Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-03 / 232. szám

VILÄG 'P&UET^RJ AI EGYESÜLJ ETEK! iäysasaiMaaa II. évfolyam, 232. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1957 október 3. TOLNA MEGYEI Yontfttós-képző tanfolyam indul Várdombon . A várdombi gépállomás vontatós tanfolyamot indít a traktoristák ré­szére. A tanfolyam október 3-án in­dul. Előreláthatólag 45—50 hallgató vehet részt az oktatáson. A szedresi gépállomás, a bátaszóki Búzakalász Tsz és a faddi Kossuth Tsz trakto­rosai közül is többen jelentkeztek erre a tanfolyamra. A KRESZ előadót a szekszárdi AKÖV vállalat biztosít­ja. A műszaki oktató pedig a vár- dombi gépállomás főmérnöke lesz. Tettenérték a kukoricatolvajokat A november 7-i munkaverseny hírei NOVEMBER 7 UTÁN IS VERSE­NYEZNEK A CIPŐGYÁR FIATALJAI A Bonyhádi Cipőgyárban a KISZ- fiatalok munkaversenyt kezdeményez tek november 7. megünneplésére. Az üzemi KISZ szervezet 32 tagja már az augusztus 20-i versenyben is ki­emelkedő eredményt ért el. Az aug. 20 óta eltelt idő alatt a cipőgyár KISZ fiataljai kerültek az élre a termelésben. A 32 fiatal — akik bri­gádban dolgoznak — versenyüket no­vember hetedike után is folytatni kí­vánják. A RUPPERT KŐMŰVES BRIGÁD 1600 FORINTOS ÁTLAGKERESETE A gyönki épületkarbantartó szövet­kezetben három kőműves brigád elé­gíti ki a lakosság megrendeléseit. A szövetkezet kőművesei közmegelége­désre végzik munkájukat. Az elmúlt hetekben különösen a Ruppert-bri- gád tagjai értek el szép eredménye­ket, keresetük is e szerint emelke­dett. A brigád átlagkeresete a segéd­munkásokkal együtt több mint 1600 forint volt az elmúlt hónapokban. TANULÓBRIGÁDOK A VASIPARI VÁLLALATNÁL A szekszárdi Vasipari Vállalatnál az ipari tanulók képzésének megjaví­tására azokban a szakmákban, ahol brigádot lehetett szervezni, a fiatalo­kat tapasztalt szakmunkások oktat­ják a szakma elsajátítására. A laka­tos szakmában 30, az autószerelő szak mában hat fiatalt osztottak be a ta­nulóbrigádokba. Ezenkívül a vállalat asztalcsüzemében is megszervezték a tanulóbrigádokat. KISZ BRIGÁDOK VERSENYE A TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL A tanácsi Építőipari Vállalat há­rom KISZ brigádja a termelés növe­lése érdekében munkaversenyt kez­deményezett. Kezdeményezésükhöz a vállalat több dolgozója csatlakozott. A KISZ brigádok feladatul tűzték az anyagtakarékosságot, az önköltség csökkentését. Különösen a minőség javítására fordítanak nagy gondot. A kukoricaérés idején, mint minden évben, most is elszaporodtak a kuko- ricalopások. Természetesen a rendőr­ség igyekszik minél több kukoricatol­vajt előállítani, mert nyilván nem maradhat büntetés nélkül, aki meg­károsítja embertársait. Eddig már több kukoricatolvaj került rendőr­kézre a megyében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kukoricatolvajok rendszerint nem hivatásos bűnözők, tolvajok, kóbor személyek, hanem földdel rendelkező, gazdálkodó embe­rek. Most legutóbb például két ka­kaséi gazdát értek tetten kukorica­lopáson. Az egyik Darabos István, a másik pedig Jakab Lajos — mindket­ten 6—6 hold földterülettel rendelkező gazdák. A kukoricát Kéty határában lopták és a járőr tetten érte őket. A kukoricát lefoglalták, megindították ellenük az eljárást. Az esetből tehát nemcsak az a ta­nulság, hogy a hatóságoknak szigo­rúan meg kell törölniük a lopásokat, hanem az is, hogy a terménylopások megelőzése érdekében mindenekelőtt maguknak a gazdáknak kell sokat tenniök, mégpedig úgy, hogy egysze­rűen nem nyúlnak embertársaik ter­ményeihez, mert ennek legfeljebb az a „haszna’’ ,hogy egyik alkalommal Darabos és Jakab lopja a „szomszéd” kukoricáját, a másik alkalommal meg esetleg éppen az ő terményét dézs­málják meg. Mi újság a megye falvaiban tsz-beliek úgy számítják, hogy a be­ruházott 70 000 forint a gatter üze­meltetésén keresztül félév alatt meg_ tériiL A tengelici Petőfi Tsz ebben az év­ben 1 200 000 forintot fordított, illet­ve fordít a gazdasági épületek tataro­zására, felújítására. * Kelemen János dunaföldvári egyé­ni gazda leszüretelte Jonathán almá­ját. Félhold gyümölcsöséről 12 mázsa Jonathán almát szállított haza. • A bölcskei gépállomáson augusztus 31-ig 394.752 forint volt a tiszta nye­reség. összesen pedig 4,365.390 forint folyt be a gépállomás kasszájába. Az említett, közel 400 000 forint, tiszta nyereség egy részét az év végén fel­osztják a gépállomás dolgozói között. A szálkai Fejlődés Termelőszövet­kezet a közelmúltban panaszt emelt a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályán, hogy rosszul minősítették a 22 mázsa lucernamagot. A mezőgaz­dasági osztály a panaszt megvizsgál­ta és kiderült, hogy a Vetőmagtermcl tető Vállalat által megállapított 72 százalékos lucernamag tisztasága a valóságban 92 százalék. így elejét vet­ték, hogy a termelőszövetkezet az eladott 22 mázsa lucernamagnál 15 000 forinttal károsodjon. Nem sokáig megy veszendőbe' a 42 fokos Bogra-pusztai melegvíz A Sárpilishez tartozó Bogra-pusztán van egy forrás, amelynek a vize — szakemberek megállapítása szerint +42 C fok. Sárközi öregek már mintegy három évtizede tudnak erről a forrásról s elég gyakran járnak ide reumájukat gyógyítgatni. A forráshoz közel lakók pedig itt mosnak. A gondolat, — hogy valamilyen hasznos célokra kellene használni a hőforrás vizét — már évekkel ezelőtt felvetődött és azóta is sok szó esett róla. Keddig azonban csak odáig jutottak el, hogy Sárpilisen az egyik kas­télyban létesített iskolát a melegvízzel fűtik. De még így is sok értékes melegvíz folyik el, amit fel lehetne használni különböző hasznos célokra. A vita ebben az ügybe-,x ismét megkezdődött. Szeptember 30-án, hétfőn a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője tárgyalt a vízügyi szakembe­rekkel, a MKSZÖV-vel és a megyei tanács illetékeseivel a 42 fokos for­rásvíz felhasználása ügyében. Az említett szervek képviselői abban álla­podtak meg, hogy még e héten elmennek Harkányba, tanulmányozzák az ottani melegvíz felhasználását. Ezenkívül ellátogatnak az Iregszemesei Kísérleti Gazdaságba, hogy az ottani üvegházi zöldségtermelés módját ta­nulmányozzák és javaslatokat kérjenek dr. Kurnik Ernőtől, a kutatóinté­zet vezetőjétől a melegvíz felhasználását illetően. Utána október 7-én, hét­főn a megyei pártbizottság ipari osztályán ismét összejönnek, javaslatot tesznek a melegvíz sorsát illetően. Ekkor eldöntik azt is, hogy melyik szerv és milyen formában használja ki a Bogra pusztai 42 fokos meleg­vizet. Október 13-án, vasárnap nagysza­bású állattenyésztési napot tartanak Madocsán. Erre az eseményre már most készülnek a madocsai állattartó gazdák. • A megyében 77 I. típusú tszcs és 50 termelési szakcsoport működik. A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya és a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai, valamennyit felülvizs­gálják, és ahol nem tartják be sz alapszabályt, ott megvonják a tszcs- től, illetve a szakcsoporttól a műkö­dési engedélyt. • Az elmúlt héten a megye termelő- szövetkezetei mintegy 140 szarvas- marhát vásároltak. Ebből körülbelül 110 a tehén. A szekszárdi Béke Tsz 25, a mözsi Uj Élet Tsz pedig 23 te­henet vásárolt. • A megyében a termelőszövetkeze­tek mintegy 80, az egyéni parasztok pedig mintegy 52 százalékban végez­lek az eszi árpa vetésével. A búzave­tést is szinte mindenütt megkezdték a megyében. A kenyérgabonának a tsz-ek és az egyéniek együttvéve 15 százalékát vetették el. * Az aparhanti Felszabadulás Tsz- ben új gatter-fűrész üzemeltetését kezdték meg, amely 70 000 forintba került a tsz-nek. Naponta 500 forin­tot jövedelmez az új létesítmény. A Ellopta munkatársa karóráját Teljesült a Kadarka-utcaiak kívánsága Október elsején új földművesszö­vetkezeti bolt nyílt a Kadarka utcá­ban, s ezzel egy évi várakozás után teljesült az előhegyi új városrész la­kóinak jogos kívánsága, bekapcsolód­hatott a városi kereskedelmi háló­zatba. Az az öröm, amellyel ezt a hírt to­vább adták egymásnak, bizonyítja azt, milyen nagy könnyebbséget je­lentett az új üzlet megnyitása az itt lakóknak, főként a háziasszonyoknak. A mostanihoz hasonló lucskos, sáros időben nem kell kilométereket gya- logolniok egy kis lisztért, sóért, gyu­fáért. Sőt, mi több, tejért sem. mert a földművesszövetkezet megígérte, hogy amennyiben napi 25 liter tejre lesz vásárló, tejet is mérnek. A tejre való igényt a boltkezelőnél előzetesen be kell jelenteni, akik rendszeresen itt akarják megvásárolni. Lakótársaim nevében köszönetét mondok a földművesszövetkezetnek a szép, tiszta, ízléses boltért, a tapasz­talt előzékeny, udvarias kiszolgálás­ért, csak azt kérem, legyen meg ez továbbra is. Dr. Nemes Andor Sajnos,- elég gyakoriak a közös munkahelyeken lévő telvajlások. Né­ha egyik-másik dolgozó jóhiszeműen a fogasra -akasztja, vagy szekrénybe tesz; ruháját különféle értékekkel együtt és egyszer csak azt veszi ész­re, hogy valamit elloptak tőle. Egy ilyen eset történt a közelmúltban — június 2-án — a Tolna megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál is. — Leuf István pusztahfmcsej lakos az éjjeli műszak befejezése után az öl­tözőbe ment. Miután felöltözött, A szedresi tanács a falu és környék lakóinak kívánságait, gondjait fi- gyelembevéve egységesen foglalt ál­lást a villamosítás kiterjesztése ügyé­ben. Arról van ugyanis szó, hogy a vasútállomás és az odavezető 3 kilo­méteres út eddig kimaradt a villamo­sításból. Márpedig az utóbbi évek­ben a felsőbb iskoláztatás, a munka- lehetőségek növekedése igen megnö­velte a vasúthoz járó és a vasúton utazók számát. Éppen ezért járultak hozzá 15 000 forintos összeggel, va­lamint a faanyagok biztosításával a kivett Kiss Sándor szekrényéből egy 650 forint értékű 'karórát, amely a szekrényben lévő kabát felső zsebé­ben volt. Az órát később elcserélte egy értéktelenebb órára, hogy ne is­merjék fel nála és ne lepleződjék le. Számítása azonban nem sikerült, mert végülis bíróság elé került, ahol bebizonyosodott a lopás. Személyi tu­lajdon sérelmére elkövetett lopás miatt 4 hónapj börtönbüntetésre ítél­ték. A karórát pedig visszautalta a bíróság a sértettnek. vasúti állomás és az odavezető út felének villamosításához. E kezdeményezés túlmegy a falu problémáján, hisz a kajmádi, alsó- hidvégi állami gazdaságok, Medina község utazási és szállítási szükségle­tei nagyban megnőttek az elmúlt évek során. S mivel a forgalom nagy része kora reggel és késő este bonyo­lódik le, a vaksötét őszi és téli idők­ben, bizony nagy hiány a világosság. A szedresi tanács a villamosításért Kószálnék a szüretre Érik a szőlő a szekszárdi hegyek­ben, bőséges lesz a termés. Míg a szekszárdi szőlősgazdák napról nap­ra figyelik, miikor lehet megkez­deni a szüretet, a Borforgalmi Vállalat csatári telepén serényen folynak az előkészületek a szőlő — elsősorban a kadarka — fogadá­sára. A csatári téglagyár egyik félsze­rében rendezte be a vállalat a prés­üzemet. Ideiglenes e megoldás, az '„üzemet’1 például szárazon rakott vályogfallal kerítették be, de arra jó, hogy megóvja a dolgozókat az őszi hűvös időjárástól. Az üzem egyik részében kádak sorakoznak, ezekben fog erjedni az új nagytel­jesítményű, bolgár bogyózógépből csővezetéken ideszállított szőlő. Az üzem másik felében pedig a prése­ket helyezték el. A kádaktól csillé­ken szállítják majd a szőlőt a pré­sekhez. Mint Urbanyecz István telepve­zető elmondta, a kádakban egy­szerre 1200 mázsa, tehát összesen 3600 mázsa szőlőt tudnak feldolgoz­ni. Az itt készülő több mint 3000 hektoliter „Szekszárdi bikavéré­ből ezer hektót exportálni, ezret pedig palackozni fognak. Kővári Vilmos és Szegedi József, a Szekszárdi Vasipari Vállalat dolgo­zói az egyik hidraulikus prést szere­lik fel. Szániel Antal és Molnár Péter, a Bátaszéki Kádár KTSZ dolgozói a kádakat javítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom