Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-27 / 253. szám
1957 «któber 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Közlekedési krónika v / . ■ Nincs világítás — „fekete64 fuvar — szesz Útközben magyaráznak a közlekedési rendőrök: — Aki nem gépkocsival járja a közutakat, nem is sejti, hogy mennyi veszély leselkedik a gépkocsik utasaira. Hogy csak mást ne említsek, ilyenkor este a kivilágítás nélkül haladó kerékpárok és lovaskocsik, mind külön-külön veszélyt jelentenek a gépjárműveknek és saját maguknak is. Hirtelen fékez a gépkocsi. — Látja? Kerékpárok mennek előttünk — világítás nélkül. — Jött velünk szembe egy gépkocsi, az is tompította a világítást, mi is, elég volt az utolsó pillanatban észrevenni a kerékpárosokat — különben vagy elgázoljuk őket, vagy az árokba szaladunk. Valóban ott megy előttünk a 6-os műúton három kerékpáros — világítás nélkül. Elkerüljük őket és megállunk. Amikor a kerékpárosok észreveszik, hogy az autó megállt, bizonyára sejtenek valamit, mert ők is megállnak. Az egyik zseblámpát gyújt meg, a másik kettő pedig leszáll a kerékpárról és iigy tolják azt. Megsejtették, hogy a közlekedésiek járnak erre és tudják, hogy nem szabad világítás nélkül járni sötétben, azt is tudják, hogy ezért büntetés jár és amikor odaérnek hozzánk, mentegetőznek: — Máskor elengedtek bennünket olyankor a gazdaságból, hogy még világosan hazaérjünk. — Mikor van vége a munkaidőnek? — Hat órakor. — Látják, még csak a gazdaságot sem okolhatják. Hal órakor már sötét van és arra mindig kell számítani, hogy ha sötétben mennek haza, akkor szükséges a lámpa. Pár kilométerrel odébb, Dunaszent- györgy környékén, egy lovaskocsinál állunk meg: Badics Ferenc Dunaszent- györgyre kukoricát szállít. Világítás itt sincs. Valósággal könyörögni kezd, hogy ne írják fel a nevét, mert ö sokcsaládos apa és a fuvarért nem kap annyit, mint amennyi a büntetés lesz. — Akkor mi lesz a családjával, ha ■elüti egy autó és munkaképtelen lesz? A családra akkor is kell gondolni, amikor ilyen veszélynek teszi ki magát. Még azt sem mondhatja, hogy sokba kerül egy viharlámpa. A szentgyörgyi bejárónál Wolf József Csámpa-pusztai lakos neve kerül bele a noteszba. Természetesen ő is mentegelőd- zik, hogy nem gondolta, hogy ilyen későn végez a határban, dehát erre nem lehet alapozni az emberek testi épségét. Itt a bejárónál egy kicsit időzünk. Kis idő múlva Zetor-búgás hallatszik a „szőlőhegy'' irányából, s a gép lassan közeledik. A közlekedésiek megállítják'— Gépjármű ellenőrzés. Kérjük a ..papírokat”. Előszedi a jogosítványt. Azt rendben találják, de a menetlevéllel már baj van. A vezető — Nagy József, a dunaszent- györgyi gépállomás dolgozója — bevallása szerint is egész nap dolgozott, fuvarozott, de nincs feltüntetve, hogy hol járt. mit csinált, tehát nyilvánvaló, hogy ..csinált egy kis feketefuvart”. A pótkocsin nincs fékező, nincs hátsó világítás és még egyéb műszaki hibát is találnak a gépért, amely természetesen mind szabályellenes dolog. — Leheljen rám — mondja az egyik rendőr. — Mondja, mit ivott maga? A vezető egy kicsit zavarbajön: — Megmondom őszintén, nem akarom tagadni... Egy pohár bort ittam. A gépkocsiból előszednek egy készüléket, vegyszereket tesznek bele, a Zetor- vezetővel belefúvatnak egy gumitömlőbe és a levegővel telt tömlőt a készülékhez kapcsolják. — Ha ez a vegyi anyag elszíntelene- dik, ez azt jelenti, hogy most szesz hatása alatt vezet. Minél világosabb lesz ez a folyadék, annál többet ivott. Beleengedik a levegőt. A folyadék pár pillanat alatt valósággal fehér színű lesz. Ezután Nagy Józsefet a gépkocsiba ültetik és irány a legközelebbi orvos: vérvizsga. A bíróságnál ugyanis a vérvizsga az elfogadott bizonyíték az ittasságra. A jogosítvány természetesen a rendőröknél marad. Közben Nagy azzal próbálja ..meglágyítani” a rendőröket, hogy ilyenkor ősszel nem lehet megtagadni, ha az embert megkínálják valahol egy pohár borral. Ez természetesen nem mentség: tegyen a tarisznyájába egy üveget és töltse abba, ha borral kínálják és fogyassza el este otthon . .. Míg az orvoshoz érünk, egy vontatót találunk az úton, az egyik ház előtt. A Gerjeni Állami Gazdaság egyik vontatója szállított ide kukoricát, de a gép nincs „levizsgáztatva” és mégis résztvesz a közúti forgalomban. „Becsúszik a csőbe” egy biritói vontató is. Természetesen ezek megsértették a közlekedési szabályokat, a jegyzetek közé kerülnek ezek adataik és majd elválik az is. hogy ki ezért a felelős és lehet, hogy ezek is „feketefuvaron” vannak... Hiába, egy ilyen ellenőrzés alkalmával sok közlekedési érdekesség kerül felszínre . . . B. F. A HUMOR VILÁGÁBÓL KUTYAPROBLÉMA — Rettenetes, hogy itt a sivatagban nem lehet egy tisztességes sarkot találni. FUTBAL — KÉZZEL-LABBAL jöttem, hanem kapus voltam az Öcsény Felsőnána — Mihály, hogy te milyen figyelmetlen vagy. Nem mérkőzésen. látod, mennyi csomagom van? Sacha Guitry aforizmáiból Pénz: Csak akkor van értéke, ha kiadjuk. Mi hasznunk belőle, ha a zsebünkben tartjuk? Bizalmas közlés: Eszünkbe ne jusson, hogy feleségünknek előző feleségeink becstelenségeiről beszéljünk. Nem szabad ötleteket adni neki. Diplomácia: Abból áll, hogy az embereket hibáik alapján értékeljük. A hibák szülik a szükségleteket és a szükségletek kielégítéséhez pénz kell. A pénz leleplezi a titkokat és megnyugtatja lelkiismeretüket. Feltéve, hogy sok pénzünk van. Nők: jsje beszéljenek nekem a nőkről, ellenzem .. . határozottan ellenzem. Először a karjaink közt tartjuk őket — majd karonfogva járunk velük — s végül a nyakunkra nőnek. — A nő, az igazi nő elsősorban nem feminista. Épp oly nagyra becsülöm önöket, mint a végtelenül becses műtárgyakat: a könyveket, rajzokat, festményeket, ereklyéket, miniatűröket ... — Ügy imádom önöket, ahogy az ember egy eredeti kiadást imád: a hibákkal együtt. És én sose csinálok szamárfület szép könyveimben. őszinteség: Az igazán őszinte ember csak a felét mondja ki annak, amit gondol, vagy esetleg a kétszeresét. Férfiak: A férfiak mind színészek. Kivéve néhány színészt. Házasság: Az első férfi, aki megnősült, istenem, rendben van. . . nem tudta. De a másodiknak már igazán nem lehet megbocsátani. Házasság: (érdekből) Őrültség.,, Házasság: (szerelemből) Szintén, de kisebb a kockázat. Engedelmesség: Megtiltottam, hogy telefonáljon, megtiltottam, hogy írjon, megtiltottam, hogy betegye a lábát hozzám. Pontosan megértette, mit várok tőle: telefonált, írt és eljött. Valóban engedelmesebb, mint gondoltam volna. Vicc: A jó vicchez három emberre van szükség: egyre, aki elmondja, egyre, aki megérti, és egyre, aki nem érti meg. így annak az élvezetét, aki elmondta és aki megé tette, fokozza a tudat, hogy a harmadik nem értette meg. Közönség: Gyújts össze ezer hülyét és kapsz egy értelmes lényt, ez a közön- ség, amely sohase rosszindulatú. Feltéve, hogy nincs közöttük szabadjegyes. BÉKA A GYOMORBAN Nonne professzort, a hírneves idegorvost, felkereste egyszer egy hisztériás hölgy, aki a legkomolyabban azt állfc tóttá, hogy békát nyelt. — No, majd mindjárt meglátjuk! —■ nyugtatta meg a professzor a rendkívül izgatott asszonyt. Hányta tót adott be neki. és egy békát hozatott a legközelebbi állatkereskedésből. A hánytató jól hatott és a professzor felmutatta a páciensnek a békát:-— No, nézze csak, micsoda pompás példány! Az asszony megkönnyebbülten neve- tett, majd hirtelen felsikoltott: — S ha a béka már lerakta petéit a gyomromban ?-— Kizárt dolog, nagyságos asszonyom — felelt a professzor. — Ez a héka ugyanis — hímnemű. Mucsi képeslap KÜLÖNÖS KÖZSÉG Mucsi. Meg húzódik a dombok között, nem is olyan régen még úgyszólván elzárva a világtól — villanyt is csak a múlt évben kapott — és mégis az tette közismertté — majdhogynem hírhedtté —, hogy évekkel ezelőtt mennyien keresték itt az érvényesülést. A felszabadulás után telepes községgé vált. Amíg más. hasonló községek összetétele úgy alakult, hogy a lakosság túlnyomó része egy vidékről származott, itt — legalább is a községbeliek szerint — 36 helységből összeverődött lakosság vert hosszabb-rövidebb ideig tanyát. Székelyek, felvidékiek, Heves, Békés megyeiek, budapestiek, a megye szomszédos községeiből valók keresték itt az érvényesülési lehetőségeket. 1947 körül volt itt úgyszólván minden mesterségbeli, aki talán a meggazdagodás reményeivel jött ide, hogy hosszabb, rövidebb idő múlva továbbálljon. Emlegetik, hogy lakott itt akkor szobrász, sőt orvos is, dr. Szép Ernő. Vagy három éven keresztül „gyógyította" a betegeket, mígnem kiderült, hogy tulajdonképpeni foglalkozása borbély, és Lindszender Jánosnak hívják. (A középkorban igaz, a borbélyok gyakorolták az orvosmesterséget is.) Aztán voltak, akik egyszerűen „nem láttak maguknak életteret’’ és továbbálltak. Mások jöttek a helyükre, hogy újabbaknak adják majd át. 1947 és 1953 között nem kevesebb, mint 12 ezer ember fordult meg a községben, amelynek mostani lélekszáma 1300 körül van. Csak azok maradtak már a községben, akik nem csupán „szerezni“ akartak, hanem itt akartak otthonra találni, új életet kezdeni. ADDIG, amíg ez a „népvándorlás“ tartott, valóságos rablógazdálkodás folyt itt, ma is ennek „emlékét" viseli magán a község. Amíg másutt egymásután épültek a lakóházak, úgy pusztultak Mucsiban. Az volt a divat, ha ideköltözött valaki, elfoglalt egy házat, s ha nem tetszett neki, beköltözött egy másikba és senki nem feledkezett meg arról, hogy el ne vigyen valamit. És ez végül oda vezetett, hogy 150 házat bontottak le a „gazdák“, a présházakról, pincékről nem is beszélve. . , A lakóházakhoz hasonló sorsra jutott tekintélyes szőlőterület is. A 4300 holdas határban 300 hold szőlő volt valamikor, ennek mintegy ötödrésze pusztult el teljesen, és nagyon sok szőlő termőértékének csak kis részére csökkent. Sok „vándormadár" olyan helyről költözött ide, ahol alig, vagy egyáltalán nem foglalkoztak szőlő- műveléssel, vagy nem törődtek vele, de legtöbbször nem is értettek hozzá és a szőlők csak pusztultak évről évre. Ma már más a helyzet, mert sok szőlő talált gazdára öt, illetve tíz éves haszonbérleti szerződés alapján, de ma is látni elgazosodott, megmű- veletlen szőlőparcellákat — pedig még most is — ilyenkor ősszel — a szőlő nyújt komoly pénzforrást a lakosságnak. PERSZE, többen vannak olyanok, mint Király Mihály, aki kijelentette, szívesen telepítene szőlőt, legalább 800 ölet, ha megvehetné utána. Érdemes lenne ezen az illetékeseknek gondolkodni. Ugyanis mindössze 43 hold szőlő van saját tulajdonban, a többi — mintegy 200 hold — kis- haszonbérletben, nagyobbrésze öt éves időtartamra. Igaz, hogy kevés család van, amelyiknek nincs szőlője, de felújításról alig lehet beszélni. Csak fenntartásról lehet szó — addig, amíg teremtés így nem lehet elejét venni a további pusztulásnak. És ilyen előzmények után sem lehet elmenni amellett, hogy ebben a községben is volt fejlődés, a község arculatában is, az emberek gondolkodásmódjában is. Tavaly kapott villanyt a község, mozi van, óvoda, amelybe 60 gyerek jár rendszeresen és amint a mucsiak mondják, „ilyen óvoda kevés van a megyében.’’ És most járda épül, részben társadalmi munkával, mintegy 1200 méter hosz- szúságban. Mintegy 200 méter van eddig készen, a tanácstagok ugyancsak méltatlankodtak már, miért nem akar készülni a járda, de eddig az volt a helyzet, nem. kaptak mesterembert az irányításhoz, nincs a községben kőműves, Kurdról jár most át. segíti az Állam is a mucsiakat, abban, amit ők maguk nem tudnak elvégezni. A község rétjeinek nagy része elvizesedett, ha egy-egy nagyobb eső jön, tönkremegy. Négy év óta vajúdik ez, és jövőre valószínűen megoldódik, a Vízügyi Igazgatóság legalábbis felmérte, milyen munkát kellene elvégezni. A hidasi patak medrét kellene kitisztítani, Mucsi és Tevel között, öt kilométer hosszúságban, azonkívül 2.5 kilométer hosszúságban a Papdi-árkot. öszszesen mintegy 23 700 köbméter földet kellene megmozgatni és ezzel a munkával közel négyszáz hold szántót és rétet víztelenítenének és ez a munka a jövő tavasszal kezdődne meg. A LAKOSSÄG megváltozott gondolkodásmódját, és azt, hogy akik 1953-ig itt vertek gyökeret és azóta is becsületesen dolgoznak, mutatják például az ezévi adófizetés adatai is. Az első negyedévi adót 159 százalékban, a II. negyedévit 149 százalékban, a III. negyedévit 139 százalékban fizették be. A rombolást is az építés váltja fel már. Egy teveli lakos, Juhász Sándor már azzal költözik át Mucsiba, hogy a házat, amelybe beköltözik, tatarozza, rendbe hozza., és az erre fordított összeget számítsák bele a lakbérbe. (Ennek előreláthatóan nem lesz akadálya.) 1953 óta kialakult a falu „törzslakossága“ akik itt laknak ma, azok itt találták meg végkép a számításaikat, akár mint tsz-tagok, akár egyéni gazdák, akár bányászok, akár Gyapjútermelő Vállalatbeli, akár mint erdőgazdasági dolgozók keresik a kenyerüket. A falunak az a jellemzője pedig, amellyel nemrég még gúnyolódva szokták emlegetni, lassan a feledésbe merül. B. I.
