Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-22 / 196. szám

1357 augusztus 22. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG Alkotmány-napi ünnepségek Szekszárdon a régi Megyeháza udvarán Bóvári János, a Hazafias Népfront bizottsá­gának elnöke nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést, majd Borka Attila, a Budapesti Pártbizottság titkára tar­tott ünnepi beszédet. — Alkotmányunk törvénybeiktatá­sának évfordulóját ünnepeljük ma, ünnepeljük az alkotmányt, mely ösz- szefoglalja, hogy mit kell tennünk a szocializmus érdekében — mondotta. — Az alkotmányban foglalt népjogok ellen szervezett támadás indult a múlt év októberében. Ez azért járha­tott átmeneti sikerrel, mert komoly hibák történtek a párt és a kormány politikájában, azonban ma már min­denki egyetért abban, hogy nem első­sorban ez az oka az ellenforradalom­nak, hanem az, hogy a népellenes elemek — kihasználva a hibákat — külföldi imperialista segítséggel — meg akarták fosztani a népet alkot­mányunkban rögzített jogaitól. Az ellenforradalom okainak elem­zése után, és annak, hogy milyen kö­vetkezménnyel járt volna az ellenfor radalom mind bel- mind külpolitikai téten, Borka elvtárs a felelősségre- vonásról beszélt. Arról, hogy a megté­vesztett embereket nem, de a bűnö­söket igenis felelősségre kell vonni. Ennek be kell következnie a Nagy Imre-csoportnál is. Ismertette Borka elvtárs a továb­biakban a kormány eddigi intézke­déseit, többek közt azt, hogy a be­gyűjtés eltörlése nem ideiglenes rendszabály, hanem a kormány a be­gyűjtést egyszersmindenkorra meg­szüntette. Ugyanígy az erőszakos tsz- szervezéseket, tagosításokat is, ame­lyek az elmúlt években fő forrásai voltak a falusi lakosság elégedetlen­ségének. „Ma még sok a kétely, de az intézkedések megértetik az embe­rekkel, hogy a kormány politikája — reálpolitika. Az értelmiséggel kapcso­latos kérdések után az időszerű külpolitikai problémákkal foglalko­zott az előadó, többek között az ENSZ ctösbizottságának jelentésével. „Az úgynevezett magyar ügy újból', napi- rendretűzésével az imperialisták el akarják terelni a figyelmet az ő sö­tét ügyeikről és egyben erősíteni akarják az országon belüli ellenfor­radalmi elemeket — mondotta. — Mi visszautasítjuk ezeket a rágalmakat, amelyekkel még olyan nagytekinté­lyű politikusok sem értenek egyet, mint Nehru. India miniszterelnöke.“ Befejezésül a Hazafias Népfront feladatairól beszélt Borka elvtárs. Bonyhád Zászlóavató ünnepség Dombóváron Zsúfolásig megtöltötték a mozi he- vöt, majd beszélt a feladatokról, me­lyiségét a dombóvári ünneplők. El­jöttek a vasutasok, a téglagyárak, az üzemek, a vállalatok és intézmények küldöttei, dolgozói, hogy megemlé­kezzenek augusztus 20-ról. Hétfőn délután a községi KISZ ifjúság fáklyás felvonulást tervezett. A rossz idő miatt nem tudták ezt megtartani. Az ünnep reggelén is esett az eső, s így a tervezett sza­badtéri ünnepség helyett a mozi he­lyiségében tartották meg a domb­óváriak az ünnepi nagygyűlést és a munkásőr egység névadó és zászló­avató ünnepségét. A nagygyűlés szónoka Bognár Jó­zsef országgyűlési képviselő, a Haza­fias Népfront országos irodájának tagja volt. Bognár József beszédében méltatta augusztus 20-át, az alkot­mány törvénybeiktatásának történel­mi jelentőségét. Szólt az elmúlt tizen­két év eredményeiről, s vázolta a jö­Tamási Az alkotmány ünnepe kedves, benső­séges eseménnyel kezdődött. A járási pártbizottság kezdeményezésére a járás­ban még élő 1919-esek, a Tanácsköztár­saság hős védői, a fiatal kommunista párt tagjai és a 25 éven át üldözöttek gyűltek össze, hogy elmondják egymás­nak kedves emlékeiket, felidézzék a kö­zös harcokat, a frontokat ,a direktóriu­mokat és az 1919 májusáben megkísé­relt ellenforradalmi megmozdulást és an­nak leverését. Az ünnepség központjában a járás munkásőrségének zászlóbontó és névadó ünnepsége állt. Tíz órakor a község la­kossága nagy érdeklődés mellett felsora­kozott a község főterén a munkásőr- század. A jelentéstétel és az üdvözlés után Kócs Árpád elvtárs, a tamási já­rási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után a járás mun- kásőrszázada felvette Tamási nagy szü­lötte: Gőgösk Ignác elvtárs nevét, aki 1929-ben hah mártírhalált. Az illegali­tásba kényszerített, üldözött kommunista párt egyik vezetője volt. Horthy bör­tönbe vettette, s ez aláásta egészségét, s szabadulása után Tamásiban hamaro­san meghalt. A munkásőrség az ünne­pély után a névadó sírjához vonult — ahova mintegy 300—400 lakos is el­kísérte — és elhelyezte a megemlékezés koszorúját, s meghajtotta a Fomadi Ál­lami Gazdaság dolgozóitól kapott, és számos tömegszervezet és szerv szalagjá­val diszített csapatzászlót pártunk nagy fiának emléke előtt. Délután sport- és kultúrműsor volt. A járást patronáló budapesti Ikarusz- gvár dolgozói, valamint a járás számos kultúrcsoportja adott színvonalas, érde­kes műsort. (Az ünnepségen mintegy 2000 tamási dolgozó vett részt. Az ün­neplők az alkotmány ünnepét az éjsza­kába nyúló utcabállal zárták be. lyek a munkásság, a parasztság előtt állnak a hatalom további erősítése, az ország jólétének emelése tekinteté­ben. Az ünnepi beszéd után a munkásőr egység parancsnoka felsorakoztatta az egységet. Jelentésbeadás után, a megyei munkásőr parancsnok helyet­tesétől, Magyar Ferenc elvtárstól en­gedélyt kért, hogy a dombóvári mun­kásőr egységet Udvardi Vince elv­társról, az 1919-es Tanácsköztársaság hősi halott mártírjáról nevezzék el. A vörös selyemzászlót a dombóvári üzemek adományozták a munkásőr egységnek. A zászlóavató ünnepségen a dombóvári üzemek képviselői sza­lagot kötöttek a zászlóra. A zászló­avató ünnepségen idős Balázs Ferenc elvtárs, 1919-es kommunista is szólt a párt fegyveres katonáihoz. A domb­óváriak nevében kérte őket hogy mi nrlon orm ii'lrV.íal ■HiiHáciilrlrol sítsék és védjék meg a proletárdik­tatúrát.' A munkásőr egység zászló­avató ünnepség után került sor a városi pártbizottság zászlóátadó ün­nepségére. A területi KlSZ-szerve- zetnek adományozott a városi pártbi­zottság egy zászlót. Az ünnepség után a munkásőr egység a temetőbe vo­nult, ahol tisztelegtek a Tanácsköz­társaság mártírjainak sírjánál. Majd gépkocsikkal Alsóleperdre utaztak, ahol 1919-ben kivégezték a Tanács- köztársaság dombóvári vezetőit. Délután szórakoztak, ünnepeltek a dombóváriak. A területi KlSZ-szer- vezet és a duzsi falusi kultúrcsoport tagjai szórakoztatták a szabadtéri színpadon a község lakóit. A délután programjában sportversenyek, teke, asztalitenisz, tenisz és labdarúgómű­sor szerepelt. Este 20 órától pedig utcabál volt a község piacterén, ahol a késő éjszakai órákig szórakoztak a dombóváriak. a kultúrotthonban 500 résztvevő ünne­pelte augusztus 20-át, az alkotmány szü­letésének napját. Az egybegyűlt munkások és a község parasztsága előtt Szigeti János elv­társ, a megyei pártbizottság tagja is­mertette a nap jelentőségét. „A Magyar Népköztársaság alkotmánya a jogok és kötelességek gyűjteménye — mondotta többek között. — A bőrgyár dolgozói élnek az alkotmányban lefektetett jogok­kal, de ismerik a kötelességet is. Ezt bizonyítják a termelési eredmények, ame­lyeket Garamvölgyi Ferenc, Jenei La­jos, Gáspár György, Priger György ér­tek el, de lehelne sorolni a többi dolgo­zóknak a nevét is, akik munkájukkal tettek bitet amellett, hogy szívvel-lélek- kel támogatják a munkás-paraszt kor­mányt. Az ünnepi beszédet, amelyet nagy tet­széssel fogadtak, kultúrműsor követte. A Simontomvai Bőrgyár zenekara zene­számokat adott, a kultúrcsoport tagjai Az időjárás ünneprontó volt ugyan, mégis mintegy háromszázan gyűltek ösz- sze, hogy meghallgassák Kádár István elvtárs, a SZÖVOSZ Igazgatóság tagjá­nak ünnepi beszédét. Főleg az októberi ellenforradalomról és annak következményeiről beszélt Kádár István elvtárs. „A nyugati lapok és az elmenekült ellenforrac^abnärok azt bi­zonygatják, hogy a ,felkelés’ minden elő­készítés nélkül tört ki, de vajon miféle spontán megnyilvánulás volt az, hogy egyazon időben támadtak több, mint húsz stratégiai intézményt? És azt mond­ják, hogy a munkásság harcolt legtovább, a munkáskerületekben volt a legnagyobb ellenállás. Akkor miért a Divatcsarno­kot, a Nemzeti Múzeumot gyújtották fel, amikor azok tudvalévőén nem a munkáskerületekben vannak?” — mon­dotta. — Majd az ENSZ ötösbizottságá­nak a „magyar kérdés”-sel kapcsolatos jelentéséről beszélt. — Ez a bizottság nem járt Magyar- országon és jelentését Király Béla és más elmenekült ellenforadalmárok, kö­Paks A paksi Hazafias Népfron/t gazdag programmal rendezte meg augusztus 20-i ünnepségét, amelyen ünnepi beszédet Horváth Gyula, a könnyűipari minisz­ter helyettese mondott. A délelőtti órák­ban a munkásőrség zászlóavatása és név­adó ünnepsége jelentett élményt Paks lakosságának. A munkásőrség Takács György nevét vette fel. Az ünnepség után, amelyen körülbelül ötszázan vet­tek részt, megkoszorúzták az 1919-es mártírok sírjait. Délután gazdag sport- és kultúrműso­ron szórakozott és ünnepelt a község lakossága. A sportpályán többek között röplabda, labdarúgó mérkőzések voltak. A gyermekek mesedélulánon szórakoz­hattak, s akinek nem volt kedve a sport­műsort nézni, az térzenét hallgathatott. Este tűzijáték gyönyörködtette a lakos­ságot, majd reggelig tartó táncmulatság következett. fi Hősi életed lelkesít bennünket MM >edig szavalatokkal és két egyfelvouásos elenettel szórakoztatták a hálás közön­éget. Simontornyán Kakasd a nn6; magyal JVtmimil, irány Jánosról elnevezett községi kul- úrotthonban tartották meg az alkot- nányünnepi megemlékezést, ünnepi be­szédet Perecsi Ferencné, a Tolna megyei képújság kiadóhivatalának vezetője nondott. „Bár levertük az ellenforra- lalmat, a nyugati imperialista körök nem büntették meg ellenünk a harcot. Rága- omhadjáratot indítottak, s ennek egyik negnyilvánulása az ENSZ ötösbizottsá- rának jelentése. Ennek az a célja, hogy jeleavatkozzanak belügveinkbe és el- ereljék a figyelmet a saját háborús ké- izülődéseikről, az atom- és hidrogén- >omba betiltásáról — mondotta többek íözt. Mi azt követeljük, tárgyalja az 3NSZ a leszerelés kérdését és ha már nindenáron a magyar ügyekkel akar óglalkozni, foglalkozzék a Nyugatra ki- isalt magyar fiatalok ügyével.” A délelőtti ünnepség a Himnusz el- meklésével befeieződött, este pedig a iatalság reggelig tartó táncmulatságot ■endn7ptt Nagy népmegmozdulás volt Konyhádon augusztus 20. Az alkotmány- innep előestéjén, hétfőn este nagyszabású aratóbált rendezett a KISZ amelyen többszáz fiatal vett részt. Augusztus 20-án nagygyűlés volt a községben, amelyen Halász János elvtárs, a belkereskedelmi miniszter slső helyettese tartott ünnepi beszédet. Méltatta az alkotmány jelentősé­gét, bebizonyította, hogyan válik valósággá szocialista viszonyaink közötl az alkotmány. Az ünnep; beszédet körülbelül 1500—2000 ember hallgatta régig. ^ Az alkotmány ünneplésével kapcsolták össze Bonyhádon a munkás- irség zászólavatását és névadó ünnepségét is. A munkásőrség Alpár; Gyula elvtárs nevét vette fel. A helyi Vörösmarty Termelőszövetkezet új fehér kenyeret adott át a miniszterhelyettesnek, a bátaapáti termelőszövetkezet küldöttei búzako szőrűt vittek az ünnepségre. A kenyér és a búzakoszorú mintegy jelképe 1 parasztság fáradságos munkájának, amellyel hitet tesz a munkás-paraszl szövetség mellett. A munkásőrség díszebédet adott a helyi munkásőrség tagjainak, hoz zátartozóiknak és az ebédre meghívott vendégeknek. Részt vett az ebéder Halász János miniszterhelyettes is. Délután sportműsor volt a községben, este pedig táncmulatságot ren dezett a munkásőrség. A szovjet katonák képviselői is részt vettek i bonyhádi ünnepségeken. A dolgozók mindenütt nagy szeretettel fogadtál 5ket. | i Fácánkerten lítoltúk össze. E jelentés alapján akar­ják most tárgyalni a magyar kérdést az ENSZ rendkívüli közgyűlésén. Egyszeri! a magyarázata annak is, miért viszik min­denáron az ENSZ elé ezt az ügyeit, ami pedig senkire nem tartozik ,ez a mi bel- ügyünk. Azért, hogy leplezzék a saját tetteiket, az angolok ciprusi, a franciák algériai kegyetlenkedéseit, a Szíria elleni amerikai összeesküvést. Az Egyesült Államok mindezek mellett azt bizonygatja, hogy nem támogatta a magyarországi ellenforradalmat. Ugyan­akkor ezt éppen az az ötszázmillió dol­lár cáfolja meg, amelyet a népi demok­ratikus országok ellen irányuló felfor­gató, aknamunkára irányoztak elő az amerikai költségvetésben — mondotta Kádár István elvtárs —, majd a továb­biakban az ellenforradalom után kiala­kult helyzetet jellemezte. Beszélt a mun­kás-paraszt kormány intézkedéseiről, mi­lyen lehetőséget kapott a gazdálkodáshoz a parasztság a kormány rendeletéin ke­resztül. A nagy tetszést aratott beszéd után Osztermajer József elvtárs, a Kajmádi Állami Gazdaság igazgatója adta át. a pénzjutalmakat az aratási-eséplési idény­ben legjobb dolgozóknak, kombájnosok- nak, cséplőgépvezetőknek, Erlich Gyulá­nak, Szommer Istvánnak, Kerekes Jenő­nek, Nyirati Jánosnak, Kovács Jánosnak, Búzás István pedagógusnak, aki zsákoló­ként dolgozott a kombájn mellett, össze­sen 18 dolgozónak. A Fácánkerti Növényvédő Állomás ugyancsak megjutalmazta 12 legjobb dol­gozóját, köztük Farkas Istvánt, Totter- veich Józsefet, Horváth Mihályt, Pintér Józsefet. Az ünnepi gyűlés után szétszéledtek a résztvevők a fagylaltosok, a játék- és ajándékárus sátrak között, de a legtöb­ben a söntést látogatták meg egy-két po­hár sörre az ebéd előtt. Délután pedig futballmérkőzés, röplabda, atlétikai szá­mok szórakoztatták a fácánkertieket, este pedig a kultúrotthonban a kajmádi és a sióagárdi kultúresoportok. Az augusztus 20-i ünnepi programot végül tánc- mulatság zárta be. „Ha reánk tör az ellenség orva:. Tankjainktól egy sem menekül” Az ének ismétlődő refrénjétől vissz- íangzott a gyönki utca. Az emberek kí­váncsian dugták ki fejüket az ablakon, lem mindennapi látványosságban volt eszük. A járás vörös karszalagos, gép- úsztolyos munkásőrszázada vonult vé­ig az utcákon fegyelmezetten, rendezett orokban. A névadó és zászlóavató ünnepély, ímely ezen a gyönyörű vasárnapi na- >on, augusztus 18-án lett megtartva, lélelőtt 9 órakor kezdődött. Az egykori íercea-i kastély fái alatt gyülekeztek a dolgozók, hogy végignézzék a munkás őrszázad nagy ünnepét. Az ünnepi beszédet Gyuricza István a járási pártbizottság titkára tartotta Beszélt Sziklai Sándor életéről, akinél nevét a század viselni akarja. A gyönyörű vörösselyem zászlón, ame­lyet a Simontomyai Bőrgyár munkása ajándékoztak a századnak, aranybetűk­kel ragyog Sziklai Sándor neve s a név alatt a jelszó, amelyet minden munkáséi magáiévá tett: „Megvédjük a Pártot és a dolgozó nép hatalmát”. A zászlót Benkő János adta át. a si- montornvai munkások nevében. Horn' Lajos, a század parancsnoka, a zászle átvételekor letérdelt a munkásosztály forradalmi harcát szimbolizáló vörös :ászló előtt, megcsókolta, majd a kibor ott zászlót a munkásőrök „hurrá”-zás :őzben meglobogtatta az egység előtt. Amikor az egység messzehangzó dörg íangú eskütétele is elhangzott, Palkovic stván elvtárs, a megyei munkásöi larancsnok emelkedett szólásra. „Ner ■ngedjük többé, hogy a burzsoázia bo lócruhának használja fel nemzeti sz leinket” — hangsúlyozta a megyi nunkásőr parancsnok a jelenlevők taps tözepett. Délután a járási kultúrház nagyterűit >en folytatódott tovább az ünnepély, j tiadós ebéd után egy-két pohár sö nellett élményeikről, tapasztalataikra érveikről beszéltek a munkásőröl Három nemzeueK Képviseli magat a sza­zadon belül. Vincze György elvtárs, aki négy évig küzdött az orosz polgár- háborúban, az intervenciósok elleni har­cokról beszél egy negyven év körüli, középkorú férfinak és egy tizennyolc év­nél alig több fiatal harcosnak. Vacsora előtt a szakadáti Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai magyar és orosz népi táncokkal szórakoztatták a munkás- őröket. Este a halászlé fogyasztása közben a cigányzenekar magyar nótákat játszott, majd vacsora után felcsendültek a régi munkásindulók, s vérpezsdítő forradalmi akkordjaik dübörögve hirdették, hogy a munkásosztály hatalmának őrei lelkes, igazi katonái a szocializmus ügyének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom