Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-15 / 217. szám

1951 szeptember 15. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 9 Üsembehelyesték Dunaföldváron as ország első posdorjalemes üzemét Új rendelet szabályozza az állatorvosi szolgáltatásokat A földművelésügyi miniszter ren­delettel szabályozta az állategészség­ügyi szolgálat egyes kérdéseit. A rendelet a többi között kimond­ja, hogy az állami állatorvosok to­vábbra is díjtalanul látják el a fer­tőző állatbetegségek — lépfene, pes­tis, száj- és körömfájás, stb. — meg. előzésével, felderítésével és leküzdé­sével járó feladatokat és a hatósági állatorvosi teendőket. A száj- és körömfájás elleni oltó­anyagot és a tuberkulint valamennyi állattartó számára, a baromfipestis Szeptember 30-ig lehet A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya ezév őszén 42 község szá­mára biztosít államilag ellenőrzött burgonyavetőmagot. A terlmelőszö- vetkezetek a járási tanácsok mező­gazdasági osztályain keresztül jelent­sék be vetőburgonya igényüket a MEZŐMAG Kirendeltségéhez. Az egyénileg dolgozó parasztok pedig a földművesszövetkezeteknél jelenthe­tik be igényeiket. Minőségi vetőmag­Új növényvédelmi gépek A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi gépbemutatót rende­zett. Többek között bemutatták a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet „Vihar“ porozógép, kísérlet alatt levő permetező változatát, a Szombathelyi Gépgyár pedig a permetezve-porozva csávázó gépet. Bemutatták még a szántóföldi kultúrák és gyümölcsö­sök védelmére egyaránt alkalmas A cukorrépa 24 óra alatt 10 százalékot veszít súlyából elleni védőoltás anyagát pedig ter­melőszövetkezetek és egyéni álattar- tók részére az állam továbbra is in­gyenesen bocsátja rendelkezésre. In­dokolt esetben — a megyei főállator­vos javaslatára — sertéspestis elleni oltóanyagot is ingyen kapnak az ál­lattartók. Ingyenes oltóanyagot csak állami állatorvos használhat fel. Egyéb állatorvosi munkákért és gyógyszerekért az állatartóknak fizet, niök kell. A rendelet minden egyes állatorvosi munka díját megállapítja. vetőburgonyát igényelni burgonyát szeptember 30-ig lehet igé­nyelni. S az elmúlt évek gyakorlatá­tól eltérően nem cserébe adják az államilag ellenőrzött burgonyavető­magot, hanem készpénzfizetés ellenéi­ben. A vetőburgonyáért az igény­lők a földművesszövetkezeti felvásár­lási átlagárokan felül 20 százalékot kötelesek fizetni. Az igényelt bur­gonyavetőmagot minden termelő legkésőbb november 10-ig megkapja. traktoros Rapidtox I-et, a lóvonta- tású favédelmi célgépet, a Rapidtox III-at, továbbá egy SPP jelzésű, ki­csiny, targoncán, vagy kézben hor­dozható univerzális permetező-porozó gépet, amely a kisparcellás művelésű, erős lejtésű szőlőkben, de szántóföldi növényvédelemnél is igen jól hasz­nálható. NAGYJELENTŐSÉGŰ esemény színhelye volt pénteken a Dunaföld- vári Kendergyár. Közel egyhónapi próbaüzemelés után e napon kezdték meg a magyar ipar legújabb termé­kének, a pozdorjalemeznek üzemszerű gyártását a kendergyár új pozdorja- üzemében. Sok nehézséget kellett leküzdeniük a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat ve­zetőinek, a gyár vezetőinek és dolgo­zóinak, míg idáig eljutottak. Biztosí­tani a beruházáshoz szükséges hitelt, megszervezni a berendezéshez szük­séges gépek legyártását, köztük egy olyan gépét, amit eddig még nem ál­lítottak elő hazánkban, a nagytelje­sítményű hőprés elkészítését. Az el­múlt egy hónap alatt pedig — miután pozdorjalemezt nálunk még nem gyártottak —- lépésről lépésre kellett elsajátítani a gyártás technológiáját. Az első napon például, augusztus 17-én, két darab lemez készült. Tíz nap múlva négy, legutóbb pedig hat óra alatt harminckettő . Közben ki­kísérletezték, milyen lesz a nedves­ségtartalom a pozdorjánál, a préselés hőfoka, a nyomás nagysága, a pré­selés időtartama stb. Nagylétszámú bizottság jött össze ez alkalommal a gyárban, hogy elbí­rálja, megvannak-e a rendszeres üzemeltetés gazdaságossági, üzembiz­tonsági, munkavédelmi és egészség- ügyi feltételei. Ott voltak a megyei, járási és városi pártbizottság, a ta­nács képviselői, a minisztérium és a vállalati központ megbízottai, a Tex­tilmunkások Szakszervezetének és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kiküldöttei, az egészségügyi szervek és a Beruházási Bank dolgozói. A VENDÉGEK érdeklődéssel fi­gyelték az üzem munkáját, hogyan lesz a nemrég még csak tüzelésre használt pozdorjából értékes, az építőiparban és a bútorgyártásnál használt lemez. Különösen az üzem „lelke", a hőprés keltette fel a figyel met, ahonnét 20 perces préselés után kiszedték a kész lemezeket. A gépet a Borsodvidéki Gépgyár készítette, több üzem közreműködésével. Leg­kényesebb részei a hat darab kétszer egyméteres, 5 centiméter vastag fűtőlemez. Ezekben keresztben és hosszában két, illetve egyméter hosz_ szú, 16 milliméteres lyukakat fúrtak a csepeli gyárban, ezekben cirkulál a gőz, ami egyenletes hőfokon tartja a lemezeket. Csupán a lemezeknek ér­téke — mivel kifúrásuk igen kényes művelet volt — egyenként harminc­ezer forint. A nagyteljesítményű hidraulikus szivattyú a préseléskor 650 tonnás nyomással szorítja össze a px>zdorjalemezeket. A BEMUTATÓ után érdekes ada­tokat mondott el Kézdi Árpád elv­társ, a Könnyűipari Minisztérium Len—Kenderipari Igazgatóságának műszaki előadója a pozdorjalemez gyártásról. A pozdorját — amely most már a dunaföldvári gyárban hulladékból főtermékké lépett elő — több külföldi országban már évek óta felhasználják. Franciaországban és Belgiumban például a kisebb ken­dergyáraktól egy dollárért veszik meg a pozdorjalemezgyártó cégek a pozdorját. Nálunk — mivel a kender­gyárak legtöbbnyire közlekedési szempontból kedvezőtlen helyen van­nak — előfordul, hogy tízezermázsa számra rothad el a pozdorja. Legfel­jebb fűtésre használják fel, de a poz­dorja „termelés“ legtöbb helyen jó­val meghaladja a fűtési szükségle­tet. Pozdorjából, vagy faforgácsból készült lemezeket még a fában gazdag országokban, mint Finnországban is gyártanak és használnak fel az építő­iparban és a bútoriparban. Az ilyen lemez ára, amely­hez köbméterenként 6 mázsa pozdor­ja szükséges, 102—130 dollár. A vilá­gon egyre nagyobb a fa-hiány, ezért nagy a jelentősége a lemezgyártás­nak, amivel a fát lehet pótolni. Ennek az üzemnek a termelése évenként 250 ezer dollár deviza meg­takarítást eredményez. Bár a lemez ára jóval az import-ár alatt van meg­állapítva, mégis köbméterenként 900—1000 forinttal járul hozzá az ak­kumulációhoz. Amikor ezeket az adatokat annak­idején ismertették a Beruházási Bank vezetőivel, azok minden huza vona nélkül, készséggel járultak hozzá a beruházási hitel folyósításához, elő­segítve, hogy minél előbb megindul­hasson a termelés. Az országban még négy helyen épül jelenleg a duna- földvárihoz hasonló üzem, ahol már felhasználhatják a dunaföldvári ta­pasztalatokat is. A LÁTOTTAK és hallottak meg­győzték a jelenlévőket az üzem léte­sítésének helyességéről, megállapí­tották, milyen hiányosságokat kell még pótolni a biztonságos üzemelés, a munka- és egészségvédelem megja­vítása érdekében, amelyek pótlását a vállalat vezetői rövid határidőn be­lül elvállalták. MA MÉG CSAK 30—40 darab le­mez készül el egy műszakban az új üzemben. De arra számítanak, hogy ezt a mennyiséget kétszeresére tud­ják emelni. Egyre több piozdorjale- mezt fog tehát szállítani a gyár az építkezésekre és a bútorgyártáshoz. A Kaposvári Cukorgyár tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy a cu­korgyár termeltetési szakemberei ál­landóan vizsgálják a cukorrépák érési állapotát és ecélból valamennyi köz­ségi tanáccsal, termelési felelőssel és agronómussal állandó kapcsolatot tart fenn. A cukorrépa szedésének leg­alkalmasabb időpontját dobszó, vagy termelési felelős útján tudomására adják a termelőknek. Tekintve, hogy a szedés és az átvétel ütemterv sze­rint folyik, a termelők a cukorrépa sze oés előtt tervjegyért a felelősnél je­lentkezzenek. Aki tervjegy nélkül megkezdi a cukorrépa szedést, az sa­ját magának okoz kárt. A cukorrépa ugyanis 24 óra alatt elveszti súlyának mintegy 10 százalékát. A hőprésbe berakják az előpréselt lemezeket. Tizenhatan újra kezdték... ]V ezzé, kérem, mi akik akkor kisebbségben voltunk se­hogy sem tudtuk megakadályozni, hogy a kulákok szét ne verjék a szövetkezetét és azt mondtuk: Ha már egyszer így történt, nem enge­dünk senkinek elvinni semmit, ha­nem amit lehet eladunk és a tarto­zásokat kifizetjük. Nem is maradt itt semmi, csak az üres falak, na, meg ez a rozoga szekrény — kezdi elbeszélni a történetet Farkas La­jos. a harci Petőfi Tsz egyik tagja. Amit aztán később mondott, . azt nem tudtam szó szerint megjegyez­ni, mert közben többen jöttek és más is beleszólt a beszélgetésbe, de a lényegét megértettem. s most le­írom ... Ködös, borongás őszi reggel volt. Hordták a lovakat, a teheneket, a disznókat. Árubabocsátóitták la) harci Alkotmány Tsz összes meg­mozdítható vagyonát. Volt, aki a kulákokkal együtt mulatott, mond­ván: Hála istennek, nincs tsz, újra a magam gazdája lehetek, 25 hol­don. A kulák meg azt tartotta: Lesz olcsó munkaerő a faluban, mert nincs tsz, az 5—6 holdasok, a ma­guk gazdaságából pedig nem tud­nak megélni, rákényszerednek arra, hogy robotba, meg napszámba jár­janak. Volt tsz-tag, aki bánatában ivott, sorsa felett kesergett, nem tudta, hogy fog megélni abból az 5—6 hold földből... Farkas Lajos és az a 34, aki most a harci Petőfi Tsz tagja, az utóbbihoz tartozott. — Sokszor éreztem a szívemet a torkomban dobogni a télen, decem­berben és januárban. Nem tudtam elűzni magamtól a gondolatot, hogy megint cseléd leszek, robotba járok, a kuláknak aratok a tizenegyedik részért, — emlékszik vissza Farkas Lajos. át igen ... Akik mos^ a harci Petőfi Tsz-ben vannak, azok valamennyien úgy voltak a télen, mint Farkas Lajos ... Október előtt tsz-tagok voltak, s ha nem is volt mindig úgy ahogy ők szeret­ték volna — számukra a szövetkezet mégis jó volt — összhasonlíthatatla- nul jobban ment soruk mint a fel- szabadulás előtt. Ezért nem nyugod­tak bele, hogy szétverték a szövet­kezetét ... Tizenhat ember harca újra kezdődött, a jobb életet bizto­sító szövetkezetért. S a harc ,amely napjainkban egészen más körülmé­nyek között folyik, mint október­ben — még mindig tart... Mikor az ellenforradalom tüze el­csitult, Farkas Lajos, Ágfalvi János és még ketten-hárman szervezkedni kezdtek. Felkeresték a kevés föld­del rendelkező volt tsz-tagokat, be­szélgettek velük a szövetkezet újra­alakításának gondolatáról. így tör­tént, hogy ezév tavaszán a harci Al­kotmány helyén 16 taggal megala­kult a Petőfi Termelőszövetkezet. Az egyik 5 holddal, a másik 6 hold­dal a harmadik pedig föld nélkül lépett a közösbe. A rozoga szekré­nyen, az üres falakon és a földeken kívül semmije sem volt akkor a szövetkezetnek. De az elszánt aka­rat, az egyforma sors, az a remény, hogy lesz még virágzó szövetkezet, lelkesítette őket. Az állam pedig se­gített nekik a szövetkezeti gazdál­kodás újra kezdésében. Hosszúle já­ratú hitelt kaptak, s vettek mindjárt 10 tehenet, 12 anyakocát és 3 pár lo­vat. Megkapták ismét azt a portát, melyet az ellenforradalom idején a harci nemzeti bizottság visszaadott Konkoly Károly 60 holdas kulák­nak, így aztán gazdálkodni kezdtek. A z eltelt félév alatt eljutottak odáig, hogy jó gazdaságuk van. Saját erőből 10 forint havi munkaegység előleget osztotta^ jú­niusban és júliusban, 15.000 forintot pedig most osztanak szét az augusz­tusi munkaegységekre. Annyi gabo­nát takarítottak be, hogy átlagban 20 mázsát kapott előlegként egy-egy tag. A gazdaságot is fejlesztik. A múlt héten például saját erőből Zetort vásárolt a tsz. S tervbevették hogy disznókat és szarvasmarhákat vesznek hizlalásra, hogy a télre is legyen pénzük. Ehhez még el kell mondani, hogy jelenleg egy fillér esedékes tartozása sincs a harci Petőfi Tsz-nek. Azt mondtam, az ellenforradalom tüze elcsitult. Igen ... De a hamu alatt megmaradt a parázs, s ha egy kicsit erősebb nyugati szél fuj, vi­gyázni kell, hogy ez ne kapjon lángra, ne okozzon kárt a fiatál, életképes termelőszövetkezetnek. Az igazság ugyanis az, hogy a szö­vetkezet mellett mostanában nem igen agitál senki Harcon, de ellene annál többen uszítanak ... Mégis ennek ellenére a kezdő tizenhat mellé azóta tizenkilencen álltak, s ma összesen 35-en vannak és nap mint nap, újak jelentkeznek. Jelen­leg is 18 belépési nyilatkozat van a Petőfi Tsz vezetőségénél, s a kulá­kok ezt nem nézik jó szemmel. A minap mikor kendért hordtak a tsz- tagok ,az egyik falubeli kulákasz- szony odaszólt az egyik lovakat haj­tó kocsisnak: — ügy-e, örültök, hogy jó a termés, de vigyázzatok, esztek még keserű kenyeret. Sőt, még Konkoly János 60 holdas kulák, a tsz gazdaságának egykori tulaj­donosa is megszólította Farkas La­jost a szövetkezet portáján: „Hogy mersz te itt bitangolni, vedd tudo­másul, ez nem a tietek." De Farkas Lajosnak nem szállt inába a bátor­sága, megfelelt a kuláknak úgy, hogy egy időre elment a kedve at­tól, hogy beleüsse az orrát a szövet­kezet ügyeibe. Na és még egy: A harci kulákok az elmúlt napokban odáig merészkedtek, hogy felbujr* tották az egyénieket, hogy menesz- szenek egy küldöttséget a Földmű­velésügyi miniszterhez azzal, hogy vegyék el a szövetkezettől, vagy az állami gazdaságoktól a földeket. — Persze a küldöttség munkája nem, járt sikerrel. De a harci Petőfi Tsz tagjai ebből is levonták a következ­tetést a maguk számára: A kulákok még ma sem adták fel a harcot a szövetkezet megszüntetéséért. Tgy zajlik az élet a 1 harci Petőfi Tsz-tagok körül. — Szántanak, vetnek, termelnek és keményen vívják a maguk harcát a *lsz ellenségeivel szemben. Párttagnak és pártonkí- vülinek olyan együtt dobban most a szíve mint még soha. Mert, hogy őszintén megmondja Farkas Lajos, aki kezdeményezte a tsz alakítását nincs bent a pártban, de azért azt mondja: — Nekünk szegény embereknek egyforma volt a sorsunk mindig. És állítom, hogy egyformán keserű ke­nyeret ettünk volna mi valameny- nyien ha ezek (már mint az ellen­forradalmárok) győznek októberben. Szerencsére nem így történt. Abban pedig biztos vagyok, hogy a kulákok és hasonszőrű társaik fohászkodhat­nak az ENSZ-hez, vagy akihez akarnak, úri világ itt többet nem lesz. Erről mi gondoskodunk. MOLNÁR LÁSZLÓNÉ HÍREK — Ügyeletes orvos vasárnap: Dr. Hidasi J. István. Lakása: Rákóczi a. 46. Telefonszám: 46—94. — A Hazafias Népfront és az Or­szágos Béketanács „Vádolnak az igaz tanúk" címmel, füzetalakban kiadta a szeptember 4-i, sportcsarnoki nagy­gyűlésen elhangzott beszédeket, fel­szólalásokat, amelyen tiltakoztak az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen. — Hosnyánszky János országgyű­lési képviselő szeptember 17-én, ked­den Decsre látogat el, ahol délután öt órától fogadónapot tart. — Ma este a Felsővárosi Gazda­kör 7 órai kezdettel szüretibált ren­dez. Az italokat a földművesszövet­kezet, a zenét a decsi Rácz Béla öt­tagú népi zenekara szolgáltatja. — Dombóvárott befejeződtek az automatikus távbeszélő közpxmt sze­relési munkálatai. A posta szeptem­ber 21-én 13 és 14 óra közt helyezi üzembe az új, automata központot, amely gyorsabbá, könnyebbé teszi a telefonbeszélgetések lebonyolítását; — Tolna megyében Szekszárdon, Bonyhádon és Pakson rendezik a gépíró- és gyorsíró verseny helyi rész­legét. A versenyre a nevezéseket ok­tóber 5-ig két példányban kell be­küldeni a Gépíró és Gyorsíró Tskola versenyfelelőséhez, Szekszárdon a Marx Károly u. 9/12 számra, Bony­hádon a Bajcsy-Zsilinszky út 38 számra, Pakson az Anna u. 16. számra. — A nagykónyi általános iskola ta­nulóinak sok nyári élményben volt részük, főleg azoknak, akik resztvet­tek az iskola által szervezett nyolc naoos balatoni táborozáson. Ezen a táborozáson ötvenen vettek részt, a tanulók mellett felnőttek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom