29-én 8 órakor. NAPIRENDI PONTOK: 1. A MÉSZÖV Igazgatóságának beszámolója. Előadó: Kovács György elvtárs, a MÉSZÖV lg. elnöke. 2. A MÉSZÖV felügyelő bizottságának jelentése. 3. Beszámolók feletti vita, indítványok, javaslatok. 4. MÉSZÖV alapszabálya és a határozati javaslat megvitatása, jóváhagyása. 5. A vezetőség felmentése és a megyei választmány, megyei felügyelő bizottság és országos küldöttek megválasztása. . November 29-én este 20 órakor a Pécsi Nemzeti Színház előadásában a ,,Víg özvegy” kerül bemutatásra. MÉSZÖV IGAZGATÓSAGA .J Égettszélű könyv foszlány ok... Csend... Annyira csend van, hogy szinte bántja az embert. Múzeum. Képek, régmúlt idők történelmének maradványai. —- Római légiók országútjának jelzőkövei. Képek, festmények, háziszőttesek. S most talán még látogatottabb a múzeum. Jön be a kapun egy munkáskülsejű ember, kezében kis fatáskával, bent a képeket nézegeti egy idős néni karján bevásárló kosárral, odább egy lépéssel fiatal anya, karján gyerekkel, olvassa a fénykép szövegét. A. m.ultat idézi, a közelmúltra emlékeztet a kiállítás, melyet a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezett. Az egy évvel ezelőtti ellenforradalmi eseményeket mutatják be képekben, fényképmásolatokban. Mit írjak erről, azt, amit már annyiszor elismételtünk, azt, hogy újból mondjuk, hogy soha többet ilyen nem lesz! Szavak, s megint csak szavak ezek. Nézzük az emlékkönyvet. — öreges írással, írta be nevét egy idős néni, a toll az íráshoz nem szokott kézben kiesig felkarmolta a papírt: „Nem engedjük, hogy mégegyszér előforduljon .. ■” A másik oldalon egy munkás őr bejegyzése: ,,Vigyázunk arra, hogy ne forduljon elő többet." S a csendes teremben csak ütött hallik egy csosszanás, amint az emberek mennek sorra a táblák, fényképek előtt, néha halk beszéd üti meg az ember fülét. Agyonvert emberek fényképe, hősi halottak meg- kínzatásának dokumentumai, azoké, akik életük utolsó percéig helytálltak, akik életüket áldozták. Egy vitrinben könyvek ... Égettszélű, tépett könyvek. Olvasom a lángmarta lapokat: Petőfi összes versei ■.. Lenin művei... S írók könyvei, akiknek nagyon kevés közük volt a kommunizmushoz. Elégették azok művét is. S most a vitrin alatt, ahogy az évek sárgítani fogják a megperzselt Petőfi kötet s a Lenin művek lapjait, emlékeztetni kell, mindig és emlékeztetni... Nemcsak könyveket égettek nemcsak ezt akarták. -. ■. Alpári Gyula 1382 - 1944 Megyénkben csak keveseknek adatott meg, hogy Alpári Gyulával, megyénk nagy szülöttével, a magyar munkásmoz- ! galom egyik kiemelkedő vezérével be- ! szelhettek. Dunaföldváron született 1882- ! ben, s hamarosan, az elemi iskola el- ; végzése után, elkerült a dunamenti köz- ! ségből Dunaföldváron ma már alig-alig I élnek azok, akik emlékeznek rá. Arra pedig szinte senki sem emlékezett, hogy hol^ melyik utcában, házban látta meg a napvilágot. jcxxxxxxxxxxjooocxxxxjoooocxxjoooooooooo A GYŰLÖLET (Igaz történet a tamási járásból) ii. A hazugság ára Alig pár órával előbb érkezett meg Jutka Pistával és máris otthonosan érezte magát Kalányoséknál. Ebéd előtt Kalá- nyos bácsi is hazaszaladt az étteremből, ahol muzsikálni szokott, hogy megnézze jövendőbeli menyét, aki az ő tanító fia felesége lesz. Ebéd után Kalányos néni mosogatni ment a konyhába. A fiatalok magukra maradtak. Egy darabig szótlanul, gyönyörködve néztek egymásra, a sezlon szó1 lén ülve, aztán Pista átölelte a lány derekát, közelebb vonta magához, s halk, gyengéd szavak hagyták el az ajkát: — Holnap . . . holnap a feleségem leszel. — A tiéd... csakis a tiéd .. . súgta tüzelő arccal Jutka, s megsíinogatta a fiú kékesen csillogó, göndör fekete haját. — S a szüleid? — kezdte megint Pista a beszédet. — Mi lesz, ha ők kitagadnak, ha megtudják, hogy a feleségem lettél? — A lány arcán hirtelen keletkezett nagy-nagy szomorúság látszott, mikor válaszolt. — Ezt nem tehetik... De ha mégis megtennék, azzal sem törődnék . . . Pista most erősebben ölelte a lány derekát, Jutka becsukta szemeit, s karjait a fiú nyaka köré fonta, amikor váratlanul motorzúgás, majd nehéz, gyors lépések zavarták meg őket. Aztán kopogtatás nélkül feltárult az ajtó, s az ajtóban Bandzsavári Elek jelent meg, feldúlt áb- r ázattál. A váratlan vendég egyenest a lányhoz fordult, s gyors, kapkodó hangon hadarta : — Jutka... Apád... Apád felakasztotta magát, amikor megtudta, hogy otthagytad őket. A lány előtt elsötétedett a szoba, elájult. Amikor később magához tért, Pista vezette ki a Pannóniához. Gépies, erőtlen mozdulatokkal ült Bandzsavári Elek mögé az egybeépített, kettős nyeregre. Végtelenül gyengének, erőtlennek érezte magát, s kimondhatatlanul mély undort érzett. . . Undorodott saját magától. . . Gyilkosnak, apagyilkosnak érezte magát. Bandzsavári Elek nyolcvankilométeres sebességgel száguldott a délutáni forgalomtól megelevenedett országúton. Agyában cinikus, csúfondáros gondolatok váltogatták egymást. Titokban ő is szerelmes volt Jutkába, de a lány mindig hideg közönyösséggel utasította vissza minden kísérletét. Közeledtek a faluhoz, már a távolból látszott a református templom tornyának csillaga, amikor Jutka keserves, idegtépő zokogásba kezdett. Bandzsavári Elek lassította a motort egy pillanatra, hátratekintett, ajka körül torz mosoly bujkált, s a motor zúgását túlkiabálva mondta: — Nem igaz ám, hogy Apád felakasztotta magát. . . Ezt csak azért mondtam, mert megígértem neki, hogy hazahozlak, mielőtt még a cigány felesége lennél. Jutka egy darabig kábultan hallgatott. Ügy érezte, mintha forró, égető zuhany alól jéghideg, ólmos esőbe taszították volna. Hirtelen mindent megértett. Vad kétségbeeséssel kiáltotta Bandzsavári Elek fülébe:-— Állj meg . . . Állj meg.. . Én visszamegyek. Bandzsavári csúfondárosan felröhögött s gázt adott a motornak. — Ha nem állsz meg, leugrom — hallotta ismét a lány kétségbeesett hangját Bandzsavári Elek, s mégjobban fokozta a sebességet. S aztán érezte, hogy a lány felemelkedik a nyeregben. Bandzsavári ideges mozdulattal kapott lábával a fék felé. de mielőtt fékezhetett volna, erős rántást érzett, s a motorral együtt az árokba dőlt. Csak keserves kínok között tudott felemelkedni, iobbkeze csuklóia felett a nyílt törés következtében előbukkant a csont szétrepedt bőre alól. Jutka három lénés- nyire hevert melle'te. szétomló nagy haja vérben ázott, arca felismerhetetlen volt a zúzódásoktól. i A községi pártszervezet és a kommunisták úgy határoztak még ez év nyarán, hogy szervezetten megkezdik felkutatni — amennyiben erre még lehetőség van — a szülőházat. Kerestek, kutattak. Beszéltek a község legidősebbjeivel, okmányokat vizsgáltak, de a legtöbb esetben noltvágányra jutott a lelkes munka. Alpári szüleinek lakását több helyen is felfedezni vélték. Ez, mint később kiderült, helytálló tényék voltak, mert Alpáriék nem rendelkeztek saját házzal, csupán föbérleti lakásuk volt. Alpári Gyula szülő háza Dunaföldváron Eljutottak özvegy Nagy Ferencnéhez is, aki — fiatal korában — többször beszélt a felnőtt Alpári Gyulával, több alkalommal járt náluk. Nagy Ferencné elmondta, hogy Alpári körülbelül 1914- ben járt Dunaföldváron utoljára és tartózkodott néhány napig szülőföldjén. Ezenkívül 1918-ban egy félnapra érkezett haza. Mindkét esetben Járt nála. özvegy Nagy Ferencné visszaemlékezése szerint Alpári szülei a nyolcvanas években kis szatócsüzlettel rendelkeztek, amely a Paksi utca egy leágazásának sarkán volt. Ott született Alpári Gyula, Az épület még ma is ugyanúgy áll, mint 1882 ben, de az épület elé azóta az új tulajdonosok modern épületszárnyat építettek. Képünkön jól látható a nádfedeles épületrész, Alpári szülőháza. H I HE K — HUNYADI KÁROLYNÉ, a Hazafias Népfront megyei titkárának felesége hétfőn este fél 1Ő órakor meghalt. Temetése szerdán délután negyed négykor lesz a szekszárdi temető halottasházából. —• TOLNAY KLÁRI betegsége miatt megváltozott a kultúrház ma esti programja. A „Játék és valóság” helyett, melynek előadása januárra maradt el. ma este „Pesti posta” címmel kétrészes zenés játékot láthat a közönség a Városi Művelődési Házban. A műsorban fellép Gobbi Hilda Kossuth-díjas művésznő. Bordy Bella, Lehoczky Éva, az Állami Operaház tagja. Berczy Géza, a Nemzeti Színház tagja, Kishegyi Árpád, az Állami Operaház tagja és Antalfy József, a Fővárosi Operettszínház tagja. — TÖTH JÁNOS, Regszemcse! lakos, szalmatetős fészere november 15-én este háromnegyed 9 órakor kigyulladt és leégett. A fészerben több, mint 50 mázsa széna, szalma és pelyva volt. Az ügyben folyik a nyomozás. — KISMÁNYOKON a községfejlesztési alapból 10.000 forintos költséggel járdát építettek. Ugyancsak 10.000 forintot fordítanak vízlevezető árkok ásására, hogy a réteket víztelenítsék. A lakosság társadalmi munkával is hozzájárul mindkét munkához. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOC1 Uj szakemberek érkeznek az állami gazdaságokba — GEIER HENRIK 62 éves báta- széki űtőr Bátaszék és Baja között a 108-as kilométerkőnél hagyta munkaközben a kerékpárját, ahonnan több más értékkel együtt ellopták. A tettes ismeretlen. A rendőrség az ügyben megindította a nyomozást. — NOVEMBER 22-ÉN a TTIT rendezésében Kaszás Imre tart pedagógiai előadást a gimnáziumban. Az előadás címe: „Apa! Ki vagy te gyermekednek?” — A BONYHÁDI bábszínház jelenleg „Utazás a Holdba’’ címmel mutat be vidám darabot^ .melyet a bábszínház szereplői írtak. A vasárnap délelőtti bábszínház előadásoknak igen nagy sikerük van egy-egy előadást általában több, mint százan néznek meg. — PORTELEKI István 72 éves pál- fai lakos feljelentést tett a rendőrségen, mert megjelent tanyáján borvásárlás végett egy 20 év körülj nő, aki ellopta Doxa-óráját. Az ügyben a nyomozás folyik. — A BÖLCSKEI községi tanács a községfejlesztési alapból 1000 forintot fordít a községi könyvtár könyvállományának növelésére. — ÖNGYILKOSSÁGOT követett el az elmúlt napokban Balezer Vilmos 50 éves paksi lakos. Az öngyilkosságra családi veszekedésből kifolyólag szánta rá magát. (Folytatjuk) H. T.i Megyénk állami gazdaságaiban 63.000 kataszteri hold földön mindössze 50 főiskolát végzett 'szakember gazdálkodik. Ha számbavesszük, hogy ezeknek is egy részét az állattenyésztés foglalkoztatja, elenyészőnek, kicsinek tűnik ez a szám. A debreceni és keszthelyi mezőgazdasági akadémia idén végzett növendékei közül a gerjeni, nagytormási, alsópéli fornádi és kajmádi állam; gazdaságokba megy egy-egy új szakember, hogy munkába álljon. Az új szakemberek egyelőre csak nint gyakornokok dolgoznak az állami gazdaságokban. A gazdasági igazgatók azonban megígérték, hogy az ifjú szakemberek közül azokat, akik jó munkát végeznek az egyéves gyakornoki idő helyett három-négy hónapon belül felelős beosztásba állítják. Olvasd, terjeszd a TOLNA MEGYEI Népújságot!
