Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-13 / 241. szám
1957 október 13 • '■/- . TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Dolgozhatnak-e 8 órát a Selyemfonógyár fiataljai? Mikor hoznak megfelelő döntést az illetékesek? Államunk nagyon sokat tesz a fiatalok védelme, megfelelő oktatása, képzése érdekében. Népi demokráciánk tíz éves eredményei is mind ezt bizonyítják. Törvények védik a fiata lók, a kiskorúak munkáját, idejét, testi épségét. „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.082/1956. (VIII. 25.) számú határozata a fiatalok munkalehetőségeinek és továbbtanulásának biztosításáról“ is a fiatalok védelmét hivatott teljesíteni. A határozat 1. a) pontja a következőket tartalmazza : „A népgazdaság egyes területein — lehetőleg termelő munkára — napi 4—6 órás munkaidővel, 14— 16 éves korú fiatalokat kell kisegítő munkaerőként alkalmazni olyan munkakörben, amely fizikai adottságuknak megfelel.“’ így szól a rendelet, de érdemes megvizsgálni mi a helyzet a Tolnai Selyemfonógyárban? A gyár vezetősége dicsérhető azért a tettéért, hogy a községi és vidéki fiatalok munkalehetőségét biztosítja, s ez érezteti hatását, Tolnán megöl-: dódott a fiatalok munkába állításának kérdése. Jelenleg a selyemfonógyárban több mint ötven olyan fiatal leányt alkalmaznak, akik még ebben az évben nem töltik be 16. életévüket. S ezek a gyerek-lányok valamennyien nyolc órás műszakot töltenek le, hasonlóan az idősebb, a régi gyakorlattal rendelkező dolgozókhoz. A gyárvezetőség erről tud, azonban szükség van a munkaerőre, és még több mun kást is tudnának alkalmazni, azonban munkaerőhiány van s a tervezett létszámot, amely a terv megvalósításához szükséges, nem tudják biztosítani, csak így a fiatalok nyolc órás foglalkoztatásával. Ez a tény, s a rendelet ezt is helyteleníti. Azonban furcsa, a különleges tolnai helyzet csak most jön elő. S ezt, illetve a dolgozók véleményét, érdemes meghallgatni. Az ügyben legilletékesebbeket — a fiatalokat — hallgattuk meg először. Horváth Erzsébet 15 éves, gubó. főző mondja: — Nem nehéz a munka, ki lehet bírni a nyolc órát. Kell a pénz, a nyáron maradtam ki az iskolából és segíteni kell szüleimnek. Ha csak négy órát engednének dolgozni, akkor elmennék inkább napszámba, kukoricát meg répát szedni, ott legalább többet is keresnék. — Bottyánszky Katalin 15 éves: „Nagyon keveset keresnénk, ha csak 4 órát dolgozhatnánk. Most a tanulóidőm lejár és azután már én is 800— 900 forintot keresek majd. De nem tudom mi lenne azokkal a lányokkal, akik vidékiek, a lakásra meg az étkezésre nem volna elegendő a csökkentett munkaidő után járó fizetés. Jól van ez így, hagyjanak bennünket dolgozni. Különben úgy tudom, hogy az ipari tanulók nyolc órát dolgoznak, nekik lehet?” Sok fiatallal beszéltünk a selyemgyárban, akik leg illetékesebbek az ügyben, mindegyiküknek az a véleménye, hogy nem nehéz a munka és akarnak 8 órát dolgozni, szeretnek a gyárban lenni. Megkérdeztünk néhány idősebb fonónőt is. Wittinger Katalin most 19 éves, 15 éves korában már font: „Nem nehéz a munka, nővérem is ennyi idős korában kezdte és most a húgom is 15 éves és már itt dolgozik.“ Felker Anna több mint húsz éve fonónő. Tizenhárom éves korában már a fonógép mellé ült, s nem nyolc, hanem 12 órát dolgozott. Ö így vélekedik a rendeletről, a fiatalokról: „Nagyon sokat megengedtek már nekik, nem nehéz ez a munka, nyugodtan ledolgozhatják a nyolc órát, ha akarják ez egyáltalán nem megerőltető. És nem kell elkényeztetni a fiatalokat.'“ Schell néni a gyár legidősebb dolgozója már több mint 40 éve, 1910- ben, 12 éves korában ült először a fonógép mellé. Azóta megszakítás nélkül a gyárban dolgozik, jelenleg a selyemszobában, ő így vélekedik az ügyről: “„Nehéz volt a 12 óra, 30 évig így dolgoztam, de ha már dolgozni akarnak a lányok, talán lehetne valami megoldást találni, hogy többet is keressenek és ha vállalják a nyolc órát, meg kell nekik engedni.” Lehetne sorolni ezeket a példákat. Gátosnét, aki 11 éves korában már gyárban dolgozott és most lánya 15 éves korában ismét eljött anyja örökébe, most együtt, egy műszakban dolgoznak. Talán író Mária látja legjobban a fiatalok helyzetét: de ő is óvatos. „Lehet, hogy sok ez a nyolc óra, ezt nem vitatom, de hogy dolgozni kell, az biztos és miért ne keressen többet az a lány, ha akar és ha nem is esik nehezére, miért ne segítsen családján. Én tavaly érettségiztem, azóta a selyemgyárban dolgozom. Nem nehéz a munka, még el sem lehet fáradni, csak munkaidő után tudnának a vidéki lányok megfelelő helyen pihenni. Talán ezt kellene megoldani, ez volna, a legfontosabb, hogy ne legyenek a vidékiok háziurak kényének, kedvének kitéve.“ Különböznek a vélemények, a lényeg azonban egy az, hogy jó ha dolgoznak a fiatalok, erre példák is vannak, de főleg megfelelő körülményeket kellene teremteni- a pihenéshez azok részére, akik nem helybeliek. Mindezt a munkások mondják, a gyár vezetőinek, a tömegszervezetek vezetőinek is érdemes meghallgatni a véleményét. Bolváriné, az MSZMP alapszervezet titkára azt mondja: „Illő lenne már, ha az illetékesek döntenének, hogy mit szabad tennünk, mert így, ilyen bizonytalanságban — nehéz dolgozni. A szakszervezet utasította a vállalat- vezetőt, hogy négy órára állítsák át a fiatalokat, szakmai központunk viszont még nem tett semmi pozitív sem negatív intézkedést.1’ Novákné, a szakszervezeti bizottság elnöke mondja: „Most kaptam egy • levelet a központtól, hogy a fiatalokat ne dolgoztassuk 8 óra hosszat, ez így helytelen, majd az illetékesek, a felsőbb szerveink talán megegyeznek, de hogy akkor mi lesz fiataljainkkal — valamennyien 8 órát akarnak dolgozni — már sokan elmentek a gyárból, amióta a rendeletet megtudták, s elmentek inkább napszámba, ott pedig nincs szakszervezet ,aki ellenőrizze, hogy könnyű munkát kapjanak — ami itt megvan, s ott nincs munkaidő ellenőrzés,, mert a napszámot csak reggeltől estig végzett munka után fizetik ki.” Fridrich Gyula főmérnök szerint: „Szükségünk van a munkaerőre, tud juk, hogy törvénytelen, ami itt van —, de így akarnak dolgozni a lányok és még felsőbb szerveinktől nem kap tunk utasítást. Ha négy órára kell átállni, akkor munkást kellene felvenni, de honnan?’“ Ezeket tapasztaltuk a selyemfonógyárban. így vélekednek a munkások, vezetők a rendeletről és azt mondják, hogy Tolna egy különleges hely, nem úgy, mint a nagy pesti üzemek. Itt a viszonyok megfelelők és nem nehéz a munka sem. és foglalkoztatni tudják a község fiataljait. Az a véleményünk, hogy az illetékesek, a Textiiszakszervezet és a selyem fonógyár központjának sürgősen kell döntést hozni a tolnai ügyben, ezt kívánja a fiatal munkások és a termelés érdeke is. Pálkovács Jenő Emberek a viharban VI. ÉJSZAKAI VÁLLALKOZÁS Nem sokáig tartózkodtunk a kijelölt helyen, ahol a III. partizán hadtest egységeit összevonták. A hadtest hadműveleti osztálya pontos, jól kidolgozott terv alapján adta ki a parancsot az osztagoknak. Feladatunk az volt, hogy északkeleti irányban haladva, különböző akciókat hajtsunk végre fasiszta katona; objektumök megsemmisítése céljából. Hadműveleteink összhangban voltak az egyre nagyobb ütemben előnyomuló szovjet hadsereg balkáni offenzivájával. Az első feladatunk a kiindulási pontúktól mintegy 40 kilométerre lévő fasiszta élelmiszerraktár megsemmisítése volt. Hosszas felderítőmunka előzte meg támadásunkat. — Előbb -meg kellett állapítanunk, hogy mekkora raktárt őrző katonai alakulat létszáma, mennyi őrszemet állítanak a raktár köré és mikor váltják az őröket. Parancsnokunk 70 embert jelölt ki a támadás végrehajtására. A partizán brigád nagyobbik része tartalékban maradt. Beosztottak engem is az akciót végrehajtó egységbe. Az idő alkalmas volt a feladat végrehajtására. Az ég felhős volt, sűrű sötétség borult a tájra. Amikor a hatalmas uradalmi magtárt ,ahol a fasiszták nagymeny- nyiségű élelme; őriztek, óvatosan körülzártuk, az épületből alig láttunk valamit. A magtártól 120—130 lépésnyire, az egykori ispánlakásban volt az élelmiszer őrzésével megbízott SS szakasz pihenőhelye. Vártunk. A géppisztolyomon fel volt húzva a súlyzár, ujjam az elsütő billentyűn pihent, szemem a sötétséget kémlelte. Az -agyamban ideges türelmetlenség tombolt. Vojovics Mladen, aki civilben hivatásos birkózó volt és a villámgyors Péro Csákovics indult el, hogy a két fasiszta őrszemet elnémítsa. Éjféli tizenkettőt ütött a közelben lévő falu toronyórája. Ideges remegés fogta el a gyomromat. Éreztem, hogy a halántékomat elönti a verejték. — Egyre türelmetlenebb lettem. Végre aztán felhangzott háromszor egymásután a megbeszél; jel, a bagolyhu-hogás. — Végeztek az őrökkel — gondoltam magamban és egy árnyalattal nyugodtabb lettem. Az öt ember, aki a 4 kg-os ekrazitos kötegeket cipelte eddig, előreszaladt a magtár irányába, s az ablakokon keresztül bedobálta a robbanószert. Minden úgy történt, ahogy előre megbeszéltük, futólépésben igyekeztünk az erdő felé. Sietnünk kellett. Az ekrazitos kötegekre erősített 50— 60 centiméteres gyujtózsinór égési sebessége egy centiméter volt másodpercenként és mielőtt a robbanás megtörtén; volna, el kellett érnünk az erdőt. Alig 60 méter választhatott el bennünket az erdő szélétől, amikor a falu felől vezető útkanyarban egy motorkerékpár bukkant fel. Reflektor rának fény csóvája széles félkört írt le fordulás közben. Hasravágódtunk. Valaki későn feküdhetett le közülünk a földre, mert észrevették bennünket. Az oldalkocsiban ülő fasiszta golyószórós pásztázn; kezdte a terepet. (Folytatjuk.) JÖ TUDNI, hogy takarmányozásra különösen a tejelő teheneknél igen hasznos a csicsóka. A vetőgumót a csicsóka kísérleti üzem (Bp. XI., Budafoki út 187.) osztja szét. A vetőgumó ára mázsánként körülbelül 80 forint. AZ ÉDES MUST TARTÓSÍTÁSA Szüretkor, mikor a szőlőt kipréselik, a mustot egy napi pihenés után üvegekbe, vagy kishordókba szűrjük. Minden 5 liter mustra egy csapott kávéskanálnyi szalicilt teszünk. A szalicilt nem szabad a mustba belekeverni, csak az üveg száján át a tetejére tenni. Az üvegeket sűrű tüllel lekötjük, s egy hónap múltával ledugaszolhatjuk. Nem forr ki, édes marad és vitamin tartalmát is megtartja. CSIPKEBOGYÓSZÖRP az ázsiai influenza ellen. A magyar erdők és mezők eddig mostohaszámba vett gyümölcsének, a csipkebogyónak C-vitamin tartalma messze felülmúlja a többi európai országban termő csipkebogyó fajták vitamin tartalmát. A csipkebogyó C-vitamin- jából készített csipkebogyó-szörp, ez az édeskés, savanykás ital 100 grammonként átlagosan 60—100 milligramm C vitamint tartalmaz. A szörp jellegzetes gyümölcs savai jelentős mennyiségű természetes ásványanyag tartalma kiváló hatást biztosít az úgynevezett „ázsiai influenza ellen.” ötven gramm csipkebogyó-szörp a szervezet napi C-vitamin szükségletét fedezi. Azonkívül gyermekeknek, szívbetegeknek, gyen gelkedőknek, fiatal anyáknak erősítőként, a nehéz testi és vegyipari munkásoknak védőételként szolgál. A szörp ásványvízzel, mint üdítőital vagy forró vízzel, mint tea fogyasztható, Tekintettel a megnövekedett igényekre, a csipkebogyószörpöt az ország mindé,n földművesszövetkezeté ben árusítják. AZ A MÉHÉSZ. aki a rossz hordás miatt szállítási szerződését nem tudta teljesíteni — múltévi előlegének visszafizetésére haladékot — a méhcsaládok betelel- tetéséhez szükséges cukcrvásárlás- hoz pedig új előleget kérhet. MIT KELL TUDNI A GABONA ÖRÖLTETÉSÉRÖL A malmok és a lisztcseretelcpek az őrlésrí? átvett, szokványminőségű búzából és rozsból 13 százalék szemes porlást vonnak le. Az így nyert úgynevezett „tisztított súlyt“ kötelesek az őrlemény kiszolgálási alapjának tekinteni. Ha az őrlésre átadott gabona nedvességtartalma 14.5 százaléknál magasabb, minden félszázalék víztartalom után 0.5 százalék súlyt vonnak le. Dohos, romlott, egészségre káros kenyérgabonát vámcserére nem vesznek át. A malmok és lisztcseretelepek kötelesek a vámra, elszámolásra, az őrlemények mennyiségére és minőségére vonatkozó adatokat és tudnivalókat tartalmazó „Tájékoztatót* ’ kifüggeszteni s az őrlető gazdákat a rendelet alapján tájékoztatni. HOL LESZ VASÁR? Országos állat- és kirakodóvásár lesz október 13-án, vasárnap: Dombóvár. Október 14-én, hétfőn: Bonyhád, Nagydorog, Szekszárd. Október 17-én csütörtökön: Értény. H I-R E-K — ÜGYELETES ORVOS 1957. október hó 13-án dr. Horváth József, Széchenyi-u. 68. Telefonszám: 26—21. * — VARRÓ- ÉS SZÖVÖTANFO- LYAM indul október végén Szekszár- don a városi kultúrotthonban. A tanfolyamra a 14—18 éves. leányok jelentkezhetnek, de indokolt esetben ennél idősebb jelentkező; is felvesznek. * — VARSÁDON a körülbelül 300 holdas vizenyős legelőt lecsapolják. A munkálatok jelentős részét társadalmi munkával végzik. Ezt a területet eddig alig tudták hasznosítani, de most a lecsapolási munkálatok után nagy hasznot jelent majd a község állattenyésztőinek. , * * — MÁR HIRT ADTUNK ARRÓL, hogy Dombóvár KISZ-fiataljai nagyszabású szüretibált készítenek elő október 13-ra. Legújabb értesüléseink szerint a szüretibált el kellett halasztani — az ázsiai influenza miatt, mert a dombóvár; fiatalok között is fellépett ez a járvány. — A BÁTASZÉKI TÖREKVÉS SK labdarúgó játékosait biztosították baleset ellen. Németh Ferenc játékos bajnoki labdarúgó mérkőzésen 10 százalékos maradandó rokkantságot szén vedett. Az Állami Biztosító 3364 forint kártérítést fizetett a sérült Németh Ferencnek. * — A MADOCSAI általános iskolások Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát tanulják és mutatják be a jövőben a község lakosságának. • — VISSZAVONJUK. Az október 5-i számunkban a Rendőrségi Hírek című rovatukban, „Megsértette a levéltitkot” címmel közöltünk egy hírt a cikói postavezetőről. Ez a hír teljes egészébén téves információn alapult, ezér; ezt ,a hírt visszavonjuk. * — A DUNASZENTGYÖRGYI kul- túrcsoport Molnár Ferenc Doktor úr című vígjátékának bemutatására készül. T&Imí (negyei Szekszárd Mártirok-tere 15-17 H. T.
