Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-07 / 210. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1957 szeptember 7, II mezőgazdasági termelés emelkedése mutatja dolgozó parasztságunk kiállását népi demokratikus rendszerünk mellett Dögéi Imre földművelésügyi miniszter beszéde A megyei tanácsok végrehajtóbi­zottsága mezőgazdasági osztályainak vezetői, a megyei pártbizottságok falusi osztályainak vezetői és a me­gyei gépállomási igazgatóságok ve­zetői pénteken megtárgyalták a föld­művelésügyi minisztériumban a mező gazdaság helyzetét és a soronkövet- kező feladatokat. Az értekezleten Dögéi Imre földművelésügyi minisz­ter tartott beszámolót. EMELKEDETT A MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉS — A mezőgazdasági termelés ezévi eredményei nemcsak a termésátla­gok, hanem az állati termékek meny- nyisége tekintetében is felette állnak az elmúlt évek termelési eredményei­nek — mondotta többek között a mi­niszter. — Ez a dolgozó parasztság nyílt kiállása népi demokratikus rend­szerünk, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány mellett. Az idén a múlt éviekhez viszonyítva kedvezően alakult az egyes növények vetési aránya. Megnövekedett abrak- és szálastakarmánytermő területünk, s így végre az állatállományhoz vi­szonyítva, megfelelő takarmánytermő területek állnak rendelkezésre. Hiba, hogy egyes népgazdasági szempontból nagyjelentőségű növé­nyek, főleg a cukorrépa, a rostken­der, a seprőcirok vetésterülete le­csökkent. A zöldségtermő területek az előző évekkel szemben nem csökkentek és a mintegy 217 000 holdnyi zöldségte­rületből leszerződött 92 000 hold termése lényegében biztosította a belföldi és a kivitelre szükséges zöld­séget. A szőlő és gyümölcstermesztés­ben a telepítéseknél mutatkozott fel­lendülés, különösen az egyéni terme­lőknél. ' Az idei mezőgazdasági munkákról megállapítható, hogy határozott fejlődés követ­kezett be. a gépállomások szerepe A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében, a terméshozam növelésé­ben és a termelési költségek csök­kentésében döntő szerepük van a gépállomá­soknak. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a gépállomások áttérése vállalati gazdálkodásra, helyes in­tézkedés volt. Minden reményünk megvan arra, hogy a gépállomások 63 millió forint tervezett nyereséget jelentősen túl­teljesítik, esetleg megduplázzák. A gépállomások munkájában a leg­nagyobb hiba, hogy a gépállomások Vezetőinek és dolgozóinak jelentős része nem érez felelősséget a mező- gazdaság szocialista átszervezéséért, a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai fejlődéséért. Ezért a felelős­ség elsősorban nem a gépállomások vezetőit és dolgozóit terheli, hanem azokat, akik tudatosan vagy tudattala nul igyekeznek a termelőszövetkeze­teket szembeállítani a gépállomások, kai, akik arról beszélnek még ma is. hogy nincs szükség gépállomásokra, hogy a gépeket a termelőszövetkeze­teknek kell adni, a gépállomás ne avatkozzék a tsz-ek dolgaiba. Az ilyen nézetek hangoztatása felbecsülhetet­len károkat okozott. Ezek revizionista nézetek, ame­lyek ellen a legerélyesebben fel kell lépni. Az ilyen nézetek hirdetőit le kell leplezni, személyükre és hivatali be­osztásukra való tekintet nélkül. Az állami gazdaságok, amelyeknek szintén igen fontos szerepük van a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sében, ebben az évben számottevő eredményeket értek el gazdálkodá­sukban, elsősorban a nagyüzemi gaz­dálkodás termelési fölényének meg­mutatásában. Gabonából termésátla­gaik 25—30 százalékkal haladják meg az egyéni termelőkét. összefoglalva: jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság minden területén. A kenyér- és takarmánygabona jó közepes termést adott. Búzából 8.5 rozsból 7, őszi árpából 10.5, tavaszi árpából 8.5, zabból 7.3 mázsa termés­átlagok várhatók. Ez lehetővé teszi, hogy csökkentsük a tervezett kenyér­gabona-behozatalt és az állatállo­mányt ellássuk abraktakarmány- nyal. Kapásokból, de szőlőből, gyü­mölcsből is jó közepes termésre szá­míthatunk. Ez az eredmény a mezőgazdaság dolgozóinak odaadó, jó munkáját és egyben népi demokratikus rendszerünk nagy győzelmét jelenti s csattanós válasz az el­lenforradalom mindenféle ügy­nökeinek, köztük az úgynevezett ötösbizottságnak is. Állattenyésztési kérdések Áttérve az állattenyésztés kérdé­seire, a miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány már eddig is sok segítsé­get adott az állattenyésztés fejlesz­téséhez. Most a legfőbb feladat, hogy a szarvasmarhatenyésztésbén jelen­tősen növeljük a tenyésztési színvo­nalat. Sertésállományunk júniusra Ismét meghaladta a hat millió dara­bot. Most alapvető feladat a hússer­tés-hizlalás nagymértékű kiterjeszté­se, a sertéshizlalás idejének, forgási sebességének meggyorsítása. A juh­tenyésztés helyzete kielégítő. A baromfitenyésztésben az elmúlt évvel szemben értünk el eredményeket. A tanácsi baromfikeltető állomások a félév végéig több mint 11 millió csi­bét keltettek. A különböző keltető­állomások összesen 21 milliós évi kel- tetési tervét előreláthatólag teljesí­teni fogják. Állattenyésztésünkben az ellenfor­radalom által okozott károkat lénye­gében kihevertük és az állatállomány fejlesztése — bár még lassú —, de megindult. A MEZŐGAZDASÁG szocialista Átszervezése A párt és a kormány programjának fontos része a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, mint szocialista társadalmi rendszerünk megvalósítá­sának elengedhetetlen feltétele. Ezt nem lehet máról holnapra megvaló­sítani, hanem csak helyesen alkalma­zott gazdaságpolitikai intézkedések­kel, jól átgondolt, tervszerű, türelmes szervező munkával. A párt agrárpoli­tikai tézisei világosan kifejezik, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezését a lenini elvek, az ön­kéntesség és a fokozatosság alap­ján kell megvalósítani. Fel kell számolni a lenini önkéntes­séget megsértő bürokratikus módsze­reket, de világosan kell látnunk azt is, hogy a tsz-mozgalmat nem bízhat­juk a spontanitásra. A mezőgazda­ságban a szocialista átszervezés csak a párt és az állam tervszerű befolyá­solása, irányítása útján történhet. Olyan gazdaságpolitikát kell foly­tatni, amely segíti a termelőszövetke­zetek gazdasági fölényének kialakí­tását és amelynek alapján a paraszt­ság gazdasági szükségszerűségét érzi annak, hogy felhagyjon az egyéni paraszti gazdálkodással és jövőjét a termelőszövetkezeti gazdálkodásban lássa. Agrárpolitikai téziseink és a politi­kai bizottság határozata leszögezi, hogy a párt a mezőgazdaság szocia­lista. átalakításában a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket tekinti a legfontosabb szövetkezeti formának. Ezért ezeknek kell a legnagyobb anyagi segítséget is adni. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, mint a legfejlettebb forma elérése érdeké­ben azonban támogatni keik az ala­csonyabb típusú, de a szocialista gaz­dálkodást kisebb-nagyobb mértékben érvényesítő szövetkezeti formákat is. A továbbiakban a miniszter áttért a legfontosabb feladatok ismerteté­sére. Közvetlenül most, a betakarítás és szántás-vetés a legnagyobb feladat. Arra kell törekedni, hogy a betakarítást idejében, minél kevesebb szemveszteséggel hajt­sák végre. Az őszi vetéseket időben, jó minőség­ben kell elvégezni. A jövő évi tavaszi vetések alapvető előkészítő munkáit maradéktalanul el kell végezni. Ezután arról beszélt a miniszter, hogy milyen feladatuk van a mun­kákban a gépállomásoknak. Szeptem­ber 20—30 között minden gépállomá­son tartsanak termelési értekezletet, vitassák meg eddigi munkájuk ered­ményeit és határozzák meg a felada­tokat — mondotta. A közeli napokban hirdetik meg az 1958. évi tavaszi vetésű szerződéses növények árait és termelési feltéte­leit. Őrködni kell azon, hogy a termel tető vállalatok a szerződéskötés ön­kéntességét feltétlenül megtartsák. Az állattenyésztés fő feladata a la­kosság jobb zsír- és húsellátása. En­nek érdekében a sertéshús és zsír ter­melését is tovább kell növelni, azon­ban nem az állomány növelésével, hanem a hizlalás forgási sebességé­nek gyorsításával. A mezőgazdasági osztályoknak, a párt- és az állami szerveknek alap­vető feladata a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megerősítése. A termelőszövetkezetek működé­sét azokhoz az alapvető feltéte­lekhez kell alkalmazni, amelyeket az agrártézisek pontosan meg­határoznak. Az ezeket az alapelveket be nem tartó álszövetkezeteknek anyagi tá­mogatást nem szabad nyújtani, sőt indokolt esetben meg kell tőlük von­ni a működési engedélyt. Az alacso­nyabb fokú szövetkezetek és társulá­sok állami támogatást csak közös te­vékenységük arányában kaphatnak. Jelenleg és a legközelebbi években a termelőszövetkezeteket első­sorban a közös, nagyüzemi állat- tenyésztés felvirágoztatása terén kell segíteni. Igen fontos a termelőszövetkeze­tekben a szakvezetés színvonalának állandó fejlesztése is. A mezőgazdasági osztályvezetőkre igen fontos feladatok megoldása vár a földrendezéssel kapcsolatban. A megyei mezőgazdasági osztályoknak a földbirtokpclitikai kérdések tekinte­tében egyik legfontosabb feladata a vitás földtulajdoni és földhasz­nálati viszonyok rendezésének mielőbbi befejezése. A vitás földügyek befejezése ok­tóber 1-ig minden megyére kötelező. Mintegy 300 000—500 000 hold hasz­nosításáról kell október 1 után gon­doskodni. SZOCIALISTA VERSENY A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőgazdasági termelés állandó fejlesztése, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése nem csökkenti ha­nem *■ növeli a párt és a tanácsi szervek feladatát és felelősségét. Elsősorban ott kérjük a megyei, a já­rási, a falusi és a mezőgazdasági üzemi pártszervezetek segítségét, hogy politikai meggyőző munkával értessék meg a dolgozó parasztsággal, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének milyen nagy jelentősége van népgazdaságunk továbbfejlődése, az egész dolgozó nép jólétének emelése szempont­jából. Kérjük a pártszervezetektől, hogy a szakszervezetekkel együtt segítsék újra feléledni a szocia­lista versenyt a mezőgazdasági termelésben. A pártszervezetek fordítsanak sokkal több gondot a termelőszövetkezeti tagság politikai nevelésére és a ter­melőszövetkezetek jogos érdekeinek védelmére, a termelőszövetkezeti mozgalom elősegítésére. A párt irányításával, szorgalmas munkával a következő hónapokban új sikereket érünk el a mezőgazdaság fejlesztésében — fejezte be beszámo­lóját Dögéi Imre földművelésügyi miniszter. II lottó jutalomsorsolás eredménye: (Folytatás az 1. oldalról.) öt táska rádió: 1,376.627 2,119.874 2,362.713 1,887.027 2,224.208 öt televízió antennával: 358.886 595.325 2,256.425 2,951.322 La 350.401 Tíz csillár: 385.427 470.708 1,416.960 1,497.601 1,596.215 2,001.496 2,627.708 2,702.601 La 305.034/b Két darab étkészlet: 2,087.439 2,574.539 Három ólomkristály készlet: 1,440.687 1,753.559 1,928.355 Három herendi lámpa: 1,234.554 1,323.095 La 325.204/c Kilenc fényképezőgép: 379.998 610.849 1,266.710 1,794.141 2,309.445 2,541.227 2,404.847 2,853.657 2,872.237 öt magnetofon: 491.200 1,526.067 1,724.849 2,240.409 2,553.108 öt darab villany boy ler: 502.462 1,264.153 1.284.158 1,551.946 2,362.710 Tíz tűzhely: 267.030 1,427.251 2,859.722 Lh 018.155/6 Egy villanytűzhely: 2,385.093 Három villanyhűtőszekrény: • 112.451 451.949 1,602.919 Négy varrógép: 2,191.507 2,391.176 2,403.343 La 303.023/b Kettő mosógép: 583.109 2,156.031 Kettő padlókefélőgép 137.969 2,385.930 Kettő szekér 2,640.032 2,944.379 Kettő platto lófogatú kocsi 1,566.088 2,940.028 Három mérleg 2,539.390 2,813.430 2,884.806 Tíz kettőezer forintos utalvány ház­tartási felszerelésre 312.236 417.901 1,296.268 1,352.955 1,490.930 1,550.405 2,085.478 2,157.752 2,296.462 2,708.982 Tíz ötezer forintos utalvány ágy­neműcsomagra 038.970 167.630 365.786 496.386 1,703.165 2,540.620 2,770.674 lh 013.845/3 la 318.255/b la 353.060/c Húsz a Lottó-áruház bármelyik osz­tályán beváltható vásárlási utalvány 4000 forint értékben 193.086 1,108.305 1,293.355 1,527.862 2,220.627 2,640.693 237.258 1,202.080 1,449.226 1,935.203 2,236.307 583.859 1,244.889 1,484.870 2,061.396 2,322.660 2,907.835 la 015.095/5 475.323 1,172.151 2,130.907 2,640.155 2,917.595 2,918.920 Három permetező töltővel 056.460 1,010.248 1,867.787 öt permetező 169.699 1,855.228 2,412.011 2,762.090 2,890.195 öt nagy perzsaszőnyeg 033.714 2,654.613 2,775.971 2,818.195 2,818.195 la 367.267/b la 343.555/b la 368.595 öt háromezer forintos utalvány fest­ményre 1,786.661 - 1,850.529 2,183.128 2,301.737 la 360.520/b öt kétezerötszáz forintos utalvány iparművészeti tárgyakra 130.649 1,302.190 2,529.253 2,532.103 2,744.338 Tíz 2000 forintos utalvány könyvek­re 000.258 003.346 120.237 168.453 1,477.047 1,529.539 2,309.840 2,563.539 2,604.141 2,686.194 Ezenkívül kisorsolták még a július 5-én kihúzott, de át nem vett nyere­ményeket is. A fenti nyereménylista közvetlenül a húzás után készült ,esetleges szám­hibákért felelősséget nem vállalunk. Tájékoztató a bortermés bejelentéséről A bor adóztatása tekintetében vál­tozás nincsen. A borforgalmi adót szabályozó rendelkezések változatla­nul érvényben vannak. A fennálló rendelkezések legfontosabb részeit tájékozásul az alábbiakban közlöm. Minden bortermelő köteles, a szü­ret (szőlőszedés) befejezését követő 6 (hat) napon belül a7 termett és szűrt must mennyiségét, a területileg ille­tékes pénzügyőri szakaszon az erre a célra készített bejelentőlap adatai­nak kitöltésével bejelenteni. Ha saját termésű szőlőn kívül vásárolt, vagy bármely más módon megszerzett sző­lőből is szűrt mustot, szintén köteles bejelenteni. Bejelentési kötelezettség alá esik a mástól bármilyen címen <pl. állami gazdaságtól, termelőszö­vetkezettől kapott, más termelőtől adózottan vásárolt) megszerzett bor, vagy must is. A készített törkölybor, továbbá sa­játtermésű, vagy vásárolt gyümölcs­ből előállított erjesztett gyümölcslé is bejelentés alá esik. A törkölyön er­jesztett borok előállítása hosszabb ideig tart, így a bejelentési határidőt a gazdák túllépnék, ha bevárnák an­nak lefejtését, ezért az ilyen esetben nem az előállított bor, hanem a ká­dakban elhelyezett szőlőcefre mennyi ségét kell bejelenteni. Végül bejelen- | tési kötelezettség alá esik az előző ! évről megmaradt óborkészlet és az esetleg előállított seprőbor mennyi­sége is. Bortermelőnek kell tekinteni — a termésbejelentési kötelezettség tekin­tetében — az egyénileg dolgozó pa­rasztot, az állami gazdaságot, a ter­melőszövetkezetet, a termelőszövet­kezeti csoporttagot, az állami gazda­ság részes munkavállalóját és aki szőlőlugason termett szőlőből mus­tot készít. A községi tanácsoknál és a pénz­ügyőri szakaszokon a bejelentőlap­nyomtatvány minden termelő, illetve bejelentésre kötelezett rendelkezésére áll. A megfelelően kitöltött bejelentő lapot a pénzügyőri szakaszon kell be­nyújtani. Ez két módon történhet. Vagy személyesen, vagy posta útján. A bejelentést általában a termőterü­letre illetékes pénzügyőri szakasznál kell benyújtani. Ha azonban a szűrt must, illetve a bor tárolása nem a tér mő területen történik, akkor a táro­lásra illetékes szakaszra is bejelen­tést kell tenni. Részletekben történő szüretelés esetén az egyes részszüreti eredmé­nyeket azok megtörténte után követ­kező 6 (hat) napon belül be kell je­lenteni, külön-külön bejelentőlapo­kon. Az adókedvezményre vonatkozó szabályok változatlanok. Az egyéni­leg dolgozó termelő egy gazdasági évben 180 liter bor utón, 16 éven fe­lüli, önálló keresettel nem rendel­kező családtagjait egyenkint 50 liter bor után illeti meg az adókedvez­mény. A kedvezményesen adózható bor mennyisége azonban a 300 litert nem haladhatja meg. A kedvezmé­nyes adótétel literenként 80 fillér. Az erjesztett gyümölcslé utáni borfor­galmi adó literenként 4.80 forint. A termésbejelentés elmulasztása — ide értve az elő- és részszüreti be­jelentést is — pénzügyi szabálysértés. Aki pedig termését részben, vagy egészben elrejti, vagy az adózás alól más módon elvonja, a pénzügyi sza­bálysértési eljáráson kívül az adóked­vezményt is elveszti. Tilos óbornak az újborral való ösz- szekeverése anélkül, hogy azt — a keverés megtörténte előtt — az ille­tékes pénzügyőri szakasznak bejelen­tették volna. Azt a mustot, illetve bort, amelyet a termésbejelentés elküldése előtt ad el a termelő a felvásárló vállalatnak, vagy másnak, be kell jelenteni. A termésbejelentés helyes, pontos megtételével a szőlősgazda saját ma­gát megkíméli a kellemetlenségektől, de emellett a népgazdaság érdekeit is szolgálja. — Részletes felvilágosítást a pénzügyőri szakaszokon adnak. Sátorhegyi János a megyei pénzügyőrség parancsnoka

Next

/
Oldalképek
Tartalom