Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-03 / 181. szám
195: AUGUSZTUS 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 1000 holddal teljesítették túl aratási tervüket, 40000 tonna gabonát csépeltek el eddig és 5000 holdat tárcsáztak ingyen a tsz földeken a megye gépállomásai A megye 10 gépállomása a 13.460 holdas aratási tervét már múlt szombat estig 14.006 kataszteri holdra teljesítette. Péntek délig ez az eredmény 14.500 holdra nőtt, s ezzel az aratási tervüket 1000 holddal teljesítették túl Tolna megye gépállomásai. A termelőszövetkezetekben nagyrészt befejeződött az aratás, alig néhány termelőszövetkezetben aratják még a zabot, de még ma is 25 kombájnja dolgozik a megye gépállomásainak, nagyrészük az állami gazdaságokban. Az állami gazdaságokban ugyanis még eléggé jelentős mennyiségű gabona vár aratásra, cséplésre. Több, mint egy hét óta a gépállomások 14 kombájnja is ott segédkezik, egy-két gépállomás azonban nem él ezekkel a lehetőségekkel. Az elmúlt tíz napban a tamási gépállomás hat kombájnjával még százharminc hold gabonát sem takarított le, a bonyhádi gépállomás sem érte el az elmúlt dekádban a 160 holdas aratóteljesítményt, noha mindkét gépállomásnak többszáz hold aratásra van még lehetősége a szomszédos állami gazdaságokban. A megyei gépállomások legjobbja Pancza Ferenc teveli kombájnos pén tekig már maga mögött hagyta a 200 holdas teljesítményt és erről a területről több, mint 3000 métermázsa gabonát küldött a kombájnszérúre. Török Sándor nagydorogi kombájnos ugyancsak megközelítette mar sénél nagyobb türelemre van szükség, nem lehet erőltetni a cséplést a gépek tiszta jó munkájának a rovására. Csak az eddig elcsépelt 40.000 tonna gabonát alapul véve is, ha a megengedettnél csupán 2 százaié kai nagyobb szemveszteséggel d< goztak a gépek ,nem kevesebb, mi 0000 métermázsa gabonát engedt el a szalma és a törek közé. K nyérgabonát számítva, ez egy 40 lelket számláló község egészévi fc nyérellátását tudná biztosítani. Márpedig ilyen cséplési veszteség sem a gazdáknak, sem az országn; nincs szüksége. A cséplőgépeket ne a túlerőltetéssel, túletetéssel, h nem a korareggeltől késő estig vő munkával lehet jól és gazdaságos; kihasználni. A TARLÖHÄNTÄS IS JÓL HALd A MEGYÉBEN Az aratással és a csépléssel eg időben a tarlóhántás is jól halad megyében. Péntekig a megye tíz g' állomása mintegy 5000 katasHte hold ingyenes tarlótárcsázást végzi a termelőszövetkezeteknek. Ezenl vül többszáz hold ekével való tarl hántást is végeztek. Az ingyen tarlótárcsázásban a várdombi gé állomás 1055, a varsádi 980, a bök kei gépállomás 811 kataszteri ho teljesítményt ért el. Már az elmúlt dekád elején is m írtuk, hogy az iregszemcsei gépáll más az általa learatott területekn még az egyhuszad részén sem vé zett ingyenes tarlóhántást. Teljes ménye az utóbbi tíz napban se változott. Most is ugyanaz a 24 íi taszteri hold tárcsázást jelentei csak a megyei igazgatósághoz, mi amit már az előző dekádban jelentett. (Nagy] állomás körzetében dolgozó Andi József KISZ csapata, amely az 1070-es gépével pénteken már a 300!) mázsás teljesítményt is túlhaladta. Az egymással vetélkedő húsz KISZ-brigád együttesen mintegy 3500 tonna gabonát csépelt eddig. Az idősebb cséplőcsapatok eredményeit is számítva, közel 40.000 tonna gabonát csépeltek el a gépállomások cséplőgépei. NEM LEHET ERŐLTETNI A CSÉPLÉST A csépléssel kapcsolatban a gépállomásokon, a termelőszövetkezetekben és a gazdák részéről is felesleges kapkodás, idegeskedés tapasztalható a nagy munka első napjaiban. Sokhelyütt csak a gépek meny- nyiségi kapacitását hajtják, erőltetik csak az elcsépelt gabona mázsaszámát nézik, a szemveszteségnélküli, minőségi cséplésről, illetve annak a következményei, hogy sok helyen tudatosan keltik a pánikot a gépállomásokkal szemben. Még az olyan nevetséges rágalmaktól sem riadnak vissza, minthogy a gépállomások cséplési idejét decemberig jósolják'. Dunaföldváron pl. Révész Lajos, aki egyébként tanácstag is, azt híresz- telte a faluban, sőt, a tanácselnöknél is volt miatta, hogy a gépállomás egyik csapata csak húsz liter bor és öt üveg szódavíz ellenében volt hajlandó a gabonáját elcsépelni. Amikor a megyei szervekhez beérkezett jelentések alapján az illetékesek megvizsgálták a Révész által elhíresztelt panaszokat a „boros” gazda arra hivatkozott, hogy részegen tette ezeket a kijelentéseket. Az illetékes szakembereknek és az élenjáró, jólgazdálkodó parasztoknak is az a véleménye, hogy a sok eső miatt nyirkossá lett gabona csépiéken. HÚSZ KISZ-BRIGÄB VETÉLKEDIK EGYMÁSSAL Nagyrészt a múlt hét közepén indultak a cséplőgépek a megyében az először bejelentett 13 KlSZ-brigád- dal szemben, máris húsz ifjúsági cséplőcsapat vetélkedik egymással a megyei elsőségért. A kiszista cséplőbrigádok versenyéről péntek reggel kiadott első jelentés szerint a húsz brigád versenyében péntekig a teveli gépállomás körzetében dolgozó Karika Kornélnak a cséplőbrigádja az első. Már az elmúlt hét szombatján is 2230 mázsás cséplési eredmény nél tartott a 800 milliméter dobszélességű gépjével, s mostanáig a 2500 mázsás eredményt is túlhaladta. A KISZ-brigádok versenyének értékelését jelentő egy milliméter szélességre több, mint 300 kilogramm elcsépelt gabona jut eddig a brigádnál A nagy teljesítmény mellett azonban sok kifogás éri a csépeltető gazdák részéről a brigádot, a sok szemveszteséggel végzett munkája miatt. A teveli brigádnak tehát gyorsan változtatnia kell a minőségi munka rovására végzett cséplési módszerén, ha az első között akar maradni, mert a végleges értékelésnél nemcsak a mennyiséget, hanem a brigádot ért kifogások számát is figyelembe kell, hogy vegyék. KlSZ-szervezet alakult Középhidvégen KISZ-szervezetet alakítottak szerdán este a Középhídvégi Kísérleti Állami Gazdaság fiataljai. A KISZ-szervezetbe egyelőre 16 fiatal lépett be. A tagok a megalakuláskor öttagú vezetőséget választottak és beszélgettek az Alkotmány ünnepe megünneplésének előkészületeiről. Elhatározták, hogy erre az alkalomra kultúrműsorral készülnek fel és elvállalták az egész ünnepség megszervezését és megrendezését. SÁRPILISEN az idén a községfejlesztési alapból több mint. 15 ezer forintos költséggel átjárókat építenek az útkereszteződéseknél, hogy a tavaszi, őszi esőzések alkalmával a dolgozóknak ne kelljen a sarat taposni. Régi kívánsága a lakosság nagy részének, hogy szórakozási igényük kielégítésére kuglipályát építsenek. Most ezt a kívánságot is teljesíti a tanács. Kuglipályát építenek körülbelül ötezer forintos költséggel. A községfejlesztési alapból tatarozzák a kultúrházat. Ebből a pénzből megjavították már az óvoda és tanács kerítését, ami 3800 forintba került. LEVELEZŐK A MEZŐGAZDASÁGBÓL Mi gátolja a cséplést Kölesden? Nem lehet eléggé hangsúlyozni az évi gabona gyors betakarításának fontosságát, a cséplést. Ami az aratást ilc leti, gyorsan és időben végezte el Kötesd község dolgozó népe, és most, amikor az évi munkának egy részére a koronát kell rátenni, a betakarított gabonát kellene csépelni — egyes gazdák tudatosan, vagy tudatlanul gátolják azokat a cséplőmunkásokat, akik kora reggeltől késő estig azon fáradoznak, hogy minél előbb zsákban legyen a gabona. Igen, nehezítik a cséplést, mert alig pár napja, hogy megindult a gép, s máris az ötödik utcában dolgozik, csupán azért, mert minden gazda a saját udvarában akar csépeltetni. Jó lenne, ha Kölesden is megértenék a gazdák Kaposi József, Hegyháti József, Bálint János, Oláh István, Abay János és a többiek, hogy az még nem ok arra, hogy tovább küldjék a gépet csak azért, mert az nem tud odaállni az elevátor miatt az általuk kijelölt helyre, hanem öt-tíz méterrel távolabb. Jó lenne, ha a behordással kissé megkésett gazdák pedig összefognának — kalákába — s közösen végeznék a be- hordást, így nem kellene kerülgetni a félig elkészült osztagokat, s ezzel jó pár nappal csökkenteni lehelne a cséplés idejét. Ezzel megkönnyíthetnék a Sátori és Póth cséplőbrigád munkáját, akik nagy kedvvel és szorgalommal dolgoznak községünkben. Vajon miért vannak ezek a hibák? Véleményem szerint semmi másért, csak azért, mert a gazdák ragaszkodnak azokhoz a módszerekhez, amelyeket még a nagyapjuktól örököltek — a portán való csépléshez. De nemcsak ez a baj, hanem baj az is, hogy hiányzik a felvilágosító munka. Véleményem szerint nagyon hasznos lenne, ha tanácstagjaink a hiányosságok megszüntetésére elbeszélgetnének a gazdákkal, ez feltétlenül eredménnyel járna, s meg lehetne gyorsítani a cséplést Kölesden is. y—c Bizakodással nézünk a jövőbe Jónéhány hónapi hallgatás után újból tollat fogtam, hogy tsz-ünk helyzetéről tájékoztassam a Népújság szerkesztőségét. Az októberi ellenforradalom vihara Tevel községben is végigsöpört, pusztulást és rombolást hagyott maga után. Szépen fejlődő szövetkezetünk feloszlott, a tagság egyrésze szétszéledt, de még mindig maradt tíz-tizenkét ember, aki amellett döntött, hogy „ne engedjük tönkremenni ötéves munkánkat.” Február elején 12 taggal, Kossuth néven meg is alakítottuk az új tsz-t. Tagságunk azóta állandóan szaporodik: jelenleg 47 tagunk van. Ha valaki az ősszel, az ellenforradalom után járt nálunk és most megnézi tsz-ünk helyzetét, látja a különbséget, látja, hogy van gazdája a földnek és a gazdaságnak. A szérűskertekben négy hatalmas kazal, jóminőségű szálastakarmány van. Az istállók sem üresek, öt pár jó lovat és 15 fejőstehenet állítottunk be. Az ólakban 13 anyakoca röfög 30 szaporulatával. Az aratást is gyorsan befejeztük a teveli gépállomás segítségével. Harminc hold őszi árpát, 90 hold búzát, 25 hold borsót aratott le és csépelt el. Eddig 125 mázsa terményt adtunk el az államnak, amelyért szép pénzt kapunk, ezenkívül 45—50 000 forintra számíthatunk a nyolcholdas kenderből, amely eléri a két méter magasságot. Százholdas kukoricánk is gyönyörűen fejlődik, olyan magas, hogy csak az eget látjuk, ha belemegyünk. Tagságunk bizakodással néz a jövőbe. Kezdetben csak három forint előleget tudtunk adni egy-egy munkaegységre. Most már öt forintot és négy kiló terményt osztottunk előlegként. Szövetkezetünk iránt a községben nagy az érdeklődés. Tagságunk elbeszélget az érdeklődőkkel és szívesen várjuk sorainkba azokat, akik velünk együtt, szíwel-lélekkel a közös gazdálkodás útján akarnak járni. Ludas András teveli levelező HÍREK — A dombóvári városi KlSZ-szer- vezet vasárnap este a szovjet alakulat részére ad műsort. Ezzel a szerepléssel a dombóvári fiatalok a szovjet katonák által adott műsort viszonozzák. A dombóvári fiatalok Mi a helyzet Szekszárdon, a jeges viharok után? műsorában jelenetek, énekek, zene és táncszámok szerepelnek. — A MOKÉP a község lakosságának kérésére megvizsgálta Lápafő községben, milyen lehetőségek vannak állandó mozi létesítésére, az -eddig működő körzeti mozi helyeit. Az önálló mozi létesítésére csak a jövő év elején kerülhet sor, beruházás hiányában. A látogatottságra való tekintettel viszont a mozielőadáMost derült ki, hogy érdemes volt Az ifjúsági cséplőcsapatok versenyének második helyezettje a múlt hét végi jelentés és a péntekig elért eredmény alapján is a szedresi géo965 tanteremben 1159 tanulókör tanul szeptembertől a Tolna megye! általános iskolákban Az idei évben ismét növekedett a Tolna megyei általános iskolák tantermeinek száma. Az elmúlt esztendőben 950 tanteremben tanítottak, s ez a szám az új tanévre 965-re emelkedett. Ebből négy új tantermet, Gyulajon és Nagy- mányokon egymillió forintos költséggel állami beruházásból létesítettek, a többi tizenegy pedig a szülői munkaközösségek áldozatkészségéből jött létre. A 965 tanteremben az idén 1159 tanulócsoportot foglalkoztatnak, ami azt jelenti, hogy egy tanteremre 1,15 tanuló- csoport jut. Ez jelentősen az országos átlag felett van, mert országosan 1,5 tanulócsoport foglal el egy tantermet. Hétfőn indul a munka a szekszárdi szeszgyárban A Gyümölcsszeszipari Vállalat szekszárdi üzemében egy hónappal ezelőtt kezdték meg az évi nagyjavítást. Ez alkalommal azonban nem csak azokat a javítási, takarítási munkákat végezték el, amelyek évenkint esedékesek, hanem rendbehozták, megtisztították a vízkőtől a gyár kazánját is. A munkákat már befejezték, így hétfőn indul cseresznye- és barackpálinkafőzéssel a gyárban a termelő munka. A júliusi jeges viharok csaknem 3 és félmillió forint kárt okoztak Szekszárdon. A hegyekből lezúduló, hömpölygő áradat feltépte az utakról az aszfaltot és bezúdult több alacsonyabban fekvő lakásba. De a bajban is szerencse, hogy a jég csak szórványosan hullott, de így is mintegy 800 hold szőlőt 400 hold kukoricát s néhány hold kalászost pusztított el, illetve rongált meg. Az eddigi becslések szerint szőlőből 65, kukoricából 40—45, kalászosból 15—20 százalékos a kár, amely többszáz dolgozó parasztot igen érzékenyen érint. — Mit tesz a városi tanács, hogy enyhítse a súlyos csapást? — Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kalmár Józsefet A VÄROSI TANÁCS Vb-elnökét. — A vihart követő napon azonnal kihirdettük, mindenki, aki kárt szenvedett, sürgősen jelentse, hogy az adózásnál figyelembe vehessék. Ha a bejelentések megtörténtek, egy bizottság minden dűlőt és parcellát megvizsgál és felbecsüli a kárt vagy a várható terméskiesést. Amikor a becslés megtörtént, a pénzügyi osztály megállapítja az adócsökkentés mértékét. — Milyen mértékű lesz az adó- csökkentés? — érdeklődünk Gimesi Imrétől, A PÉNZÜGYI OSZTÁLY vezetőjétől. — Ha a kár a 25 százalékot meghaladja, olyan arányban csökkentjük az általános jövedelemadót, amilyen nagy a veszteség. Például, ha valaki 100 százalékos kárt szenvedett, teljesen elengedjük az általános jövedelmi adóját, ha viszont csak 50 százalékos a vesztesége, ugyanilyen mértékű lesz a csökkentés. Eddig körülbelül 2900 bejelentés érkezett. Még megjegyzem, hogy azok a gazdák szerencsések, akik biztosítottak jég- és viharkár ellen, mert az állami biztosító megtéríti teljes kárukat. —■ Válóban, minden megállapított kárt kifizetünk — erősíti meg a fenti szavakat Boros Ferenc, AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Intézet megyei kirendeltségének vezetője. — Éppen ezzel foglalkozunk most is. Eddig már kiderítettük, hogy Szekszárdon 153 biztosított kárcsö- dott meg. A becsléseket most végezzük. De a súlyos természeti csapas ellenére is bizakodó a hangulat Szekszárdon. Jók a terméskilátások. 10— 11 mázsa termést várnak gabonából, szépen fejlődnek a szőlők és a kapások is jó termést ígérnek. biztosítani Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a súlyos károk egy részét el lehetett volna kerülni, ha rendbehozzák a város területén húzódó csatornákat, árkokat. — Ugyanis szinte évenként, ha nem is a mostanihoz hasonló mértékben, súlyos károkat okoznak a nagy esőzések — mondja erről Kistakács József, A VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI CSOPORT vezetője. — Az esőzésből eredő károk rendbehozására már sokszázezer forintot költöttek el, de az árkok rendbehozására még nem jutott a keretből. A tanács már belefáradt a hiábavaló könyörgésbe, de most ismét bevették tervükbe az árkok rendbehozását. A megvalósulásban azonban nem nagyon bíznak. Mi, ellenkezőleg, bízunk abban, hogy az illetékesek a rosszul értelmezett áltakarékosság helyett, most már az igazi takarékosságot választják. Persze az is igaz, hogy helyes irányítással maguk a város lakói, hivatalnokok és dolgozó parasztok társadalmi rr unkával is szívesen hozzájárulnának az árkok rendbehozásához. Hiszen tudják, hogy ez mindnyájunk érdeke. És ezen még most sem késő segíteni. (Megjelent a Szabad Föld aug. 4-i számában.) R. P. sok napján szerdán rendszeresen két előadás lesz, külön a gyermekek és külön a felnőttek részére. Az előadások ideje alatt — mire meglesz az önálló mozi — közben egy fiatal elsajátítja a mozigépkezelést, így biztosítva lesz a községben a mozigépkezelő személye is. — Ma este 8 órai kezdettel a MÉSZÖV KISZ-szervezete ismerkedési klubdélutánt rendez a MÉSZÖV Rákóczi-utca 2. szám alatti székházában. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. — Jó bortermésre számítanak az őcsényi szőlősgazdák. A július 15-i jégverés szerencsére elkerülte a szőlő hegyet, s amint a gazdák mondják, ha valami kár nem jön közbe, olyan bortermés lesz, amire hosszú évekre visszamenően sem emlékeznek. — A Magyar Játékszín Eisemann Mihály „Vadvirág“ című operettjét mutatja be ma este fél 9 órai kezdettel Tolnán. A főszerepet Tábori Nóra Jászai Mari-díjas, a Néphadsereg Színháza művésznője játssza. — Az augusztus 20-i ünnepségek előkészítésén dolgoznak már a dombóvári járás ifjúsági szervezetei. A kocsolai fiatalok nagyszabású műsort rendeznek, a duzsi fiatalok tábortüzet gyújtanak az ünnep során — Emlékjelvény kibocsátását tervezik a Sárközi Napot előkészítő bizottság Decsen. — A kurdi Üj Élet Termelőszövetkezet befejezte az ősziárpa cséplést. Az őszi árpa igen jól, 16 mázsás átlagterméssel fizetett.
