Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-29 / 254. szám

II. évfolyam, 254. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Kedd, 1957 október 29. TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! „A márványnál tartósabban, áss ifjú szívekben emelünk örök emléket Neki“ Az egész megye fiatalságának képviselői jöttek el Lengyel köz­ségbe hogy leróják kegyeletüket a falu szülöttének, Mátai Antal alhad­nagy elvtársnak új, márvány sírem­léke előtt Munkásifjajc és paraszt- fiatalok, úttörők és középiskolások, karhatalmisták és munkásőrök ad­ták forintjaikat arra, hogy méltó sír­emléket állítsanak a munkás-pa­raszt hatalom hős védőjének és mártírjának, akinek fiatal életét egy évvel ezelőtt oltották ki a gyilkos ellenforradalmárok. Most pedig el­jöttek, hogy megfogadják: ,,Emlékét nemcsak márványba vésve őrizzük meg, hanem márványnál tartósabban az ifjú szívekben állítunk örök em­léket Neki.” tt van zokogó édesanyja, gyá­szoló családja akik soha sem tudnak megvígasztalódni. Antal fiúk már a második mártír a családban. Istvánt 1944-ben akarták 18 éves korában Nyugatra |hurcolni a fasisz­ták és azért lőtték agyon, mert nem akarta elhagyni hazáját. Antal pedig 21 éves korában esett el a néphata­lom védelmében. Itt vannak ifjú ba­rátai, a lengyeli fiatalok, akiknek nevében Énekes Béla KISZ titkár emlékezik meg a hősről. Eljött az ünnepségre Varga Mihály százados elvtárs, a Belügyminisztérium Or­szágos Karhatalmi Parancsnokságá­nak képviselője, aki együtt harcolt a Rádiónál, együtt szökött meg az ellenforradalmárok fogságából Má­tai Antal államvédelmi sorkatoná­val. kultúrházban leleplezik az emléktáblád „Innen búcsúz­tattunk, mikor bevonultál. — mond­ja Énekes Béla. — És ide vártunk vissza. Nem tudtad betartani ígére­tedet. De megfogadjuk, ha ellenség támad, olyan keményen és bátran harcolunk, ahogy te harcoltál.” Mátaiék cselédemberek voltak. A felszabadulás hozta meg nékik is a szabadságot, a földet. „Ezért tudta Mátai elvtárs, — amikor az ellen- forradalom nemzeti kokárdákkal, a Himnusszal és a Szózattal tévesztett meg sok erobert—, hogy a néphata­lom forog veszélyben. Ez a tudat adta néki azt az erőt, hogy a pokol éjszakáján végig harcoljon a sok­szoros túlerővel szemben, védje a rádió épületét és amikor elfogták, megszökjön és újból harcra jelent­kezzen parancsnokainál” — mondta harcostársa, Varga százados elv- társ. IJorváth Ferenc elvtárs, a KISZ megyei bizottságának kikül­döttje a hős életéről, mártírhalálá­nak körülményeiről beszél. „Itt a sírnál teszünk örök fogadalmat, hogy a szocializmust, amelyért meg­halt Mátai elvtárs, minden ellenség­gel szemben megvédjük. Felépítjük azt az új társadalmat, amely lelkesí­tette őt, amely erői adott neki a harcokban." Elborítják a sírt és a síremléket a koszorúk. Az Internacionálét játssza a zenekar, eldördül a munkásőrség diszsortüze. Csak a felírás marad szabadon a sok virágtól, a koszorúk­tól: „Tiszta élete és mártírhalála a magyar ifjúság példaképévé emelte Öt.” Tízéves g magyar-bolgár kulturális egyezmény Ma van tíz esztendeje annak, hogy Budapesten a magyar és a bol­gár nép képviselői aláírták a két ország között létrejött kulturális egyezményt. Az évforduló jelentős állomás a két testvérnép életében, mert a tíz esztendő eredményei azt mutatják, hogy hasznos és gyümöl­csöző volt együttműködésünk s az eredmények ugyanakkor az elkövet­kező évek sikereire is engednek kö­vetkeztetni. A magyar—bolgár kulturális egyezmény sokoldalú, termékeny kapcsolatot teremtett a két nép kö­zött. Ennek jegyében kezdődött meg Magyarországon a bolgár irodalom megismertetése, amelyről a korábbi években alig tudtunk valamit. Hrisz- to Botev, Elin Pelin, Ivan Vazov műveinek magyar kiadásával egy- időben Jókai, Gárdonyi, Móricz Zsigmond és Veres Péter művei je­lentek meg bolgár nyelven. De hasz­nos és eredményes volt a két ország írói közötti személyes kapcsolat is, mert az elmúlt tíz év alatt számos magyar író járt Bulgáriában és sok bolgár iró látogathatott el Magyar- országra. Erősödtek kapcsolataink zenei té­ren is. Rendszeressé vált az újabb zeneművek cseréje, a két ország előadóművészei pedig sűrűn vendég­szerepeltek Bulgáriában, illetve Magyarországon. Hasonlóan eleven és gyümölcsöző kapcsolat volt a két ország képzőművészei között. Bulgá­riában az elmúlt tíz év alatt két magyar képzőművészeti kiállítás volt, Magyarországon pedig nagy siker­rel mutattak be egy bolgár népművé­szeti kiállítást. Egyre erősödtek az elmúlt évek alatt a két ország között a színházi kapcsolatok, a közös film egyezmény pedig lehetővé tette a kölcsönös filmhetek rendezését is. Eleven és mindkét ország számára hasznos volt a népművelési intézmények szoros kapcsolata. Az olvasómozgalom, a könyvtári munka, a művelődési otthonok, az öntevékeny művészeti csoportok tapasztalatainak rendszeres kicserélése mindkét országban nagy­ban elősegítette a népművelési mun­kát. A kulturális egyezmény aláírásá­nak tizedik évfordulóján eredmé­nyekben gazdag munkára tekinthe­tünk vissza. S ezek az eredmények különösen értékesek nemcsak a két ország, hanem az egész szocialista tábor számára is, mert a művészetek minden ágában a szocialista igazsá­gok hirdetése, a béke megtartása ve­zette a két országot. Ezt szolgálta az egymás jobb megismerése, tapaszta­latok kicserélése, a számos tanul­mányút, amit magyar és bolgár mű­vészek egymás hazájában tettek. S a szocializmusnak és a békének ez a szolgálata a tíz éves kulturális együttműködés legszebb eredménye. Az egyezmény aláírásának tizedik évfordulóját mindkét országban meg- ünneplik. Mindkét országban több kiállítás nyílik meg az évforduló alkalmából és számos baráti estet is rendeznek. Az eddigi eredmények számbavétele azonban azt is jelenti, hogy a két ország a továbbiakban is hasznosan, az egész szocialista kultúra számára eredményesen tud együttműködni. Garay György hegedűestje A Tolna megyei állami gazdaságok befejezték az őszi kalászosok vetését Szombaton Tolna megye vala^ mennyi állami gazdaságában befejez­ték az ősziek vetését. Néhány gazda­ság üzemegységében ugyan 10—20 holdas cukorrépa- és takarmány­földbe még a betakarítás után tud­ják csak elvetni az odaszánt búzát, a terv szerinti vetésterületet azon­ban már bevetették maggal. A 3500 hold őszi árpát és 500 hold rozsot már hetekkel előbb elvetették, a mintegy 12 500 hold búza vetésé­vel szombaton végeztek a Tolna me­gyei állami gazdaságok. A kalászo­sokon kívül jelentős területen ve­tettek takarmánykeveréket, repcét is. Összesen több mint 18 000 holdat vetettek el ősziekkel a megye állami gazdaságai. Telt házat, megkülönböztetett ér­deklődést váltott ki Szekszárdon egyik legjobb hegedűsünk, Garay György estje. Garay a fiatal magyar művésznemzedék egyik legismertebb tagja s szekszárdi hangversenye újó­lag azt bizonyította, hogy elsőrendű kvalitásaival nemcsak itthon, de vi­lágviszonylatban is az élvonalban áll. Garay György elsősorban virtuóz s képességeit így főleg a már játszha- tatlanság határán járó Paganini- darabok mutatják. A Mózes-fantá- zia, a három capriccio olyan termé­szetesen és magától értetődően szó­lalt meg csodálatos zengésű Stradi- várián, mintha hegedűsük számára nem is a legnehezebb próbát jelente­nék. Virtuozitása mégsem válik ön­célú ügyeskedéssé: ezt mutatta a Kreutzer-szonáta második tétele, vagy Schubert Ave Mariájának el­mélyült előadása, bár a Beethcven- szonáta felfogásával nem minden­ben értünk egyet. Az előadó számára feltétlenül há­lás, a közönség részére pedig min­denképp hasznos volt Dohnányinak az utóbbi években oly keveset hal­lott Rurália Hungaricájának meg­szólaltatása. A zeneiskola nagytermét zsúfolá­sig megtöltő közönség méltán ünne­pelte a kiváló művészt s követelt újabb és újabb ráadást az egyébként is gazdag műsorra; A fiatal Losonczy Andor mint zongorakísérő mutatkozott be a szek­szárdiaknak s — elsősorban a Kreut­zer-szonáta egyes részeiben — egyenrangú társává tudott válni Garay Györgynek. Az egyes műsorszámokat Létay Menyhért ismertette szellemesen és okosan. (cs) n vasárnap esti közgyűlésén új vezetőséget választott a Szekszárdi Pinceszövetkezet Múlt év szeptember 30-án alakult meg 76 taggal és 110 jegyzett üzlet­résszel a Szekszárdi Pinceszövetke­zet. A forradalmi munkás-paraszt kormány 1956 november 27-i felhí­vása nyomán, egyre nőtt azoknak a szekszárdi szőlősgazdáknak a száma, akik felvételüket kérték a pinceszö­vetkezetbe. Az emlékezetes felhívás­ban ugyanis a kormány a termelés elősegítését és a parasztság jövedel­mének fokozását célzó szövetkezési formáknak a legmesszebb menő tá­mogatást biztosította. Az év elejétől kezdve mostanáig a tagok száma 368-ra, a jegyzett üzletrészjegyek száma 456-ra nőtt, több mint 68 000 forint értékben. Bár csak a legutóbbi tárgyalások eredményeként kapta meg a pince- szövetkezet az Állami Borforgalmi Vállalattól az egyik pincét, az idei bortermés felvásárlását már meg­kezdte tagjaitól a szövetkezet. A szüretelő munkák dandárjában vasárnap este közgyűlésre ült össze a szövetkezet mintegy 150 tagja. A közgyűlés módosította az egy évvel ezelőtt megalkotott alapszabály né­hány pontját, majd hosszú vita után elfogadta a szövetkezet alapító igaz­gatóság és felügyelőbizottság felmen­tését és új vezetőséget választott. Nagy vita folyt abból kifolyólag, hogy kik lehetnek a szövetkezet tag­jai. A közgyűlés az alapszabály 7. pontját azzal módosította, hogy a pinceszövetkezetnek csak azok lehet­sckoldalú tevékenységet végez a pincehelyi kórházban. Gondoskodik arról, hogy minél több szórakozási lehetőség álljon a dolgozók rendel­kezésére. Igyekszik kialakítani a csupán néhány év óta fennálló kór­ház törzsgárdáját, és törődik a dől­nek a tagjai, akik a földművesszö­vetkezeteknek is tagjai lehetnek, tehát nem esnek vagyonkorlátozás alá, nem dolgozó paraszttársaik ki­zsákmányolásából élnek. Tam József, az új igazgatóság tagja a fiatalabb parasztnemzedék aktivizálását sürgette a közgyűléstői és javaslata alapján paraszt­fiatalokat is választottak az igazga­tóságba. Az új igazgatóság hétfőn reggel már megkezdte a munkáját. N. gozók szociális problémáival is. Nemrégiben két dolgozót rendkívüli segélyben részesítettek, egyiknek 4 gyermeke van, a másik pedig csa­ládja mellett beteg édesanyját is el­tartja. A szakszervezet Mostanában aligha lehet közlekedni a Sió-hídon ...(?) SZEPTEMBER elején, mikor elkezd­ték javítani a Sió-hidat, lapunk egyik muiPtatársa interjút készített a hídépítést, illetve a hídjavítást irányító műszaki ve- zeló'vel. Az említett műszaki vezető el­mondotta. hogy október 15-re készen lesz a híd. szabad lesz a közlekedés a 6-os úton. De mint ismeretes, még mindig nem lehet közlekedni az úton, mert nem vé­geztek a lüd javításával. Lapunk munka­társa tegnap ismét a helyszínen járt és a következőket tudta meg: Azért nem tudták átadni október 15-re a forgalomnak a hidat, mert mikor meg­kezdték a munkálatokat, kiderült, hogy máshol is meg van repedve a híd alap­zata, tehát tovább kell bontani, majd javítani. A bontásokkal és javításokkal azonban most már mégis csak végeznek. Amint a hídépítő munkások elmondották, a híd kijavításával a jövő héten egész biztosan végeznek. Ám ez nem minden... EL KELL MÉG mondani, hogy a híd' építő munkások körülbelül 50 méter sza­kaszon (a híd egyik felől is 25, meg a másik felől is 25 méteren) felszedték a betonutat teljes egészében. A nagyobb munkát most már az útjavítás képezi. És sajnos, egyelőre még nincs eldöntve, hogy ki csinálja meg az utat. A lüdépítő munkások elmondották, hogy korábban úgy volt: a hídjavítás befejezése után ők javítják meg az utat is. De közben úgy döntöttek az illetékesek, hogy a Pécsi Út­fenntartó Vállalat szekszárdi körzete ja­víttatja meg a 6-os műutat az említgtt szakaszon. Érdeklődtünk az említett Út­fenntartó Vállalat kirendeltségénél, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, szó sincs arról, hogy a Pécsi Útfenntartó Vállalat szekszárdi körzete javítaná meg az utat. Itt úgy tudják, hogy ezt is a hídépítő vállalat csinálja. A közlekedni akaróknak teljesen mind­egy, hogy ki csinálja meg az utat, a lényeg az, hogy most már csinálják meg végre. ________________!______________ J ól haladnak az őszi munkák a dombóvári járásban Schmidt János, a dombóvári járási ta­nács mezőgazdasági osztályának főagro- nómusa arról tájékoztatta szerkesztőse­günket, hogy a járás egész területén jó ütemben végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. A szürettel már az egész járás te liléién végeztek. Most a betakarítás és az őszi vetés csúcsmunkái folynak a já­rásban. A mintegy 12 000 holdon termelt kukoricának körülbelül 55 százalékát ta­karították be eddig a dombóvári járás termelőszövetkezetei és egyéni gazdái. Schmidt elvtárs szerint a dombóvári járás területén 30—32 mázsa lesz a kukorica holdankénti átlagte: mese. Az őszi gabonák vetésével az egész já­rás területén jól állnak, sokkal jobban,' mint az elmúlt év hasonló időszakában. A búza kivételével a járás egész terüle­tén befejezték az őszi kalászosok vetését. A búzának eddig mintegy 70 százalékát tették a földbe. S ha az idő engedi, a még visszalevő 30 százalékot is elvetik a kö­zeli napokban. 400 hold földet víztelenítenek a jövő évben Mucsiban Hosszú éveken keresztül nem tö­rődtek a vízlevezető csatornákkal, a patakok medrével, s így számottevő mennyiségű szántó, és főleg rét ju­tott az elvizesedés sorsára Mucsiban. Többször is szóbakerült, hogy a víz­levezetést el kellene végezni társa­dalmi munkával, azonban különbö­ző okok miatt nem kerülhetett erre sor. Nemrégiben tárgyalt a községi ta­nács a Székesfehérvári Vízügyi Igaz­gatóság képviselőivel, amely szerint a vízlevezetést elvégeznék ők na­gyobb részben állami, kisebb rész­ben községi hozzájárulással. Hét és fél kilométer hosszúságban kellene mederszabályozást végezni, s ennek során mintegy 23 ezer köbméter föl­det megmozgatni. Ezzel mintegy 400 holdnyi területről vezetnék le a vi­zet. A munkák a jövő tavasz folya­mán kezdődnek meg előreláthatóan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom