Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-09 / 264. szám
1957 november 9. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Fádé - Kossuth Termelőszövetkezet I. ták első termésüket ezek a gondosan egymagában is jelentős érték, s ha Másfél kilométernyire Faddtól a dombori útelágazónál újonnan épült szürke palatetős gazdasági épületek húzódnak meg a széles derekú évszázados nyárfák között. A fákat valamikor a Bartal-uraság cselédei ültették, a gazdasági épületeket pedig tavaly az árvíz után építették a Kossuth Termelőszövetkezet részére a régi épületek helyébe. Ha a 490 holdas szövetkezeti birtokot járja az ember, ha megnézi az istállókat, elbeszélget a szövetkezet tagjaival, vezetőivel, érdekes dolgokat tapasztalhat, s kialakul előtte egy kép a szövetkezet életéről.. HATSZÄZÖTVEN MAZSA körte Az utak mentén a szokásos akác vagy jegenye sor helyett körtefa sorokat talál az ember. Ezek a fák nemcsak hűset adnak a delelő szövetkezeti parasztoknak a nyári kánikulában, hanem értékes gyümölcsöt is, amikor eljön az ősz. Az idén különösen bő körte-szüret volt. A fák ágait alá kellett támasztani, hogy le ne törje őket a töménytelenül sok sárga mézédes körte. A 280 termőfaegységnyi körtefáról 650 mázsa értékes gyümölcs került eladásra. S a jövedelem, amelyet körtéből nyert a szövetkezet kollektívája, mintegy 200 ezer forintot tesz ki. ÖTVEN MAZSA EXPORT BARACK Az öt kataszteri holdas gyümölcsösben fiatal, jól gondozott kis barackfákat láthatunk. Az idén hozápolt, szakszerű távolságokra ültetett fácskák. A gyümölcsössel való foglalkozás hasznosságát már az első termés is bizonyítja. Az ízletes rózsabarackból, amelyet ezek a fiatal fák hoztak, ötven mázsát tudott export áruként eladni a szövetkezet. A szövetkezeti kollektíva nem áll meg félúton a gyümölcstermesztés fejlesztése terén. Jövőre újabb hét kataszteri holdat akarnak betelepíteni gyümölcsfákkal. Talajmintákat gyűjtenek, s felküldik Budapestre. A faddi talajnak legjobban megfelelő gyümölcsfákat akarnak ültetni. A többség úgy vélekedik, hogy a besztercei szilva fája szereti legjobban ezt a talajt, s ha a helyi tapasztalatokat a talajvizsgálat eredménye is megerősíti, akkor besztercei szilvafa-csemetéket ültetnek. A FADDI GAZDÄK már régebben is híresek voltak a belterjes növények, dohány, paprika termeléséről. Most itt a szövetkezeten belül még nagyobb lehetőségük van arra, hogy a maguk és az ország hasznára fejlesszék a belterjességet. A kiváló minőségű 6 és fél kataszteri holdon termelt kerti dohány után, amely bő termést adott az idén, a legszerényebb számítások szerint is, prémiummal együtt három- százezer forint jövedelme lesz a szövetkezetnek. A fertődi elit vetőmagból vetettek az idén 5 holdon magkendert. Az eredmény megfelelő lett ezen a téren is. Öt mázsa kender vetőmag ehhez hozzávesszük, hogy a kender- szárt is tudja értékesíteni a termelő- szövetkezet, akkor az 5 kataszteri hold jövedelmét kielégítőnek találhatjuk. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TERÉN MÉG VAN JAVÍTANI VALÓ Ahhoz, hogy a szövetkezet földjein a talajerőt fokozni tudják, több szarvasmarhára lenne szüksége a gazdálkodáshoz a termelőszövetkezetnek. A legértékesebb istállótrágyát a szarvasmarhaállomány biztosítja, s a jól tejelő tehenek állandó folyamatos pénzforrást is jelentenek. Számolgatjuk a trágyaszükségletet. számbavesszük, hogy a szerves trágyában mennyi a szarvasmarha trágyája. Az eredmény nem a leg- kielégítőbb. Nem is csoda. Csak minden kilenc kataszteri holdra jut, a tsz-en belül, eg'£ szarvasmarha. Látják ezt a szövetkezet vezetői is. Bagoly Árpád, az agronómus, azt tervezi, hogy jövőre legalább ötven százalékkal nagyobbá teszik a szarvasmarhaállományt. Ha a tagokkal beszél erről a kérdésről az ember, akkor nincs ok a kételkedésre, mert a tagság is látja a szarvasmarhaállomány növelésének szükségességét. A sertéstenyésztéssel már más a helyzet a tsz-en belül. Huszonöt anyakoca biztosítja az állomány szaporulatát. Az idén pedig 135 hízó beállítását tervezik. H. T. . (Folytatjuk.) AZ ILLETÉKESEK NYILATKOZNAK Miért Dalmand és Tamási a megye legrosszabb gépállomása Ezeknek a napoknak, minden perce ajándék már a természettől, mert a szép idő lehetővé teszi, hogy minél nagyobb területen befejezzék gépállomásaink is az őszi mélyszántást és hogy mielőbb földbe kerüljön a jövő év kenyere. Ezeket a napokat kellene kihasználni a dalmandi és a tamási gépállomásoknak is. Hogy ez miért nem így van, arról beszél a gépállomások megyei igazgatója, a termelőszövetkezeti elnök, a gépállomási igazgató. „Jó kifogás sokat ér" — tartja a közmondás és ez így is van. Tudniillik, az említett két gépállomáson is előszeretettel hivatkoznak a vezetők arra — mivel az időjárásra nem lehet, — hogy azért nem tudnak a traktorosok erdményt elérni, mert nincs terület, aa egyéni gazdák nem szántatnak, a tsz-nél pedig nincsen letakarított terület. így van ez? — Ellenőrzésem során én mást tapasztaltam — mondotta Horváth József, a gépállomások megyei igazgatója. — A gyulaji Rákóczi Termelő, szövetkezetben száz hold letakarított terület vár mélyszántásra, üzemképes traktorok is vannak, csak szántás helyett mind a négy cséplőgépet huzatott be a gépállomásra. De nemcsak Gyuláján, hanem a gépállomás egész körzetében van szántanivaló, csak jobban kellene megszervezni a munkát és nem utolsósorban az iroda helyett a területre kellene kijárni az igazgatónak, főmezőgazdásznak és ott irányítani, segíteni a munkát. Ha mindez megtörténne, akkor a dalmandiák 10 nap alatt nem 969 normálhold teljesítményt érnének el, ami 40 százalékos teljesítménynek felel meg. Magyar Sándor, a gépállomás igazgatója és Tompa Gyula főmezőgazdász látja, tudja és elismeri mindezt, nagyon üdvös lenne tehát ha mielőbb változtatnak ezen. Többet kellene látogatniok a brigádszállásokat is — folytatta Horváth elvtárs. — Nem lehet szó nélkül hagyni a mucsi brigádszálláson tapasztaltakat. Ott áll két traktor, egyik sem üzemképes. Üzemanyagpumpa leszerelve, tőle pár méterre hever a vonószerkezet. Az új német műtrágyaszóróról hiányzik a tető, benne az elázott műtrágya. Az üzemanyag tartályból folydogál a gázolaj. Nem jobb a helyzet a tamási gépállomáson sem, ahol a nagy munka közepén „szabadságolási-láz” ütötte fel a fejét. Szabadságra ment a gépállomás főmezőgazdásza főmérnöke és üzemgazdásza és általában olyan nyugodt a hangulat, mintha elsők s nem utolsók lennének. Körülbelül két héttel ezelőtt a megtartott vezetőségi ülésen minden megígérhetőt megígértek a tamásiak. Felosztották maguk között hogy ki .melyik részre megy segíteni. szervezni és ellenőrizni. A nagy igyekezet azonban igyekezet maradt s két héttel később ugyanott tartanak és talán csak az a különbség, hogy nem egy, hanem két darab DT traktor áll mun. kára várva a gépállomás udvarán. — A napokban három traktorunk volt, aztán egyik sem szántott. — mondotta Tóth Ferenc, az ozorai Petőfi Tsz elnöke. — Egyszer az üzemanyag fogy el, máskor a traktor romlik el, de a leggyakoribb „betegség”, hogy maguk a traktorosok nem akarnak dolgozni, amit bizonyít az is, hogy egy tízholdas táblát két traktor négy nap alatt szántott fel.. Kifogást lehet emelni a munka minősége és a gépek karbantartása ellen is. Az ozorai területen dolgozó Dölles József traktoros például, bevallása szerint, egy hete nem zsírozta le gépét az ekét, holott minden nap kellene. Traktorán mozognakaz első tengely villái. Egyszóval nagyon sok olyan hiba van a gépen, amely a karbantartás hiánya miatt adódik. A szervezetlenség, a vezetők közötti meg nem értés és a megnyugvás jellemzi a tamásiakat. Nem lehet igaza Szlacki Józsefnek, a gépállomás igazgatójának, amikor azt mondj a: „Mindez azért van, mert hozzánk csatolták a pincehelyi gépállomást.” Való igaz, hogy rossz hírük volt á pincehelyieknek, ez az örökség azonban nem ütheti fel a fejét Tamásiban. Es ha az igazgató nem ezt hangoztatná örökké, hanem azután nézne, hogy legyen szántóterület, akkor ma nem az utolsók lennének. Szomorú tapasztalatok ezek, de nem olyanok, amelyeken ne lehetne változtatni és ha igazán akarják biztosan sikerülni is fog. B. R. QtípMiűaclís A népművelési intézet november 30-án Tolna, Somogy, Zala és Baranya megye képzőművész körei vezetőinek részvételével konferenciát rendez Pécsett. A konferenciára, ahol képzőművészeti, díszítőművészeti és pedagógiai kérdésekkel foglalkoznak, megyénkből a következő képzőművész körvezetőket hívták meg: Lázár Pál Szekszárd, Végh János Tolna dr. Szirmai Endrévé Dombóvár Horváth Olivér Tolna. * Az ünnepi könyvhét folyamán — december 2—8-ig két író látogat el megyénkbe, egyenkint 2—2 napra. Az írók résztvesznek a könyvnapi rendezvényeken és találkoznak olvasóikkal, ankétokat vezetnek, előadásokat tartanak. Az írók személyéről ezideig még nem kapott értesítést a megyei művelődési osztály. ♦ A Szovjet Film Ünnepe műsorai november 7-én kezdődtek a megye valamennyi filmszínházában. Mindenütt nagy az érdeklődés a filmhét során bemutatásra kerülő filmek iránt. Szekszárdion rövid ünnepség vezette be a filmhetet, amelyen Bárd Flórián, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője tartott előadást a szovjet filmgyártásról és annak kiemelkedő alkotásairól. Az előadás után bemutatták a Halhatatlan garni- zon című filmet. A díszbemutatóra a közönség teljesen megtöltötte a filmszínházat. VADGESZTENYE, MINT DARAPÓTLÉK Takarmányból soha sincs elég, éppen ezért érdemes elolvasni, hogyan válhat darapótlékká a vadgesztenye. A vadgesztenye keményítő értéke — tehát hizlaló tápanyaga — megközelíti az árpáét. Kesernyés íze miatt azonban sokat etetni nem lehet belőle, nem kedveli a jószág, de melasz szál keverve már jobb étvággyal fogyasztja. A vadgesztenyéből még így is ki lehet oldani a kesernyés ízt adó és dugulást okozó anyagot, a szapo- rint. Ennek pedig az a módja, hogy meg kell darálni durvára a gesztenyét, két napig áztatni, mialatt a vizet háromszor—négyszer le kell cserélni róla. De a keserű íz pörköléssel is elvehető. A vadgesztenyét leginkább a birka kedveli, de darakeverékben körülbelül 10—15 százalékos arányban a szarvasmarha is elfogyasztja. HÍREK — NOVEMBER 7-E alkalmából Seres József dombóvári tűzoltótizedest és Horváth Andor szekszárdi tűzoltó-őrveze? tőt a tüzrendészeti érem bronzfokozatával tüntették ki. — NOVEMBER 11-ÉRE, hétfőre, a Kisiparosok Országos Szövetsége Tolna megyei titkársága értekezletre hívta ösz- sze a megye kisiparosait. Az értekezletet a Városi Művelődési Otthonban tartják, amelyen a beszámolót Tornyai György megyei titkár tartja. — A BONYHÁDI bábszínház novemberi műsorán az ..Aranyhalacska” című mesejáték szerepel. Igen jó elgondolás az, hogy az előadások előtt félórás mesedélutánt tartanak, amellyel lekötik a „nézők” érdeklődését— A SZEKSZÁRDI kultúrház művész- együttese egy időben két színdarabot tanul. Az „Eapcranza” mellett folynak Offenbach: „Egy marék boldogság” című darabjának próbái is. — JÓ SZÜRET VOLT az idén Pakson, habár kétszer is jégverés „látogatta végig” a szőlőket. Ä mintegy 3300 holdat kitevő szőlőterület milyen átlagtermést adott, pontosan még nem állapították meg, de az a tény, hogy a szőlősgazdák eddig 9000 hektó bort, szőlőt és mustot adtak át az Állami Borforgalmi Vállalatnak, a jó termésről tanúskodik. — PÖRBÖLYÖN már az új óvodába járnak a gyermekek. A községi tanács az állami hozzájárulás mellett 60 ezer forintot fordított a hatvanszemélyes óvoda építésére, amelyet tavaly kezdtek építeni és az idén fejeztek be. — TIZENHAT TAGÚ TÁNCCSOPORT alakult a bonyhádi járási kultúrotthon- ban. A táncokat Szakács Zoltán tanítja a csoport tagjainak.-— RÉSZBEN a községfejlesztési alapból. részben társadalmi munkával építettek járdát Varsádon, a Szabatoni utcában. Kozmetikai kiállítás Bátaszéken A magyar kozmetikai ipar termékeiből az Elelmezésipari Minisztérium Növényolajipari Igazgatósága kiállítást rendezett Bátaszéken. A kiállításon megtalálhatók a magyar kozmetikai cikkek, a szappantól a napolajig, a borotvakrémtől a rúzsig, a kölnitől a mosóporig. A bátaSzékiek közül számosán látogatták a kiállítást. Vasárnap megtörtént, hogy egyidőben háromszázan tolongtak a kiállítási teremben. Különösen a Rapidmosásnak volt nagy sikere a háziasszonyok körében; bárki által bevitt ruhát helyben, percek alatt szappan nélkül, bármilyen kemény vízben, Rapid mosóporral kitisztítottak. A kiállítási terem mellett kis kozmetikai szalont nyitott a kiállítás rendezősége, ahol, akinek kedve van hozzá, arcápolásban is részesítik a megjelenteket. A kiállítás Bátaszéken az elmúlt szombaton nyílt, néhány napig lesz megtekinthető, innen pedig Gyönkre, majd Tamásiba szállítják a kiállított kozmetikai cikkeket. A szervezést megyénkben a MÉSZÖV végzi. Csak hiányolni lehet, hogy Szokszárdon nem rendezték és nem is rendezik meg ezt a bizonyosan sok asszonyt és lányt érdeklő kiállítást — mivel nem kaptak a célra megfelelő helyiséget. Bajai festőművészek kiállítása nyílik vasárnap a szekszárdi múzeumban A szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban november 10-én, vasárnap délelőtt 11-kor nyílik meg Göldner- né Ádám Mária és Solymosné Göld- ner Márta, bajai festőművészek kiállítása. Megnyitó beszédet Vasváry Jenőné gimnáziumi tanárnő mond és közreműködik Bodonyi Ferenc karnagy vezényletével a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola énekkara. A kiállításra került képanyagot a Képzőművészeti Alap lektorátusa zsűrizte és árazta. A kiállítás első kedves látogatói a városunkban állomásozó szovjet alakulat tisztjeinek gyermekei voltak, akik a múzeum megtekintése közben véletlenül kerültek a rendezés alatt lévő termekbe. A szekszárdi múzeum cserekiállítások rendezését kezdeményezi a szomszédos megyék képzőművészeivel, amelynek keretében Szekszárdon a szomszédos képzőművészek, a Tolna megyeiek pedig a környező megyék múzeumaiban rendeznének kiállításokat. Göldnerné és Solymosné kiállításának részletes ismertetésére és bírálatára a későbbiekben visszatérünk. Egy új élet A TEHERGÉPKOCSIRA minden felfért, az ágyak, az asztal, a három kisszék, amelyek durván faragott lábaikkal groteszk látványt nyújtanak, de a Dér- csemeték legkedvesebb bútordarabjai. A berendezésen kívül helyet kaptak az apró lábasjószágok, melyek telhetetlenül nyújtogatták nyakukat a kukoricatenger felé, s mindezek tetején felemelt orral szimatolt a levegőbe Rigó, a házőrző kutya. Váraljáról indult el a család Báta- székre, a közösbe, hogy a helybeli Búzakalász Termelőszövetkezetben boldoguljanak tovább. Dér János hattagú családjához látogattunk el kicsit beszélgetni, megtudni azt, hogy már az első pár nap után hogyan érzik magukat? A CSALÁDFŐ, DÉR JÁNOS, a Búzakalász Tsz új tagja, munkában volt, így feleségével beszélgettünk. A szobába hívott bennünket, ahol a kis járókában sün módjára összegömbölyödve aludt a legifjabb, a 14 hónapos örökös. Az ágyból az alig kétéves szőke Janika nézett ránk csodálkozva, majd zavartalanul majszolt tovább egy piros almát. Az örökké mosolygó arcú Dér néni szeretettel nézett egyik gyerekéről a másikra, majd beszélni kezdett: küszöbén • . . — Alig pár napja vagyunk itt, még nem tudtunk teljesen elrendezted ni; nincs meg a helye mindennek, mégis egészen más, jobb itt. Vasárnap is nyolcva- nan voltunk a határban: répát szedtünk. Beszélgettem az asszonyokkal a munka felől, hogyan lehet boldogulni és ők barátságosan, készségesen válaszoltak. — Hogyan határozták el, hogy idejönnek? — Mi még nem dolgoztunk termelőszövetkezetben, de sokat hallottunk róla. ugyanis kisfiúnk keresztszülei, Má- csikék is, ittvannak. Ok alig egy éve léptek a Búzakalász Tsz-be és most házat tudtak venni. Beszélgettünk, latolgattuk a férjemmel, hogy mitévők legyünk, s úgy gondoltuk, hogy megpróbáljuk. Dolgozni mindketten szeretünk és itt megkapjuk munkánk jutalmát. A SZAVAKBÓL a feleség, az édesanya; jövőbe vetett bizakodása csendült ki. Érezni, mosolygó arcáról olvasni lehetett; hogy férje mellett derekasan akar dolgozni ő is, mert szereti a munkát és szeretne gyermekeinek még gondtalanabb életet biztosítani. Örömmel dolgoznak, és kívánjuk, hogy a most elkezdett új életi ben megtalálják igazi céljukat. —y —a A Szekszárdi Zeneiskola november 7-én, este 6 órai kezdettel, ünnepi növendékhangversennyel áldozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának. A Zeneiskola tehetséges növendékeinek előadásában egymásután csendültek fel a nagy orosz és szovjet szerzők: Csajkovszkij, Glinka, Prokofjev, Grecsaninov, Hacsaturján, Alexandrov művei, az ismert szerzők közül. Különösen a műsor bevezető és befejező számai arattak nagy sikert. A Zeneiskola 30 tagú leánykórusa éppen úgy, mint az intézet legjobb hangszeres növendékeiből összeállított vonószenekar igazán szép reményekre jogosít. A szereplők közül pedig anélkül, hogy a teljességre törekednénk, hadd emeljük ki Thész Gabit, Zoltán Ildikót, Börcsök Gizellát, Gálos Ágnest, Pataki Attilát, Falusi Máriát a zongoristák közül, Besenyő Hedvignek félig betegen is bársonyos hangját, Lemle Zoltán szépen zengő tónusát, Lázár Nóra ügyes és könnyed jobbkéztechnikáját és nem utolsósorban Bodonyi Ferenc tanárnak azt az áldozatos munkáját, mellyel mind az énekkart, mind pedig a zenekart betanította: Az ünnepi hangverseny kezdete volt a havonta megrendezni szándékolt növendékhangversenyeknek. A szép kezdet után igazán kíváncsian várjuk a folytatást és figyelmébe ajánljuk azt minden zenepártolónak és zenerajongónak. Igen nagy öröm a fiatalok fejlődését figyelemmel kísérni.
