Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-08 / 211. szám

1951 szeptember 8. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 7 Jártunkban keltünkben A PAKSI JÁRÁSBAN Sok a válni akaró... fiatal házaspár a járásban. Az oh mind­egyiknél csaknem ugyanaz: elhamarko­dott házasság. Miközben a falvakat jár­juk, rábukkanunk Madocsán egy fiatal- asszonyra, aki szintén válófélben van. Beszéd közben válópere is szóbakerül. Megtudjuk, hogy a férjével, aki tizen­öt évvel idősebb volt nála, csak há­rom évig élt együtt. — összeerőltettek bennünket... A lakodalom előtt két iliónappal ösmertem csak mög. Lakva ösmerni mög az em- bört, de akkor már késő — mondja bá­natosan a fiatalasszony, miközben há­rom éves apa nélkül nevelkedő kislá­nyának a fejét simogatja. Család is lőtt tüle, de nem törődik semmit vele — panaszkodik tovább a menyecske. — A szomszédban azt be­szélte, hogy négyezer forintot mögivott, mióta széjjelváltunk .. . De a kislány­nak csak vasgolyókat hoz játéknak, mög forintos csokoládét. Hallgattunk. A családi tragédia, s a köddé vált álmok a kiábrándulás szo­morú, légkörében nehéz szavakat talál­ni. Végül mégis megkockáztatok egy kényes kérdést. — Nem gondolt még arra, hogy idő­vel minden jóra fordulhat és majd ki­békülnek? Éles ránc rajzolódik a homlokára, s a hangja izgatottá válik, ahogy vála­szol. — Látni sé kívánom. .. Möggyűlöl tem. Nem hozzám való az, én még fia­tal vagyok, az még má . .. Nem folytatja tovább, elcsuklik a hangja, a sírás kerülgeti. önkéntelenül is a többire gondolok, a többi sírva panaszkodó leány-asz- szonyra, s az elkeseredett, tépelődő, sa­ját igazát bizonyítgató fiatalemberek szomorú ..hadára”. Vajon melyik olda­lon van az igazság? Ki követte el az első sértést, amely megmérgezte az együttélés levegőjét? Ezernyi komoly ok és ezernyi komolytalan meggondo­latlanság lehet laz okozója ezeknek a családi drámáknak. — Nehéz igazságot szolgáltatni — ezt a paksi járási ügyészségen mondta a járásbíró. miközben a hatalmas köteg válóperaktákat megmutatta. Nehéz igazságot tenni. Ritka az olyan eset, amikor a válni akaró házastársakat sikerül kibékíteni. Megelőzni kellene a „válás betegségét”. S a megelőzés leg­fontosabb „védő széruma” az egymás előzetes megismerésén alapuló, alapo­san átgondolt házasság. A házasulandók okulhatnak a bölcs­kei menyecske esetéből. . . Szabó Ferenc nem vádolhatja gyilkosait Szabó Ferenc elvtárs, paksi kút ásó/ 1919-es kommunista volt. A Horthy-éra alatt többször állították bíróság elé, mint „politikait", so­kat ült a börtönben, sokat volt internáló táborban. De kommunista mi­volt,ját soha nem tagadta meg, szerette a pártot, a népet. 1945-ben első szervezője volt Pakson a kommunista pártnak. Soha semmilyen feladat elől nem hátrált meg. Szocialista társadalmunk ellenségei ezért haragud­tak rá, mindig számontartották. Az utóbbi évek hibás politikája következtében sajnos Szabó Ferenc elvtársat a paksi pártvezetők félreállították, mellőzték, szinte teljesen elfelejtették. A fasiszták azonban nem ... Az októberi ellenforradalom dühöngő napjaiban a tüntetők vonultak Paks utcáin, s a köztük megbújó ellenforradalmárok megrohanták Szabó Ferenc elvtárs házát, féltéglákat és kő veket dobáltak be az ablakon. A kövek egyik-másika nemtévesztette el a célt... Szabó Ferenc elvtárs súlyosan megsérült, állapota napról napra romlott. Végül is katonatiszt fia Buda­pestre szállíttatta kórházba, de itt sem tudták meggyógyítani. Az elmúlt napokban érkezett a paksi járási pártbizottságra a gyászhír, hogy Szabó Ferenc elvtárs sérüléseibe belehalt. Ö tehát már nem tudja vádolni gyil­kosait, békésen nyugszik a sír mélyén. De vádol a családja, vádolnak azok, akik tudják, hogy milyen embervolt Szabó Ferenc elvtárs. Vádolják az ellenforradalmárokat, akiknek az volt a céljuk, hogy a kommunistákat a néphez hű hazafiakat megtizedeljék. Szabó Ferenc elvtárs halálának hírét a paksi kommunisták, a Paksi Járási Pártbizottság dolgozói mély fájdalommal vették tudomásul, s megfogadták, hogy emlékét kegyelettel megőrzik. n járás székhelyén... Paks egyik érdekes jellegzetessége, hogy jóval több borbélya van, mint a megye bármely helységében. Lépten- nyomon borbélyüzletbe botlik az ember, ha az utcákat járja. Legutóbb tizenhat borbélyüzletet olvastam meg, miközben Pakson jártam. S ahogy tapasztaltam, a sok borbélyüzlet előnyökkel is jár a nyi- ralkozni, vagy borotválkozni akarók szá­mára, mivel a nagy konkurrencia rend­kívül figyelmessé, udvariassá teszi a paksi borbélyokat. *. Bizonyára minden paksi örömmel fogadja a legújabb hírt, amelyet a köeségi tanács elnökhelyettesétől tudtunk meg. 1958 január 1-től kezd­ve rendszeres helyi autóbuszjárat indul Paks és vasútállomása közötti útszakaszon. Nem kell tehát majd a paksiaknak 3 kilométert gyalogolni, ha a vasútállomásra akarnak menni. * A lakáshiányt építkezésekkel próbál­ják ellensúlyozni a paksiak. Jelenleg 42 családi házat építenek a községben. A községi tanács ipari osztályától az idén többen kérnek építkezési engedélyt, mint az elmúlt két évben együttvéve. * Eddig többen születtek ebben az év­ben Pakson, mint az egész 1938-as esztendőben. 1938-ban az összes szü­letések száma 312 volt, az idén pedig szeptember 1-ig 339 gyermek látta meg a napvilágot. Az anyakönyve- zető véleménye szerint az évvégi „eredmény" körülbelül 520 gyermek lesz. A házasságok száma már eddig másfélszerese az 1938-asnak, a halál­esetek száma nem éri el a 38-asnak felét. Nem érdektelen megjegyezni, hogy míg a Horthy-korszak legvirág. zébb esztendejében a 116 haláleset közül közel száz tiidőgümőkórtól kö­vetkezett be, addig az idei adatok sze­rint e gümőkórokozta halálesetek száma nem érte el a tízet. * Ritka muzeális érték hever a paksi Dunaparton. a révátkelőhely mellett. Ál­lítólag az egyik legrégibb olyan vízi­malom. amely még mind a mai napig egydarabbnn van. A; úszó malom nem­csak régiségénél fogva, hanem mint ács- és asztalosmunka is. érdekes, szépen dí­szített orrával, fazsindelyeivel, szerkezeti megoldásával. Sajnos, benne gyönyör­ködni keveseknek áll módjában, mert megközelíteni alig lehet. Megdőlve, iszapba süllyedve és főleg az emberek elöl elrejtve várja az enyészetet. Pedig kijavítása után lelehetne vontatni a paksi sétány alá a partra, hogy mindenki lát­hassa Paks kétségtelenül legérdekesebb műemlékét. A paksi KISZ csónakház ügye már túlnőtt a kezdeményező szer­vezeten. Az épülethez való téglát a tégla­gyártól a diákok által végzett munka fe­jében kapják, a konzervgyár azon kívül, hogy a kiszista fiatalok társadalmi mun­kában segíte tek az alapok ásásánál, ed­dig 10 000 forinttal támogatta a csónak­ház tervének megvalósítását. Az összes építőanyag a helyszínen rendelkezésre áll, a visszalevő földmunkák azonban egyelőre lehetetlenné teszik az építkezés megkezdését. Amennyiben a Birilói Ál­lami Gazdaság ad szállítóeszközt a kiter­melt föld elszállítására és egyelőre nem áll be az esős idő, úgy a csónakház az idén felépül. Az építkezés és berendezés összes költségei előreláthatólag 120—150 ezer forintot fognak kitenni, ebből azon­ban kb. 60—80 ezer forint értékű munkát társadalmi munkában végeznek el a paksi és biritói fiatalok. A megye legszebb tanáesháza Bölcsben Tanácsházavató ünnepélyre készülnek Bölcskén. Félévi munka után ugyanis elkészült az új tanácsháza, amely egyben a megye legkorszerűbb, legszebb községi tanácsháza. Hét tágas és világos iroda- helyiség és egy tanácsterem van az épü­letben. Méltán büszkék a bölcskeiek, mert az új létesítmény felépítésében a község egész lakossága segített. A hely­zet ugyanis az, hogy az építési költségek egy részét, közel 100 000 forintot, a köz­ségfejlesztési alapból biztosították A tanácsháza az elmúlt napokban ké­szült el. Az adósok kivételével már min­denki átköltözött ide, elfoglalta helyét az új irodában, az új íróasztalok mellett. Mert el kell még mondani, hogy az iro­dai berendezések egy rész is új. A me­gyei tanácsnál több íróasztalt kiselejtez­tek, s ezekből tízet átfestettek, kijavíttat­tak és a megyei tanács odaajándékozta a bölcskei tanácsnak. Egyelőre azonban csak az oldalajtón lehet bemenni az új tanácsházhoz. A fő­bejáratot mához egy héitre nyitják ki. Ekkor ünnepi tanácsülést tartanak, s itt adják át az új tanácsházat a bölcskeiek- nek. Hajnalig tartott a szüreti bál . . . Madocsán, amit szeptember 1-én, va- két négyökrös szekéren kísér! e a cigány- sárnap rendeztek. A homoki szőlők hamar zenekar. A 25 nyalka, karikásostort pat- beérltek az idén. Vannak már olyanok is togtató lovas is nagy sikert aratott, a faluban, akik leszüreteltek. Éjfél körül érte el a tetőfokát a vidám A szüretelés megkezdésének örömére szüreti mulatság, amikor a 40 kilós a község ifjúsága megrendezte az első „korona” árverésére került sor. A piros, idei szüreti bált. A falun végigvonuló fekete és fehér szőlőből készült hatalmas pillangós mellényt viselő lányokat, s a „koronát” egy húsz éves legény, Ke- csizmás, bőgatyás, pörgekalapos legénye- meny János nyerte. Másfél mázsával magasabb A paksi járási tanács mezőgazda- sági osztálya az elmúlt napokban ál­lította össze, hogy mennyi volt a gabonatermés átlag a járásban. Az értékelésből kitűnik, hogy a termelő- szövetkezetekben 1—1.5 mázsával volt magasabb a termésátlag, mint az egyéni parasztok gazdaságában. A részletes eredmények a következők: búzából egyéni parasztoknál 9.5, a tsz-ekben pedig 11.5. Rozs: egyéni parasztoknál 7.5, a tsz-ekben 9.6. Őszi árpa: egyénieknél 11.5, tsz-ben 13.5. Tavaszi árpa: egyénieknél 8.9, tsz-ben 9.8. Zabból: egyénieknél 8, a tsz-ek­ben 9 mázsa volt a holdankénti ter­mésátlag. Egy mondatban... r * A paksi Vörös Sugár Termelőszö­vetkezetben mindjárt az aratás után hozzáláttak az őszi kalászosok talaj­előkészítéséhez. így az őszi árpát há­rom hétig ülepedett talajba vetették. S tegnap jelentették, hogy befejezték a 60 hold őszi árpa vetését. 7400 mázsával több műtrágya A kormány nemcsak ígéri, hogy segít o.z egyéni parasztok termelésé­nek fellendítésében, hanem amit le­het ennek érdekében meg is teszi. len­nek biztosítéka, hogy a paksi járás egyéni parasztjai ebben az évben 7400 mázsa műtrágyával vásároltak, illetve vásárolhatnak többet, mint tavaly. A rendelet A gépállomások felsőbb hatóságai ebben az évben olyan rendeletet is ad­tak ki. mely szerint nem kell ezután megtartani a gépállomási tanácsülése­ket. A paksi járási pártbizottság és a járási tanács azonban ennek ellenére úgy intézkedett, hogy megtartják a gépállomási tanácsüléseket. Az őszi nagymunkák előbti szokásos gépállomási tanácsülést a bölcskei gép­állomás csütörtökön, a nagydorogi pe­dig pénteken tartotta. A bölcskei gép­állomás tanácsülését Pakson, a liözségi tanács nagytermében tartották, ahol összesen - 68-an vettek részt. Faludi Imre, a gépállomás igazgatója ismer­tette az egybegijűlt tsz-elnökökkel, tsz- pártitkárokkal, községi tanácselnökök­kel, gazdasági felügyelőkkel és a föld­művesszövetkezetek községi ügyvezetői­vel, hogy a gépállomáshoz tartozó nyolc községben 72 géppel tudnak dol­gozni az ősszel. Ebből 37-et adnak a termelőszövetkezeteknek, a többi az egyéni parasztgazdaságoknak dolgozik. A gépállomás vezetői a tanácsülésen mindjárt megállapodtak a tsz-elnökök­ellenére . • • kel abban, hogy hova hány gépet és melyik traktorost küldik az őszi mun­kák idejére. A gépállomás több bírála­tot is kapott. A földművesszövetkezeti ügyvezetők például elmondották, hogy a gépállomás mulasztást követett eh amiért nem beszélte meg a vezetőkkel, melyik községben hány gépet bocsát az egyéni parasztok rendelkezésére. Mindent összevetve, a bölcskei gép­állomás tanácsülése hasznos volt. A munkavállaló — már mint a gépállo­más — és a munkáltatók. — a tsz-ek és egyéni parasztok — megállapodtak az iőszi mezőgazdasági munkák elvégzé­sének minden részletkérdésében. A bölcskei gépállomáson a tanács­ülés alapján szombaton mindjárt ter­melési értekezleten beszélik meg a fel­adatokat, ahol a gépállomás igazgatója 30 000 forinf jutalmat oszt ki az eddig jó munkát végzett traktorosoknak. Hasonló körülmények között és ha­sonló mederben folyt le a nagydorogi gépállomás tanácsülése is, itt is tarta­nak termelési értekezletet a tanácsülést követő napokban. Kombájnnal aratják a lucernát Biróton A Birító-pusztai Állami Gazdaság ban — csakúgy, mint másutt — sok gondot okozott eddig a maglucerna leara tása és elcséplése. Biritón azonban ez már ma nem okoz különösebb gondot. A Bá bolnai Állami Gazdaság mérnökének újí­tása alapján ugyanis a megyében elsőnek a gabonaarató kombájnt átalakították lucerna aratásra és cséplésrc. Az átalaki­táisokat a gazdaság gépészei végezték el, s.az állami gazdaság legjobb kom bájnvezeitője, Feil Ferenc, egy másik társával együitt, két kombájnnal aratja a maglucernát. A gazdaság 176 hold mag- lucernájának a betakarításánál így 450 munkanapot takarítanak meg, ami körül­belül 25 000 forintot jelent a gazdaság nak. Még mindig nem tudták megállapí­tani annak az asszonynak a személyi adatait, akit az elmúlt napokban hol­tan fogtak ki Bölcskén a Dunából. * A nagydorogi dohánybeváltóban végeztek a tavalyi szárazdohány bá­lázásával, s az idén elsőnek a kö­zeli napokban zöld dohányt is válta­nak be. * A járási tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője és egy uzdi egyéni pa­raszt kiszámította, hogy míg az egyé­ni parasznak 550 forintba addig a termelőszövetkezetnek csak 250 fo­rintba kerül egy hold búza megter­melése. * A járási tanács azoktól a kiskaj- dacsi lakosoktól akik nem fizették ki a juttatott házak kivetett részleteit, a házat megvonta, s a helyi Béke Ter­melőszövetkezet tulajdonába adta. * Bölcskén a Szakács-féle kastélyt négytantermes iskolának és két csa­ládi háznak alakítják át. „Orvos" a vádlottak padján Nem mindennapi bűnügyet tárgyaltak szerdán a paksi járásbíróságon. Horváth István dunaföldvári „orvost” harmad­ízben vádolta kuruzslással az ügyész: Esete — szerencsére — nem gyakori, de nagyon tanulságos ... Horvátit Istvánnak a szülei szegények voltak. Taníttatni nem tudták, ő pedig tehetséget érzett magában arra, hogy or­vos legyen. Elhatározta, hogy minden­áron tanul, egyszer majd magára veszi a fehér köpenyt, betegeket gyógyít, em­beréleteket ment meg. A felszabadulás után magánúton tanulhatott, s mikor be­vonult katonának, tudott már annyit, hogy az egészségügyiekhez osztották be. Itt felfedezték benne a tehetséget és a honvédség útján kijutott Hamburgba, ott egy orvosi egyetemen tanult. Mikor haza­tért, kevés utánjárással, kevés tanulással szerezhetett volna a magyar hatóságok­tól érvényes orvosi diplomái. De nem ezt tette. Abban a tudatban, hogy ő már orvos, mindent tud, illegálisan működni kezdett... 1950-ben a győri bíróság elé került. Itt jóindulatúan csak 500 forint pénzbír­ságot szabtak ki rá, mondván, ez nevelő­hatással lehet rá, még lehel belőle ember, becsületes orvos. Lehetőséget biztosítot­tak neki arra. hogy dolgozhasson és tanulhasson. A Sztálinvárosi Beton- útépítő Vállalathoz került, az üzemi or­vos, dr. Pataki Endre mellé. De hama­rosan itt is visszaélt az előlegezéft biza­lommal. Csináltatott egy bélyegzőt, mint dr. Horváth István orvos, és magán­praxist folytatott. SZTK térítvényeket hamisított meg — melyeket az üzemi rendelőből lopott el. Sztálinvárosban megismerkedett Nagy Lnjosnéval, aki ter­hes volt, s megkísérelte terhességét meg­szakítani. A meghamisított SZTK térítvé- hyekre injekciót szerzett, hogy „eltegye” Nagy Lajosné születendő gyermekét. Ez nem sikerült. Az asszonyt magas lázzal, eszméletlenül szállították kórházba, de szerencsére azért sikerült életben tartam. Ezért 1953-ban a sztálinvárosi bíróság elé került, ahol egy év és hathónapi bör­tönbüntetésre ítélték. Ebből csak hét hó­napot ült le, ß többit közkegyelmi ren­delettel elengedték. De Horváth Isitván megindult a lejtőn; Tavaly Dunaföldváron ismét elkezdte a kuruzslást. Idős emberktől és asszonyok­tól pénzt csalt ki, hogy ő majd meg­gyógyítja őket, mert külföldi összekötte­tései révén tud szerezni gyógyszereket. Betegei a kezdetben megbíztak benne, de ő visszaélt a bizalommal, felvette előre a „gyógyításért” járó pénzt, 400—500 forintot és utána tájára sem pient a be­tegnek. akit pedig „gyógyított”, annak az állapota napról napra romlott. Ben- eze Sándor 72 éves dunaföldvári kárpi­tos például elmondotta, hogy a „doktor” úr orvosságától még rosszabbul lett. A paksi járásbíróság Horváth Istvánt 'ízrendbeli csalásért és folytonos kuruzs- lásért bűnösnek mondta ki. Főbüntetés­ként két évi börtönre ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom