Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-10 / 212. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 212. szám. ARA 60 FILLER Kedd, 1957 szeptember 10. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI Könyvtár A MAI SZÁMBAN: A mongol kormányküldöttség tagjai Kádár elvtársnál (2. oldal) Tiltakozunk az ellen, hogy döntsenek életünkről és A MAGYAR NÉP százezrei emelik fel szavukat az ENSZ ötös bizottságának úgynevezett „magyar ügyről“ szóló hamis jelentése ellen. Meg számlálni is nehéz e tiltakozó táviratok, levelek tömegét. Sok helyről, különböző emberek küldték e tiltakozásokat, de a tartalmuk egy, bármelyiket nézi is az ember: tiltakozás a hamis, hazug rágalmak ellen, tiltakozás a jogtalan napirendretűzés ellen és hitvallás a magyar dolgozó nép hatalma, pártja és kormánya mellett. Ha lapunk helye engedné, megszámlálhatatlan sokaságát tudnánk közölni a tiltakozó táviratoknak. így azonban meg kell elégednünk, hogy szemelvényeket közlünk néhányból. MINDEGYIK levél hasonló érte. lemmel kezdődik, akárcsak a Szekszárdi Vasipari Vállalat KISZ szerzetének tagjai által küldött tiltakozás: „Tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ napirendre tűzze a „magyar kérdést’1, mert ezt a magyar bel- ügyekbe való beavatkozásnak tekintjük.“ Kilencvenhat ifjúmunkás írta alá ezt a tiltakozást. A szemtanúk szava szól a paksi földművesszövetkezet nőtanácsának leveléből: „Mi itthon átéltük az ellenforradalmat, ismertük annak helyi vezetőit, mint például Klein Antal volt földbirtokost. Ismertük azokat a volt csendőröket és egyéb elemeket, akik újra vissza akarták állítani Magyarországon a régi rendet. Ennek tudatában helyeseljük és egyetértünk a Kádár János elvtárs által vezetett forradalmi munkás-paraszt kormány intézke- déseivel.”v „MI n\m AKARJUK, hogy Magyarországra ismét a földesurak, bankárok és gyárosok uralma térjen vissza“ — hangzik a Szekszárdi Városi Tanács dolgozóinak, aláírásokkal ellátott levele. 181 aláírással követelik a tolnai földművesszövetkezet igazgatóságának tagjai és dolgozói, hogy: „Az ENSZ az alapokmányokban meghatározott feladatától ne térjen el, s legfőbb hivatásával foglalkozzon; fenntartani a nemzetközi békét és a biztonságot. Tiltakozásunk annál is inkább indokolt az ENSZ ötös bizottságának hamis jelentése ellen, mert hazánkban a munkás-paraszt kormány, melyet törvényesnek ismer el a magyar nép, megerősítette a népi hatalmat, helyreállította az ország rendjét és gazdasági életét. A TÁVIRATOK, levelek ezrei azt mutatják, hogy ez a tiltakozási mozgalom egységesen rázta fel megyénk dolgozó népének minden rétegét. Ezt mutatja Mórágy község lakosságának tiltakozása is. A mórágyi kommunisták és a falu dolgozó parasztsága a kultúrházban megtartott népgyűlésen tiltakozott az ENSZ ötös bizottsága hazug jelentése ellen. „Mi munkánkkal akarjuk a szocializmust építeni — írják — anélkül, hogy abba valaki beleavatkozzon.’1 „Értsék meg végre — szól a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet dolgozóinak közgyűlésén hozott tiltakozó határozat —, hogy Magyarország a magyar dolgozó népé, és mint Ífg 06 tulajdonosa, joga van saját sorsa felett dönteni. Már döntött is, egyek vagyunk a dolgozó népet jó úton vezető Kádár-kormánnyal.“ HATÁROZOTTSÁG a párt és a kormány mellett, a magyar nép ügye melletti szilárd kiállás jellemzi valamennyi tiltakozást. „Mi, mint szemtanúk — írják a bölcskei gépállomás körzetébe tartozó tsz elnökök, brigádvezetők, párttitkárok, földművesszövetkezeti ügyvezetők, tanácselnökök és agronómusok, akik gépállomási tanácsülésen vettek részt — láttuk és bőrünkön éreztük, hogy a nagybirtokosok és Horthysta tisztek a a régi, kapitalista rendszert akarták visszaállítani. Éppen ezért egyetértünk a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseivel, s tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ a magyar népre tartozó kérdéseket tárgyalja.” A Tolna megyei Húsipari Vállalat dolgozói többek között ezt írják: „ ... hogy magyar munkások vére az imperialisták érdekeiért ne folyjon, ezért tiltakozunk a bel- ügyeinkbe való durva beleszólások ellen. Az ötös bizottság munkája nem a népeknek békés együttélését szolgálja, hanem a nyugati imperialisták érdekeinek megfelelően, a béke elleni aknamunkát.“ EZEK A TÁVIRATOK, ezek a tiltakozások mind azt mutatják, hogy a magyar dolgozók sokkal jobban tudják az ENSZ kötelességét, mint azok, akik jogtalanul az ötös bizottság kiküldése mellett kardoskodtak. „Az ENSZ alapokmányának szellemében senkinek, még az ENSZ-nek sincs joga ahhoz — írják a bátaszéki rendőrőrsről —, hogy beleavatkozzon a magyar nép belügyeibe. Követeljük, hogy az ENSZ vegye le a magyar ügyet a napirendről, s ehelyett foglalkozzon a leszereléssel, a nukleáris fegyverek eltiltásával, ezt tartsa az ENSZ legfőbb követelésének." „Tartsa kötelességének az ENSZ ötös bizottsága a magyar kérdést abban kimeríteni — írják a Bonyhádi Zománcművek dolgozói —, hogy a külföldre csábított magyar fiatalkorúakat, akik a sokatígérő nyugati álomból felébredve hazájukba, szülői otthonukba vágyódnak, hazatérhessenek. A világ békéje érdekében az ENSZ alapokmányának megfeleExport mocassin cipőhöz való bőrt gyártanak Simontornyán A Tisza Cipőgyár nemrég egy a Tisza Cipőgyár. A gyárban elkészí- belga cégtől kapott rendelést tették mintegy tíz nappal ezelőtt a „mocassin’’ cipők gyártására. Az új mintadarabokat, azokat azonnal el- cipőfajtának érdekessége, hogy kéreg, küldték a Tisza Cipőgyárba és a cipő- orrkeménység és bélés nélkül gyárt- gyár két nap múlva már elkészült az ják, a felsőrészt préselt bőrből és a új exportcipők mintapéldányaival is. talpat is a felsőbőrrel azonos présmintával préselik. A cipőket a brüsszeli cipőkiállításon A gyártáshoz szükséges bőrt a Si- mutatják be, ezután kap majd a gyár montornyai Bőrgyárban rendelte meg nagyobb rendelést. illetéktelenek jovonkrol lően a „magyar ügy“ helyett foglalkozzanak az algériai, ciprusi, és ománi imperialista agresszió megszüntetésével. JÖL TUDJÁK a mi megyénk dolgozói is, hogyan készült az ENSZ ötös bizottságának hazug, rágalmazó jelentése, s ezért írják felháborodottan például a Bátaszéki Búzakalász Tsz tagjai: „Megengedhetetlen, hogy hazánkon kívül élő személyek döntsenek sorsunkról, életünkről. Visz- szautasítunk minden olyan szándékot, mely a volt tőkések, nagybirtokosok fasiszta uralmát szeretné hazánkba visszaállítani, mert ezeknek terror uralma alatt csak a szenvedés és a nélkülözés jutott a magyar népnek. Ma már mi magunk intézzük saját sorsunkat, s ebbe semmiféle hívatlan prókátornak nem engedünk beleszólni, legyen az akár az ENSZ ötös bizottsága is.” ÜGY GONDOLJUK, ezekhez a szenvedélyes, tiltakozó szavakhoz nem kell kommentár. A mi megyénk dolgozó népe is egységes abban — s ezt vegyék figyelembe az ENSZ-ben, ne a hazaárulók rágalmait —, hogy a magyar ügyet a magyar népre bízzák és annak törvényes kormányára. Felemeljük tiltakozó szavunkat, s mirt ahogy a Bátaszéki Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói is írják, újra és újra „tiltakozunk az ellen, hogy illetéktelenek döntsenek életünkről és jövőnkről.“ Ahol a legjobb étvágy is elromlik (3. oldal) Totó eredmények (4. oldal) * Munkában a mözsi cigány nőbizottság Alig múlt két hete, hogy egésznapos Programm keretében Mözs községben a Megyei Nőtanács kezdeményezésére cigány nőbizottság alakult. Az ünnepélyes választás után a héttagú bizottság azonnal munkához látott. A bizottság elsősorban a cigányok mindennapi életének problémáira keres megoldást. Első feladatának azt tekintette, hogy a cigányság figyelmét felhívja a különböző egészségügyi rendszabályok betartására. A munka máris eredménnyel járt, mert a nőbizottság felhívására és példamutatására az eddig nagyon elhanyagolt putrikat kitisztították, kimeszelték és a házak közül eltakarították a hónapok, sőt évek óta felgyü lemlett szemetet. A másik fontos feladat, amelynek megoldására a nőbizottság vállalkozott, az iskolaügy rendezése volt. A cigányok eddig nem sokat törődtek azzal, hogy gyermekeik járnak-e iskolába, de arra is volt példa, hogy a tanítók különböző okokra hivatkozva hazaküldték az iskolából a cigány- gyerekeket. A nőbizottságra így tehát kettős feladat várt: meg kellett győzniök a szülőket az iskolába járás fontosságáról, de ugyanakkor e pedagógusok figyelmét is fel kellett hívniok az eddig elhanyagolt cigány- gyerekekre. A nőbizottság munkája nem volt hiábavaló. Igen szép eredmény, hogy Mözsön, ahol az első intézkedések történtek, az új iskolaévben a falusi gyerekekkel együtt már minden cigánygyerek is megkezdte a tanulást. A nőbizottság közbenjárására egy túlkoros fiút is felvettek, aki eddig nem járt iskolába. Csehszlovák vendégek a tengelici Petőfi Tsz-ben SZOMBATON délután három személyautón megérkeztek Tengelicre a nagy izgalommal várt csehszlovák vendégek. Hosnyánszky János a Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnöke, Somi Benjamin a szekszárdi járási párbizottság titkára és Fejős Mihály a szekszárdi járási tanács mező gazdasági osztályvezetője személyes ismerősként üdvözölték Bánó Istvánt a nyitrai járási pártbizottság első titkárát, Cigány Imrét a beren- csi egységes földművesszövetkezet elnökét és a küldöttség többi tagját. Barátságuk, személyes ismerett- ségük ugyanis még májusban kezdődött. Május 12-én a berencsi egységes földművesszövetkezet vezetősége és tagsága termelési munkaversenyre hívta a tengelici Petőfi Tsz-t, s a nyár elején a Petőfi Tsz-- bői egy küldöttség már járt Csehszlovákiában. Most viszontlátoga- tásra, a verseny értékelésére és tapasztalatcserére jöttek a csehszlovák vendégek. De erről beszéljenek ők maguk... — Milyen a küldöttség összetétele? — tettük fel a kérdést Danó Istvánnak, a küldöttség vezetőjének. ÖSSZESEN tizenhármán jöttünk. Van a küldöttség között termelőszövetkezeti tag, párt és állami vezető, gépállomási igazgató és itt van a járási állami birtokok vezetője is. Küldöttségünk legfőbb célja, hogy erősítsük a csehszlovák és a magyar nép barátságát. Megtekintjük a Petőfi Tsz gazdaságát és szeretnénk ellátogatni a járás egy állami gaz- daságába_ egy gépállomásra és utoljára értékeljük a két tsz versenyét. — Milyen volt az első benyomás? — Azt mindig tudtuk, hogy a ma~ gyár nép vendégszerető. De ilyen meleg fogadtatásra nem mertünk számítani... Mindennel nagyon elégedettek vagyunk. — Meddig maradnak itt? — Ereden tervünk az volt, hogy kedden este elmegyünk. De nagyon marasztalnak bennünket.., Nem tudom... De azt hiszem. meghosz- szabbítjuk ittmaradásunk idejét. A VENDÉGEK szombaton este ismerkedtek a tsz-tagokkal, beszélgettek a gazdasági és politikai helyzetről, Azt azonban gyakran és szinte minden vendég, kijelentette, hogy a csehszlovákok nem törekszenek a verseny mindáron való megnyerésére. — Ha a tengelciek nyerik meg a versenyt, számunkra egyáltalán nem lesz baj. Mi megvagyunk győződve arról, hogy mindenképpen hasznos a két tsz közti verseny... Tapasztaljuk, hogy ezen keresztül is erősödik a barátság, biztosra vesszük, hogy sok gazdag tapasztalatot szerzünk és számunkra ez a legfontosabb, — jelentette ki Cigány Imre a berencsi egységes földművesszövetkezet vezetője, a küldöttség egyik tagja. A csehszlovák vendégek vasárnap megnézték a tengelici Petőfi Tsz gazdaságát, hétfőn pedig a Középhídvégi Állattenyésztési Kísérleti Gazdaságba látogattak el. Kedden a várdombi gépállomáson néznek körül. Tizenhét különböző a tamási A tamási járásban nyolc méhészeti, ót géptársulási, két zöldségtermelő, egy • kendertermelő és egy tejértékesítő szakcsoport működik. A járás 17 szakcsoportja közül legjobbak a méhészeti szakcsoportok, amelyek a Hazafias Népfront szervezésében tömörültek egybe, 1297 méhcsaláddal. Tamási község két méhész szakcsoportja például 259 méhcsaláddal dolgozik, s úgy tervezik, hogy a jövő évben már egy területre hordják össze a méhcsaládokat és a szakcsoport tagjai egymás között felosztva végzik majd a munkát. A méh családok egyhelyre történő elhelyezéséhez a községi tanácstól kérnek segítséget. A tanács kezelésében lévő tartalékföldekből néhány hold méhészkedésre alkalmas területre lenne szakcsoport működik járásban szüksége a szakcsoportnak. Jól működik még fürgédén a kendertermelő szakcsoport. Ebben az évben 20 holdon termeltek kendert, de úgy néz ki, hogy a jövő évben már 40 holdra gyarapodnak, sőt a kenderen kívül borsót és repcét is termelnek a szakcsoport tagjai. Géptársulási szakcsoport Tamásiban alakult 20 családdal 60 hold földre. Regölyben 34 család 100 hold, Iregszemcsén 16 család 80 hold, Nagy kónyiban 20 család 132 hold, Felsőnyéken pedig 10 család 25 holdas területre társult a földek géppel történő megművelésére. Felsőnyéken és Nagykónyiban 7, illetve 11 család társult zöldségtermelésre, Regölyben pedig 16 család társult a tej kollektív értékesítésére.
