Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

VIT Äfi PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulója alkalmából a Tolna me- gyei Népújság Szerkesztősége és Kiadó- hivatala szeretettel köszönti valamennyi olvasóját Negyven évvel ezelőtt győzött az emberiség igaz ügye! Irta: RAPAI GYULA, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei bizottságának titkára A nagy szovjet nép ma ünnepli a világtörténelmi jelentőségű Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. Velük együtt a mi népünk is hálával és szeretettel gon­dol azokra a hősi harcokra és erőfe­szítésekre, amelyeket az orosz prole­tariátus. a szovjet nép, a kapitalizmus legyőzése, valamint a szocializmus felépítése érdekében tett. Negyven év a történelemben nem nagy idő, mégis, ha a szovjet népek erő­feszítéseit, munkájuk eredményét nézzük, azt látjuk, hogy e pár évti­zed döntő társadalmi és történelmi változások ide,je. Marx—Engels, a nemzetközi mun­kásmozgalom vezetői tudományosan feltárták a társadalmi haladás moz­gató rugóit és bebizonyították, hogy a kapitalista kizsákmányoló rend­szer nem örök, hogy magában hordja saját sírásóját, a munkásosztályt, mely végül is forradalmi harcban leszámol gazdáival. Sok vér, könny, szenvedés, megaláztatás, nyomor ju­tott osztályrészül azoknak, akik a a proletariátus igazságáért harcol­tak. 1871-ben a párizsi-proletariátus fegyvert fogott, hogy megdöntse a tőkét, de sajnos az elnyomók vérbe- fojtották. Az orosz proletariátus, a Bolsevik Párt, Lenin vezetésével valóravál- totla a tőkések hatalmának meg­döntését. 1917. november 7-én világ- történelmi győzelmet aratott az orosz elnyomók ellen vívott harcban, A Nagy Októberi Szocialista For­radalom határkő az emberiség törté­netében, mert ezzel a történelem új korszaka kezdődött el. Ma 40 év táv­latából látjuk, hogy az oroszországi kapitalisták és földesurak hatalmá­nak megdöntése a történelem által diktált igaz ügy' volt, mely óriási csapást mért azokra, akik évszáza­dokon át a munkások és parasztok véres verejtékén élősködtek. 1917 novembere a kapitalizmus összeomlásának kezdete. Uj világ született, a szocializmus világa. Ez az eszme a világ munkásosztályai­nak. haladó dolgozóinak mind na­gyobb tömegébe hatol be és kész­tet arra, hogy az egész világon le­rázzák a kapitalista jármot. A szocialista forradalom elsősor­ban az orosz nép forradalma volt és így elsősorban az orosz nép felsza­badulását hozta meg. mégsem korlá­tozódik csupán a nemzeti keretekre, hatalmas nemzetközi jelentőségű. Az orosz nén gvőzelme erőt, hitet, biz-" tatást bátorítást adott az elnyomot­taknak. Forradalmi kísértet járta be nemcsak Európát, hanem az egész világot. Tüntetéseken, tiltakozó sztrájkok­kal hatalmas szolidaritási hullám borította el Európát. Becs és Buda­pest munkásai már 1917. novemberé­ben tűnte,tésen feiezték ki szolida­ritásukat az Októberi Forradalom iránt. ,.E1 a kezekkel a Szovjet Köztár­saságtól". E jelszó alatt tüntettek százezrek és milliók. 1918 folyamán Németországban, Bulgáriában, Ro­mániában, Finnországban. Francia- országban és Amerikában is sztrájk- mozgalmakkal, tüntetésekkel, a fegy-! verek berakásának megtagadásával, tüntettek a munkásosztály legjobb- \ jai az első proletár hatalom mellett. I A. soktízezer magyar hadifogoly vöröskatonákkal együtt hősies har­cot vívtak a fiatal Szovjetköztársa- ságra törő idegen betolakodókkal, a Vrangel, Iíolcsák, Gyenyilcin fehér­gárdistáival szemben, J^Jegyénkben is több olyan elv­társ van, mint Saracz elvtárs Bölcskén, Patonai slvtárs Bátán. Kiss elvtárs Dombóváron. Kőműves elvtárs Simontornyán és még sokan mások, akik fegyverrel a kezükben védték a szovjet hatalmat. Az orosz nép a világ haladó népei és a mi népünk számára is örökké emlékezetes lesz az a harc, melyet a vörös katonák vívtak saját hatal­mukért. Dicsőség és hála mindazok­nak, akik az első munkás-paraszt hatalom megvédéséért harcoltak. Az orosz szocialista forradalom hatására mérhetetlen félelem fogta el a magyar feudális és burzsoá osz­tályt. Ezért a magyar burzsoá kor­mány mindent elkövetett a forra­dalmi eszme elterjedésének megaka­dályozására. Ennek érdekében az egész országban mozgásba hozták az összes rendőri, katonai és elnyomó apparátust. Kétségbeesett intézkedé­sek sorozatát tették annak érdeké­ben, hogy megakadályozzák a forra­dalmi eszméket terjesztő csoportok tevékenységét. A magyar munkásosztály és pa­rasztság elnyomói világosan látták, hogy országunkban is egyre több azoknak a száma, akik helyeslik az oroszországi forradalmat, de nem­csak helyeslik, hanem szervezik és sürgetik a szociális és társadalmi változásokat. Ezeket az eszméket a mi népünk is követendőnek találta. A magyar burzsoá és földbirtokosok államha­talmi szervei ezért szikrázó gyűlö­lettel, terrorral léptek fel minden­kivel szemben, de különösen az Oroszországból hazatért magyar hadifoglyokkal szemben, akik a gya­korlatban győződtek meg a szocia­lista forradalom igazságáról. A Tolna megyei főszolgabíró híven teljesítve a kizsákmányolok érdekét és akaratát, a következő felhívást küldte a községekbe: „A forradalmi eszme terjedését minden eszközzel meg kell akadá­lyozni, annál is inkább, mivel alkal­masnak látszik a talaj a forradalmi eszmék számára hazánkban is. Ezért a hazatérő hadifoglyokat el kell különíteni a néptömegektől és állandó felügyelet alá kell helyezni őket." Hazánkban elsősorban a munkás- osztály volt az, amely komoly szer­vező és felvilágosító tevékenységet fejtett ki a magyar burzsoá, földbir­tokos és Habsburg-imádók ellen. A munkásosztály legjobbjai vidékre mentek, hogy a mezőgazdasági dol­gozók közt végzett agitációval szé­lesítsék a forradalmi hangulatot. A megye akkori főispánja gróf Apponyi, kétségbeesett intézkedése­ket tesz és követel. A következő­ket írja: „Az Oroszországból hazatérő hadi­foglyok szervezkednek, hogy az ara­tási munkálatoknál felgyújtják a nagybirtokosok búzáját, hogy ezzel is segítsék a háborúnak való véget- vetését."' Szigorú éberségre és meg­torlásra hívja fel a figyelmet. Ez a pár példa is ékesen bizonyít­ja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom milyen hatással volt a magyar nép, a magyar munkásokra, parasztokra, másrészt a magyar bur­zsoázia kétségbeesését mutatja. TTgyanakkor hazánkban is szé- les néptömegek mozdultak meg és ez a harc el is vezetett a magyar forradalom kirobbanásához. Először 1918. október 31-én győzött a polgári forradalom. November 20- án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, mely alap­vető fordulatot jelentett a magyar munkásmozgalom történetében. A párt azonnal az élére állt a már ki­bontakozóban lévő szocialista forra­dalmi mozgalomnak és a Bolsevik Párt példája nyomán 1919. március 21- én győzelemre vezette a magyar proletariátust, Győzött a forra­dalom, létrejött a Migyar Tanács­köztársaság. mely a szovjethatalom elvi alapjain épült fel. Igaz, hogy a dicső Tanácsköztársa­ságot vérbefojtották, de a munkás- osztály, a dolgozó parasztság leg­jobbjai nem szűntek meg a magyar nép érdekében harcbaszállni a r.épet elnyomó sötét horthysta erőkkel, és végül eldőlt ez a harc, a Szovjetunió konkrét segítségével, hazánkban is győzelemre vittük Lenin nagy esz­méit. 1917 novembere óta sok rágalmat szórtak a Szovjetunióra. Burzsoá politikusok többször megjósolták a szovjet rendszer bukását, de nem­csak .jósoltak, hanem mindent meg is tettek ennek érdekében. Az Egyesült Államok vezetői 1933-ig nem ismerték el a szovjet ál­lamot. Igyekeztek bebizonyítani, hogy munkások és parasztok nem képesek országvezetésre, a tervgazdálkodás nevetséges és eredménytelen. A szo­cialista mezőgazdaság átszervezése idején arról fecsegtek, hogy a dolgo­zó parasztság szembefordul a hata­lommal. A második világháború előtt arra számítottak, hogy Hitler bandáival rövid idő alatt megsemmisítik a Szovjetuniót. Az utóbbi években le­kicsinyelték a Szovjetunióban elért nagy eredményeket, az ipar, a mező- gazdaság, a népjólét fejlesztésében és a tudományban. Mi a valóság? Mit mutat az élet? Azt mutatja, hogy 40 év alatt a szo­cialista rendszer bebizonyította élet- képességét, magasabbrendűségét. Beigazolódott, hogy a munkások, parasztok által vezetett állam cso­dákra képes. 1913-ban iparilag Oroszország a legelmaradottabb államok között sze­repelt. Ma viszont az ipari termelés­ben a második helyen áll. A Szov­jetunióban ma két nap alatt termel­nek annyi acélt, mint az Októberi Szocialista Forradalom előtt egy év alatt. Ma a Szovjetunió egyedül termel annyi acélt, mint Anglia és Francia- ország együttvéve. Ismert, hogy mi­lyen elmaradott volt az orosz cár- izmus idején a mezőgazdaság. Akkor a faeke és faborona uralkodott a mezőgazdaságban. Ma viszont trak­torok, kombájnok, teherkocsik, re­pülőgépek segítik a mezőgazdasági termelést. A cári Oroszországra az analfabé­tizmus volt jellemző.A nép több mint 70 százaléka nem tudott írni és ol­vasni. Ma viszont a Szovjetunió első helyen áll a világon a szakember- képzésben, főiskolák, egyetemek, szakiskolák, technikumok ezrei és tízezrei terjesztik a több tudást. Színházak, könyvtárak, klubok, mo­zik. mind-mind a szovjet emberek szolgálatában állnak. "^faion kinek az igazsága mel­lett szólnak ezek a hatalmas eredmények? Sokan a történelem szemétdombjára kerültek azokból, akik a szovjet állam bukását jósol­ták. A szocializmus győzött, bebi­zonyította életképességét. Eredmé­nyei egyre nagyobb néptömegeket hódítanak meg és lelkesítenek arra, hogy saiát országukban is megszaba dúlva az elnyomástól, felépítsék sa­ját, boldog, szabad életüket. Ma már a Szovjetunió példája nyo­mán több mint 10 európai és ázsiai országban munkások és parasztok irányítják saját sorsukat. A föld területének több mint 25 százalékán A világ proletariátusa a Nagy Okto bgri Szocialista Forradalom negyven edik évfordulóján Moszkvára tekint. szocializmus épül, a föld lakosságá­nak több mint 35 százaléka él a szo­cializmust építő államokban. A Nagy Október eredménye mind­ez. És az is, hogy India, Egyiptom, In­donézia, Szudán, Tunisz és a többi volt gyarmati népek elkergették az an­gol. francia és egyéb vérszopőikat, s ma már független, szabad köztársa­ságokban élnek. Az elmúlt években a szovjet nép Kommunista Pártja kormánya veze­tésével nagy lépéseket tett előre a népgazdaság további szilárdítása, a népjólét, a tudomány emelése terén, szovjet nép által elért eredmé­nyek között a világ közvéle­ményében ma elsősorban a tudo­mány, a technika fejlesztésében el­ért eredmények talán a legjelentő­sebbek. 1949 óta sok új tudományos felfe­dezés eredményeit csodálhatja a vi­lág. 1949-ben a kormány vezetői be­jelentették, hogy a Szovjetuniónak is van atombombája, 1953-ban a hidrogénbomba kipróbálása Ijesz­tette meg az imperialistákat, 1955- ben megkezdte a világ első atom­erőműve a termelést, 1956-ban a TU —104-es repülőgép ejtette bámulatba a világot, 1957-ben az interkontinen­tális rakéta, a TU—114-es repülőgép és napjainkban a mesterséges hold ejti csodálatba a világot. Nyugaton sok újság azt írta a szovjet tudományos eredményekről, hogy mindez csak propaganda. Nos, az élet újból cáfolt, mert ma már az egész világ meggyőződhet arról, hogy a szovjet mesterséges hold van és kering földünk körül. A Szovjetunióban elért tudomá­nyos eredmények jelentősen növel­ték a Szovjetunió politikai, erkölcsi és katonai fölényét. A mi országunk dolgozói csak tisztelettel tekinthetnek a szovjet népre, azokra a tudósokra, akik ilyen csodálatraméltó eredmé­nyek kikovácsolói. Ellenségeink is kénytelenek el­ismerni a Szovjetunió tudományos eredményeit. A világ haladó népe­pedig köszönettel fordul a Szovjet­unió felé, mert tudják, hogy a Szov­jetunióban elért minden eredmény egyben a világbéke erősítése is. Az Októberi Szocialista Forrada­lom egyik óriási eredménye az, hogy új erkölcsöt adott a szovjet népnek, hogy olyan új, emberi jellemvoná­sokat oltott a dolgozókba, melyek a kapitalizmusban ismeretlenek. A szovjet emberek tudják azt, hogy saját egyéni boldogulásuk csak a társadalom egészének gazdagodása útján lehetséges, ezért megvédik a szocialista tulajdont. Úgy vigyáznak a közösség, a társadalom vagyoná­ra, mint sajátjukra. Nálunk is szükség van arra, hogy neveiőmunkánk ez irányban is has­son. Fel kell lépnünk a közöny, a közömbösséggel szemben, szerény­ségre, emberiességre, a szocialista haza iránt érzett felelősségtudatra, más népek szeretetére és megbecsü­lésére, bátorságra és önfeláldozásra keli nevelni népünket. szép és nemes harc sok nehéz­séget fog még elénk állítani, de ha arra gondolunk, hogy a Szov­jetunió népei 40 év alatt hogyan for­málódtak át új emberekké, akkor biztosan nézhetünk mi is a jövőbe,, ügyünk igaz, céljaink nemesek, fel­emelnek, amelyekért érdemes küz­deni. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulóján fogadjuk meg, hogy hazánk, népünk, a szo­cializmus, a béke érdekében nem kíméljük erőinket és fáradhatatla­nok leszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom