Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-02 / 258. szám
1951 november 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 LENIN ES A NÉP 1 körünkben Szekszárdon valaki. Zalai János gyógyszerész, a megyei tanács egészségügyi osztályának dolgozója, vagy ahogyan mindenki ismeri: a Zalai patikus, — aki többször látta Lenin elvtársat, sőt egy alkalommal személyesen is beszélt vele. Elbeszélgettünk. Mikor és hol látta Lenint? — Nem volt nagy dolog Lenint látni — mondotta. — Lenint naponta tízezrek látták. Részt vett több gyűlésen, értekezleten és rendszerint hozzá is szólt. Naponta százak beszéltek vele. Bizony Lenin a nép körében töltötte idejének legnagyobb észét, a forradalom és a nép ügyének minden apró részlete iránt érdeklődött s beszélt mindenkivel, aki nagy munkájában segítséget, tájékoztatást nyújthatott. Az ő kapcsolata a néppel nem csak elméleti kapcsolat volt, hanem a mindennapi gyakorlatot jelentette számára. 1921-ben Leningrádban, a legnagyobb kórház gyógyszertárában, mint hadifogoly-gyógyszerész dolgoztam — emlékszik vissza Zalai János. Abban az időben nem volt digitális és koffein. Herba adonisz vermalis főzetet készítettünk, koffein helyett pedig kámfort írtak az orvosok. Tekintettel arra. hogy a kámfor vízben nem oldódik, olajban oldottam fel. ezáltal a kámfor cgvnemű oldatot adott és mind külsőleg, mind ízre kellemes és használható orvossággá lett- Ezt az újítást átvették a többi kartársak isHÍREK Jp’gy alkalommal órákban autón késő esti eljöttek a Szmolnij gyógyszeréért. Ügyeletes voltam éppen, én adtam ki az igényelt mennyiséget. Utána lenéztem az ablakon, s az ablaktól nem messze, egy nyitott autóban Lenin elvtárs ült. Kísérője, aki a gyógyszercsomagot vitte, említette Lenin elvtársnak — rám mutatva —, hogy ez a hadifogoly csinálja ezt a használható és jóízű orvosságot. Lenin felállt az autóban, felém fordult, s néhány közvetlen szóval megköszönte fáradságomat. Annyira meglepett Lenin közvetlensége és egyszerűsége, hogy válaszul megkérdeztem tőle, hogy szolgál az egészsége. Lenin átható tekintettel nézett rám, majd kérdéssel válaszolt1 — Miért érdekli ez magát? — Engem minden beteg egészsége érdekel — szóltam. Lenin tapsolni kezdett szavaim után, majd ezt mondta: — Helyes, hogy minden beteg egészsége é dekli, majd elhajtatott.. . — VARSÁDON a legeltetési bizottság nagyszabású fásítást végez — ezúttal a község rétjein, a patakok partján. A fásításra a tavasszal kerül sor s 'hozzá 7000 darab kanadai nyár-csemetét használnak fel. * — NYOLC HÁZASSÁGKÖTÉS történt ezideig ebben az évben Kistormáson — ebből is négy az utóbbi hetekben. Az anyakönyvekbe ezenkívül négy születést és négy halálesetet jegyeztek be. Előreláthatólag azonban az év végéig megváltozik ez az arány a születések javára. * — A FELSZABADULÁS ELŐTT Kisszékelyben mindössze három-négy telepes rádió juttatta el a világ híreit a község lakosságához. Ma már 220 rádióhallgatót tartanak nyilván, de a valóságban ennél is több ráijiió van, jónéhányan ugyanis „feketén” élvezik a rádió műsorát» * — ELJÁRÁS FOLYIK Probszt Mihály felsőnyéki volt földművesszövetkezeti dolgozó ellen sikkasztás miatt. Értesülésünk szerint olyan újabb adatok kerültek napvilágra, amelyek bűnösségét bizonyítják. * — DECEMBER HÓNAPBAN színházi hetet rendez a dombóvári járási kultúrház. Dec. 15—21-ig minden este a járás valamelyik községének színjátszó csoportja tart előadást a járási kultúrházban. A színházi hét utolsó napján a dombóvári színjátszók szerepelnek. * — TENGELIC KÖZSÉG ebben a hónapban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból a hónap végén ünnepséget rendeznek a községi kultúrházban, ahol előadásban ismertetik a község múltját. Az előadás után a községi tanács színjátszó csoportja a Mágnás Miska c. operettet mutatja be. * — NOVEMBER 13-ÁN elsőízben szerepelnek Szekszárdon a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Bemutatják Eisemann Mihály: „Bástya sétány 77.” című operettjét. A városi kultúrház két előadást rendez ebből a darabból, negyed 6 és fél 9 órai kezdettel. * A kocsolai községi tanács a községfejlesztési alapból a község határában két fagerendás hidat vasgerendásra építtetett át. — KESZÖHIDEGKUTON van egy „titokzatos” .út, amely körülbelül 400 méter hosszan megy fel az egyik dombra és az egyébként síma út időnként beszakad a teher alatt. Egy-egy beszakadásnál 4—5 méteres üreg képződik és az üreg alján víz tör fel. Megtörtént már, hogy az út egy ökörfogat alatt szakadt le és az ökör a lábát törte. Más alkalommal egy traktor alatt szakadt le az út és a gépet emelővel kellett kiemelni. * — DUNAFÖLDVÁRON a múltban volt taxiállomás, amit azonban beszüntettek, mert nem volt kifizetődő. Most a tanács és az egészségügyi dolgozók kérvénnyel fordultak az AKÖV-höz hogy ismét létesítsen- taxiállomást Dunafölaváron, legalább egy autó erejéig. * — A HAJDANI ETRURIÁBAN, Perugiától nyugatra fekszik a híres Trasimenó-tó, amelynek partján Hannibál legyőzte Flaminius római konzul seregét. Az olasz tudósok, akik egy idő óta hidrológiai vizsgálatokat végeznek itt, megállapították, hogy a Trasimeno vize lassanként eltűnik. * — KANSAS CITYBEN egy konfek- ciós üzemben, harmadik betörése alkalmával fogtak el egy 32 éves férfit. Letartóztatásakor kijelentette: „Szükségem volt valami tisztességesebb ruhára, mert bankrablásra készültem, s oda az ember nem mehet akárhogy...” * — A GYÖNKI JÁRÁSBAN sertés- pestis miatt ebzárlatot rendeltek el. A tapasztalatok szerint ugyanis a kutyák veszedelmes terjesztői ennek a betegségnek azáltal, hogy megeszik a fertőzött döglött sertések húsát stb. Ezzel egyidejűleg több fontos egészségügyi intézkedés is történt a betegség terjedésének a megakadályozása érdekében. * — Egy új tó létesítésével foglalkozik a szekszárdi városi tanács. Ez a tó a tervek szerint a Bartató dűlőben lesz, a régi és az ezután építendő új városrész között. * — A decsi földművesszövetkezetben a háromnegyedévi mérleg alapján az évi tiszta jövedelem elérte a 157 700 forintot. A földművesszövetkezet ezévi terveiben 112 000 forint tiszta jövedelem szerepelt, tehát sokkalta nagyobb lesz az évi jövedelem, mint amire számítottak. Igaz, a kellemes csalódás sohasem árt. Á leendő mezőgazdasági szakmunkások között A Lengyel! Mezőgazdasági Szakiskolában évente visszatérő probléma a beiskolázás, amiről lapunk aug. 30-i számában cikket írtunk. Akkor ugyanis az volt a kérdés, megkezd- jék-e a kétéves szakiskolán a tanítást, mindössze 22 jelentkezővel. A cikk hatására jelentkeztek még né- hányan és megkezdődött a tanítás. A létszám bár nem teljes, de mégis nevelik a jövő szakmunkásait... A tanulókkal, akikkel beszélgettünk saját elhatározásukból. jelentkeztek az iskolára. S nem is olyan szándékkal, mint az elmúlt években a legtöbb fiatal tette ezt. Takács Zoltán, a németkéri Ságvári Tsz tagja például kijelentette: „Azért jöttem az iskolára, mert tanulni akarok, és minden körülmények között visszamegyek a termelőszövetkezetbe, ahol három évig dolgoztam, mint kocsis. A Ságvári Tsz-ben >s szükség van mezőgazdasági szakismeretekkel rendelkező tagokra, hogy még jobb eredményeket érjünk el.’“ Ezt jóleső érzés volt hallani, azért, mert azok a fiatalok, akik az elmúlt években valamilyen iskolát végezték, nem igen akartak visszamenni oda, ahonnét az iskolára küldték őket, máshova mentek dolgozni, valamennyien irányítók szerettek volna lenni. S ha ez nem sikerült, megváltak a mezőgazdaságtól. Elhelyezkedtek az iparban, majd a közigazgatásban. TUfta megyei Persze az eredmény még nagyon kezdetleges. A falusi parasztifjúságot a föld, és a mezőgazdasági munka szeretetére még sokaf keü nevelni» De ha sok olyan parasztfiatal lesz, minden községben, mint az a négy, akivel a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolán az uzsonnaszünetben beszéltünk, akkor ez már könnyebb lesz, az eredménye is nagyobb lesz. Elmondották még ugyanis az említett fiatalemberek, hogy az iskolán sokat lehet tanulni, jó az ellátás, fizetni nem kell. S mindezt haza- menve falujukba elmondják majd fiatal barátaiknak is.. És segítenek az iskolának abban, hogy helyettük két év múlva újak, sokkal többen jelentkezzenek szakiskolai tanulónak. M. L.-né HIRDESSEN * el." Szekszárd Mártirok-tere 15-17 rencsére már nem ringatják magukat ilyen illúziókba. Mézes Zoltán závodi egyéni gazda fia is elmondotta, hogy semmi pénzért sem válna meg a mezőgazdaságtól. Tanult, művelt, paraszt akar lenni, olyan, mint az apja, aki aranykalászos gazda. Aradi János kölesdi parasztfiatal pedig tovább szeretne tanulni. Ő négy gimnáziumot is végzett, s majd, miután kikerül a kétéves mezőgazdasági szakiskolából, valamelyik állami gazdaságban szeretne dolgozni, hogy keressen egy kis pénzt, s közben beiratkozik az Agrártudományi Egyetemre levelezőnek. Neki is szilárd elhatározása, hogy a mezőgazdaságban marad. A negyedik, Korenn Mihály, a gyönki Vörös Csillagból jelentkezett az iskolára. De ő nem ide akar visszamenni, hanem másik termelőszövetkezetbe. A beszélgetés rövid volt, de a lényeget azért megtudtuk: A mező- gazdasági szakma népszerűsítésének, a mezőgazdasági szakmunkások fokozottabb megbecsülésének a kezdeti eredménye már megvan Az a kevés fiatal, aki most a Lengyeli Mező- gazdasági Szakiskolán tanul azért teszi ezt, mert szereti a mezőgazdaságot, nagyobb hozzáértéssel akarja termelni a búzát, a kukoricát és min, dent, mint ezt ősei tették. TOLNA MEGYEI Hirdetésbe Ivétel a Kiadóhivatalban Szekszárd, Mártirok-tere 15—17 T enin nem csak a politikus sze mével nézte a népet, hanem talán inkább az emberbarát szemé vei. A népnek minden gondját, bajái ismerte és igyekezett konkrét segítséget nyújtani. 1921-ben, amikor ez £ kis elmondott eset történt, a proletárforradalom, a polgárháború és ai intervenciós háborúk győzelmes be fejezése után Lenin elvtárs a Szovjetunió , vezető egyénisége volt, ak: felé nemcsak a szovjet nép, hanen az egész világ munkásságának tekin tete és szerctete áradt. Bár rengeteg sok elfoglaltsága volt, sok munkája közepette, ez a nagy ember talál! alkalmat arra, hogy köszönetét mondjon egy hadifogoly gyógyszerésznek amiért találékonyságával a betegei szenvedéseit enyhítette. T enin 33 esztendeje halott. D< Moszkvában, a Vörös téren minden nap reggeltől estig, csőben fagyban, izzó napsütésben két-háron kilométeres sor-okban várnak az emberek csendben, hogy elvonulhassa nak Lenin bebalzsamozott holttest» előtt. Nincs rendezés, nincs szervezés Rendőrnek, karszalagos irányítónak i nyomát sem látni. Mindenki fegycl mezetten vár a sorára, s könnyesei a szemek, nem csak a nagy államférfit. hanem a jóságos emberbarát!) tisztelik és szeretik. Szemhi Jánni A naki földművesszövetkezet munkájáról Egy raktár tervezését még 1955-bet elkezdték, s a terv el is készült, di több semmi, s ebbe raktározni nen lehet. Mindössze egy tárolásra alkal más pincéje van a szövetkezetnek ahova burgonyát, zöldséget tehetnek de ez a gyakorlatban kicsinek bizo nyúlt... Kötött a szövetkezet a dolgozókká zöldségtermelési szerződést, de a tér ményeket átvenni nem tudja, táró lási helyiség hiányában, vagy ha át veszi rajtarothad, ha diszpozíció nem kap: — így szembekerül a tér melőkkel, akik más szerződéskötés nél is elvesztik a szövetkezet iránt bizalmukat.... Sok feladat van még a szövetkeze dolgozói előtt, hogy a lakosság ér deklődését és bizalmát a szövetkeze felé fordítsák, aminek eredményi hatásosan majd abban nyilvánu meg, hogy a dolgozók forintjaikká támogatják részjegyek jegyzése for májában a szövetkezetei, s ezen ke resztül már magukénak is érzil majd azt. a szuveucezeuieK.. oimai ueszeiun erről a problémáról és sokszor felületesen elintézzük az áruellátást azzal, hogy kielégítő, jó... Vitathatatlan, hogy illetékes szerveink nagj erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a lakosság szükségleté minden téren kielégítsék, de enne! ellenére vannak hiányosságok még A földművesszövetkezet vezetői arról panaszkodnak hogy élesztőből és ecetből nem tudják kielégíteni a lakosság igényeit. Egy hétre egy családnak nem jut három deka élesztő sem. Hasonló a helyzet az ecettel is. Ami kor e dolgokról beszélgettünk a sző vetkezet vezetőivel, pontosan négj hete nem volt már ecet a községben Azt felesleges is hangsúlyozni, hog) pont most lenne rá legnagyobb szükség, hisz a lakosság most gondoskodik évi savanyúság szükségletéről illetve így csak gondoskodna. — Dombóváron volt egy ecetgyár — mondják a nakiak — miért nem üzemeltetik, nagyszerűen el tudná látn: a környéket. A bor, és általában a szeszesital ellátás területén nincs fennakadás Borbój van elég, most már sörből is mert még a nyáron öt boltra adtak hét hektót, most 15-öt küldenek rendelés nélkül. S ebből már marad is Palackozott sört viszont többet is el tudnának adni, mint amennyil kapnak. A felvásárlás munkáját megnehezíti, hogy nincs megfelelő raktárhelyisége a szövetkezetnek ) ahova a felvásárolt árut el tudná rakni. A legtöbb ember, ha elmegy a föld. művesszövetkezetek előtt, vagy hs hall róluk valamit, még akkor is, ha maga tesz egy megjegyzést velük kapcsolatban — egyszerűen tudomásul veszi, hogy vannak, hogy létezik egy ilyen szerv, mint ahogy tudomásul veszi, hogy van szálloda, meri szokás, hogy nagyobb helyeken legyen, vágj'- természetesnek tartja, hogy ma már szinte minden községben van mozi — nem gondol arra hogy mindez miért van, hogyan jött létre, hogyan teremtődött meg a feltétele, milyen feltételek között milyen munka folyik ott. Nos. ez utóbbival szeretnénk most foglalkozni egy földművesszövetkezetet — közelebbről a naki földművesszövetkezetet téve alaposabb vizsgálat tárgyává... Soha nem gondoltam, hogy milyen sokrétű munka folyik egy ilyen földművesszövetkezet keretén belül, mint ahogy arról meggyőződtem: feladata a lakosság áruellátása kiskereskedelmi vonalon, foglalkoznak közétkeztetéssel, szabadfelvásárlással (termény, tojás, baromfi), darálással, szikvízüze- mük van, húsboltot üzemeltejt- nek, szeszfőzdét tartanak fenn és van termelési üzemáguk, szerződéseket kötnek cukorrépa, rostkender, stb. termeltetésére. A legegyszerűbb lenne valamennyi, úgynevezett reszortfeladatot sorra- venni és elemezni, hogy hol, milyen eredmények, hiányosságok tapasztal hatók —-, de ez az unalmasságig hosz szúra nyúlna. Nézzük tehát az egyik legfontosabb feladatát a f öldművesszövet kezeinek, az áruellátást. Szükséges megemlíteni még ezelőtt, hogy Nak- hoz tartozik két másik község is, Lápafő és Várong, tehát három község áruellátásáról kell gondoskodni