Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-22 / 223. szám

1957 szeptember 22. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 7, keltünkben Á DOMBÓVÁRI JÁRÁSBAN Második „búcsúra" készülnek Nakon A naki tanácsnál, most kivételesen, azzal fogadtak bennünket, hogy nincs semmi különösebb újság, vagy ese­mény, ami újságírót érdekelne. Vár­tunk — hisz a közvélemény is azt tartja, hogy egy újságírót nem köny- nyű „lerázni“ — s már éppen indulni akartunk, amikor mégis csak elhang­zott egy hírnek ígérkező mondás. — Szeptember 17-én Szabó Piroska képviselő tartott képviselői beszámo­lót — mondotta a tanácstitkár. — A beszélgetés folytán aztán kiderült az is, hogy a beszámolóra eljött a köz­ség apraja, nagyja, sőt még a szom­széd községekből — Lápafőről, Vá- rongról — is jöttek érdeklődők szép számmal. Ezen az esten több pro­blémát vetettek föl a község lakói: többek között, hogy magas a földek aranykoronája, magas a lóadó, a ter_ melőszövetkezet feloszlása után táb­lába maradt földeket miért nem kap­ták vissza régi tulajdonosaik, a kis­vonat miért nem jár be a községbe, a vonat kocsijait miért nem világítják ki... és még sorolhatnánk ... A csak egy hírt kilátásba helyező beszélgetés aztán olyan hosszúra nyú- lott, hogy ha a jegyzettömbbe került eseményeket, gondolatokat mindet A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI ALAPOT az idén is úgy hasznosítják Kurdon, hogy annak gyümölcsét a lakosság élvezi. A tavaly elkészült vízvezeték­hez az idén szereztek villanymotort, amivel a vizet nyomatják, s így tel­jesen zavartalan a lakosság vízellá­tása. A vízvezeték építésénél tavaly több mint 150 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett el a lakos­ság ... A községfejlesztési alapból megnagyobbítják az orvosi rendelőt is. Erre 3—4 ezer forintot fordítanak. A munka nagy részét társadalmi munkában végzi el a község lakos­sága, csak az iparosok munkáját kell fizetni. Sokszor panaszkodtak a gazdák az árkok elhanyagolt állapotára is, -nert a belvizek'művelés alatt álló terüle­teken gyülemlettek össze s kárt okoztak. Az idén erre már nincs pa­nasz, mert mintegy 2 ezer folyóméter árkot tisztítottak ki... A szántóföl­dek jobb megközelítési lehetőségé­nek érdekében körülbelül 700 méte­res új dűlőutat létesítettek a község határában társadalmi munkával. A községfejlesztési alapból még eb­ben az évben rendbeteszik az utakat és hidakat is, valamint jelentős össze­get fordítanak a kultúrház tatarozá­sára, rendbehozatalára és a kultúrcso port támogatására. VAN BÖVFN SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉG A község filmszínháza egy idő óta hetenkint négy napon — szerdán, csütörtökön és szombat, vasárnap — tart két-két előadást. Eleinte arra gondoltak a község vezetői, hogy nem lesz elég látogatója majd az előadá­soknak. de jóleső érzéssel állapítható meg, hogy minden előadáson telt ház van ... Dolgozik a kultúrcsoport is: legutóbb Niccodémi: „Tacskó“ című vígjátékát mutatták be, két előadás­ban, nagy sikerrel. A község KISZ-szervezetének 26 tagja van. A fiatalok minden vasár­nap. de ráérő idejükben hétköznap estéken is, együtt vannak. A szerve­zeten kívüli fiatalok is szívesen men­nek a kiszesek közé, tudják, hogy ott csak jót és hasznosat tanulhatnak. SZAKOSÍTOTT BOLTOK Amint elhaladtunk a község köz­pontjában lévő bolt előtt, arra lettünk figyelmesek, hogy egy néni újságolta ismerősének, azért jött Kurdra vásá­rolni, mert itt nagyobb a választék. Megkérdeztük a községi tanács elnö­meg akarnánk írni, kevésnek bizo­nyulna a hely. így csak néhányat említünk röviden. A községek egyik nagy ünnepe az évenként megismétlődő búcsú. Nos, Nakon november 7-én második bú­csút rendeznek. Nem sátoros búcsút, ennek más lesz a jelentősége is, mint a másik búcsúé ... büszkeségüket, a kultúrházat avatják fel most már végleg. Ez a végleges felavatás azt jelenti, hogy a jelenlegi állapotban teljesen kész kultúrházat avatják fel. Ekkorra kívül is rendbeteszik a kul­túrházat, és kész lesz az állandó jel­legű beépített színpad is... Büszkék erre a kultúrházra a nakiak, mert teljesen a maguk erejéből építették fel... örömmel újságolják azt is, hogy megkapták az első segítséget is. A minisztérium 150 db széket adott a kultúrháznak, a Megyei Tanács pe­dig 7 ezer forintot ígért a külső mun­kák költségeinek fedezéséhez. Meg is hívtak bennünket az avató ünnepségre, szeretnék, ha osztoznánk örömükben Az örömben persze az ünnepségen kívül is osztozunk, mert, hogy Nakon ilyen szép kultúrház van, az a mi örömünk is és az egész or­szág népéé. . i—a két, mi ennek az oka? Ö elmondta, hogy szakosított boltok vannak a köz­ségben. Két fűszer és csemege, egy ruházati és egy vas-bolt áll a dolgo­zók rendelkezésére. A ruházati beit körülbelül másfél millió forint értékű árukészlettel rendelkezik. Van bő vá­laszték ... i * EGYÉB APRÓSÁGOK A napokban egy megdöbbentő hír­ről beszéltek a községben. R. Kovács József, aki különváltan élt családjá­tól, kiment a szőlőbe, hogy megnéz­ze, érik-e a szőlő és barack. Felesége és két gyermeke szintén oda ment, az apát megtámadták, megkötözték és az arcára lúgkövet öntöttek.’ * Ebben az évben nyolc család épí­tett magának lakást Kurdon. Kisipa­rosok, dolgozó parasztok, alkalmazot­tak ... a boldog új lakástulajdonosok. A jövő évben előreláthatólag még többen építkeznek. Eddig 15 házhe­lyet adott ki a tanács, ahol jövőre kezdik meg az építkezést. * Az elmúlt évben délelőtt és dél­után is folyt tanítás az iskolában. A tanács az új tanév kezdetére egy épü­letet bocsátott az iskola rendelkezé­sére négy tanteremmel, s így meg­könnyebbült a pedagógusok munkája. Most csak délelőtt foglalkoznak a gyermekekkel. B. G. — ERÉLYES EMBER Szűcs Géza elvtárs, és a mi tagságunknak éppen ilyen erélyes és erőskezű emberre van szüksége —- mondja Nagy Károly elv- társ, a szakesi Uj Élet Tsz párttitkára. Ez év májusában került a tsz-be és bizony az eddig kényen-kedven dolgozó tagoknak furcsa volt az, hogy az új növénytermelési brigádvezető, aki egy-: ben a tsz agronómusa is, erélyes han­gon beszélt velük és megkövetelte a munkafegyelem betartását. — Az igazat megvallva, ha nem ke­rül hozzánk, az idén is gazban marad a krumplink és a kukoricánk. Nagyon kellett a mi lazafegyelmű tagságunknak az, hogy végre legyen valaki, aki a munkafegyelemhez szoktatja őket- Géza bácsi bizony a leghangoskodóbbaknak is megmondta a véleményét, sőt szigo­rúan számonkérte, ha valaki távol­maradt akkor, amikor sürgős volt a munka. — Ezt már Tóth György, a Isz egyik vezetőségi tagja mondja — aki most már azt is bevallja, hogy ő maga is megsértődött, amikor kertelés nélkül figyelmeztette a kötelességére. AZÓTA MEGSZOKTAK a szakesi Uj Élet Tsz tagjai Szűcs Géza agronómus gyors beszédét, határozott Hírek sorokban Elkészült a dombóvári járás három­éves mezőgazdasági fejlesztési terve, amelyben nagy súlyt helyeznek a tsz- ek gazdasági megszilárdítására. Az 1960-as évre a tsz-ekben 100 hold földre 22.6 darab szarvasmarha, ezen belül 12 darab tehén jut majd. A tejhozamot 100 holdanként évi 16 000 literről 26 400 literre emelik a tervek szerint. * Dombóváron az elmúlt 8 hónap alatt szociális beruházásokra és jut­tatásokra 15.536 forintot fordítottak. Anya- és csecsemővédelemre 6690 fo­rintot, a bölcsődék fenntartására pe­dig 172.293 forintot költöttek. . I * • Duzson eddig ngm foglalkoztak cukorrépatermeléssel. A környező községekben az idén jól bevált a cu­korrépatermelés. A jövő évre a duzsi gazdák is kérik, hogy községüket is vegyék számításba a cukorrépa szer­ződések kötésénél. * Dombóváron irodák összeköltözte­tésével 15 lakás szabadult fel. Átad­ták lakás céljára például a Sertéste­nyésztő Vállalat egész irodaépületét. * A kocsolai pártszervezet gazda­gyűléseken ismertette az MSZMP agrárpolitikai téziseit. A gazdagyűlé. sek igen látogatottak és eredménye­sek voltak. Ezalatt az idő alatt Kocso- lán egy I. típusú tszcs alakult. . * Gyulaj községben az utóbbi idők­ben igen megnövekedett a termelési kedv. A parasztság az őszi vetések alá készíti elő a talajt. Több évre visszatekintve, egyetlen őszön sem hordtak ki annyi istállótrágyát, mint az idén. A műtrágya iránt is igen nagy az érdeklődés. A község hat ter­melőszövetkezete. illetve csoportja, meglévő készletének kiegészítésére 30 mázsa pétisót és 180 mázsa szuper­foszfátot rendelt. Az egyéni parasztok eddig 400 mázsa pétisóra, 100 mázsa szuperfoszfátra és 20 mázsa kálisóra jelentették be igényüket. Dombóváron szerdán este mutat­ták be nagy sikerrel a Pécsi Nemzeti Színház művészei Lehár Ferenc: „A mosoly országa" című nagyoperettjét. A legnagyobb sikert itt is Szabó Gyula Szu-Csong herceg alakítása aratta. Mellette sokat tapsolt még a közönség a Lizát alakító Bárdos An­nának, a Mi-t alakító Péter Gizinek és Szabó Samu Kossuth-díjas mű­vésznek, aki a Főeunuch-ot alakí­totta. Versenymozgalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére A Dombóvári Fűtőház KISZ-szervezete volt az első országos viszonylat­ban, amely beindította a munkaversenyt az ifjúság körében. Május 1-re a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe tiszteletére a gépek jobb kihasználására, a gazdaságos szállításra, a menetidő csökkentésére, a vagonfordulók gyorsítására tettek vállalást. A Dombóvári Fűtőház országos első lett a versenyben, s ehhez nem kis mértékben járultak hozzá a fiatalok. Jelenleg is folyik munkaverseny a fűtőház kiszistái között a KISZ országos értekezlete és november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Tizenegy brigád, ezen belül kilenc mozdonybrigád és két műhely­brigád versenyezik az elsőségért. A Dombóvári Fűtőháznál nem maradt ki a versenyből egyetlen egy fiatal sem, és vállalásukkal az őszi forgalom gyors lebonyolítását segítik elő. Kinek less igaza? — A járás tizenegy termelőszövetkezete közül csak a dombóvári Rákóczi Tsz nem vetette el az őszi árpáját — mondja Schmidt János elvtárs, járási főagronómus. — De nézzük meg, mi az oka az egyébként jól működő tsz le­maradásának. Néhány nap óta ugyanis parázs vita folyik a tsz vezetősége és a járási szakemberek között. A tsz annak rendje és módja szerint megrendelte és meg is kapta a vetőmagvizsgáló által jóváhagyott ólomzárolt B—40-es őszi árpa vetőmagot, amelyből próbacsíráztatást végeztek. — A minőségi vetőmag csak 50 százalékban csíraképes — állapította meg Visegrádi János elvtárs, a tsz elnöke- — Ezért nem i? vetjük el. — A mag kifogástalan, a hiba az ,hogy rosszul végeztétek a csíráztatást, sok vizet öntöttetek rá, és ennek következtében a mag befúlladt — mondja Schmidt János járási főagronómus. Néhány napon keresztül folyt a vita és miután nem tudták egymást meggyőzni, közösen úgy határoztak, hogy Budapestre, vegyi vizsgálatra küldik a B—40-es őszi árpa vetőmagot, hogy végülis megoldódjon a gordiuszi csamó. Lapunkban arra még visszatérünk, hogy kinek volt igaza. Yizmű épült Dalmandon Sokat fejlődött Dalmand község, a hajdani Eszterházy-uradalom, az elmúlt néhány év alatt. Az istállókhoz hasonló közös-konyhás cselédházakat lebontották; s helyükbe szép, kertes, kétszobás családi házakat építtettek a herceg volt cselédei. Az elmúlt évben háromtantermes iskolát kaptak, ebben az évben pedig 280 000 forintos költséggel törpe vízmüvet építettek. A község három utcájában több mint 2000 folyóméter csövet raktak le, s utcánként három vízcsapot helyez­tek el, de bevezették a vizet a község két iskolájába is. A vízmű építése egészségügyi szempontból igen nagyjelentőségű. A jó ivó-- víz használata megszünteti a golyvás megbetegedések további terjedését. Dalmand község törpe vízmüvét az elmúlt vasárnap, szeptember 15-én adták át rendel-" tetősének a falusiak legnagyobb örömére. A gyulaji vadászok Gyulaj községben régi hagyományai vannak a vadászatnak. A felszaba­dulást megelőző években a vadászat csupán szűk, „kiválasztott rétég, a föld- birtokosok, a kaszinótagok sportja volt­Filléres napszámén a gyulaji parasztok is részt vehettek a vadászatokon} mint vadhajtók, a vadhajtás fáradságos munkájában, hogy az úri puskások lőtávolságába tereljék a vadat. A vadpusztítást aztán napokig tartó „úri-muri követte, amelynek híre a faluba is eljutott. Előfordult az is, hogy a hajtó is sörétet kapott és még ma is van Gyulajon olyan ember, aki a bőre alatt az úri vadászat alkalmával kapott sörétet hordja. A vadászaton való részvétel másik veszélyesebb formája az orvvadászat volt. Ezt azok űzték, akik semmiképpen sem tudtak lemondani vadász-szenve­délyükről, bár tudták azt, ha a csendőrök rajtakapják őket, fogdát és iszonyú verést kapnak érte. Simon Ferenc, Kertész József és Simon József még ma^is emlegetik azt a nevezetes szarvasvadászatot, amikor egyetlen egy vad elejtéséért tizenöt embert tereltek össze a csendőrök, s úgy összeverték őket, hogy közülük nem egy napokig az ágyat nyomta. A gyulaji vadásztársaság tagjai, bár a döbröközi százholdas vadasterüle- tükröl kiszorultak, mert a bérletet felmondták, készülnék az őszi nyulvadaszatra, Elsősorban a soraikat rendezik és kiközösítették maguk közül azokat a vadász­társasági tagokat, akik az ellenforradalom idején méltatlanná váltak a fegyver- viselés jogára, mivel felajánlották fegyveres szolgálatukat az ellenforradalmárok-' nak. A vadásztársaság öt ilyen tagjától bevonatták a vadászpuska használati engedélyt. A tsz agronómusa intézkedéseit, és most már egyre töb­ben hangoztatják azt is, hogy megsze­rették az „öreget”. — Tudja, mi pa­rasztemberek úgy vagyunk: előttünk csak az olyan embernek van tekintélye, aki nemcsak parancsolgatni szeret, ha­nem dolgozni is tud — mondja Tóth György. Nem volt a kukoricaekézés idején ló- veze'ő? TTát odaállt lovat vezetni Géza bácsi. Kitárt karral egyszerre két lovat vezetett, majd meg ekézett. . . így dol­goztak a fogatossal, egymást váltogatva, napestig. No és az aratás és a széna­kaszálás idején . . . Kevés volt a ka­szás . .. Akkor meg odaállt kaszálni: Právics János bácsi, a mag'áros, ügyes­bajos dolgait intézte... Akkor a mag­tár kezelését vállalta el az egyéb mun­kája mellett. Hát ilyen ember ő . . . Mindenhol ottvan, irányít, dolgozik, tanácsokat ad, pedig már nem éppen fiatalember Szűcs Géza, aki több mint 37 évvel ezelőtt végzett a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián. Ahogy az­előtt mondani szokták: „régi szakem­ber”, de mi még azt is hozzátesszük; úgy, ahogy ő maga is mondja: a mező- gazdaság szerelmese. ANNAKIDEJÉN azt mondták isme­rősei — amikor meghallották, hogy a szakesi Uj Élet Tsz-be megyek dol­gozni: „na Géza, te is kemény fába vágtad ám a fejszédet”, mert a leg­nagyobb szakértelem mellett is nehe­zen lehet boldogulni ott, ahol mindenki a saját dolga után szaladgál, a közöst pedig elhanyagolja. A tsz-ben ugyanis jóval nagyobb a háztáji terület, mint amelyet az alapszabály előír. A következő gazdasági évben ezen is változtatni fognak, sőt a legutóbbi párt- taggyűlésen, melyre a pártonkívüli ag- ronómust is meghívták, úgy határoz­tak. hogy három olyan rendbontót, akik renitens viselkedésükkel zavarják a tsz életét, kizárják. — Inkább veszít­sünk el egv-két embert, — ha más­ként nem megy — minthogy az egész közösség károsodjék — mondták a párttagok. SOK PROBLÉMA vár megoldásra a szakesi Uj Élet Tsz-ben. A tsz-tagok vál­lára súlyos adósság terhe nehezedik; amelynek egy részét az ellenforradalom idején ért károsodással lehet magya­rázni. Ennek ellenére bizakodóan nézs nek a jövőbe, mert látják a felvirágzás lehetőségeit. Néhány héttel ezelőtt el­készítették a tsz mezőgazdasági fejlesz­tési tervét: a vetésforgók és a talaj táperejének figyelembevételével. A ter­vek szerint nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre, s állandóan foglalkoz­nak állathízlalással. Ebben az évben például 40 sertést és három szerződéses szarvasmarhát hizlalnak. A tehenészet­ben a tejhozam növelését tűzték ki célul és itt már meg is mutatkozik az eredmény. Míg az elmúlt év őszén az is'állóátlag 5,28 liter, a fejési átlag pedig 8,3 liter volt, jelenleg az istálló- átlag 8,55 liter, a fejési átlag pedig 12,8 literre emelkedett és az eredmé­nyek elérésében a tehenészetben dol­gozókkal együtt nem kis része van Szűcs Gézának, a tsz agronómusának: KURD

Next

/
Oldalképek
Tartalom