Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-03 / 206. szám

TÖLMÁ MECHGEf VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 206. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1957 szeptember 3. Kádár János Tatabányán 21 000 tatabányai bányász aláírásával tiltakozott a „magyar ügy66 napirendre tűzése ellen Tatabányán a VII. Bányásznap a mártírhalált és a munka frontján hő­si halált halt bányászok emlékeze­tével kezdődött. A tatabányai bányászok emlékezve a hősökről büszkén adtak számot ar­ról, hegy az 1919-es hősökhöz mél­tóan folytatják harcukat a termelés frontján. Hűségüket bizonyítja az is, hogy a Bányásznap tiszteletére szomba­ton 156 százalékra teljesítették a napi tervet s augusztusban 16 ezer tonnával adtak többet az előirányzottnál. A jó munka jutalmául vasárnap reg­gel sor került a hűségpénz és a kitüntetések kiosztására is. Az aknáknál megtartott kisebb ün­nepségek s a koszorúzások után va­sárnap délelőtt az üzemekből a dol­gozók ezrei igyekeztek az ünnepi nagy gyűlés színhelyére. A több mint 25 ezer részvevő előtt Gaál István, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt igazgatója mondott megnyitó beszé­det, majd Blaha Béla, a bányász szakszervezet elnöke ismertette azo­kat az eredményeket, amelyeket a szénbányászat az ellenforradalom óta elért és szólt azokról az intézkedé­sekről, amelyeket kormányzatunk hozott a bányászok jólétének, szociá­lis és egészségügyi felemelkedésének érdekében. Hatalmas tapssal és szeretettel köszöntötték az ünnepi nagygyűlés részvevői Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökét, aki elismeréssel szólt a bányászok, így a tatabányaiak munkájáról és ezért a párt és a kormány, az egész magyar nép köszönetét fejezte ki. A nagygyűlésen felszólalt a Bá­nyásznapra Magyarországra érke­zett kínai delegáció nevében Szun Ju Hűéin, a kínai bányász szakszerve­zet elnökhelyettese, Andrej Murin, a csehszlovák bányász delegáció ve­zetője. A tatabányaiak ez alkalommal át­nyújtották Kádár Jánosnak a több mint 21 000 aláírást tartal­mazó tiltakozást, amelyben a bá­nyászváros dolgozói követelik, az ENSZ vegye le a napirendről az úgynevezett „magyar ügy-et". Ne tárgyalja azt a jelentést, amely provokáció békés építő munkánk el­len. Kérték a bányászok a magyar kormány-elnököt, hogy ezt a tiltako­zásukat továbbítsa az ENSZ-hez. Az ünnepség után Kádár János, a minisztertanács elnöke megtekintette a Tatabányán épülő bányászlakáso­kat, majd résztvett az alumíniumkohó művelődési termében rendezett ebé­den. A tatabányai tröszt 300 legkivá­lóbb dolgozója gyűlt itt össze, s a párt és a kormány vezetőinek, a bá­nyászok egészségére, a népek testvéri barátságára csendültek a poharak. A széncsaták hőseit ünnepelték az Albert telepi gyűlésen, ahol Apró Antal a kormány elnökhelyettese is felszólalt és 13 kiváló borsodi bá­nyásznak adtak át kormánykitünte- lést. Salgótarjánban a szovjet bányá­szok üdvözlése után Biszku Béla bel­ügyminiszter, a párt és a kormány vezetőinek elismerését és köszönetét tolmácsolta. A zalai olajbányászok Lovásziban megrendezett ünnepségén megjelent Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Dorogon, ahol július eleje óta vasárnap reggelig' húszezer tonna szenet adtak terven felül, Petőfi-bányán, ahol 10 ezer Heves megyei bányász ünnepelt, vészt vett a nagygyűlésen Tömpe Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a belügyminiszter első helyettese. A mecseki szénmedencé­ben 20 ezer bányász ünnepelte a Bányásznapot, melyen a francia bá­nyász szakszervezet küldöttei is resztvettek. Czottner Sándor minisz­ter üdvözölte a komlói bányászokat, s bejelentette, hogy 141 lakást ha­táridő előtt adnak át a bányászok­nak az idén Komlón épülő 1243 la­kásból. Veszprémben ugyancsak több mint 20 ezer szén, mangánérc és bauxit bányász vett részt a VII. Bányásznap ünnepségein. Tolnán alakult meg a megye első földművesszövetkezeti nőbizottsága Tolna megyében ma már több mint 56 000 tagja van a földművesszövetke­zeteknek. A tagok számában és gaz­dasági erejében is jelentős szervezet egyre nagyobb szerepet tölt be a fa­lun a szocialista társadalmi élet valóra váltásában. Az eddigi, főleg kereskedelmi tevékenység mellett ' máris hozzáláttak' a földművesszövet­kezetek a mezőgazdasági termelés szervezéséhez és az eddiginél sokkal hathatósabb támogatásához. A cu­korrépa termeltetési szerződéseket már a földművesszövetkezetek kö­tik meg a dolgozó parasztsággal való mindennapos kapcsolataik és össze- forrottságuk alapján. Egyre nő a szakcsoportok és kü­lönféle társulások száma is a me­gyében, amelyek a földműves­szövetkezetek keretein bélül és azok segítségével működnek. Erre a gazdasági és politikai téren egyaránt jelentős szervezet most újabb színnel lesz gazdagabb. Meg­kezdték a megyében a nőbizottságok szervezését, amelyek majd a társa­dalmi ellenőrzés mellett szövetkezet-- k politikai munkát is végeznek. Az első [ földművesszövetkezeti nőbizottság megalakulásáról most érkezett hír szerkesztőségünkbe. A megye első földművesszövetkezeti nőbizottsága Tolnán alakult meg. A nőbizottságot megalakító 75 asszony megválasztotta hét tagú vezetőségét, sőt a közelgő föld­művesszövetkezeti kongresszusra is 7 tagú küldöttséget választott. Mivel a nőbizottságok szervezése most van folyamatban, az első bizott­ság alakulásáról és az alakuláskor hozott határozatokról, tervekről rész­letesen beszámolunk, hisz a tolnai asszonyok első lépései igen figye- ► lemreméltóak. Hosszasan vitatták az asszonyok az üzletek társadalmi ellenőrzésének megszervezését. Végül földművesszövetkezeti üz­letenként 2—2 asszonyt jelöltek ki, akik a kiszolgálás módja mel­lett a földművesszövetkezeti ke­reskedelem tisztaságát is ellen­őrzik. Az alakuló ülés elhatározta, hogy a földművesszövetkezeti asszonyokat ha­vonta tájékoztatják a szövetkezet politikai feladatairól és mozgósítják is az asszonyokat az ilyen feladatok elvégzésére. Tervbevették szabó-, varró- és főzőtanfolyamok megszer­vezését a közeledő őszi, téli hónapok­ra. Külön háziipari tanfolyamot ren­deznek a 14—16 éves lányok részére. Amikor Takácsnéval, a nőbizottság egyik vezetőjével beszéltem, külön felhívta a figyelmemet arra, hogy so­kat kívánnak majd tenni a tolnai nőbizottság tagjai a szövetkezeti gon dolat népszerűsítéséért. Ezen a téren is vannak már kezdeményezéseik. Úgy határoztak, hogy háztartási kisgépek vásárlására szövetkez­nek. Az alakuló gyűlés 75 részvevője között is igen népszerűvé lett kezde­ményezés nyomán 50 forint értékű célrészjegyet bocsátottak ki saját tagjaik között. Az asszonyonként jegy zett összegből egy nagyobb teljesítő képességű mosógépet, egy padlókefé- lőt és egy porszívót vásárolnak majd, s ezeket a háztartási gépeket közösen használják a földművesszövetkezeti asszonyok. A földművesszövetkezeti nőbizott­ságok munkája tehát igen hasznos le­het valamennyi községben, csupán a többi szervekkel való helyes együtt­működés légkörét kell megteremteni a sokat ígérő kezdeményezés mellé. A tolnai földművesszövetkezetek asz- szonyainak kezdeményezései biztosan meggyorsítják majd a többi közsé­gek földművesszövetkezeteinél is, a nőbizottságok megalakulásait. Nagy F. Évnyitó az iparitanuló iskolában Nem kell attól tartani, hogy a későbbi évek során hiány lesz szakmunkásokból. Ezt a megállapítást lehetett levonni a szekszárdi „Ady Endre” ipari tanuló­iskola évnyitó ünnepsége után. ötszáz­hetven fiatal tanuló jött össze szomba­ton délelőtt az évnyitó ünnepségre, a me­gye különböző helyeiről, különböző szak­mákból. S Az iskola igazgatója, Bacsó Miklós mondott megnyitó beszédet, amelyben foglalkozott az iskola szerepével, mun­kájával, fejlődésével. Csupán egy kiraga­dott számadat az iskfía fejlődéséről: 1953-ban 40 ipari tanulóval kezdett az iskola, s most. az 1957—58-as tanévet 570 tanulóval kezdi. Az igazgató évnyitó beszéde után Tere- besi József az iskola KISZ-vezetősége ne­vében, Turgonyi Teréz a KISZ megyei bizottsága nevében köszöntötte a tanuló­kat. Ezután Bacsó Miklós igazgató be­mutatta az iskola tanári karát, Visznek István igazgatóhelyettest, Ambrus Pétert, Grosz Évát, mint új tanárokat, és az iskola más személyzetét. Tegnap már a tanítás is megkezdődött. Érdekes az még, hogy tavalyhoz képest több. mint kétszázzal szaporodott a ta­nulólétszám. főleg kőművestanulókkal, azután a vasipari szakma tanulóival, — nagy számban kovácsokkal — de kép­viselve van itt majd minden szakma: cipész, bognár, épület- és bútorasztalos, gumijavító, vegytisztító, kelmefestő és lehetne még felsorolni. Az iskola új ta­nulói között van 16 érettségizett fiatal, úgynevezett műszaki tanuló is. Tolna megye dolgozói tiltakoznak az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen Szélesedik, terjed megyénk társadalmának, minden rétegében a tilta­kozás az ENSZ ötös bizottságának a tényeket elferdítő, hamis jelentése ellen. Mind nagyobb erővel szélesedő tömegekben követelik, hogy az ENSZ az úgynevezett „magyar kérdés” tárgyalását vegye le a napirendről. A tiltakozó mozgalom erősödéséhez hozzájárult a szeptember 1-i figyelmeztető dátum is. Ezen a napon tört ki a ÍL világháború, ekkor ro­hanták meg a hitleri hordák Lengyelországot. A mi megyénk dolgozó népe, a többi békeszerető népekkel együtt nem akar újabb pusztulás elé nézni. Követelik, hogy az ENSZ ne az úgynevezett „magyar üggyel”, ha­nem sokkal inkább azokkal a kérdésekkel foglalkozzon, amelyek a világ- béke megőrzését, további megerősödését segítik elő. Az alábbiakban né­hány ilyen tiltakozó táviratot ismertetünk. Demokratikus Ifjúság Világszövetsége! „Mi, a Bonyhádi Cipőgyár KISZ- szervezetének tagjai, tiltakozunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének ha­zánk belügyeibe való beavatkozása ellen. Követeljük, hogy az úgynevezett „magyar kérdést” az ENSZ vegye le napirendjéről. Követeljük, hogy az októberi ellen- forradalom következtében külföldre tá­vozott kiskorúakat és felnőtteket hala­déktalanul engedjék haza. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a mi országunk függetlenségét csak a Szov­jetunió vezette béketáborban 'tudjuk biztosítani, ezt igazolja a magyar tör­ténelem is. Éppen ezért követeljük, az ENSZ ötösbizottságának jelentései te­kintsék törvénytelennek, mert a véres­kezű tömeggyilkosok véleménye és val­lomása nem fedi a valóságot. A magyar nép szocializmust akar építeni nyugodt, békés körülmények között, éppen ezért nem tűrjük az ENSZ durva és jogtalan, az alapszabá­lyokkal ellentétes beavatkozását hazánk belügyeibe. Helyette javasoljuk, foglalkozzon az ENSZ az amerikai nukleáris kísérletek, a nyugatnémet és délkoreai atom- támaszpontok, valamint a véres és szé­gyenteljes gyarmati agressziók azonnali hatályú megszüntetésével. BONYHÁDI CIPŐGYÁR KISZ-SZERVEZETE” Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkár Vr! Tudomás^ szereztünk arról, hogy az Egyesült Nemzetek. Szervezete tárgyalni kívánja a „magyar ügyet". Mi, Tolna megyei tanulmányi fel­ügyelők és szakfelügyelők, valamint * Az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozói megvitattuk az ENSZ ötös bizottságának hamis és történelmi tényeket meghazudtoló és rágalma­zó jelentését és. tiltakozunk az ellen, hogy szeptember 10-én az ENSZ az úgynevezett ,,magyar ügyet” tár­gyalja. Azért tiltakozunk, mert meg vagyunk győződve róla, hogy Ma­gyarországon 1956. októberében el­lenforradalom volt. A nyugateurópai rádiók szítására Nyugatról háza­st Mi, a Tolna megyei Tanács dolgozói, tiltakozunk az ENSZ ötösbizottsága je­lentésének napirendre tűzése ellen, mert az valótlanságot tartalmaz és jogtalan beavatkozás a magyar nép belügyeibe. Ezen tiltakozásunkkal egyetemben követeljük, hogy az ENSZ gondoskod­jon a külföldön erőszakosan visszatar­tott magyar fiatalok hazatéréséről. a művelődésügyi osztály dolgozói határozottan tiltakozunk az ENSZ ötös bizottságának hazug jelentésé­ben foglaltak és a „magyar ügy” napirendre tűzése ellen, mert ezt a, magyar belügyekbe való legdurvább beavatkozásnak tekintjük. szökött háborús bűnösök és fasisz­ták irányításával az országunk belső reakciós és fasiszta elemeivel sző. vetkezve hazug jelszavakkal meg akarták dönteni országunk törve, nyes rendjét. Meg akarták semmi­síteni demokratikus vívmányainkat. Minden érzésünkkel és-munkánk- kal támogatjuk a jelenlegi kor­mányt és az a kérésünk, hogy az ENSZ ne vatkozzon a mi bel- ügyeinkbe. Mi, a Megyei Tanács dolgozói, meg vagyunk győződve, hogy Magyarorszá­gon nem forradalom, hanem a külföldi imperialisták és a letűnt magyar ural­kodó osztály által vezetett ellenforrada­lom volt. Éppen ezért az ötösbizottság által országunkra szórt vádakat a leg­erélyesebben visszautasítjuk! Bányásznapi ünnepségek Tolna megyében Hetekkel ezelőtt már munkával készültek a nagymányoki szénme­dence bányászai ,augusztus 20-tól bá- nyaszőrséget tartottak. A termelési eredmények is híven tükrözték a bá­nyászok ünnepi hangulatát, készülő­dését a nagy napra. MÄZÄN Gyorsok István igazgató többszáz bányász előtt mondta el ünnepi be­szédét. Az ünnepségen résztvettek a községi társadalmi és kulturális élet vezetői, dolgozó parasztok képviselői. Gyorsok elvtárs megköszönte a mázai bányászoknak egész évben végzett munkájukat, méltatta a termelésben el ér^ eredményeket. Elmondotta, hogy 112 százalékra teljesítették az augusz­tus havi tervet. Az ünnepi gyűlésen kitüntetéseket, hűségjutalmakat osz­tottak ki a bányászoknak. Olyanok­nak, mint Lovasi Antal, aki 4600 fo­rint hűségjutalmat kapott. Délután kultúrműsor szórakoztatta a mázai bányászokat, este pedig a kultúrott­honban táncmulatságon folytatták a szórakozást. NAGYMÁNYOKON augusztus 31-én ,szombaton a délutá­ni műszak bányászait zeneszóval in­dították a munkába. Reggel pedig zenés ébresztő volt a községben, nem­csak Nagymányokon, hanem Váralján és Kismányokon is. A hangosbeszélő egésznapos műsort sugárzott a bányá­szoknak. Nyolc órakoj- a nagymá­nyoki bányaüzem dolgozóinak képvi­selői megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Az ünnepi gyűlés 10 órakor kezdődött, melyen Major Já­nos igazgató mondott beszédet. Az ün-í népségén adták át a kitüntetéseket, a fejtési, elővájási termelésben elért legjobbaknak. Délután az ünnepség tovább folytatódott az új szabadtéri színpadon ,ahol a kultúrcsoportok szórakoztatták a bányászokat. — Este több, mint 1000 bányász szórakozott,, ünnepelt Nagymányokon a késő éj­szakai órákiig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom