Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-24 / 277. szám
1957 november 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 ^4 i&wét.*. A BÁTASZÉKI Építőipari KTSZ asztalosműhelyében dolgozik e történet egyetlen magyar szereplője Ján Mátyás bácsi, aki fiatal korában az úri Magyarország nyomora elől külföldre ment dolgozni. Miután csaknem a félvilágot bejárta, egy belga vasútépítő cég megbízásából Perzsiába került 1936-ban. A történet Perzsia Lurisztáni tartományában, Tebriz várostól nem messzire játszódott le a vasútépítés idején. * A bádogtetejű rögtönzött asztalosműhelyben, amely a sivatagban felállított sátrak középpontjában állt, szinte elviselhetetlenül tikkasztó, fül- led meleg volt ebéd idején. Ján Mátyás Nikolausszal, egy görög származású asztalossal a satupad szélén ülve ebédelt. Már a negyedik uborkához hasonló alakú kékszínű töltött „patricsánba” harapott bele, amikor a sarokból, ahol a bennszülött munkások ebédeltek, ingerült, gyűlölettel telített szavak jutottak a füléhez. A szeme sarkából a bennszülöttek felé figyelt. Oszlánra, a csonttá aszott, beteges külsejű arabra, aki az előbb beszélt, vad köhögésroham jött rá. fejét a burnuszába temette, s amikor felnézett párás volt a tekintete a köhö- .géstől, s amikor az előbbi szavakat megismételte, a hangja kissé rekedtre változott: — Inkább megdöglök, minthogy így éljek tovább. Egész nap cipelem a vasúti gerendákat, s most már az •egy „tornán” napidíjat sem adják meg... Hogy tartom én el a családomat nyolcvan piaszterből... Miért nem fizetnek úgy bennünket, mint a fehér munkásokat, akik 15 „tomant” is megkeresnek naponta? Mi nem érdemelnénk meg? Hiszen mi sokkal nehezebb munkát végzünk. OSZLÁN SZAVAIT mély csend követte. A körülötte ülők bólogattak, közelebb húzódtak egymáshoz és hang nélkül ették a „lavast”, a sivatagi lakók ízetlen, kerek, vékonyra nyújtott lepényszerű kenyerét. Az egyik hegyesszakállú perzsa lapos tányérból, nyúlóssá érlelt kecsketejet kortyolt, minden falat után. amint a „lavas”-ból harapott. Ján Mátyás éles, kellemetlen szúrást érzett a karján lévő bekötözött seb helyén és hirtelen eszébe jutott valami. A felcser ugyanis amikor felvágta és bekötözte a skorpió által okozott szúrás helyét a karján, szigorúan utasította arra, hogy naponként a déli ebédszünet alatt felkeresse, kicsinek, jelentéktelennek látszó, de mégis veszélyes sebével. Már éppen indulni akart a felcserhez, amikor ismét egy hangra lett figyelmes, s a kíváncsiság odaszegezte a satupadhoz ... várt még a vizitre indulással. — Nem lesz ez mindig így — ezeket az örmény-perzsa keverék Buru- csérből származó, olajbarnabőrű Achmed Mehmed mondta, g ahogy beszélt szemeiben különös fények villogtak. A körülöttük ülők megelevenedett, kíváncsi tekintettel figyelték a szokatlan szavakat. Az egyik azonban, egy őszszakállú öreg, ráncosarcú, töpörödött emberke lemondóan intett kezével, s fogatlan szájából kissé selypítve törtek elő a szavak, ahogy mondta: — így volt így is lesz ... Nekünk bamabőrűefcnek rossz volt és rossz is lesz mindig. ACHMED MEHMED, aki a legértelmesebb volt valamennyi között, s mivelhogy írni és olvasni is tudott, nagy tiszteletnek örvendett társai körében, ismét megismételte a bűvös szavakat. — Nem lesz ez mindig így... És hogy a szavainak nagyobb hitelt adjon, összegyűrött, maszatos levelet húzott elő rongyos, európai szabású nadrágjából és meglobogtatta a körülöttük ülők szeme előtt. — Szovjet Örményországból küldte az unokabátyám — mondta szeretettel mosolyogva előbb a parányi levélre, s aztán a körülötte ülőkre. Az emberek abbahagyták az ízetlen „lavas ’ rágcsálasat. s a kíváncsiságtól megbűvölten bámultak Achmed Mehmedre. Végülis egy vastag feketeszemöldökű, kiállófogú, Tebriz környéki törte meg a csendet, amikor azt mondta: — Olvasd hát mit írnak a Te rokonaid! Achmed Mechmed kisimította az összegyűrt levélborítékot, kivette belőle a kicsiny kis levelet és olvasni kezdett. „Kedves Achmed! Én a nagybátyád, Al; Mehmed írom neked ezt a levelet. Nagyon jól élünk. Képzeld csak, engem választottak a „Lenin öröksége” kolhoz elnökének a legutóbbi közgyűlésünkön. Mert itt nálunk a szovjet országban tudod nem vetik meg a fajtája miatt az embert. Itt ugyanolyan jogaink vannak, mint a fehér embernek. Majd ha nálatok is, s az egész földön győz Lenin igazsága ...” NYÍLT AZ AJTÓ. Nébeling, a belga munkavezető lépett be rajta. A bennszülöttek hirtelen elhallgattak. Achmed Mehmed riadtan rejtette a rongyai közé a levelet. Nébeling gyanakvó tekintettel fordult a dermedt mozdulatlan bennszülöttek felé, a levelet azonban úgy látszik nem vette észre. Kezével elzavart egy legyet, ragyogó fehér vászonruhájáról, s pattogó, katonás hangon kiáltott a körben ülő emberekre. — Mire vártök ... Mozgás... Mozgás munkára, lusta, szemét népség. Letelt már az ebédidőtök. Ján Mátyásnak ismét eszébe jutott a felcser utasítása, s megindult nehézkes, lassú léptekkel a pokoli hőségben az egészségügyi sátor felé. Útközben gondolataiban egyre visszatért a levél szövege, amit a messze Szovjet Örményországban írtak és a beszélgetés, amelynek fültanúja lehetett ott az asztalosműhelyben, mivel a bennszülöttek nem is gondolták, hogy ő a négy év során, amelyet a Közép-Keleten töltött tökéletesen megtanulta a beszédjüket. H. T. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER 17/1957. SZÁMÜ RENDELETE szabályozza a termelési szerződtetésben vállalt kötelezettségek megerősítésére vonatkozó kötbér mértékének « megállapítását. Az említett rendelet a többi között kimondja, hogy a jóváhagyott vállalati, megyei, vagy gyárkörzeti tervátlag alapulvételével a szerződött terület után számított termés értékének 50 százalékát köteles a termeltető vállalat kötbér címén .megfizetni, ha a vetőmagot a vetésre megállapított határidőig nem juttatja el a termelőhöz. Továbbá kimondja a rendelet azt is. hogy a tényleges termés pénzbeni értékét, illetve a fajtababnál, fűszerpaprikánál, hagymánál, zöldségféléknél, konzervipari növényeknél és seprőciroknál a termés értékének 200 százalékát köteles kötbér címén fizetni a vállalat a termeltetőnek, ha a termést, illetőleg a szerződési feltételekben meghatározott részét nem veszi át. HOGYAN KELL TÁROLNI A DUGVÁNYRÉPÁT A dugványrépák tárolása különös gondot igényel. A prizmázást mindig a föld felszínén végezzük, a beültetésre kerülő maghozó táblák közelében, olyan területen, ahol a téli tárolás ideje alatt esővíz, hóié nem gyűlik össze. A prizmákat észak-déli irányban helyezzük el. A dugványrépákat meg kell védeni a répaaknázómoly kártételétől, ezért szénkéne- gezni kell. A szénkénegezés végrehajtására a prizma helyén mintegy 20 centiméter széles és mély csatornát ásunk, amelyet nem korhadó ágakkal takarunk le. A kiszedett és lelevelezett dugványokat azonnal rakjuk prizmába. A prizma 80 centiméter széles, 70 centiméter magas és legfeljebb 20 méter hosszú legyen. A prizmákat összerakás után feltétlenül még aznap körülbelül 20—25 centiméter vastagon földdel takarjuk be. A gerincen a földtakaró csak néhány centiméter legyen, hogy a dugványok lehűlhessenek és a vermek jól beázzanak. Erős fagyok beállta elölt 80—100 centiméterre vasta- gítsuk a földtakarót. MIT KELL TUDNI A KUKORICA NEDVESSÉGTARTALMÁRÓL Rendelet szabályoza, hogy 1957 november hónapban melyik vidéken menynyi víztartalmat lehet számítani a csöves- kukoricának. A rendelet szerint november hó első napjától 30-ig Tolna, Baranya és Komárom megye területén az idényszerűen tárolt száraz, csöves és morzsolt kukorica szokvány szerű víztartalma 26 százalék. A megállapított szokványszerű víztartalom kizárólag a továbbadási forgalomban érvényes, a termelő és felvásárló szerv között létrejött üzletek tekintetében nem alkalmazható. A BAROMFI TRÁGYÁJA A házi baromfiak trágyája erős és gyorsanhaló trágyaanyag. A száraz baromfitrágya átlagosan 4—5 százalék nitrogént, 3—4 százalék foszfort és 2—3 százalék kalciumot lartalmaz. A baromfi- trágyát szárított állapotban tároljuk. Alkalmazáskor fel kell aprózni. Legtöbbször fej trágyázásra használj uk. Használható folyékony formában is. Ilyenkor vízben oldjuk, egyrész baromfi Irágyához 6—7 rész vizet számítva (súly szerint). DARÁLJUK MEG AZ ABRAKFÉLÉKET Ennek nemcsak az az előnye, hogy az állatok a zúzott vagy darált abrakféléket jobban értékesítik, hanem az is. hogy a nagyobb gyommagvak a darálás következtében megsemmisülnek. A sertések részére előkészített és az etetés előtt 12— 16 órával előbb beáztatott és erjesztett darában még a daráláson átesett apróbb gyommagvak jórésze is elpusztul. MEGJELENT A „MAGYAR MEZŐ- GAZDASÁG” ZSEBNAPTÁRA Előző kiadásai nagy sikert értek el a mezőgazdasági szaktisztviselők, a gyakorló agronómusok, brigádvezetők, termelőszövetkezeti dolgozók és egyéni parasztok körében egyaránt. Az újabb kiadásnál sziámbavették azokat a kívánságokat is, amelyek az olvasók körében felmT-rultek. Ennek megfelelően kibővítették a törzskönyvezés anyagát, újszerű és könnyen áttekinthető táblázatokba foglalták össze a növényvédelem és az ál'ategészségügy legfontosabb tudnivalóit. KÖNYVISMERTETÉS = Passau Bátassék Konstansa Aucasin és Nicolete AUCASIN ÉS NICOLETE Az ismeretlen szerzőtől származó, XII. századi francia széphistória a deli Aucasin és a tündérszép Nicolete szerelméről szól, amely legyőz minden akadályt. A középkori mesemondó énekes szava gyönyörűen szólal meg Tóth Árpád fordításában. A kiadás többszínű nyomásban közli Fritz Kredel kiváló német művész fametszeteit. A könyvet a gyomai Kner- nyomda hagyományos szép betűivel szedték, a régi kottákat felidéző hangjegyek, a különleges papír és a művészi kötés igazi bibliofil kiadvánnyá teszi a kötetet. RÓNAI MIHÁLY ANDRÁS: NYOLC ÉVSZÁZAD OLASZ KÖLTÉSZETE Rónai Mihály András csaknem húszévi munkával kiválogatta és lefordította az olasz költészetnek azokat a remekeit, melyek együtt áttekinthető képet adnak a legrégibb múltú olasz költészetről. E gyűjteményhez hasonló alighanem csak egy van a világon, Dante Gabriel Ro- setti angol nyelvű olasz antológiája, amely azonban csak a múlt század végéig terjedhetett. Ebben a kötetben pedig Farkas István pálfai lakost társadalmi tulajdon sérelmére, valamint értékre való tekintet nélkül minősülő, személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek a paksi járásbíróság, és ennek megfelelően négyhónapi börtönre, azonkívül 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Farkas István 1956 decemberétől dolgozott' adminisztrátorként a nagydorogi Dohánybeváltó Vállalat kistápéi kísérleti gazdaságában. 1957 márciusától Jindra Károly telepvezető fiókjából több alkalommal tulajdonított el pénzt, ösza szerző kitartó munkája egészen napjainkig teszi a magyar olvasóközönség közkincsévé az olasz költészet világát. SOLOHOV: EMBERI SORS A nagy szovjet író két novelláját olvashatjuk a kötetben. Az első, a „Béresek”, a Csendes Don-nal egyidőben keletkezett, a másodikat, az „Emberi sors”-ot 1957-ben írta a szerző. Mindkettő mesteri jellemrajzban foglalja össze egy ember sorsának megváltozását, új útra indulását. ADY ENDRE 1877—1918 IRODALMI KÉPESKÖNYV Ady Endre születésének 80. évfordulójáról a Magyar Helikon az Irodalmi Múzeummal együtt közös kiadvánnyal emlékezik meg. A kiadvány eredeti kéziratokat és számtalan képet tartalmaz. Ady Endrién,ek fiatalkori képei mellett, az eddig ismert családi képeken kívül, ke- vésbbé ismert és ismeretlen dokumentumok sorakoznak a könyv oldalain. A kötetet az Irodalmi Múzeum munkatársai állították össze, az előszót Bóka László írta. szesen 1600 forintot. Augusztus 3-án újból felnyitotta Jindra Károly fiókját, s ellopott 1660 forintot. Ezenkívül még májusban ellopott a Mezőszilasi Állami Gazdaság méhészetéből különböző méhészfelszerelést, mintegy 800—900 forint értékben. A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vette figyelembe Farkas István büntetlen előéletét, új házas voltát, beismerő vallomását, nemkülönben azt, hogy az okozott kárt még a nyomozás során visszatérítette, és figyelembe vette azt is, hogy munkahelyén nem merült fel kifogás munkája ellen. A hívó jelre felbúg a távírógép motorja. Az adófej szaporán peregni kezd, a papírszalag gyorsan fogy a tekercsről: „Halló, itt Baataszeek, taaviratot adok.” Minden másnap a Siemens távírógép mellé ül Takács Katalin a báta- széki vasútállomáson. S a táviratokat továbbítja. * 1952 februárjában egy félénk, halk- szavú fiatal lány jelentkezett az állomáson. Dolgozni szeretne. Az állomásfőnök végigmérte tekintetével gyenge, vékony alakját, sapkáját kezével feljebb billentette s csak annyit mondott először: „Hm, majd meglátjuk ..Amikor hazament, édesapjának elmesélte, hogy jelentkezett munkára. Apja szintén vasutas, bátyja és nővére is, de ők Csehszlovákiában. Nincs abban semmi csodálnivaló, hogy a család legfiatalabbja is a vasúthoz vágyódott. Azután a jelentkezés után egy hétre megkapta az értesítést, hogy felveszik munkára. Először jelentkezett életében munkára. Akkor még civilruhában jött be, s az első napok csak az ismeretséggel teltek el. Nézegette a vasutasok munkáját, az állandóan mozgó, kiabáló embereket akik olyan hangosan beszélnek a telefonba, hogy még a készülékre sem volna szükség, amikor közeli állomással beszélnek. • Megállt a hosszú, barnára mázolt asztal előtt. Az asztalon apró gépek csipogtak, a gépek előtt egy vasutasnő ült és ujjúval szaporán nyomogatta a billentyűket, táviratozott, a másik fülkében pedig egy írógéphez hasonló szerkezeten dolgozott egy férfi. Sokat nézte a két munkást, a szalagokat, melyek a gépből kijöttek. Nézte a pont-vonás írást, a másik gépen pedig a betűket. Ekkor tetszett meg neki a távirász munka. Ezt mondta is mindjárt az állomásfőnöknek, az meg segítette abban. hogy le- tehesse a távirászvizsgát. A vizsga letétele után rendszeresen jár szolgálatba. A gépen a távoli emberek közel jönnek. Furcsa is volt ez az első napokban. A gépen át megismerkedett győri, miskolci, debreceni távirászokkal. Az ilyen ismeretség szoros barátságot épít ki a távirógé- pek kezelői között. A Q-kodex táblázat ott függ a gép felett. A hivatalos bejegyzések mellett ott vannak a Siemensgép-kezelők sajátos jelei ts, a 88 például azt jelenti, hogy sok csókot küld beszélgető társának, a 79-es számot csak akkor adják le, ha valami rossz viccet csinál valamelyik táviratadó. A győri Zoli bácsinak a 88-ast adja le a távirat végeztével, a szegedi távirásznak meg a 79-est. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen vidéki gépkezelő csak a hazai távirászokkal áll kapcsolatban. Igaz, nagyon ritka eset amikor külföld „lép a vonalba”. Amióta Takács Kati távirász még csak egyszer jött be külföld. Passauból adtak fel egy táviratot, németül szólt a szöveg és az ottani távirász azt közölte, hogy a Dánodon feladott és árut szállító kocsi „hőnfutó” lett ás át kellett rakni. — Még most, évek múltán is szinte kívülről tudja a távirat szövegét. Nagy esemény ez mert leginkább a központi távírda hivatalban fogják fel ezeket a táviratokat. A táviratok közötti szünetben, amikor egy kis idő jut beszélgetésre, akkor meg mindig tervez. Tervez, mert szeret utazni, kirándulni. Ebben az évben is már öt társaskiránduláson voltak az állomási KlSZ-fiata- lokkal. Tavaly meg Romániában jártak. A román vasutasok meghívták a bátaszékieket. Két hétig voltak a Román Népköztársaságban. Azt a két hetet nem tudják elfelejteni. Nemcsak azért, mert sokat tanultak, hanem azért is, mert látta a tengert, Kon- stanzában a tengerben fürdött és amikor már haza akartak jönni, akkor tudták meg azt hogy baj van Magyarországon. Csaknem egy hétig jöttek vonattal haza, pedig Romániába két nap alatt kiértek. Négy hónapi börtön társadalmi és személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopásért Az állomásiak mindig vidám táv- irásza most tanul, újabb vizsgákat akar letenni. A tanulás mellett nőügyön szeret szórakozni, táncolni, színházba moziba járni. Itt Bátaszéken mindezekre nincs lehetőség. De amit meg tudnak maguk csinálni az nem marad csak terv, vagy álom- Az állomási KISZ tagjai jól dolgoznak és jól is érzik magukat munkaidő után, amikor összejönnek egy kis baráti beszélgetésre s esténként táncolnak a kultúrteremben. * Nézem, amint fürge ujjat cikáznak a gép billentyűjén és amint a szalag jön ki a gépből, olvasom a sszöveget: „... Szuekseeges ,hogy az aatrakaas pontosan megtoerteenjen. kskslcs, veege, koeszoenoem. vettem.” S a szalag fut az orsóra.. fl FUT0R (szénsavas takarmánymész) és a TAKARMÁNY-CSONTLISZT elősegíti az állatok csontképződését, erősíti a csontozatot, fokozza az állatok ellenálláképes- ségét P E K K Kitűnő hatású tömény D-vitamin készítmény Télen nélkülözhetetlen a vitamin- hiányban szenvedő háziállatok számára, főleg akkor, ha répával >i- lózott jöldtakarmánnyal, jó szénával nem rendelkezünk Beszerezhetők : a földművesszövetkezetekben az állami kisketeskedelmi vállalat boltjaiban és a vetómagboltokban Forgalomba hozza: a. Műtrágya- és Novényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltségei I /
