Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-17 / 193. szám
1957 augusztus 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 II tolvajok offenzívája ellen (As állami gazdaságok „vámssedőiről“) Áz őszi vetések alá készítik elő a talajt a varsádi gépállomás traktorosai gépállomás traktorai megállás nélkül dőlValóságos offenzivába kezdtek az utóbbi években a sikkasztok, tolvajok, csalók, az állami gazdaságokon belül. A kisebb ártatlannak látszó tolvajlásoktól a 10 000 forintokra rúgó sikkasztásokig rengeteg, árnyalatával találkozik itt a lopásnak az, aki nyitott szemmel járja a világot. A lopások túlnyomó többsége az első látásra jelentéktelennek tűnik. Egy szerszám eltulajdonítása, egy-két liter „fekete benzin“ az üzemanyagtelepről. naponként egy jókora sza® tyor abrak a tehenek, vagy sertések porciójából, egyesek szemében apróságnak számít. Mások viszont, akik helyesen gondolkodnak; arra a következtetésre jutnak, hogy ezek ellen az apróságok ellen is fel kell lépni. Mert ha például valaki 10 forint értéket visz is el naponta, akkor ez évenként 3650 forint kárt jelent, s ha az illető 6 évig dolgozik az állami gazdaságban és 6 éven keresztül űzi „ártatlan“ üzclmeit, akkor 21900 forint veszteséget okoz vele a gazdaságnak. S ez csak egy ember „szerény“, de szívós kártevése! Hát még a telhetetlenek. a „nagystílűek“, akik kihasználják összeköttetéseiket, beosztásukat és naponként 100 forintos, 1000 forintos károkat okoznak. Az elmúlt gazdasági évben tizenkét „említésre méltó“ lopást tárgyaltak a megye állami gazdaságaiban. A tizenkét leleplezett tolvaj 85 510 forinttal rövidítette meg a gazdaságok vagyonát. Az idén ugyancsak emelkedett a csalásra, lopásra vetemedettek száma. Félév alatt ugyanis 15 esetben kellett eljárást indítani az állami birtokok vámszedői ellen. Ezév áprilisában a Kajmádi Állami Gazdaságban különös, két vállalatot is egyszerre érintő csalást lepleztek le. A veszedelem, amely a csalás előidézőié volt, a gazdaság területén működő földművesszövetkezeti boltban ütötte fel a fejét. Hütter Erzsébet, aki a bolt vezetője volt, titokban pálinkát árusított a cukor, só, fogkrém és egyéb bolti árucikkek mellett. S a zug-pálinka- méréshez a „befektetést“ a bolt pénzéből biztosította az élelmes boltkezelőnő. Egyszer azonban, mint derült égből a villámcsapás, váratlanul jelent meg a leltározó bizottság az üzletben. Hütter Erzsébet pár pillanatig riadtan gondolt a nagy leleplezésre, de aztán feíderült az arca, mentő ötlete támadt, és már cselekedett is. Hamis számlát készített, amely szerint 400 kg lisztet, 20 kg patkószeget, 400 kg kenyeret. 100 ka cukrot vásárolt az állami gazdaság a boltból. S szaladt a hamis számlával Herner Jánoshoz, a gazdaság főkönyvelőjéhez. Herner, aki sokat iszogatott a „fekete pálinkából“, vonakodás nélkül aláírta a hamis számlát, sőt a nyomaték kedvéért még le is pecsételte a gazdaság hivata- talos pecsétjével. A 4664 forintos hiány „el van most már boronáivá“, gondolta megkönv- nyebbült szívvel Hütter Erzsébet. A leltározó bizottság ébersége folytán azonban mégis csak fénv derült a csalásra. Herner János, az ellenforradalmi időkben hangos, izgató szájhős. csendes, töredelmes hangon vallotta be bűnét. Hernert azonnal elbocsátották a gazdaságból, s az ügy ezzel elintézést nyert. Lehet, hogy vannak, akik úgy gondolják, bcpv ez a fegyelmi határozat is nevelő hatással van erre a 4664 forintos kártevésen rajtakapott főkönyvelőre. Szerintünk, ha az ügyészségnek átadták az ügyét. akkor egy életre szóló leckét is kapott volna. Eev másik említésre méltó ügy kivizsgálása napjainkban ért véget. pbben az ügyben a Kanacsi Állami Gazdaság egvik üzemegység vezetője, fleli. Gyula játssza a főszerepet. A" tavasz folyamán, mivel takarmánv- hiánv állt elő a gazdaságban. Deli Gvulát bízták m°e azzal, hogy az egyéni narasztoktói takarmányt vá_ sárolinn a iószágállománv részére. Deli Gvnla nekilátott a felvásárlásnak. és a szénát, amit megvásárolt. niem mérte le mázsán benem n „szemrevételezés“ módszerével állapította meg a kazlak súlyát. Ebbői aztán olyan „félreértések“ is származtak, hogy például Pámer Mátyás akaracsi lakos szénája, ami a valóságban 70 mázsa volt. a papíron, amelyet a gazda nyugtaként kauott eladott szénája után, 124 mázsára „változott“. Milyen jól is járt ez az. ember! Csak a gazdaság járt rosszul, mert ezáltal 4000 forintos kár érte. Ahogy később a 124 mázsában elszámolt 70 mázsa szénát a vizsgálat során közelebbről is megnézték, kiderült, hogv volt henne 20 mázsa kukoricaszár és szalma is. Deli Gyula üzemegységvezető, amikor beismerte „baklövését“, szigorú „írásbeli“ megrovást kapott. A z üzemegységvezetői beosztásból nem lett ugyan leváltva ezért, de úgy hallom, újabban megint „zűrök“ vannak körülötte, s ezek már komolyabban megingatták a belehelyezett bizalmat. Régebbi eset Bodnár András ügye, aki a Gerjeni Állami Gazdaság bérfelelőse volt. A bűne „csupán“ az volt, hogy v az 5000 forintot, amelyet SZTK bélyegvásárlás ürügyén vett fel, saját céljaira használta, s három hónapon keresztül 100 forinttal több bért számfejtett magának, mint szabad lett volna. Az ellene indított vizsgálat során kiderült, hogy egész sor „kisebb“ csalás is nyomja a lelkét. Bodnár András ügye, az állítások szerint, át lett adva a rendőrségnek. Ügy hírlik azonban, hogy az ügy le lett zárva anélkül, hogy komolyabb büntetés érte volna. A tolvajlások elleni harc közös érdek. Aki az államot, a közös tulajdont lopja, az a népet károsítja meg. A becsületes dolgozókra mindenhol számíthatunk a csalókkal, tolvajokkal, sikkasztókkal szembeni küzdelemben. S a munkások, akik legtöbb esetben leleplezni a káros őzeim éknek, megkövetelik azt is, hogy a törvény kemény kezével sújtsunk a tolvajokra. H. T. A mezőgazdasági dolgozók részére ebben az időszakban nincs pihenés. Egyik nagy munkával nem is végeztek, mór itt á másik. Dolgozni kell szaporán. íme a példa: a varsádi gépállomás körzetében húsz géppel még csépelnek. De huszonhárom traktorral már készítik elő a talajt az őszi gabonák alá. Sebestyén István, a gépállomás igazgatója elmondotta, hogyan dolgoznak most a traktorosok. — A termelőszövetkezetek nagyon igényesek a gépállomással szemben. Elvárják, hogy a kívánt időpontra ott legyen n gép. üzemképes legyen, és minőségileg kifogástalan munkát végezzen. Mi igyekszünk jól dolgozni. Eddig ebben az évben a gépállomás munkájára nem is volt panasz. S remélem, hogy ezután sem (esz —■ mondotta Sebestyén elvtárs. A fentiekből azonban nem derül ki, hogy- tulajdonképpen hogyan is dolgozott eddig a gépállomás. Papp Lajos elvtársitól, a gépállomások megyei igazgatójától itudtuk meg, hogy a varsádi gépállomás egyedüli a megyében, amely 102,4 százalékra teljesítette a kapálási tervét, és az aratás ideje alatt kifogástalan minőségű munkával 120 százalékra teljesítette tervét. Ezidőszerint a megye egyik legjobb gépállomása a varsádi. Ezt az elmondottakon kívül azzal szeretnénk még érzékeltetni, hogy a varsádi goznak, készítik elő a talajt az ősziek alá. Eddig a gépállomás 1411 hold ingyen-tárcsázást végzett a termelőszövetkezetekben és körülbelül mintegy 1400 hold keverőszántást. A kistormási Dózsa Tsz-ben két gép állandóan dolgozik, s hasonlóan a többi tsz-ben is. Sőt a keszőihidegkúti termelő- szövetkezet is a varsádi gépállomástól kér gépeit ,mondván, a varsádi traktorosok sokkal jobban dolgoznak, mint a pincehelyiek, jobbak a gépek, a vezetőség jobban szervezi meg a munkáit. Ez így is van. A varsádi gépállomás vezetői már gondoskodtak arról, hogy minden termelőszövetkezetben, minden községben kint legyenek a vetőgépek, a műtrágya- szórók és egyéb, az őszi munkákhoz szükséges munkagépek. Azokat a vető- gépeket és egyéb munkagépeket, amelyekkel a nyáron dolgoztak, most javítsák a gépállomáson, de a jövő héten azokat is kihúzatják a területre. A jó munkáért, a jó szervezéséit elsősorban a gépállomás igazgatóját, Sebestyén István elvtársat és a fiatal mezőgazdász. Bozsó János érdemel dicséretet. A műszakilag kifogástalan gépek pedig Molnár Jánosnak, a gépállomás főgépészének a munkáját dicséri. Működő pénzforrások — a hintsd új Barázda Tsz-ben Három asszony beszélget a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezet irodája előtt. Az egyik a piacról tartott hazafelé, a másik kettő a raktárhoz visz majd zsákokat, megállnak beszélgetni néhány percre. Az üzletből egy férfi jön ki, két karján két nagyobbfajta papírzacskóval. Megszó lítja az egyik asszony. — No, mi volt a nagy bevásárlás? — Lisztet vettem ... — De gazdag ember maga hallja, hogy ennyi lisztet vásárol. De ha tsz. tag lenne, kocsival vihetné haza — szól még utána. Aztán már a többiek felé fordulva folytatja: — Ügy meglepték a malmot a szövetkezeti tagok, hogy már attól tartok. kiraknak, ha legközelebb megyünk megint őrletni. Azért, amióta a szövetkezetben vagyok, nincs annvi gond a háztartással. Azelőtt, amikor az uram az ÁFORT-nál volt. volt pénz bőven, de alig tudtunk egv malacot levágni. Most viszont megvan minden szükséges... De megyek, mért nem készül az ebédem, Azzal megy mindegyik a maga dolga után. Közben a piacról behurcol- kodik a kertész. A keddi nap csak olyan fél-piac, kevés a forgalom, leszámolja a pénzt, kettőszáztizenegy- néhány forint. — Mit hoz a kertészet a szövetkezetnek? — érdelődöm. — Mikor, hogyan ... Most már egyre olcsóbb minden. Amikor például a paprikával először kimentünk, forintért adtuk darabját annak, amiből most 2 forintért adunk egy kilót. Június 25-én árusítottam először paprikát. 790-et adtam ej darabonként és azóta mintegy 4 mázsát kilóra. Eladtunk eddig 3 mázsa paradicsomot, egy héttel ezelőtt még hat forint volt kilója. Elment már 25 mázsa korai káposzta, nésv mázsa korai uborka, öt mázsa tök. ennek nagyobb része még három forintért kilónként... Aztán előveszi a mindentudó kis noteszét, sorolja egymástitán a piaci napok bevételét. NAGY A FELBOJDULÁS KAKASDON mert a földről van sző... Nagy a felbojdulás Rakasd község parasztsága körében, amióta .tudomást szereztek arról, hogy a volt Gábor Áron Tsz 150 holdas földje a szomszédos határú harci Petőfi Tsz kezelésébe kerül. Erről beszéltek a tanácsüléseken, a Terményforgalmi Vállalat gabona átvevőj helyén, erről beszél már két ember is, ha összeakad az utcán, vagy a határban. Az elmúlt vasárnap földművesszövet- Uezoti ülést hívtak össze Kakasdon, ahol már szenvedélyes vita folyt és a jelenlevők anélkül, hogy szót kértek, vagy kaptak volna, nem éppen parlamentéiig formában mondták el véleményüket. Kezdetben egymást, majd a vezetőket okolták azért, hogy — mint mondották __ a község határának a lelkét, a legjobb f öldeket más községnek adják át használatra akkor, amikor Kakasdon is kevés a föld. V taggyűlésen azután úgy határoztak: nem engedik a földet, és a földművesszö- votkezet kezelésében egy takarmány- termelő szakcsoportot hoznak létre. Kidolgozták az alapszabály tervezetet is, amelyet elküldték az MSZMP járási bi- egy kezdetleges forma. Tehát ahogy ti zottságához, a járási tanács mezőgazda- akarjátok, visszafelé fejlődést jelentene sági osztályához és a JASZÖV-höz. _ adja meg a felvilágosítást Daradics * elvtárs. Kedden délelőtt egy háromtagú ka- kasdi küldöttség kereste fel az MSZMP járási titkárát, Daradics Ferenc elvtársat. Személyesen is elmondták problémájukat. — Községünk parasztsága ragaszkodik minden borozda földhöz — kezdi a beszédet Molnár József, a község megyei tanácstagja, a küldöttség vezetője. — Nem vezet jóra az ilyen intézkedés, higyjétek el, hisz úgyis kevés a földünk. Tudvalevő, hogy az állatállomány is vajmi avenge a faluban, jó lenne, ha hozzásegítenétek ahhoz, hogy a föld a mü kezelésünkben maradjon — érvel jóízű székelyes kiejtéssel. — A földhöz, a 10-es törvényerejű rendelet értelmében, vagyis a tsz-eknek, állami gazdaságoknak betagosított, egybefüggő területeihez nem szabad nyúlni. Követelmény az, hopp- közös nagyüzemi művelésre lehet csak átadni A harci Petőfi TIT. típusú tsz, a szakcsoport pedig —. Nem beszélve arról, hogy a földszerzésnek ilyen formájával már találkoztunk a járásban. Kétyen ugyanis még annakidején szakcsoportot alakítottak és később felparcellázták a tsz földjeit. Hát ezért nem járulunk hozzá ilyen formában a szakcsoport alakításához. — Hallottunk szakcsoportalakításáról a megyében, így határoztuk el műnk is, hogy hezzáfogunk valamihez — érvel, de most már gyengébben Molnár József. — Helyeseljük, sőt segítjük is a szakcsoportok alakítását — mondja Daradics elv,társ, de csak úgy, ha a gazdák a saját kezelésükben levő földeken állnak össze. A küldöttség kissé csalódottan, de most már teljesen tájékozódva és megnyugodva hagyta el a járási pártbizottságot, mert Daradics elvtárs azt is elmondta. megvan a lehetőségük arra, bogy a föld megmaradjon a községnek. Álljanak össze, a földnélküli gazdák Kakasdon és a 150 holdas földön alakítsanak egy termelőszövetkezetet. Az sem akadály, ha kezdetben nem lesz közös állatállományuk, de feltétlenül követelmény, hogy a földön nagyüzemi gazdálkodást folytassanak és közösen műveljék meg. Molnár Józsi bácsi a tanácsok alakulása óta megyei tanácstag, a tettek embere. Estefelé a falu iparosait kereste fel, tudja azt, hogy Ditrich József foltozó cipésznél sokan megfordulnak. Jönnek a gazdák a kijavított cipőkért, esténkint oten-hatan szoronganak a konyhában, beszélgetnek a falu problémájáról. Itt mondta el, hogy a földdel kapcsolatban mit hallott a járásnál. — Hát bizony nem lenne rossz és lehetne is 15 jó „fogós” embert összehozni — mondja Kovács Orbán, a falu kovácsmestere, aki szintén jelen volt a beszélgetésnek Vannak itt olyan földnél- kiiliok. akik szeretik a földet, és szívesen is társulnak. De azt megmondom, akárki kezdeményezi, jól nézze meg, hogy kit vesznek be, mert én mondom, aranybánva lehet az a föld. ha olyan emberek szövetkeznek rája, akik ismerik és megér! ík egymást, de szeretnek is dolgozni. — 324 forint, 450 forint, 930 forint, 1028 forint, 842 forint, 1059 forint, •321 forint, 1209 forint — és így tovább. hosszú sorban. — Jó lenne, ha vidékre is tudnánk menni, mert itt a községben nehezebben lehet eladni. Az időjárás is rontott az „üzleten“, mert még a rossz gazdaasszonyoknak is van elég... És akkor, amikor drá- gáhb volt a zöldféle, sokkal karmsabb volt, mint most. Júniusban hétezer forinton felül, júliusban 600n forint, augusztusban eddig 2000 forinton felül volt a bevétel a zöldségféléből. A kertészet mellett jő pénzforrás még a 16 holdon fekvő halastó. A kisebb halászások eddig 8000 forintot hoztak a szövetkezetnek, de a fő bevételre, 45 ezer forintra csak az őszi lehalászás után számítanak. Addig még takarményozzák a potykákat, naponta 50 kg takarmányt kapnak, nem. panaszkodhatnak az „ellátásra“. Megint másik pénzforrás a tehenészet. az állattenyésztés és ezek együttesen tették lehetővé, hogy havonta fizethessék a tagságnak a tíz forintos munkaegységelőleget, eddig ösz- "szesen mintegy 105 000 forintot. Emellett a gépállomásnak mintegy 100 ezer forintot fizettek ki az elvégzett munkáért, csaknem 18 000 forintot műtrágyáért és 19 000 forinttal az adóját is rendezte a szövetkezet. Az asszonyok beszélgetésének valóban volt alapja, mert munkaegységenként 4 kg búza és 4 kg arpa előleget osztottak. Az aratást, csép- lést már el is felejtették, az utóbbival augusztus 3-án végeztek. A nagyobb- szabású munkák egyelőre szünetelnek, a tagság legközelebbi terve, amelyet már vasárnap véghez is akarnak vinni — egy balatoni kirándulás, ami ugyancsak jól esik a nehéz munka után. 33. I. Bérletet ad lei a Városi Kultúrház A város színházié lógató közönségének nagy örömére a napokban igénytelen falragasz jelent meg a házak falán és a hirdetőoszlopokon. A falragasz hírül adja, hogy az 1957—58-as színházi évadra bérletet bocsáit ki a Városi Kultúrház. A bérlet havi négy színházi előadás megtekintésére jogosít. A bérletek a Pécsi Nemzeti Színház, a Kaposvári Csíky Gcr- trely Színház, a Kecskéméi Katona József Színház, a Budapesti Déryné Színe ház. a Magyar Játékszín Szekszárdon tartott előadásaira érvényesek.
