Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-18 / 194. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 augusztus 18. Megnyílt a DÍVSZ IV. kongresszusa Bruno Bernini beszámolója Kiev (TASZSZ). Pénteken reggel Bruno Bemininek, a DÍVSZ elnöké­nek rövid bevezető beszédével meg­nyílt a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség IV. kongresszusa. Az ENSZ főtitkára nevében és meg­bízásából Bratcsikov, az ENSZ kép­viselője köszöntötte a kongresszus résztvevőit és rajtuk keresztül a vi­lág ifjúságát. Sok sikert kívánt a kongresszusnak a népek békéjét és biztonságát szolgáló munkájában. Ezután Bruno Bernini, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség elnöke tartott beszámolót „Az ifjúság, a je­lenlegi világ és a DÍVSZ feladatai’’ tűmmel. Bruno Bernini bevezetőjében meg­emlékezett a moszkvai VIT páratlan sikeréről. Hangsúlyozta, hogy a kon­gresszusnak számos fontos kérdéssel kell foglalkoznia, így az ifjúsági szervezetek együttműködéséneik, az atom- és hidrogénfegyver kísérletek beszüntetésének és az atomerő bé­kés felhasználásából származó elő­nyöknek a kérdésével. Az előadó közölte, (hogy a III. kon­gresszus óta a világ különböző ré­szeiből 59 szervezet lépett be a DIVSZ-be. Jelenleg mintegy 85 millió fiút és leányt egyesítő több, mint két­száz szervezet tagja a világszövet­ségnek. Bruno Bernini a következőkkel zárta beszámolóját: Kiev (TASZSZ). Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára üzenetet intézett a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség Kievben összeült IV. kongresszu­sához. — Ha a jelenleg fegyverkezésre fordított összegek húsz százalékát az ENSZ használhatná fel technikai se­gélyprogramjának megvalósítására — mutat rá Hammarskjöld üzenetében — megváltoztathatná az egész Föld arculatát. Talán az ifjú nemzedék megéri azt az időt, amikor ez meg­valósul. És ez teljesen önöktől függ. Hamarskjöld üzenetében kiemeli azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel — Felhívunk mindenkit, küldötte­ket és megfigyelőket egyaránt — munkálkodjanak vállvetve, hogy a kongresszus, munkájának bezárása­képpen ,a leggyümölcsözőbb határo­zatokat hozhassa az ifjúság, a barát­ság és világbéke érdekében. az ENSZ igyekszik megszabadítani az elkövetkező nemzedéket a háborúk borzalmaitól, majd hangsúlyozzza, — hogy az ENSZ a közvetítés és a meg­békítés módszereihez, a jogi rende­zéshez folyamodva, felhasználhatja azoknak az embermillióknak erkölcsi erejét, amelyet képvisel. Az üzenet részletesen, beszél az ENSZ gazdasági és szociális tevékeny ségéről. Jóllehet a világszervezet igen csekély alappal rendelkezik a technikai segélyprogram megvalósí­tásához, — írja Hammarskjöld — hetvenkét országból hatezer szakértőt küldött ki, hogy technikai segítséget nyújtsanak százhúsz országnak. Az ENSZ főtitkárának üzenete a DÍVSZ kongresszusához Végétért az atom- és (lidrogénfegyverellenes III. világértekezlet Tckió (TASZSZ). Pénteken mint­egy tízezer ember gyűlt össze a tokiói sportcsarnokban hogy résztvegyen az atom- és hidrogénellenes III. vi­lágértekezlet záróülésén. A sport- csarnokot az értekezleten résztvevő 25 ország zászlói díszítették. Az ülés résztvevői egyhangúan el­fogadták az értekezleten kidolgozott három fontos okmányt, a tokiói nyi­latkozatot, az ENSZ-hez és a világ kormányaihoz intézendő felhívást, vá- Lamint az atom- és hidrogénfegyver eltiltására és a leszerelésre irányuló közös akciók tervét. A tokiói nyilatkozat rámutat arra, hogy az értekezleten 3981 japán kül­dött, valamint 25 ország és tíz nem­zetközi szervezet 97 képviselője vett részt azzal a közös céllal, hogy véget vessenek a atomháborús előkészüle­teknek. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az ENSZ-közgyűlésre óriási felelős­Oslo (TASZSZ). A Friheten közölte a Norvég Kommunista Párt válasz­tási programját. Norvégiában októ­ber 7-én tartanak választásokat. A program szerint a kommunista párt az elkövetkezendő választásokon a dolgozók fő feladatait a következők­ben látják: 1. Csökkenteni kell a burzsoá pár­tok parlamenti képviseletét. ség hárul a népek előtt éppen a nuk­leáris fegyverek eltiltását és a hala­déktalan leszerelést illetően. Egy ilyen egyezmény megkötése — hangsúlyozza végezetül a felhívás — megtisztítaná az általános leszerelés­hez vezető utat. A ismertetett okmányok elfogadása után Kaoru Jasui, az atom- és hidro­génfegyverek betiltásáért küzdő ja­pán bizottság főtitkára mondott záró­beszédet, amelyben a határozatok kö­vetkezetes keresztülvitelére szólítot­ta fel az értekezlet résztvevőit. A világértekezlet bezárásának bejelen­tése után a küldöttek egymás kezét fogva felálltak helyükről, és elénekel­ték a „Nem engedünk atombombát ledobni” kezdetű népszerű japán dalt. Este az atom- és hidrogénbomba el­lenes III. világértekezlet résztvevői­nek tiszteletére nagyszabású fogadást rendeztek. 2. Meg kell indítani egy új szocia­lista irányvonalat a norvég politi­kában. 3. Meg kell erősíteni a parlament­ben a munkásképviselők többségét, mégpedig a.kommunista párt minél több képviselőjelöltjének megválasz­tásával. Tito elnök fogadta Gaitskelít Brioni (Tanjug). Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök fogadta Húg Gaistkellt, az angol munkáspárt vezérét és beszélgetést folytatott vele. Tito elnök és felesége ebéden látta vendégül Gaitskelít és családját. Angol álláspont sz omani kérdésben London (AFP). Az angol kormány pénteken hivatalosan visszautasítot­ta azt az elméletet, amely szerint „az omani imámság területileg függet­len, szuverén cnjszág“. Ezen az elmé­leten alapszik ugyanis annak a tíz arab országnak az akciója, amely a2 omani ügyet a Biztonsági Tanács elé akarja vinni. Az angol külügyminisztérium szó­vivőjének állítása szerint „nyilván­való, hogy az omani ügyek az omani és muszkati Szultán belső illetékessé­gébe tartoznak. Az omani és musz­kati szultánt pedig több mint száz esztendőn át nemzetközileg az egész terület szultánjának ismerték el“. A szóvivő rámutatott arra, hogy Nagy-Britannia ennek az állításának az alátámasztására hivatkozni fog a szultánnak a külföldi országokkal kötött szerződéseire. Ezek a szerződé­sek a szultánt „Muszkát, Oman és más területek“ szultánjaként jelöli meg. Sokat beszélgettünk a paksi föld­művesszövetkezet beosztottjaival, ve- zetőival a szövetkezetek egyik leg­nagyobb problémájáról, a sikkasztá­sokról méghozzá a sikkasztásoknak is arról a részéről, amely talán sosem kerül napvilágra és amelyről tudott dolog ugyan ,hogy van, létezik, de „nem lehet’’ belőle „komoly ügyet’’ csinálni. Az egyik felvásárló mesélte, hogyan vette észre amikor be akar­ták csapni a burgonyával. Szomszéd községből szállították hozzá a burgo­nyát és ha nem vigyáz, jónéhány mázsával csapják be, talán be is csap­ták. A rakodó, szintén szövetkezeti ember, leitatta a szállítókat és nem rakott fel annyit a kocsira, mint amennyit elkönyvelt. Az egyik próba mérésnél jött rá, hogy be akarják csapni. Ilyenkor nem kell még rosszindu­lat sem ahhoz, hogy feltételezze az ember: Az előző szállításoknál is úgy csalt a felvásárló, ahogyan csak tu­dott — a szövetkezet kárára. Nincs azonban rá „bizonyíték”, nem lehet eljárni vele szemben. Még a télen fel­szállítottak Budapestre a szövetkezet­től két hízót levágott állapotban. A hízók értékesítésének, noha a szö­vetkezet tulajdona volt, nincs semmi hivatalos nyoma. Tehát nyilván elsik­kasztották. De hogy ki és hogyan sikkasztotta el, azt nem lehet meg­ESEMÉNYEK SOROKBAN Berlin (MTI). Dr. Baumgartner ál­lamminiszter a bajor párt első elnö­ke, pártjának müncheni nagygyűlé­sén követelte az általános hadköte­lezettség felszámolását és “lítélte a nyugatnémet kormány restaurációs militarista politikáját, Baumgartner pártja nevében követelte az atom­fegyverekről való lemondást. A leszerelést a világproblémák kö­zött a legfontosabbnak tartjuk — hangoztatta — és kijelentette: a nyu­gatnémet lakosság nem akar és nem is lesz a militarista NATO minta­diákja. * Szombaton délelőtt a fővárosba ér­kezett a román szakszervezetek tánc- együttesből, zenekarból és szólisták­ból álló hetvenhárom tagú központi művé szegyüttese. A kiváló román szakszervezeti mű­vészgárda több budapesti előadás után augusztus 24-én vidéki körútra indul. 24-én Debrecenben, 25-én Nyir- egyházán, 26-án Békéscsabán, 27-én pedig Szegeden lép fel. Mint az Antara hírszolgálati iroda jelenti, Djakartában jugoszláv—indo­néziai megbeszéléseik folynak a két ország politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködéséről. * Moszkva (MTI). Az Izvesztyija pénteki száma közölte budapesti tu­dósítójának, P. Brannyikovnak cikkét azokról a levelekről, amelyeket a magyar dolgozók írtak az ellenforra­dalmárokkal vívott küzdelemben hősi halált halt Jurij Merkurjev szovjet harcos családjához. A tudósító idéz több budapesti dol­gozó leveléből, majd megállapítja: A Népszabadság olvasóinak levelei ar­ról tanakodnak hogy a magyar dol­gozók szilárd akarattal erősítik a népi demokratikus államot, őrzik a magyar—szovjet barátságot. * Moszkva (MTI). Moszkvában 1958 szeptemberében rendezik meg a IV. nemzetközi szlavisztikai kongresz- szust. A Norvég Kommunista Párt választási programja Zsenminzsipao cikke a vuhani ellenforradalmi zavargásokról A Zsenminzsipao beszámolt arról, hogy június 12-én és 13-án nagysza­bású ellenforradalmi zavargás tört ki Hajnangban (Vuhannak a kínai hármas városnak egyik városa Hajnang — a szerk.) A kínai pártlap az alábbiakban számol be a vuhani ellenforradalmi felkelésről: A magyarországi ellenforradalmi felkeléshez hasonló, vagy ahogyan a kínai sajtó kommentálja, a „kínai kisméretű magyar esemény“ a vá­ros diákjai körében kezdődött a jobb­oldali elemekkel kapcsolatot tartó tanárok vezetése és irányítása alatt. A továbbtanulási lehetőségek korlá­tozása miatt elégedetlen vuhani diá­kok előbb sztrájkba kezdtek, majd egyes jobboldali érzelmű tanárok ve­zetésével kivonultak az utcára tün­tetni. Mint a vizsgálat során kiderült, a sztrájk és a tüntetés közvetlen szervezői kapcsolatban állottak a Csang Lo szövetséggel, illetve a szö­vetség vuhani képviselőivel. A tüntető diákokat az utcákon már várták a megszervezett jobboldali elemek, akik ellenforradalmi röpcé­dulákat és plakátokat ragasztottak ki a falakra. Ezeken a következő jel­szavak voltak olvashatók: „A kommunista párt a lejtőre ju­tott, Mao Ce Tung tűnjön el a szín­padról“, „Le a népi tanáccsal, tűn- iön el a tanácselnök“. Üdvözöljük a Kuomintang mielőbbi visszatérését“, stb. Az ellenforradalmi elemek által felizgatott diákok behatoltak a járási népi tanács épületébe, megrongálták a berendezést és a tanács egyik munkatársát összekötözve elhurcol­ták A tüntetők továbbmenve meg­próbálták feltörni a sportbizottság fegyverraktárát és megszerezni az cttlevő fegyvereket. Ezt azonban még idejében sikerült megakadá­lyozni. A vuhani ellenforradalmi felkelés második napján még szélesebbkor.! tüntetést szerveztek és a tüntető diá­kok összeállították követeléseiket. A járási népi tanács elnöke fogadta a tüntetők küldötteit és a diákokhoz intézett beszédében válaszolt a köve­telésekre. A jogosakat elfogadta, a jogtalan és helytelen követeléseket pedig visszautasította. A beszéd ha­tására a tüntető diákok nagyrésze le­csillapodott, ekkor azonban az ellen­forradalmárok szervezői újabb jelsza vakkal ismét felizgatták a diákokat, sőt egyikük a magával hozott kötél­lel megpróbálta felakasztani a járási tanács elnökét is. Ezt a kísérletet a járási tanács jelenlevő munkatársai akadályozták meg. A tanács munkatársai közül a tün­tetők hármat megkötöztek és maguk kai hurcoltak. A szervezők a tanács után a pártbizottság épületéhez irá­nyították a diákokat, akik behatoltak a járási pártbizottság épületébe és bántalmazni kezdték az ott talált kommunista funkcionáriusokat. Az ellenforradalmárok megkísérel­ték kiterjeszteni a zavargást a kör­nyező falvakra és üzefnekre is. En­nek viszont az lett az eredménye, hogy a munkások és parasztok csopor tokát szerveztek és azonnal a járási tanács és a pártbizottság segítségére siettek. így sikerült teljesen leverni a vuhani ellenforradalmi zavargást. Az ellenforradalmárok június 14-én újabb tüntetést akartak kirobban­tani, de ezt a kísérletet a munkások­ból és parasztokból szervezett mili- ciák még csírájában elfojtották. A tömeg határozott követelésére az állambiztonsági szervek letartóztat ták a vuhani zavargás szervezőit és vezetőit s gyűléseken leplezték le ez ellenforradalmárok igazi célkitű­zéseit. A vuhani zavargás intő jel arra, hogy milyen fontos Kínában a következetes; harc az ellenforradal­márok ellen — szögezi le végül cik­kében a Zsenminzsipao. A lap másik későbbi száma a vu­hani ellenforradalmi felkelést kom­mentálva a többi között a következő­ket írta: Nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy a jobboldal veszély­telen, mert az csak vitatkozik, csak korholja és szidja a kommunista pártot és a népi hatalmat. . Vajon a vuhani „kis magyar ese­mények“ azt mutatják-e, hogy a jobboldal csak vitatkozik? A vuhani felkelés és tüntetés idején a város­ban tartózkodott a Csang Lo szövet­ség egyik vezetője, aki több helyi jobboldali elemmel együtt azonnal nekilátott annak, hogy a tüntetést ellenforradalmi célokra használják ki. Az ellenforradalmi elemek gyalá­zatosán becsapták a tüntető diáko­kat, elrabolták a sorozóbizottság el­nökét, kádereket vertek meg. le­rombolták a posta épületét. Csang Kaj-sek visszajövetelét üdvözlő pla­kátokat ragasztottak a falakra, sőt még azt is tervbevették, hogy lerom­bolják a város erőművét, fegyvere­ket rabolnak, rftegnyitják a börtönö­ket és legyilkolják a kommunistá­kat. Vajon mi ez, ha nem ellenforradal­mi felkelés? Mi a különbség a vuhani zavargás és azon események között, amelyek Magyarországon mentek végbe az októberi ellenforra­dalmi felkelés idején? A ..abboldal vezetői országos méretekben tervez­ték azt, ami Vuhanban kis méretek­ben történt. A kínai nép időben visz- szaveri a jobboldal minden támadá­sát — írja a Zsenminzsipao. Láthatatlan állapítani — legalábbis eddig nem tudták kideríteni, tehát „elfolyott” egy láthatatlan csatornán a szövetke­zet két hízója. Rájöttek arra, hogy a cefre, ame­lyet a szeszfőzdék vásároltak fel, nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Arra következtettek, hogy a felvásárló vízzel megnövelte a súlyát, mert azt súlyra veszik és így a víz bői is pénzt „csinált” — természete­sen magának. Még a laikus is tudja, hogy a cefrénél nagy csalási lehető­ségek vannak. Rendszerint észre is veszik, hogy mikor élnek ezzel a le­hetőséggel, de a gyanusítgatásnáj nem tudnak tovább jutni, nem tudják bizonyítani a csalást. Itt is egy látha­tatlan csatorna van. Néha abból lehet következtetni a láthatatlan csatornára, hogy egymé- melyik ember, aki szövetkezeti va­gyont kezel — egyik hónapról a má­sikra gazdagodik meg: az egyik hé­ten csak „egyszerű” Csepel motorral robog végig az utcán, de a következő héten már Pannóniája van oldalkocsi­val, vagy éppen házat vásárol. — A szövetkezeti emberek többsége be­csületes úton jut hozzá akár. a mo­torhoz, akár a házhoz, de. amikor egy olyan ember „gazdagodik” máról- holnapra, akinek alig van ezeregyné- háhyszáz forint fizetése, annak fel­tétlenül kell lenni egy olyan látha­tatlan pénzforrásának is, amelyik „ontja” a pénzt. Nyilvánvaló tehát, hogy csal, mégsem tudják „elkapni”. Aki csal — „észszel csal” s éppen ezért ezeket a láthatatlan csatornákat a jövőben sem igen lehet láthatóvá tenni. Ebbe azonban nem nyugodha­tunk bele, mert a közösség vagyonát meg kell védeni. Mij lehet és kell tenni? Meg kell előzni a láthatatlan csatornák kialakulását. Erről már régóta beszélnek a szövetkezeteknél, már valósággal „szólás” lett a meg­előzés, de a láthatatlan csatornák ügyénél mégis mindenekelőtt ezzel kell foglalkozni. Ha nincs meg a le­hetősége, nem alakulhat ki a látha­tatlan csatorna, s ha kialakult, „lát­hatatlanul” jött a világra s ez eset­ben többnyire már késő vele foglal­kozni. A megelőzés érdekében ellen­őrizni kell addig, amíg nem késő. A boltokban eddig az ellenőrzés majdnem kizárólag a leltárakra kor­látozódott s ezt néhány hivatalos em-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom