Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-10 / 265. szám
1957 november 10. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Fadd - Kossuth Termelőszövetkezet ii. ELKÜLÖNÜLÉS HELYETT, A KAPCSOLATOK KITERJESZTÉSE Az előbbi évek elzárkózottságát egészséges, új jelenségek váltották fel. Ezek a jelenségek a faddi egyéni kisparasztokkal való baráti együttmű ködésben és a többi termelőszövetkezettel folytatott állandó tapasztalat cserében mutatkoznak. A szövetkezeti táblákat egyéni kis- parcellák százai veszik körül. A nyár folyamán gyakran lehetett látni a szövetkezet tagjait déli ebédszünetben, közös fa alatt egyéni kistermelőkkel. Ilyenkor sok mindenről szó esett. A termelőszövetkezeti tagok hasznos kritikákat hallhattak (mert a kívülálló szeme több mindent meglát), de ez mellett alkalmuk nyílott arra is, hogy konkrét számítások alap ján bizonyítsák a kisparasztnak, aki egy fa alatt ebédelt velük, hogy a nagyobb jövedelem, s a gépek segítségével megkönnvített munka a termelőszövetkezet fölényét mutatja. A szövetkezet agronómiusát. Bagoly Árpádot is gyakran megszólítják a ..szomszédok''. Különösen a műtrágyázással kapcsolatban ad manapság sok szakmai tanácsot a tsz agro- nómus a kisparcellák gazdáinak. Testvérei is vannak a faddi Kossuth Termelőszövetkezetnek. Rajta kívül még három III. típusú termelő szövetkezet működik a községben. A legszorosabb barátság fűzi egymáshoz a termelőszövetkezetek vezetőit és tagságát. Sokszor közösen tárgyalnak meg egy-egy nehezebb gazdasági. vagy politikai problémát, találkozásaik alkalmával, amelyek sohasem hivatalos jellegűek. A faddi mezőgazdasági munkások közül sokan, akik a családtól távol mint segédmunkások, vagy mint állami gazdasági dolgozók tevékenykedtek, most a termelőszövetkezetben keresik boldogulásukat. Ezt bizonyítja, hogy ezév októberében a Kossuth Termelőszövetkezetbe belépő 9 új tag közül, hatan a faddi mezőgazdasági munkásokból kerültek ki. A másik három „új tag" pedig már nem is új ember tulajdonképpen a termelőszövetkezetben. Csupán a tavalyi ellenforradalom zavarta meg őket, s egy évig egyénileg próbálkoztak. ■ Ma azonban már véglegesen eldöntötték magukban: a szövetkezet az előbbrejutás egyetlen járható útja. ASSZONYOK A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Ahogy a Kossuth Termelőszövetkezet asszonyainak munkájáról beszélünk, a dombóvári járás egyik termelőszövetkezeti elnökének a szavai jutnak az eszembe, aki azt mondta: — „Tudod, nálunk gyakori eset, hogy áz asszony, aki amíg egyénileg gazdálkodott, a férje egész nyáron át a határban dolgozott, most, mióta beléptek a termelőszövetkezetbe, kibéreli otthon a küszöböt és azt mondja: Megélünk akkor is, ha az ember egyedül dolgozik.’1 A faddi Kossuth Termelőszövetkezet asszonyai nem így gondolkodnak. Az ő nézetük, ahogy beszélgetünk kiderül. egészen más, és körülbelül így hangzik: „A tsz-en belül is segítek a férjemnek a munkában, s ezzel a család jómódját növelem.’1 Természetesen sokféle asszony van, vannak szép számmal, akiket a gyermekek nevelése köt le napköziotthon hiánya miatt, vannak betegesek és öregek, akiknek esetében érthető a munkából való távolmaradás. Akinek módja van arra, hogy dolgozzon az asszonyok közül, az dolgozik a Kossuth Termelőszövetkezetben. Tizenkilenc asszony jár rendszeresen munkára a termelőszövetkezet dohány és paprika ültetvényeire. Szuprics Istvánné 328, Dömény Ist- vánné 305, Kalló Jánosné 277, Bába Mihályné 253 munkaegységet teljesített szeptember végéig. Érdemes megemlíteni, hogyan növeli a család jövedelmét az asszony munkája például Bábáéknél. Bába Mihálynénak, a háromgyermekes családanyának 253 munkaegysége volt szeptember 30-ig, a férjének pedig 457. Ha nagyon szerényen, csak 40 forint értékben számítunk egy munkaegységet, akkor Bába Mihály 18 280 forintot keresett szeptemberig. A család jövedelme azonban az asszony munkája által 28 400 forintra emelkedett. Ez csak egy példa, a sok közül. A szövetkezeti parasztcsaládokon belül nem árt, ha számításokat végez a család kollektívája azzal kapcsolatban. hogy a családtagok munkájával hogyan lehetne emelni a család jövedelmét. A több kéz munkája persze nemcsak a családnak, hanem a termelőszövetkezetnek is segíteni fog. • H. T. (Vége.) A dombóvári fűtőháziak között — Műhold, cukor, munkaverseny — AZ ALACSONY AJTÓ tárva, nyitva. A vasvázról már rég lekoptatta az idő, a szél, az eső a festést. Most az is csak olyan olajos,' kormos, fekete. Az ajtó egyik ablakszemét is úgy üthették kj még a nyáron, amikor nagy meleg volt itt a kis öntőműhelyben. Amott távolabb ,lassan, kényelmesen fordul a mozdonyfordító korong. Rajta egy „Truman”, a vezér kihajolva szemléli a lassú ringlspilezést — van, akinek nagyon tetszik ez —, aztán amikor megáll a gép, behúzza fejét a „konyhába” és rövid éleset füttyentett, a tolattyúház csapjából sisteregve gőz tör elő. Útra indul Sza- nyadj mozdonyvezető. (Mint később megtudtam, Bátaszékre ment.) Kint a placcon, ahol a mozdonyok várnak libasorban a szerelésre, emberek mozognak a nagy gépszörnyek mellett. Itt van például a Törő Jóska! Velem egyidőben ért a műhelyhez. Amikor be akar lépni az ajtón, erősen meg kell hajolnia. Törő belép a műhelybe. Nagyot köszön bár itt csend van, de már megszokta, — hisz öt év óta fűtő —, hogy nagyot kell kiabálnia, ha valakivel értekezni akar. S ha nagyritkán bejön a műhelybe, hát... elnézik azt neki, el még a többieknek is. Még annak a kis szőke embernek is, aki nagyhangon kéri, hogy ebédjét hadd melegíthesse meg a bronzolvasztó kályhán. Neki is megengedik. EGY-KÉTÖRÁS beszélgetés után kell az embernek rájönni arra hogy mennyi minden érdekli ezeket az embereket. Mindjárt az elején azzal szegezi nekem a kérdést Mikolovics szaktárs: „Aztán tudja-e hogy mit eszik az a kutya abba a műholdba?” Tudom — mondom neki — úgy olvastam az újságból, hogy valami tápláló folyadékot adnak neki. ■. „Hát elhiszem, de az én kutyám nem élne meg, az csak a moslékot_ meg a csontot szereti — mondja, s nevet is hozzá, A másik lakatos meg a cukorról beszél: „Mert tudja, három deka cukrot kapunk naponta ,amolyan védőételfélét, aztán most szóltam a főnök elvtársnak, hogy most már nyolc napot késett és még mindig nem kaptunk egy szemet sem.” Alig mondja ezt el nekem, a többiek helyeslése közben, már jön is valami irodistaféle ember és kérdi: „Mi van azzal a cukorral? Nyugodjanak meg, lesz.” Aztán később azt is megtudtuk, hogy a főnök utasítására ezután tíznaponként kapják majd a cukrot. S tíz napig hol tárolják? Erre azt felelték, hogy: „Hát?!...” Hát igen... ez se™ a legjobb megoldás, a rendelet ugyanis naponkénti kiadást ír elő. „Azt nem lehet — szól közbe egy alig egy-két perce ottlévő ember. — Nem lehet — ismétli még. egyszer — és még kezét is segítségül hívja magyarázni. Pillanatokig csak öt fekete ujjat látok szemem előtt táncolni. „Nem lehet, mert akkor egy .cukorkakiosztó főosztályt’ kellene a fűtőházban szervezni ” Igaza van. DÖRNYEI LAJOS lemezlakatos, közben megmelegíti a forrasztó pákát és dolgozni kezd. Törő fűtőnek az olajcskannáját javítja meg.Mikolovics is utánuk jön a kis műhelysarokba. Nagyon szeret ez az ember beszélni. Miért nem beszéltetnek az ilyenekkel többet — gondolom. Mert például most azt kezdi magyarázni, hogy tudják ám, hogy miért dolgoztunk az ünnepen, tudják, mert így kell ennek lenni, valamit törleszteni kell abból, ami volt ezelőtt egy évvel, amikor — ÜGYELETES ORVOS november 10-én: dr. Scherer Sándor, Beloiannisz utca 27. Telefonszám: 26—88. — RÖVIDESEN befejeződik Fad- don a tánciskola. A tánciskola növendékei a társas táncok mellett népi táncokat is tanultak, sőt, a népi táncot olyannyira megkedvelték, hogy népi tánccsoport alakítását határozták el. A tánccsoportnak jelenleg 21 tagja van. — MA DÉLELŐTT 11 órakor a Szekszárdi Balogh Ádám-Múzeum- ban bajai festőművészek képkiállítása nyílik meg. Megnyitó beszédet mond Vasváry Jenőné gimnáziumi tanárnő. — AZ ELMÚLT HÓNAPBAN a Dunaíöldvári Vasipari Vállalat matracüzemében közel 1500 matracot készítettek, melyet, az ország különböző részeibe szállítottak el a kereskedelmi vállalatoknak. — A PAKSI JÁRÁSI KÖNYVTÁR november 7 tiszteletére kiállítást rendezett a könyvtárban Lenin ide, az akkori főmérnök a vörös csillag helyett keresztet akart feltenni. — Tudja milyen jó ez a munkaverseny? — kérdi tőlem Törő, a fűtő. „Nem tudom” — mondom. — Hát idenézzen — s magyaráz — elmegyünk egy fordára, 424-es géppel Gyékényesre, visszajövünk, elmegyünk Komlóra és azután beállunk, ötven-hatvan mázsa szenet megtakarítunk. Egy hónapban összejön annyi, hogy egy utat a megtakarított szénnel teszünk meg... ez az államnak jó. .. Nekünk meg az jó, hogy ezért 300—400 forintot kapunk. KÖZBEN míg beszélgetünk, ide- hallatszik valamelyik gyár kürtjének hangja. Dél van. Egyesek elindulnak az üzemi konyha felé, máso^ előveszik a bádogtáskát, kiteszik a satupadra, az öntőasztalra a menázsit és falatozni kezdenek. Törőnek megjavították az olajos kannáját, a másik fűtőnek megmelegedett az ebédje és még talán kint a mozdonyok lármája is elcsendesül, mikor nyugodt, tempós mozdulatokkal ebédelni kezdenek a lakatosok. műveiből. A Lenin-kiállítás után, a szovjet ünnepi könyvhét alatt pedig szovjet írók műveiből rendeznek kiállítást. — NOVEMBER 14-ÉN az „Európa” tánczenekar vendégszerepei Tamásiban. A tánczenekar vezetője Magda Gábor. Közreműködik többek között Balogh Géza gitárművész, Lőrincz Anikó énekesnő és Goda Margit táncosnő. — SZAKÁLYBAN a jövőben az orvos, állatorvos, védőnő és a tanács dolgozói is bekapcsolódnak a községben folyó ismeretterjesztő munkába. — NAGYSZOKOLYON a község- fejlesztési alapból mintegy 500 méteres szakaszon betonjárdát építettek. — MINDEN HÓNAP első vasárnapján délelőtt; előadásban irodalmi délelőttöket rendez a Városi Művelődési Ház. Az irodaim, délelőttök rendezésében közreműködik a Központi Művészeti Együttes, a Zeneiskola és a gimnázium irodalmi szakköre. (PÁLKOVÁCS) HÍREK Qtlelyik filmben látta2 A Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata fl Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata fl színész neve: 15 Melyik filmben látta: 11 beküldő neve és címe: A BORBETfEGSÉGEK MEGELŐZÉSE, GYÓGYÍTÁSA A bőrbetegségeket mindig apró. szabad szemmel nem látható élőlények okozzák, a borhibákat pedig más külső hatás idézi elő. Ilyen borhiba a penészíz, a dohosság, a seprőíz, a feketetörés és a fehértörés. A borhibák ellen nyílt fejtéssel, szellőztetéssel lehet védekezni. De jó hatású a szagtalanító szén is, sokat azonban nem szabad belőle használni, mert akkor a bor illatát, za- matát is elveszti. apáti községek határában lévő négy csemetekertben 563 000 darab különböző fajtájú csemete és 62 000 darab suháng és sorfa vár az érdeklődőkre. Az akáccsemete önköltségi ára 1000 darab 90 forint, nemes nyár és hazai fehémyár csemete 1000 darab 120, illetve 150 forint, akácsuháng és kanadai nyársuháng darabja 3—3 forint KÉSZÍTSÜNK CSIPKEBOGYÓBORT A seprőíz főképpen meleg pincékben, könnyű boroknál szokott előfordulni, ellenszere az idejében való fejtés. Ugyanis ekkor a bomlásnak induló seprő nem tud ártani a bornak. A fekete és fehér törést a bor vastartalma okozza. Mindkét törésnél zavaros lesz a bor, a feketetörésnél tintaszerűvé válik, a fehértörés pedig megszürkíti. A törést csersav zsglatinos derítéssel és szűréssel szüntethetjük meg. FÁS ITS UK A HATÁRT Az 1043/1957. (IV. 21.) számú kormányhatározat megszüntette az ingyenes fásítási anyag juttatását és a jövőben a facsemetéket és a suhán- gokat önköltségi áron kaphatják az érdeklődők. A Dunaártéri Erdőgazdaságtól igényelhetnek a gazdák facsemetét, suhángot, vagy sorfát. Tolna megyében a bonyhádi, a tolnai, alsónyéki, bátaszéki és bátaÉrett, de még nem dércsípte csipke bogyónak levágjuk a két végét úgy, hogy a mag egy kicsit kilátszódjék. Lemérünk egy litert és megfelelő nagyságú üvegbe rakjuk. Három liter vízben felfőzünk 80 deka cukrot, lehűtjük és hidegen a bogyóra öntjük. Befőzőhártyával lekötjük és meleg helyre tesszük. Néha felrázzuk és három hónap múlva leszűrjük, szűkszájú üvegekbe töltjük és új dugóval ledugaszoljuk. Pincébe, vagy kamrába rakjuk. A bor annál erősebb lesz, minél tovább áll. HOL LESZ VÁSÁR? Országos állat- és kirakodóvásár november 11-én, hétfőn: Szekszárd. November 12-én, kedden: Magyar- keszi. November 16-án, szombaton: Dunaszentgyörgy, Fájsz.
