Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-20 / 195. szám

VOLNA MEGYEI VILAr. PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ;yetemi i Könyvtár á-t'j Magvar szocialista munkáspárt és, a tanácsok lapja II. évfolyam, 195. szám. ÁRA: 50 FILLER Kedd, 1957 augusztus 20. Augusztus 20-árcx ígérték, szombat reggelre már befejezték tavaszi—nyári idénytervüket a nagydorogi és teveli gépállomás traktorosai A tavaszi idényterv teljesítése so­rán az MSZMP megyei pártértekez­lete tiszteletére határozták el a teveli gépállomás traktorosai, hogy munká­juk jobb megszervezésével és takaré­kos, körültekintő gazdálkodással, az üzemi párt alapszervezetük ellen­őrző és segítő tevékenységét igénybe- véve, közel 55 ezer forintot takarí­tanak meg ebben az évben. Ugyan­akkor szocialista kötelezettséget vál­laltak arra is, hogy a tavaszi és nyá­ri összesített tervüket az augusztus 31-i határidőnél tíz nappal előbb az Alkotmány ünnepére teljesítik. A teveliek kezdeményezése nyomán szélesen kibontakozott a gépállomá­sok egymásközti vetélkedése a gaz­daságos termelés és ugyanakkor a tervek részletes teljesítése érdeké­ben. A megye tíz gépállomása együtte­sen több mint egy millió forint megtakarítását határozta el s a legtöbb gépállomás arra tett ígé­retet, hogy nem igényeli az ál­lamtól az árkiegyenlítést. Az év első hét hónapjának ered­ményei alapján a teveliek mintegy 45 szer forin­tot takarítottak meg eddig s terveiket is egyenletesen, rész­leteiben teljesítették. Szombaton reggel a nagydorogi gép­állomással együtt elsőnek a megyé­ben befejezték a tavaszi és nyári egyesített tervüket. A Tolna megyei gépállomások igazgatóságának üzem. gazdásza jelentése alapján mindkét gépállomás teljesítette az aratási, a kombájnolási tervét is, sőt a cséplési tonna tervüket is túlteljesítették. A két élenjáró gépállomáson igen jó az egy traktorra eső normálhold teljesítés is. Tevelen 334, Nagydorogon 290 normálholdas teljesítmény jut egy-egy traktorra az év eddig eltelt hét és fél hónapjá­ban. A teveli és nagydorogi gépállo­más traktorosai összesen közel 35 000 normálholdnak megfelelő talaj- és motormunkát végeztek ed­dig a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. A megye többi nyolc gépállomásá­val együtt szombat estig százezer tonna gabonát csépeltek el Tolnában és közel 7000 hold az állam által megfizetett tárcsázást végeztek a termelőszövetkezeteknek. Alkotmányunk ünnepének, aug. húszadikának a reggelére még a var­sáéi gépállomás traktorosai is befe­jezik a tavaszi—nyári egyesített ter­vüket. Szombaton már csak alig négyszáz normálhold hiányzott a tervük teljesítéséhez. Nagy Ferenc Tizenejgy gépállomási kombájnost tüntetnek ki a megyében Augusztus 20-án, az Alkotmány ünnepének tiszteletére tartott nagy­gyűléseken adják át a miniszteri kitüntetéseket Tolna megye legjobb kombájnosainak. Az ünnepségek során tizenegy kombájnos kapja meg a kitüntető jelvényt, oklevelet és a velejáró pénzjutalmat. A kitüntetett kombájnosok közül nyolcán — Pancza Ferenc teveli, Török Sándor nagy­dorogi, Hegedűs György tamási, Fritz Ferenc bölcskei, Balázs Károly tamási, Beröczi János várdombi, Morei János iregszemcsei és Virágh Mihály szedresi kombájnos — a Kiváló Kombájnos jelvényt és az erről szóló oklevelet kapják, 800—800 forint pénzjutalommal. A nyolc kombáj­nos valamennyi túlteljesítette a 180 holdas és a 2200 métermázsás átla­got. Három kombájnos, akiknek az eredménye ugyancsak megközelí­tette a 2200 métermázsás teljesítményt, miniszteri kitüntetést és 600 fo­rint pénzjutalmat kapott. A megye második legjobb kombájnosának. Török Sándornak, Papp Lajos, a gépállomások megyei igazgatója adta át a kitüntetést a nagy dorogi alkotmánynapi ünnepségen. (N.) Jelentős eredményeket hozott a téglagyárakban az Mkotmány-munkaverseny Kitüntetések az Alkotmány ünnepe alkalmából A megye mezőgazdasági vezetői és dolgozói nagy erőfeszítéseket tettek az elmúlt években a termésátlagok fokozásáért, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséért. A legjobbak közül az elmúlt években már többen kaptak kormánykitüntetést. Alkotmá nyunk ünnepén ebben az évben is osztanak ki a mezőgazdasági dolgo­zók között kormánykitüntetéseket. Marczi Tivadar, a szekszárdi járási tanács termelőszövetkezeti szervező­je, Darabik János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának halte- nyésztési felügyelője és Fehérvári János bogyiszlói apaállatgondozó a „Szocialista Munkáért Érdemérem“ kitüntetést kapja. Ezenkívül a megyé ben három termelőszövetkezeti tag kapja meg a „Kiváló termelőszövet­kezeti tag“ kitüntetést. „ENSZ Főtitkárának WASHINGTON: Mi, szekszárdi vasutas dolgozók gyűléseket tartottunk és tiltakozunk az ellen, hogy az úgynevezett magyar kérdést az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében újból napirendre kívánják tűzni és ez alkalommal az Európában járt ötös bizottság jelentését kíván­ják megvitatni. Kikkel tárgyalhatott az Európában tárgyalt ötös bizottság? Csakis olya­nokkal, akik hazájukat becsapva, a dolgozókat félrevezetve, elmenekül* tek, mert féltek az esetleges felelős- ségrevonástól. Mi úgy *éljük és hisszük, hogy az a hazafi, aki hazá­ját, szülőföldjét szereti, az ott meg­keresi és meg is találja boldogulását. Különösképpen most, a népi demo­kratikus rendszerben, ahol minden ténykedés és fáradozás a dolgozók jobb és szebb életét segíti elő. Mi, szekszárdi vasutas dolgozók egyemberként Kádár elvtárs által vezetett Magyar Szocialista Munkás, párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány mögé zárkózunk fel, mert tudjuk és meg vagyunk róla győződ­ve, hogy mindazok a célkitűzések, melyet a párt és a kormány maga Az augusztus 20-a tiszteletére in­dított verseny eredménnyel járt, mindkét téglagyári egyesülésnél si­elé tűzött, dolgozó népünk jobblétét fogja elősegíteni. Mi láttuk, mire törekedtek az im­perialisták és magyarországi cinkos­társaik az elmúlt év októberében és novemberében. Mi láttuk, hogy a dolgozók Igjobbjait hogyan végezték ki. Mi ebből nem kérünk többet. Szeretnénk, ha végre belátnák, hogy Magyarországon az elmúlt év őszén ellenforradalom volt. Ellenforrada­lom, mely meg akarta semmisíteni demokratikus vívmányainkat és mind üzt, amit a dolgozók fáradságos mun­kával alkottak és kivívtak. Éppen ezért kérjük az ENSZ Főtit­kár urat, hogy a magyar kérdést vég­leg vegyék le a napirendről az ENSZ gyűlésein és békés fejlődé­sünk elé ne igyekezzenek az imperia­listák és szekértolóik gátat emelni. Mi minden népet és nemzetet tiszte­lünk és becsülünk, de ugyanakkor másoktól is elvárjuk ezt. Bízunk abban, hogy tiltakozásunk meghallgatásra talál és kéz a kézben, előre tudunk haladni a dolgozók jobb életkörülményeinek a megteremtésé­ben a világbéke megvédésében. A SZEKSZÁRDI VASUTAS DOLGOZOK.’’ került pótolni a tavaszi kedvezőtlen időjárás-okozta lemaradást. A TOLNA MEGYEI TÉGLAGYÁRI EGYESÜLÉS üzemei 102.7 százalékra teljesítették augusztus 20-ig esedékes nyersgyár­tási tervüket, ezzel 602 ezer darab nyerstéglát adtak terven felül a nép­gazdaságnak. A nyersgyártásnál a Paksi Téglagyár dolgozói érték el a legjobb eredményt, 120.8 százalékos tervteljesítéssel. Égetésnél a Domb­óvár III. üzem eredménye a legjobb, 154 százalék. Második a paksi gyár. Az Egyesülés üzemei 3 millió 150 ezer égetett téglát gyártottak terven fe­lül. Az Egyesülés vezetősége megju­talmazta a legjobb brigádokat. A paksi és a szekszárdi nyersgyártók 1200—1200 forintot kaptak, a má- zaiak részére pedig egy balatoni ki­rándulást szerveznek. a tanácsi téglagyárak versenyében a nyersgyártásnál a Zombai Téglagyár az első, égetésnél pedig a Tolnanémedi Téglagyár, amely egyébként a nyersgyártásnál is kiváló eredményt ért el, második lett a versenyben. Az Egyesülésnél augusztus elejéig sikerült behozni a lemaradást, ma már túlteljesíti legtöbb üzem esedékes tervét. A vezetőség 4000 forint jutalmat tűzött ki a ver­seny legjobbjai részére, amit az augusztus 31-i értékeléskor osztanak szét. Ezenkívül mintegy 25 dolgozót részesítenek jutalomüdülésben, akik az ünnepek után utaznak el Siófokra. A szekszárdi vasutasok tiltakozása az ENSZ ötösbizottságának jelentése ellen ALKOTMÁNYUNK iwmtfieit Hagyományos nemzeti ünneppé vált már az elmúlt esztendők során augusztus 20-a, az Alkotmány ünne­pe. Mindig bensőséges keretek kö­zött ünnepelte meg ezt a napot a magyar dolgozó nép. Az idén azonban ennek az ünnepnek jelentősége meg­haladja az előző esztendőkét. Az el­lenforradalom az elmúlt év októbe­rében^ novemberében a hibák felszá­molásának jelszava alatt a népj de­mokratikus rend megdöntésére töre­kedett, a dolgozó nép hatalmára tört. el akarta törölni a népi demokrácia törvényeit, így az alkotmányt is, amely megadja egész államiságunk alaptörvényét. A Magyar Népköztársaság a mun­kásosztály és a dolgozó parasztok ál­lama, amelyben a munkásosztály gyakorolja az egész dolgozó nép érde­kében a hatalmat. A munkásosztály a pórt vezetésével, amint ezt már a történelem igazolja, képes vezetni az országot, képes elősegíteni a társa­dalmi fejlődést, képes az egykori 3 millió koldus országát felvirágoztat­ni. Felszabadulásunk óta óriásj sike­reket értünk el a népgazdaság fej­lesztése terén. Hazánk ipari ország lett, ami azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelemnek több, mint felét az ipar termeli meg. A mezőgazdaság­ban mély gyökeret vert a szocialista gazdálkodási mód, a termelőszövet­kezeti mozgalom. Az ellenforradalom itt is csak károkat tudott okozni, de megsemmisíteni nem volt képes. Az ellenforradalom az elmúlt év októberében a dolgozó nép hatalma ellen tört. S hogy ezt a támadást si­került visszaverni, sikerült a magyar népnek — a szövetségeseink segítsé­gével — megvédeni a népi hatalmat, annak az erkölcsi erőnek is köszön­hetjük, amit az elmúlt 12 esztendő eredményeivel vívtunk ki. Az elkö­vetett hibák ellenére büszkén mond­hatjuk, hogy ez alatt az idő alatt tör­ténelmi sikereket értünk el. Gazdasá­gi téren az elmúlt 12 esztendőnek kel­lett felszámolni az évszázados elma­radottságunkat. A földreform váltot­ta valóra a parasztság évszázados ál­mát, mert azé lett a föld, aki azt megműveli. Az üzemek államosításá­val erőteljes fejlődésnek indult egész népgazdaságunk. Az alkotmányban — mint alaptör­vényben — lefektetett elvek a gya­korlatban valósulnak meg. Sok sok példát lehetne felsorolni ennek iga­zolására. Az alkotmány mindenki számára biztosítja a munkához való jogot. Az ellenforradalom után nép­gazdaságunk igen súlyos helyzetben volt. Nagyarányú munkanélküliség veczélye jelentkezett. A forradalmi munkás-paraszt kormány rövid ide alatt lehetővé tette, hogy mindenki élhessen továbbra is a munká­hoz való jogával. — Az alkot­mányban biztosított joga mindenki­nek a fizetéses szabadság, a pihenés, az üdülés. Megyénkben csupán ezen a nyáron mintegy 600 fiatal látogatott el a Balaton partjára és töltött ott ei rövidebb hosszabb időt. Az alkot­mány biztosítja a művelődéshez való jogot is. Ennek megvalósulásá­nak is naponta vagyunk szemtanúi. A Magyar Népköztársaság önálló, független, szabad állam, amely saját maga határozza meg bel- és külpoli­tikáját. Ez természetesen nem tetszik a restaurációt akaró tőkéseknek. — Nemcsak az ellenforradalom idején lehettünk ennek szemtanúi, hanem az óta is már számtalanszor volt ez ta­pasztalható. Miután szövetségeseink segítségével kiütöttük az ellenforra­dalmárok kezéből az idegen hatal­maktól kapott fegyvereket, most más eszközökkel sietnek a nyugati álla­mok ezek segítségére. Most a diplo­mácia és propaganda területén igye­keznek beavatkozni belügyeinkbe. — Nemzetközi méretekben az Amerikai Egyesült Államok óriási nyomást gya kőről az ENSZ tagállamaira, hogv,az ENSZ ötös bizottságának jelentését, amelyet hazaárulók vallomásai alap­ján állítottak össze, s amelynek egyet len feladata az, hogy elterelje a nyu­gati imperialista gyarmatosító és há­borút előkészítő politikájáról a fi­gyelmet, — tűzzék az ENSZ rendkí­vüli közgyűlésének napirendjére. A magyar nép, amely az elmúlt eszten­dőkben is megvédelmezte füg­getlenségét, élesen tiltakozik az ENSZ égisze alatt jelentkező tőkés beavatkozási kísérlet el­len. — A hazaárulók emberi jo­gokról beszélnek ebben a jelentés­ben. Nos, ha Hammarskjöld úr kor­mányunk meghívására ellátogatott volna hazánkba, személyesen tapasz­talhatta volna a jelentés adatainak tarthatatlanságát. De ha már minden­képpen a „dolgozók” védelmezőinek köntösében akarnak tetszelegni, ak­kor miért fojtják vérbe az ománi fel­kelők mozgalmát? Miért gyilkolják ezrével > az algériai hazafiakat, akik népük szabadságáért és független­ségéért áldozzák életüket. A tőké­sek „humanizmusa” csak ürügy arra, hogy egy magasabb társadalmi beren­dezkedésű állam ügyeibe beavatkoz­hassanak. A magyar dolgozó nép til­takozik az ellen, hogy az ötös bizott­ság hazugsággal és rágalmakkal teli jelentését íz ENSZ közgyűlés napi­rendjére tűzzék. A magyar nép megvédi jogait bár­kivel szemben is aki azok meg­semmisítésére tör.

Next

/
Oldalképek
Tartalom