Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-23 / 197. szám

1957 augusztus 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Tízezernél több látogatója volt a MEZŐSZÖV gépkiállításának Az ünnepek alatt, három napon keresztül tartott a budapesti és a szekszárdi MEZCSZÖV gépkiállítása a gimnázium udvarán. A három nap alatt tízezernél több látogatója volt a kiállításnak, ami azt jelenti, hogy ér­demes volt megrendezni ezt a kiállítást a korszerű mezőgazdasági gépekből, amelyek önmagukban mutat­ták be, milyen lehetőségek vannak a nagyüzemi, de az egyéni gazdaság gépesítéséhez is. A dolgozó parasztság tetszését megnyerte a lófogatú fűkasza, amelyet aratásra is fel lehet használni. A Né­met Demokratikus Köztársaságból hozott lófogatú burgonyasz.edegép, a hálózati árammal működő 45 lite­res tejszeparátor, a különböző darálók. Ugyancsak nagy sikere veit a csehszlovák kistraktornak, amellyel 14 féle munkát lehet végezni (Ebből a hasznos kis gép­ből még ebben az évben 200 darabot hozunk be, a jövő évben már a magyar ipar ismegkezdi a gyártását és 5000 darabot készít el.) Érdemes végiglapozni a kiállítás véleménykönyvét — és figyelembevenni a bejegyzett véleményeket. Szek­szárdi, harci, decsi, madocsai látogatók írták be véle­ményüket —, de beírta véleményét több szovjet láto­gató is. „Nagyon örülök, hogy az ország ismét magára ta­lált és kezébe veszi az annyira mostohán és másodren­dűén kezelt mezőgazdaságot is... A kiállítás szerintem szakszerűen, osztályozottan és sok gonddal került megrendezésre. A kisgépek közül kétségkívül a mezőgazdasági robotgép tetszik a közön­ségnek a legjobban. A parasztság, úgy látom, szeretné, ha ezekből a motorokból nemcsak komplett lehetne kapni, hanem külön, például ekével és fűkaszával is... Szeretnénk, ismét látni az országban és a megyében különösen kedvelt bogyiszlói baltát és cigányfejszét... Hol vannak a Pécsi Fém. és Lakatosárugyár gondosan elkészített, gyönyörű láncfajtái, amelyek verték a középeurópai piacot?“ — Ezeket írja Masth János. Bregovics György, a pusztahencsei Kossuth Tsz tagja ezt írja: „Örömmel látom a magyar gyártmányú új mezőgazdasági gépeket és amit nálunk a tsz-ben al­kalmazhatunk, fogom ajánlani a tsz vezetőségének.“ Többen hiányolták ugyanakkor, hogy kevés volt a szakszerű tájékoztatás, kevés volt a személyzet, amely megfelelő magyarázatot adott volna egy-egy gép műkö­déséről, teljesítményéről. Végeredményben tehát, betöltötte célját a kiállítás, a dolgozó parasztság köréből nagy volt az érdeklődés a gépek iránt — többen vásároltak is belőlük. A kiállí­tás bezárult, a gépeket viszont továbbra is meg lehet találni a MEZÖSZÖV lerakatánál, tetszés szerint lehet vásárolni belőlük. HÍREK — Az Öcsényi Földművesszövetke­zet vasárnapra derült, napsütéses időt „rendelt meg“ — mivelhogy társas­kirándulást szerveztek Siófokra. Már a múlt héten teljes volt a létszám a 40 személyes autóbuszra. Ámbár le­het, hogy a kiránduló kedvet erősen lehűti a kedvezőtlenebbre fordult időjárás. Hátha addigra még jóra fordul... — A tavasz folyamán, áprilisban lépett be Eszenyi Imre a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezetbe. Aug. elejéig 240 munkaegységet ért el, amelyre előlegként 9.60 mázsa búzát és ugyanannyi árpát kapott. — A Szegedi Gyermekápolónő- képző Iskola szeptemberben kétéves tanfolyamot indít, főleg érettségi­zett lányok részére. A tanítás ingye­nes. a hallgatók napi négyszeri ét­kezést, munkaruhát kapnak, a tanfo­lyam elvégzése után pedig kórházak, klinikák gyermekosztályain, illetve bölcsődékben nyernek elhelyezést. A pályázóknak felvételi kérelmet, önélet rajzot, iskolai bizonyítványt, orvosi bizonyítványt, vagyoni bizonyít­ványt, anyakönyvi kivonatot és fény. képet kell beküldeni Gyermekápoló- nőképző Iskola Szeged, Teleki u 19. címre. — Az ellenforradalmi események hatására Majoson feloszlott a Búza­kalász Termelőcsoport. A 65 volt tag között a tavasszal szétosztották a csoport 670 hold földjét. A szétosztá­sok során fordultak elő bizonyos részrehajlások, ezért a tanács most felülvizsgálja ezeket a földügyeket és ennek alapján tesz javaslatot a já­rási tanács felé, hogy a vitás kérdé­seket igazságosan döntsék el. — A Magyar Játékszín művészei ma, 23-án este Bogyiszlón, holnap, 24-én este pedig Tamásiban mutatják be Heltai Jenő: „Néma levente“ című színművét. Jó idő esetén mindkét he­lyen szabadtéri színpadon tartják meg az előadást. — Pakson a rendőrség a kultúrcso. portja Kodolányi: „Végrendelet“ című darabját tanulja, amelynek be­mutatóját októberre tervezik. — Kakasd községben az elmúlt évben 23 gazda foglalkozott a dohány termeléssel. Az idén már 120-ra emel kedett a dohánytermeléssel foglal­kozó gazdák száma. A dohányterme­lés az idén igen jól sikerült: a próba­mérések szerint 100 ölenként 100— 120 kg szárított dohányra számítanak Kakasdon. A Faddi Dohánybeváltó szerint a dohány nagyon jó minőségű úgy, hogy a jövő évben a községben még emelni fogják a dohánytermelők számát, illetve dohánytermelő köz­séggé alakítják ki Kakasdot. i s Iglói diákok Fagylaltmérgezés Felsönánán és Pálién A Bonyhádi Járási Kultúrháznál a nyári hónapok alatt sem állt le a munka minden területen. A kultúr- ház színjátszócsoportja alig fejezte be egyik színművel a tájolásait, már hoz zákezdett egy új darab bemutatásá­nak előkészítéséhez. A nyári estéken mindig volt élet a kultúrháznál, foly­tak a próbák, az együttes Farkas Imre. Iglói diákok című három fel­vonást®, zenés, táncos vígjátékának bemutatójára készült. A bemutatón — még az elmúlj; hónapban — nagy sikert aratott az együttes, s az itt tapasztalt siker és elismerés ma sem kisebb egy előadásuk alkalmával sem, melyeket vidéken tartanak. A darabot eddig közel húszszqr mutatták be, többek között Sióagár­don, Udvariban, Szakályban, Hő- gyészen, Diósberényben, Tamásiban, Cikón, Mecselmádasdon s Bonyhádon háromszor... és sorolhatnánk to­vább. De még várja őket egy pár község közönsége. Az Iglói diákok-at Szűcs Aladár rendezi, aki eddig rendezett darab­jaival mór sok elismerést és dicsére­tet vívott ki magának a közönség előtt. A szereplők szintén régi isme­rősei nemcsak Bonyhád, de a kör­nyező községek lakóinak is — hisz a bonyhádi színjátszók sűrűén látogat­ják a járás községeit kisebb-nagyobb műsorral. Tircsák tanárt Szűcs Aladár és Farkas József játszák kettős szerep- osztásban, hasonlóan kettős szerep­JÉGYZET Már az ősz előjelei jelennek meg néha-néha a park fái alatt: sár­gult levelek gurulnak le zörögve a száradó avarra. Esőcseppek pacskolják a sétányok keményre taposott talaját, szél kerget elszórt papirrongyo- kat. De vannak állandó, kitartó vendégei a parknak, az esőtől újra szá­radó padoknak, akik, ha a nap kivillan annyira, hogy melege fellangyo- sítja a levegőt, megjelennek s elfoglalják „törzshelyüket’’ a padokon. — Nyugodtan nevezhetjük törzshelyüknek némelyik padot, mert egyiket- egyiket szinte mindig ugyanazon helyen látni. Lehet, hogy ez megszokás, amit ők észre sem vesznek. Lehet, hogy az emberekben megtalálható a régihez való ragaszkodás. Mindegy. Ök talán észre sem veszik ezt a csö­könyös szokásukat... Idős emberek valamennyien és ott látni őket vasár­nap délelőtt éppen úgy a padokon, mint hétköznap délutánonként. Be­szélgetnek. Ki tudja miről? A múltról, vagy jelenről? Néha ha elsétálok előttük, észreveszem, hogy vitatkoznak, nekik is vannak problémáik, vé­leményeik. Nem tudom ki hogy van, én tiszteletet érzek irántuk, mint olyan ember iránt, aki belefáradt már a munkába, aki elvégezte feladatát, ami rá várt s most pihen ... Közülük való volt az, aki a munkásőrség névadó és zászlóavató ünnepén a Himnuszt hallva, könnyekre fakadt és felzokogott, közülük az egyik — nem is olyan rég — a szovjet emlékmű előtt haladt el, s az emlékművet övező virágágyban egy darab zsíros pa­pírt vett észre. Talán már többszázan is elhaladtak ez mellett a papír mellett és senkinek nem jutott eszébe, hogy lehajoljon és felvegye, sen­kinek nem bántotta annyira a szemét a virágok között lévő szemét,, hogy fáradtságot vett volna, hogy eldobja máshová, ő megtette. Botjára szúrta és elvitte a szemétgyűjtőbe. Szerintem nagyon szép lenne, ha a fiatalok kellő megbecsüléssel te­kintenének ezekre az idős emberekre is. Sajnos, egészen mást tapasztal az ember a valóságban... Pár napja a parkban sétáltam éppen az idő­sek ,,törzspadjának” közelében haladtam ■ el, amikor három-négytagú legényketársaság egyvonalba ért velem. Közülük az egyik csupa szóra­kozásból egy papírgombócot hajított az idős emberek közé, a másik pedig hátrafordulva, a nyelvét öltötte ki... Én szégyeltem magam ... Az esemény röviden ennyi, de érdemes elgondolkodni. Érdemes — nemcsak érdemes, hanem feltétlenül szükséges — figyelmeztetni vala­milyen formában ezeket a fiatalokat, akik a pedagógusok islcolai neve­lési hatásán már túl vannak, hogy illő tisztelettel és megbecsüléssel bánja­nak az idősebb emberekkel. Vajon, ha az ő apjukkal tenné, azt gúnyol­ná ki egy ilyen meggondolatlan kamasz, ők mit tennének? (Azt hiszem, amit én akartam tenni.) Valamilyen formában hozzá kell férni az ilyen, látszatra mindenkitől elhagyott fiatalokhoz, s szerintem az ifjúsági szervezet nyújt erre legjobb lehetőséget. Összejöveteleken klub délutánokon beszélni kellene arról is, hogy milyen megbecsülés jár embertársainknak, az idősebbeknek, s ha ezt megértik, akkor nem fognak nyelvet ölteni és papírgombócot vágni idős pihenő emberek fejéhez. B. G. osztásban láthatja a közönség Évát, Donáth Erzsébet és Váróczy Zsuzsa alakításában. Petki Pali diákot Bak- sa József, Hóléczi Pistát Boross László, Kudelka Tónit Csike László, Szidor Ákost Schneider József ala­kítják sikerrel. Külön elismerést ér­demel az Orbina kocsmárost alakító Csima József, aki idős kora ellenére is tagja a színjátszócsoportnak és fáradhatatlanul dolgozik, új és új sze repeket vállal, s ebben a darabban is nagy gyakorlatról, rutinról tesz tanú- bizonyságot alakítása. Jól formálja meg Klára szerepét Pirka Kató, de dicsérhetnénk valamennyi szereplőt: Kovács Pétert, Török Tivadart, Merz Jánost, Lévai Mihályt, akik valamennyien napi munkájuk után öltik magukra a jelmezeket, s vállal­koznak arra,- hogy másokat szórakoz­tassanak, neveljenek. Az Iglói diákok, még jó ideig a kultúrház műsorán lesz, de a vezetők már arról gondolkoznak, hogy utána fnelyik darab tanulását kezdjék meg. Az ősszel párhuzamosan két csoport is megkezdi majd a munkát. Az egyik, Kodolányi: Földindulás című színművét, a másik csoport pedig Benacky: Esernvőskirály című ope­rettjét tanulja. Vasárnap a délutáni, esti órákban mintegy 80 mérgezett beteget, főként gyermekeket és nőket, szállítottak be a szekszárdi kórházba. A mentők nem győzték! a szállítást, így sok beteget különböző helyt alkalmatossággal szállítottak a kórházba s helyszínen is elkezdték az elsősegély nyújtáso­kat. Több beteget, akiknek csak eny­hébb mérgezése volt, be sem szállítot­tak, hanem helyi kezelésben részesí­tették őket. A kórházban egy osztá­lyon el sem tudták hplyezni őket s minden fellelhető orvost mozgósítot­tak, még azokat is, akik nem voltak szolgálatban. A mérgezést fagylalt okozta .ame­lyet Dombai Imre hőgyészi fagyialtos árult. A sajátmaga készítette fagy­laltnak egy részét a felesége Felső- nánán, egy részét pedig Dombai Imre Pálfán árusította. A feltevések sze­rint azért vált mérgezővé a fagylalt, mert régi anyagból készült, vagy pe­dig már maga a fagylalt sem volt friss. Dombai Imrét a rendőrség őri­zetbe vette és folytatják az erélyes nyomozást. Dombai fagylaltkészítmé­nyei egy ízben — a közelmúltban — már okoztak mérgezést s ez nyilván­valóan súlyosbító körülmény szá­mára. Az orvosok fáradtságos munkája megmentette a mérgezetteket és el is hagyták a kórházat. Egy hőgyészi csecsemő azonban valószínűleg a fagylalt áldozata lett. Egy hőgyészi édesanya Felsönánán volt ott evett fagylaltot, majd megszoptatta a cse­csemőt s a csecsemő nem sokkal ez­után meghalt. Az első megállapítás szerint mérgezés okozta halálát. Fo­lyik annak a megállapítása is, hogy a mérgezés a fagylalttól eredően az anya tején jutott-e a csecsemő szer­vezetébe. SZERKESZTŐI ÜZENET Boronkay Imréné, Szekszárd: A megüresedő lakásra elsősorban a tulajdonos tarthat igényt. A kiköltö­ző lakónak nincs joga tárgyalásokat folytatni más személyekkel lelépési díjért. A megüresedő lakásra — mint tulajdonos — mindenekelőtt ön tart­hat igényt. Azonban — és erre ügyel­nie kell —, amennyiben a ház három szobásnál nagyobb, akkor az tanácsi rendelkezés alatt áll — ami a tulaj­donjogot nem korlátozza —, s ebben az esetben tanácsi kiutalás szükséges. A teendő tehát a következő: adjon be igénylést a városi tanácshoz, amely­ben jelölje meg, hogy a lakás saját tulajdonát képezi. Üzletnek nem rossz, de szépség- és Nem akarunk ünneprontók lenni, de az SC sportbáljára meghirdetett szépség- és táncversenyről az az érzése az embernek, hogy olyan „nagy hűhó’’ volt a — semmiért... Ponto­sabban- kellett a pénz, ezért meg­szültek egy egyébként jó ötletet, csi­náltak neki nagy propagandát, be is szedték sokszáz embertől a hatforin­tos belépő és szavazódíjat — s aztán nem adtak érte szinte semmit, össze- csődítették a sok embert, ami nem is volt nehéz, hiszen ki tudja, mikor volt Szekszárdon szépség- és táncver­seny s ez nyilván kellemes estet fog jelenteni minden résztvevőnek, tehát megéri a 6 forintot! Nagy volt az érdeklődés, már előre elkelt sokszáz jegy, délután már meg­jelentek a „székfoglalók’’, mert tu­dott dolog, hogy amikor a szekszárdi Sörkertben jó műsor van, a sok hely is kevés. Persze akkor még senki sem tudta, 'hogy a szépségverseny és táncverseny csak „alibi’’ s ez alig fog többet jelenteni a 6 forintok „bekasz. szirozásánál”. Azaz dehogy... Nem sokkal a verseny estélye elő.tt itt-ott lehetett hallani olyan ..nemhivatalos’’ hangokat -hogy állítólag elmarad a verseny, másutt azt hallották, hogy nincs jelentkező a szépségversenyre. Azt is „hallották’’, hogy csak két versenyző szereplése biztos... Persze ezt senki sem hitte — akkor még nem voltak rosszmájúnk az emberek — és azt gondolták, hogyha már meg történt a nagy . beharangozás’’, annak bizonyára. volt alapja is. Csak akkor kezdett sejteni valamit az ember, amikor a konferanszié közvetlenül a verseny előtt bejelentette, hogy „még mindig lehet jelentkezni...” (A meg­hívón augusztus 17 volt a határidő.) Egyszer aztán megjelentek sorra a közönség előtt a szépségversenyzők — hozzátehetjük azt is, hogy nagy tetszés közepette. Persze volt, aki az előző „nem hivatalos” hangok hatá­sára meg is számolta őket: mindössze 8, azaz nyolc (nem elírás) volt a ver­senyzők létszáma s ezen a „mennyi­ségen’’ az sem változtat, hogy adtak még 13-as számot is ... No, de sebaj, ha itt nem alakult ki népes verseny ,majd jön a táncver­seny. De az, hiába várták, nem jött, mert arra már csak egy pár jelent­kezett és nem volt kivel verse­nyeznie ... táncversenynek... így tehát nemcsak azon bosszan­kodott az ember, hogy a fákról nem­csak száraz levél hullott a sörébe, — hanem azon is, hogy nem kapta a pénzéért azt, amit ígértek, mert a rendezők a dolognak csak főként az üzlet; részével törődtek. Az jó gondolat, hogy a sportkiadá­sok egy részét különböző rendezvé­nyek bevételeiből fedezzék. Ha gyűj­tést indítanának, az is bizonyára eredményes lenne, akkor viszont meg kellene mondani nyíltan, hogy „szük­ségünk van a pénzre és aki szereti a sportot .adakozzék’’, de közkedvelt „csalival” félrevezetni az embereket, az már nem megy. S főként nem tudja erősíteni ezzel az SC a tömeg­tekintélyét. * A versenyzők közül nagy szavazat többséggel Uhrin Angyalka lett fi „Szekszárd szépe 1957’’. Bájos szép­ségévé; „meghódította’’ a közönséget — több, mint 450 szavazatot kapott. A második helyezett Grimm Mária, a harmadik pedig Takács Anna lett százegy, illetve 54 szavazattal. A ver­seny után átadták a győzteseknek a jutalmakat. BODA

Next

/
Oldalképek
Tartalom