Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-05 / 234. szám

IEG7 jnyvtár PECS p7'(r)0ggy U .5 jAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 234. szám. ARA: 50 FILLER. Szombat, 1957 október 5. , mo R lottó e heti nyerőszámai: 7, 13, 57, 69, 71 Száztagú énekkar és fúvósegyüttes alakul Gyünkön 17 bikát lőttek a külföldiek Gemencben Befejeződött a szarvasbőgés a vi­lághírű gemenci vadgazdaság­ban és szerdán reggel az utolsó kül­földi is elhagyta ezt a gazdag va­dászterületet. Az idén hat külföldi vadász — valamennyien Nyugat- Némctországból — jelent meg a szarvasbőgés idején Gemencben és ki-ki a pénze szerint kitombolhatta a vadászszenvedélyét. A hat közül két olyan vendég volt, akik már tavaly is itt vadásztak és annyira megtetszett nekik e,z a terület, hogy az idén is visszavágytak. A hetekig tartó vadászat idején kilőttek 17 bikát, közülük egy — minden bi­zonnyal a legpénzesebb — öt bikát lőtt. Ez sokezer dollár valutát jelent az országnak, a vadászoknak pedig értékes trófeákat. A kilőtt bikáknál két 11 kilós s egy 10 kilós agancs akadt. A többiek 9 kiló körüliek voltak. Három vaddisznót is kilőt­tek a vendégek és valamennyien a legnagyobb megelégedéssel hagyták el az országot s közülük többen azt mondták, hogy ha a körülmények, az egészségük és az anyagi helyze­tük megengedi, jövőre is eljönnek a híres gemenci szarvasbőgésre. Ä traktoristák versenye Egy hónappal ezelőtt indult me­gyénkben a talajmunkát végző trak­toristák versenye. A verseny eredmé­nyeként, amelyben több mint 400 traktorista vett részt, kiemelkedő tel­jesítmények születtek. Első helyen áll ezideig a varsádi gépállomás traktoristája, Lestár Vendel, aki 57 műszaknormát teljesített e,gy hónap alatt trakto­rával. A második helyen is varsádi trak­torista áll, Lábát Sándor, aki csak egy mú- szaknormával maradt le a megyei első mögött, mivel egy hónapi teljesítménye 56 műszaknorma. A harmadik helyet a bölcskei gép­állomás traktorosa, Bakos Lajos küzdötte ki magá­nak 41.5 műszaknormás teljesít­ményével. A brigádok versenyében a varsádi Szabó Béla brigádja az első megyénkben, mivel brigádján belül 26.4 műszaknorma az egy gépre jutó havi teljesítmény. Uj részlegekkel gazdagodik a tolnai kisipari szövetkezet Hat évvel ezelőtt alakult a Tolnai Ruházati és Szolgáltató Kisipari Szö­vetkezet. Hat év alatt sok változás történt a szövetkezetben. 18 fővel alakult a szövetkezet, rö­vid idő alatt taglétszáma 92-re szaporodott. A tolnai kisiparosok látták a szö­vetkezet előnyét. Azonban a rossz, főleg tapasztalatlan vezetés miatt egyre gyakrabban volt anyag- és munkahiány. Ez elkedvetlenítette a tagokat és sokan újból visszatértek a kisiparhoz. Csak 38 kisiparos ma­radt a szövetkezetben. Változás történt a szövetkezetben 1953-ban. Uj vezetőséget választot­tak, amelyik a tagság és a lakosság igényeit figyelembevéve végezte munkáját. Ennek eredményét hama­rosan érezték. Hisz 1953 előtt a szö­vetkezetnek több adóssága volt, mint vagyona, s ezt 1955-ben már törlesz­teni tudták. Az elmúlt évben is, de különösen az idén lendült fel a szö­vetkezet munkája, a cipészek havonta 180—200 pár cipőt is készítenek megrendelésre és ezen felül közel 600 pár láb­beli javítását is elvégzik. A női és férfi szabó részlegek mére­tes és konfekciós árut is készítenek. Ebben az évben új részlegekkel bő­vült a szövetkezet.' Órás és rádiós részleget alakítottak s e két szakmá­ban különösen sok munkájuk van a szövetkezet tagjainak. A szövetkezet ma már hitel nélkül dolgozik, s termékeikkel elégedettek a tolnai és környékbeli lakosok. Tíz ipari tanuló szabadult a Vasipari Vállalatnál Tegnap, a Vasipari Vállalat laka­tosműhelyében a megye üzemeiből 10 ipari tanuló vizsgamunkát készített s a gyakorlati vizsgát ez alapján tette le. A 10 szabaduló tanuló kö­zött a szekszárdi vállalat két tanuló­ja és két segédmunkása készített vizsgamunkát. Budai Ferenc lakatos­tanuló lemezeit vasablakot, Albert Mátyás dobkályhabetétet készített. A vállalat két segédmunkása, akik ugyancsak szakvizsgát tettek, fazon­vasból vasablakot készítettek. A vizsgabizottság szerint a négy szak­munkás jó eredménnyel vizsgázott. Tegnap tíz szakmunkás-levelet ad­tak ki, de a jövő héten újabb tíz ta­nuló vizsgázik gyakorlatból a Vas­ipari Vállalatnál, hogy azután a szak levél birtokában már mint szakmun­kások dolgozhassanak. A jövő héten a V''""’at két ipari tanulója fog laka­tos sza'-mából vizsgázni. Hírek a szekszárdi kendergyárból BEKAPCSOLJAK az ORSZÁGOS VILLAMOSHÁLÓZATBA AZ ÜZEMET Jövő héttől kezdve; az országos vil­lanyhálózatból kapja az áramot az üzem. Eddig ugyanis saját áramfej­lesztőtelepe látta el árammal az üze­met és a régi, kiöregedett kazán és generátor gyakran mondta fel a szolgálatot, télen pedig — nem tud­ta egyidejűleg árammal és a fűtéshez szükséges gőzzel is ellátni az üzemet. Áramszolgáltatás csak akkor volt az üzemben és a lakótelepen is, amikor folyt a termelés a gyárban. Pedig a dolgozók vasárnap is, vagy a műszak lejárta után is szerettek volna vil­lannyal világítani, rádiót hallgatni, villanyrezsót használni. A telepen ugyanis nemcsak villanyvilágítás van az összes lakásban, hanem rádió is. A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat mintegy 300 ezer forintot fordított a villamosberendezés átalakításához szükséges munkákra, anyagokra. A szerelési munkákkal már elkészültek, néhány napon belül bekapcsolják az áramot. A gőzkazánt nagyjavításnak vetik alá, újbóli üzembehelyezése után az általa termelt gőzzel fogják fűteni az üzemet. ÜJ TÖRÖGÉPET KAPOTT A GYÁR Egy hét óta működik a vállalat szombathelyi javítóműhelyében ké­szült új, korszerű törőgép az üzem­ben. Sok baj volt már1 az utóbbi idő­ben a régi törőgéppel, hengerei már nagyon kopottak voltak, gyakran megrongálta a gép a rostot. Pia egy kicsit nyirkos volt az anyag, már nem működött a gép. Az új törőgéppel nemcsak jobb­minőségű munkát tudnak végezni, ha nem teljesítménye is nagyobb a ré­ginél. amelynek műszakonkénti 30 mázsás teljesítményével szemben az új géppel 45 mázsa kendert tudnak letörni egy műszak alatt. Az új gép­nek is köszönhető, hogy jelenleg mintegy ezerkétszáz mázsa kórónak megfelelő előretört kender van már a telepen a pihentetett törtkenderből jobbminőségű rostot tudnak tilolni. TATAROZZAK a MUNKÁS LAKÁ­SOKAT Megkezdték az üzem lakótelepén a munkáslakások tatarozását. Elsősor­ban a rossz ajtókat és ablakokat javítják meg, vagy ahol szükség van rá, cserélik ki, hogy a közeledő télre jól zárjanak az ajtók és ablakok. A vállalat 13 000 forintot fordít a laká­sok, 12 000-ret pedig a bölcsőde, nap­közi otthon, üzemi konyha és az üzlet helyiség tatarozására. Gyünkön hosszú időn keresztül alig volt kulturális élet. A művé­szeti munkát a hozzáértő személyek munkábaállításán kívül elsősorban az akadályozta, hogy a község művelődési otthonát három éven keresztül építette a tatarozó és építő vállalat, s így nemhogy a művészeti munka kibontakozása vált lehetetlenné, de még a táncos összejöveteleket sem tudták megtartani. Egyidőben történtek kísérletek egy nemzetiségi tánc­csoport működtetésére. Az együttes létre is jött, rövid idő után azonban ismét szétbomlott. Most, amikor végre hosszú idő után teljesen befejeződtek az építési munkák, komoly fejlődésnek indul a kulturális élet. A művelődési ott­honban már készülnek a téli időszakra a színjátszók és a táncosok, s mel­lettük megalakult a száztagú énekkar is, amely Tolna megye egyik leg­nagyobb vegyeskara lesz. Az énekkar mellett nyolctagú fúvószenekart is alakít a művelődési otthon vezetősége, s mindkettő már a tél folya­mán több hangversenyt ad Gyünkön és a környező községekben. Javában folyik a szabadtéri színpad nézőterének feltöltése, úgyhogy a jövő nyáron már itt lehet megtartani a szinielőadásokat. A nyári hónapok alatt 7 család több, mint 100 000 forintot keresett Csak hét kézivető brigád készített alkotja — a nyári szezonban közel a nyári szezonban nyerstéglát a százötezer forint munkabért fizettek Gyönki Téglagyárban. A tavasszal ki. még egy kicsit sokalták a téglagyá- a nyári munka után most már riak az 1 millió százezer darabos tér- égetéssel foglalkoznak, vet, de ahogyan teltek a hónapok, . úgy bíztak abban, hogy nemcsak tel- ^ szaritofeszerekben még negy- jesítik, hanem túl is szárnyalják az százezer darab vályog vár kiége- előirányzatot. tesre, Százharmincezer darab téglával úgy tervezik, hogy november végé­többet készítettek mint a terv re az égetéssel is végeznek, s akkor előírása. már megkezdik a föld előkészítését A gyárban hét kézivető brigádnak a jövőévi munkához, a kemencén — mindegyik brigádot egy család pedig a szokásos javítási munkákat. Az alsómánai gazdák pan aszkodn ak Sok szó esik manapság a műtrá­gya jelentőségéről, s a gyakorlati tapasztalat is mutatja a műtrágya talajgazdagító, s termésátlagokra kedvező hatását és ma mar bátran állíthatjuk, odáig fejlődtünk, hogy nem is szükséges a műtrágyának reklámot csinálni, veszik anélkül is a gazdák. Azaz, helyesebben mondva, vennék a műtrágyát, ha kapnának belőle mindenütt meg­felelő mennyiséget. t A valóság azt mutatja, hogy né­mely helyen megfeledkeznek a gazdák vásárlási igényeiről. Elfe­ledkeznek arról, hogy a gazdálko­dónak ilyenkor égetően nagy szük­sége van arra, hogy beszerezhesse a jövő évi bő termés egyik biztosí­tékát, a műtrágyát. A napokban Alsónánán jártunk, s ahány termelővel beszéltünk, mindegyik egyforma panasszal állt elő; „Nincs műtrágya, nem lehet kapni a földművesszövetkezet bolt­jában, Bátaszékre kellene menni, hogy beszerezhessük. A tanácselnök, aki jól ismeri a falu problémáit, megerősítette a gazdák panaszának igazát, amikor azt mondta: „Tudják elvtársaim, az itteni fóldművesszövetkezeti üzlet a bátaszéki földművesszövet­kezetnek egy fióküzlete csak. Ná­lunk nincs önálló földművesszövet­kezet és úgy látszik, nem törődnek velünk a bátaszékiek”. A MÜNÖSZER igazgatója, aki­től érdeklődtünk a megye műtrá­gya ellátottságáról, azt mondta: „A bátaszéki földművesszövetkezet kapott bőségesen műtrágyát, csak úgy látszik megfeledkezett arról, hogy az alsónánaiaknak is juttas­son belőle”. Mindezekből levonva a következ­tetést jogos tehát az alsónánaiak panasza, s ahhoz, hogy orvosolják nem kellene nagyon megerőltetni magukat az illetékeseknek. És, hogy ilyen panasz ne merülhessen fel, ahhoz nagyobb körültekintésre, az igények komolyabb figyelembevé­telére lenne szükség csupán ... PAKSON SZÜRETELNEK Amint a néhánynapos esőzés után kiderült az idő, nyomba benépesül­tek a paksi szőlők. Reggelenként egész kocsikaravánok vonultak a szőlők felé, a szüretelők alig fértek el a kocsikon levő hordók között. — vagy ha úgy tetszik, megfordítva ... a hordók a szüretelőfc között. Egyik-másik kocsin már most kez­dett féktelenkedni a jókedv. Nem, ne tessék arra gondolni, hogy egy kissé mélyebben néztek a kancsó fenekére. A jó szüret javára írandó ez a jókedv, az öröm. Mért ne örül­nének, amikor annyi kedvezőtlen év után most ad valamit a szőlő. Már majdnem kiveszett a'z a közmondás, „Lesz még szőlő lágy kenyérrel!” Találomra odatoppanunk az egyik kis szüretelő csoporthoz, a szokás­hoz illően „jó szüretet” kívánva. A kívánság ezúttal nem vesz kárba, mivel — csakugyan jó g szüret. A gazda, Müller Ádám — elége­detten újságolja: — Nem panaszkodhatom most az egyszer, nagyon szépen van rajta, nem is kívánunk róla többet. Sze- rencséret elkerülte a jég ezt a részt, mert itt, Pakson is sok gazda szőlő­jét leverte. — Aztán milyen termésre szá­mít? — kérdezzük. — Nem lesz túlságosan sok, mert nem nagy darab az egész szőlő, csak 266 öl. Mennyi van most a hordó­ban? — néz az út szélén álló kocsi felé. A felesége, mert a fia felel fia tölti be a puttonyos szerepét. — Az a hordó már félig van, de megtelik a másik is... — egy for­dulót már vittünk is el... A gazda számolgat egy darabig, majd így adja meg a választ: — Vgy számítunk, hogy lesz úgy hét hektó csömöge ... Szívesen kínálnak szőlővel az il­lendőség kedvéért el is fogadunk né­hány fürtöt, aztán elbúcsúzunk MüL leréktől és segítségeiktől, Szabó Gyulától, Szabó Gyulánétől, Meix- ner Jánosáétól. * Estefelé megismétlődik a reggeli kép, ezúttal fordítva, a falu felé, a kocsikon hordók szőlővel megrakva. A szüretelők között még nagyobb a vigasság, mint reggel. A hajóállo­másnál egy kocsi, rajta ülnek vagy nyolcán, — lekanyarodik a műút­ról. Az elől ülő menyecske jobbra- int, a másik oldalon ülő férjeura balra. Nem akarunk gyanúval élni, de itt alighanem — hiba van a csa­ládi összhangban... Egy másik kocsin, alul a tengely­re kötve egy sajtár himbálózik. A kocsin levő hordóban lezúzott szőlő­nek csorog a leve. Azért kötötték a sajtárt a kocsi alá, hogy a szőlő leve ne csorogjon el, ne vesszen kárba. Elvégre, aranyat ér minden cseppje ... B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom