Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-05 / 234. szám
IEG7 jnyvtár PECS p7'(r)0ggy U .5 jAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 234. szám. ARA: 50 FILLER. Szombat, 1957 október 5. , mo R lottó e heti nyerőszámai: 7, 13, 57, 69, 71 Száztagú énekkar és fúvósegyüttes alakul Gyünkön 17 bikát lőttek a külföldiek Gemencben Befejeződött a szarvasbőgés a világhírű gemenci vadgazdaságban és szerdán reggel az utolsó külföldi is elhagyta ezt a gazdag vadászterületet. Az idén hat külföldi vadász — valamennyien Nyugat- Némctországból — jelent meg a szarvasbőgés idején Gemencben és ki-ki a pénze szerint kitombolhatta a vadászszenvedélyét. A hat közül két olyan vendég volt, akik már tavaly is itt vadásztak és annyira megtetszett nekik e,z a terület, hogy az idén is visszavágytak. A hetekig tartó vadászat idején kilőttek 17 bikát, közülük egy — minden bizonnyal a legpénzesebb — öt bikát lőtt. Ez sokezer dollár valutát jelent az országnak, a vadászoknak pedig értékes trófeákat. A kilőtt bikáknál két 11 kilós s egy 10 kilós agancs akadt. A többiek 9 kiló körüliek voltak. Három vaddisznót is kilőttek a vendégek és valamennyien a legnagyobb megelégedéssel hagyták el az országot s közülük többen azt mondták, hogy ha a körülmények, az egészségük és az anyagi helyzetük megengedi, jövőre is eljönnek a híres gemenci szarvasbőgésre. Ä traktoristák versenye Egy hónappal ezelőtt indult megyénkben a talajmunkát végző traktoristák versenye. A verseny eredményeként, amelyben több mint 400 traktorista vett részt, kiemelkedő teljesítmények születtek. Első helyen áll ezideig a varsádi gépállomás traktoristája, Lestár Vendel, aki 57 műszaknormát teljesített e,gy hónap alatt traktorával. A második helyen is varsádi traktorista áll, Lábát Sándor, aki csak egy mú- szaknormával maradt le a megyei első mögött, mivel egy hónapi teljesítménye 56 műszaknorma. A harmadik helyet a bölcskei gépállomás traktorosa, Bakos Lajos küzdötte ki magának 41.5 műszaknormás teljesítményével. A brigádok versenyében a varsádi Szabó Béla brigádja az első megyénkben, mivel brigádján belül 26.4 műszaknorma az egy gépre jutó havi teljesítmény. Uj részlegekkel gazdagodik a tolnai kisipari szövetkezet Hat évvel ezelőtt alakult a Tolnai Ruházati és Szolgáltató Kisipari Szövetkezet. Hat év alatt sok változás történt a szövetkezetben. 18 fővel alakult a szövetkezet, rövid idő alatt taglétszáma 92-re szaporodott. A tolnai kisiparosok látták a szövetkezet előnyét. Azonban a rossz, főleg tapasztalatlan vezetés miatt egyre gyakrabban volt anyag- és munkahiány. Ez elkedvetlenítette a tagokat és sokan újból visszatértek a kisiparhoz. Csak 38 kisiparos maradt a szövetkezetben. Változás történt a szövetkezetben 1953-ban. Uj vezetőséget választottak, amelyik a tagság és a lakosság igényeit figyelembevéve végezte munkáját. Ennek eredményét hamarosan érezték. Hisz 1953 előtt a szövetkezetnek több adóssága volt, mint vagyona, s ezt 1955-ben már törleszteni tudták. Az elmúlt évben is, de különösen az idén lendült fel a szövetkezet munkája, a cipészek havonta 180—200 pár cipőt is készítenek megrendelésre és ezen felül közel 600 pár lábbeli javítását is elvégzik. A női és férfi szabó részlegek méretes és konfekciós árut is készítenek. Ebben az évben új részlegekkel bővült a szövetkezet.' Órás és rádiós részleget alakítottak s e két szakmában különösen sok munkájuk van a szövetkezet tagjainak. A szövetkezet ma már hitel nélkül dolgozik, s termékeikkel elégedettek a tolnai és környékbeli lakosok. Tíz ipari tanuló szabadult a Vasipari Vállalatnál Tegnap, a Vasipari Vállalat lakatosműhelyében a megye üzemeiből 10 ipari tanuló vizsgamunkát készített s a gyakorlati vizsgát ez alapján tette le. A 10 szabaduló tanuló között a szekszárdi vállalat két tanulója és két segédmunkása készített vizsgamunkát. Budai Ferenc lakatostanuló lemezeit vasablakot, Albert Mátyás dobkályhabetétet készített. A vállalat két segédmunkása, akik ugyancsak szakvizsgát tettek, fazonvasból vasablakot készítettek. A vizsgabizottság szerint a négy szakmunkás jó eredménnyel vizsgázott. Tegnap tíz szakmunkás-levelet adtak ki, de a jövő héten újabb tíz tanuló vizsgázik gyakorlatból a Vasipari Vállalatnál, hogy azután a szak levél birtokában már mint szakmunkások dolgozhassanak. A jövő héten a V''""’at két ipari tanulója fog lakatos sza'-mából vizsgázni. Hírek a szekszárdi kendergyárból BEKAPCSOLJAK az ORSZÁGOS VILLAMOSHÁLÓZATBA AZ ÜZEMET Jövő héttől kezdve; az országos villanyhálózatból kapja az áramot az üzem. Eddig ugyanis saját áramfejlesztőtelepe látta el árammal az üzemet és a régi, kiöregedett kazán és generátor gyakran mondta fel a szolgálatot, télen pedig — nem tudta egyidejűleg árammal és a fűtéshez szükséges gőzzel is ellátni az üzemet. Áramszolgáltatás csak akkor volt az üzemben és a lakótelepen is, amikor folyt a termelés a gyárban. Pedig a dolgozók vasárnap is, vagy a műszak lejárta után is szerettek volna villannyal világítani, rádiót hallgatni, villanyrezsót használni. A telepen ugyanis nemcsak villanyvilágítás van az összes lakásban, hanem rádió is. A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat mintegy 300 ezer forintot fordított a villamosberendezés átalakításához szükséges munkákra, anyagokra. A szerelési munkákkal már elkészültek, néhány napon belül bekapcsolják az áramot. A gőzkazánt nagyjavításnak vetik alá, újbóli üzembehelyezése után az általa termelt gőzzel fogják fűteni az üzemet. ÜJ TÖRÖGÉPET KAPOTT A GYÁR Egy hét óta működik a vállalat szombathelyi javítóműhelyében készült új, korszerű törőgép az üzemben. Sok baj volt már1 az utóbbi időben a régi törőgéppel, hengerei már nagyon kopottak voltak, gyakran megrongálta a gép a rostot. Pia egy kicsit nyirkos volt az anyag, már nem működött a gép. Az új törőgéppel nemcsak jobbminőségű munkát tudnak végezni, ha nem teljesítménye is nagyobb a réginél. amelynek műszakonkénti 30 mázsás teljesítményével szemben az új géppel 45 mázsa kendert tudnak letörni egy műszak alatt. Az új gépnek is köszönhető, hogy jelenleg mintegy ezerkétszáz mázsa kórónak megfelelő előretört kender van már a telepen a pihentetett törtkenderből jobbminőségű rostot tudnak tilolni. TATAROZZAK a MUNKÁS LAKÁSOKAT Megkezdték az üzem lakótelepén a munkáslakások tatarozását. Elsősorban a rossz ajtókat és ablakokat javítják meg, vagy ahol szükség van rá, cserélik ki, hogy a közeledő télre jól zárjanak az ajtók és ablakok. A vállalat 13 000 forintot fordít a lakások, 12 000-ret pedig a bölcsőde, napközi otthon, üzemi konyha és az üzlet helyiség tatarozására. Gyünkön hosszú időn keresztül alig volt kulturális élet. A művészeti munkát a hozzáértő személyek munkábaállításán kívül elsősorban az akadályozta, hogy a község művelődési otthonát három éven keresztül építette a tatarozó és építő vállalat, s így nemhogy a művészeti munka kibontakozása vált lehetetlenné, de még a táncos összejöveteleket sem tudták megtartani. Egyidőben történtek kísérletek egy nemzetiségi tánccsoport működtetésére. Az együttes létre is jött, rövid idő után azonban ismét szétbomlott. Most, amikor végre hosszú idő után teljesen befejeződtek az építési munkák, komoly fejlődésnek indul a kulturális élet. A művelődési otthonban már készülnek a téli időszakra a színjátszók és a táncosok, s mellettük megalakult a száztagú énekkar is, amely Tolna megye egyik legnagyobb vegyeskara lesz. Az énekkar mellett nyolctagú fúvószenekart is alakít a művelődési otthon vezetősége, s mindkettő már a tél folyamán több hangversenyt ad Gyünkön és a környező községekben. Javában folyik a szabadtéri színpad nézőterének feltöltése, úgyhogy a jövő nyáron már itt lehet megtartani a szinielőadásokat. A nyári hónapok alatt 7 család több, mint 100 000 forintot keresett Csak hét kézivető brigád készített alkotja — a nyári szezonban közel a nyári szezonban nyerstéglát a százötezer forint munkabért fizettek Gyönki Téglagyárban. A tavasszal ki. még egy kicsit sokalták a téglagyá- a nyári munka után most már riak az 1 millió százezer darabos tér- égetéssel foglalkoznak, vet, de ahogyan teltek a hónapok, . úgy bíztak abban, hogy nemcsak tel- ^ szaritofeszerekben még negy- jesítik, hanem túl is szárnyalják az százezer darab vályog vár kiége- előirányzatot. tesre, Százharmincezer darab téglával úgy tervezik, hogy november végétöbbet készítettek mint a terv re az égetéssel is végeznek, s akkor előírása. már megkezdik a föld előkészítését A gyárban hét kézivető brigádnak a jövőévi munkához, a kemencén — mindegyik brigádot egy család pedig a szokásos javítási munkákat. Az alsómánai gazdák pan aszkodn ak Sok szó esik manapság a műtrágya jelentőségéről, s a gyakorlati tapasztalat is mutatja a műtrágya talajgazdagító, s termésátlagokra kedvező hatását és ma mar bátran állíthatjuk, odáig fejlődtünk, hogy nem is szükséges a műtrágyának reklámot csinálni, veszik anélkül is a gazdák. Azaz, helyesebben mondva, vennék a műtrágyát, ha kapnának belőle mindenütt megfelelő mennyiséget. t A valóság azt mutatja, hogy némely helyen megfeledkeznek a gazdák vásárlási igényeiről. Elfeledkeznek arról, hogy a gazdálkodónak ilyenkor égetően nagy szüksége van arra, hogy beszerezhesse a jövő évi bő termés egyik biztosítékát, a műtrágyát. A napokban Alsónánán jártunk, s ahány termelővel beszéltünk, mindegyik egyforma panasszal állt elő; „Nincs műtrágya, nem lehet kapni a földművesszövetkezet boltjában, Bátaszékre kellene menni, hogy beszerezhessük. A tanácselnök, aki jól ismeri a falu problémáit, megerősítette a gazdák panaszának igazát, amikor azt mondta: „Tudják elvtársaim, az itteni fóldművesszövetkezeti üzlet a bátaszéki földművesszövetkezetnek egy fióküzlete csak. Nálunk nincs önálló földművesszövetkezet és úgy látszik, nem törődnek velünk a bátaszékiek”. A MÜNÖSZER igazgatója, akitől érdeklődtünk a megye műtrágya ellátottságáról, azt mondta: „A bátaszéki földművesszövetkezet kapott bőségesen műtrágyát, csak úgy látszik megfeledkezett arról, hogy az alsónánaiaknak is juttasson belőle”. Mindezekből levonva a következtetést jogos tehát az alsónánaiak panasza, s ahhoz, hogy orvosolják nem kellene nagyon megerőltetni magukat az illetékeseknek. És, hogy ilyen panasz ne merülhessen fel, ahhoz nagyobb körültekintésre, az igények komolyabb figyelembevételére lenne szükség csupán ... PAKSON SZÜRETELNEK Amint a néhánynapos esőzés után kiderült az idő, nyomba benépesültek a paksi szőlők. Reggelenként egész kocsikaravánok vonultak a szőlők felé, a szüretelők alig fértek el a kocsikon levő hordók között. — vagy ha úgy tetszik, megfordítva ... a hordók a szüretelőfc között. Egyik-másik kocsin már most kezdett féktelenkedni a jókedv. Nem, ne tessék arra gondolni, hogy egy kissé mélyebben néztek a kancsó fenekére. A jó szüret javára írandó ez a jókedv, az öröm. Mért ne örülnének, amikor annyi kedvezőtlen év után most ad valamit a szőlő. Már majdnem kiveszett a'z a közmondás, „Lesz még szőlő lágy kenyérrel!” Találomra odatoppanunk az egyik kis szüretelő csoporthoz, a szokáshoz illően „jó szüretet” kívánva. A kívánság ezúttal nem vesz kárba, mivel — csakugyan jó g szüret. A gazda, Müller Ádám — elégedetten újságolja: — Nem panaszkodhatom most az egyszer, nagyon szépen van rajta, nem is kívánunk róla többet. Sze- rencséret elkerülte a jég ezt a részt, mert itt, Pakson is sok gazda szőlőjét leverte. — Aztán milyen termésre számít? — kérdezzük. — Nem lesz túlságosan sok, mert nem nagy darab az egész szőlő, csak 266 öl. Mennyi van most a hordóban? — néz az út szélén álló kocsi felé. A felesége, mert a fia felel fia tölti be a puttonyos szerepét. — Az a hordó már félig van, de megtelik a másik is... — egy fordulót már vittünk is el... A gazda számolgat egy darabig, majd így adja meg a választ: — Vgy számítunk, hogy lesz úgy hét hektó csömöge ... Szívesen kínálnak szőlővel az illendőség kedvéért el is fogadunk néhány fürtöt, aztán elbúcsúzunk MüL leréktől és segítségeiktől, Szabó Gyulától, Szabó Gyulánétől, Meix- ner Jánosáétól. * Estefelé megismétlődik a reggeli kép, ezúttal fordítva, a falu felé, a kocsikon hordók szőlővel megrakva. A szüretelők között még nagyobb a vigasság, mint reggel. A hajóállomásnál egy kocsi, rajta ülnek vagy nyolcán, — lekanyarodik a műútról. Az elől ülő menyecske jobbra- int, a másik oldalon ülő férjeura balra. Nem akarunk gyanúval élni, de itt alighanem — hiba van a családi összhangban... Egy másik kocsin, alul a tengelyre kötve egy sajtár himbálózik. A kocsin levő hordóban lezúzott szőlőnek csorog a leve. Azért kötötték a sajtárt a kocsi alá, hogy a szőlő leve ne csorogjon el, ne vesszen kárba. Elvégre, aranyat ér minden cseppje ... B. I.
