Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-14 / 190. szám

1957 AUGUSZTUS 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S Hol lehetne még egyszerűsíteni? Azaz nem csak lehetne, hanem még kellene is sok helyen egyszerűsíteni a tanácsi munkát. Hogy teljes legyen a kép, el kell mondani azt is, hogy a tanácsi munka területén sok helyen történt már örvendetes javulás, egy­szerűsítés és ennek mindenekelőtt az ügyfelek veszik hasznát. A felsőbb szervek igen sok hatás­kört „leadtak'1 már az alsóbbaknak és így jelentősen nőtt a községi taná­csok önállósága. Megoldódott például a munkakönyvek kiállításával kapcso latos huza-vona. Eddig a járási taná­csok hatáskörébe tartozott a munka­könyvek kiadása stb. Ha valaki mun­kakönyvét akart váltani, akkor be kel lett sétálnia a járáshoz, s ha szeren­cséje volt, azonnal el tudták intézni, ha nem, mehetett mégegyszer munka­könyvért. Szeptember 1-től kezdve a községi tanácsok kezelik majd a munkakönyveket. így sokkal egysze­rűbben, gyorsabban lehet majd mun­kakönyvhöz jutni. Már közismert és szinte mindenki örömmel vette tudomásul, hogy az adóügyek intézését a járásoktól visz- szatették a községekhez. A lakásren­delkezéseknél is van sok egyszerűsí­tés. A gyönki járási tanács titkárával, Gózon elvtárssal és a tanácsappará­tus több régi, gyakorlott dolgozójá­val — többek között Farkas Henrik és Bölcsföldi elvtársakkal — beszélget­tünk nemrégiben erről a problémá­ról. örömmel vesznek minden ilyen egyszerűsítést a tanácsi ügyintézés­ben, de annál többet aggódnak amiatt, hogy egyik-másik területen még min­dig nem mutatnak elég hajlandó­Augusztus 22-én a MÉSZÖV értekez­letet tart a megye földművesszövetkezeti ügyvezető-elnökeinek. Ez az értekezlet beindítása lesz egy olyan munkának, amellyel a földművesszövetkezetek még- inkább tudják segíteni a dolgozó parasz­tok termelését: ezzel az értekezlettel in­dítják be a földművesszövetkezetek te­vékenységét a szerződéses termeléssel kapcsolatban. Egy időben, a szerződéses termelés kezdetén, a földművesszövetkezetek vé­gezték ezt a munkát, de a bürokrácia térhódítása e területen is éreztette hatá­sát, s külön vállalatot hoztak létre a szer­ződéses termelés lebonyolítására, a föld­ságot az illetékesek az egyszerű- * sítésre. Több olyan dolgot még mindig a já­rás intéz, amelyet nyugodtan rá lehet­ne bízni a községi tanácsokra. Pél­dául egy beteg kórházi költségének elengedése ügyében a kórháznak nem a községi tanácshoz, hanem a já­rási tanácshoz kell fordulnia. Erre aztán ..lekörnyezik“ az illető beteget, vagyis egy járási ember „kiszáll“ a beteg falujába (útiköltség, napidíj, al­kalomadtán szállásköltség felhaszná­lásával) és megállapítja, főként tenné szetesen a tanács adatai, információja alapján, hogy az illető beteg megér- demli-e a kórházi költségek elengedé: sét. Ezután a járási tanács visszaír a kórháznak. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a kórház közvetlenül fordulna a községi tanácsokhoz, mert végeredményben úgyis az ő információjuk a döntő és hát egy községi tanács elvégre is hi­vatalos, felelős szerv. A HADIGONDOZÁSI ügyeket IS NYUGODTAN INTÉZHETNÉK A KÖZSÉGI TANÁCSOK Bontási engedélyt csak a járási ta­nács adhat ki. Ez is felesleges és rá lehetne bízni a községi tanácsokra, legtöbb esetben nem kell külön szak­ember ahhoz, hogy megállapítsa, egy épület ki.iavítható-e, vagy szükséges-e az elbontása és a benne lévő anyag hogyan hasznosítható leggazdaságo­sabban. Eddig azért volt e területen ilyen túlzott centralizáltság, nehogy visszaélések történjenek és az olyan épületet is lebontsák, amely még kija­vítható. Valóban volt időszak, amikor valóságos mozgalom indult a lakóhá­zak, gazdasági épületek elbontására, értékesítésére és ez főként az előző művesszövetkezetek hatásköréből pedig elvették ezt a munkát. A földművesszö- vejkezet feladata elsősorban, hogy se­gítse a parasztság termelését, termelvé- nyeinck értékesítését, igyekezzék meg­kedvelteim a parasztokkal a termelési társulatokat és így nyilván az a logikus, hogv a földművesszövetkezet keretén be­lül folyhassék a szerződéses termelés is. A MÉSZÖV úgy tervezi, hogy mintegy 30—40 mezőgazdasági szakembert állít majd munkába a községi íöldművesszö- vetkezeteknél, akik szaktudásuknál fogva nemcsak szervezni tudják a szerződéses termelést, hanem kellően segíteni is a szakfelügyelői tevékenységgel, szakelő­adások, tájékoztatók tartásával. évek hibás gazdaságpolitikájának volt az oka: amikor a paraszt a föld­től igyekezett megszabadulni, nyil­ván az épületekkel sem sokat törő­dött, a telepes községekben például néhol minden negyedik, ötödik ház „romoSsá“ vált s gazda nélkül maradt. Ebben az időben nyilvánvalóan köz­pontilag is kellett korlátozni az épü­letek elbontását, de ma már más a helyzet. A falu kezdi virágkorát élni és senki sem érdekelt a meglévő épü­letek elherdálásában, hanem igyeksze­nek még a „romossá“ vált gazdasági és lakóépületeket is használhatóvá tenni s aki el akarja bontani a saját rozoga épületét, azt azért teszi, hogy újat, nagyobbat, s korszerűbbet épít­hessen helyette. A jó országos poli­tika kedvező hatást váltott ki az em­berekben és ez feleslegessé teszi az e téren meglévő centralizáltságot. Most például kijavítják még az olyan épületrészt is, amelyre azelőtt minden további nélkül megadták volna a bon­tási engedélyt, mint „romos épület­re. Árról nem is beszélve, hogy néhol azelőtt a helyi tanácsok ellenére „üzleteltek" a romossá nyilvání­tott, de a valóságban könnyen ja­vítható épületekkel. Az ilyen és hasonló változások szük­ségesek az egyszerűsítés érdekében, de szükséges azért is, hogy kevesebb alapja legyen a sokszor nem szándé­kos, hanem jóhiszemű részrehajlás­nak. A községi tanács nyilván jobban ismeri a község helyzetét, az embere­ket igazságosabban is tud dönteni ügyükben. Szükséges a községi tanácsok te­kintélyének növelése érdekében is a hatáskörük növelése. Ha az ilyen csipp-csupp munkától megszabadul a járás, több ereje lesz a községi tanácsok ellenőrzésére, segí­tésére, tudja ellenőrizni, hogy a köz­ségi tanácsok a rendelkezések értel­mében dolgoznak-e, akár házbontási, akár egyéb ügyekben. Felvetődött az a gondolat is, hogy a járási tanácsoknál szükség van-e munkaerőgazdálkodási csoportokra. Ugyanis egyre inkább az a cél, hogy a gyárak, vállalatok, szervek közvet­lenül biztosítsák munkaerőszükségle­tüket. A munkaerőgazdálkodási cso­port szerepe így lényegében igen kor­látozott és ezért lehetne nélkülözni is. Mindezek elgondolások, s látszatra lényegében nem is igen fontosak, de ezek is hozzátartoznak ahhoz, hogy még mindig túl sok munka van a já­rási tanácsoknál, olyan, amelyet egy­szerűbben is meg lehetne oldani s meg is kellene... B. F. Ésszerű kezdeményezés a szerződéses termelésnél \ Levelek a mezőgazdaságból A szövetkezetek fennállása óta egy évben sem volt olyan munkalendület, olyan összefogás, mint ebben az évben. Ehhez nagyban hozzájárult a munkás-paraszt kormány hatásos in­tézkedése, amely a tsz-ek életében kedvezően érezteti ha­tását. A tamási Uj Elet Tsz-ben 47 család, 82 tag 730 katasz­teri hold földön gazdálkodik, úgyhogy példát mutatnak az egyéni parasztoknak is. Kapásaikat jól megművelték, az ara­tást a járás területén elsőnek végezték el, sőt a cséplési munkálatok is hamarosan befejeződnek. 185 kataszteri hold őszi búzából eddig elcsépeltek 140 holdat, mintegy 2135 mázsa búzát. Az eddig elcsépelt átlagtermés búzából 15 mázsa. Harmincöt kataszteri holdról elcsépelték az őszi árpát, az átlagtermés 17 mázsa volt. A húszholdas rozs is elég jól fizetett, 14 mázsa 34 kilót adott. A tagok érzik a jó munka gyümölcsét és a június 30-ig teljesített munka­egységekre búzából 3 kilogrammot, árpából pedig 1 kilogram­mot osztottak munkaegységenkint. Nemcsak természetbeni juttatásokra tettek szert a tagok, hanem jelentős pénzjöve­delemre is: eddig 146 674 forintot osztottak ki a tagok kö­zött: minden munkaegységre 14 forintot. Ezt a pénzfövedel- met minden hónap végén a tagok kézhez kapják. Ennek megvan a feltétele, mert 7,2 kataszteri hold szántó- területre egy szarvasmarha fut. Jó a tsz-ben a tefhozam is. Jelenleg 10 liter a fejési átlag. Ez az emelkedés annak fetb szönhető, hogy most már olyan tagok gondozzák az állato­kat, mint Pető Róza fejőnő, aki lelkiismeretes munkát vé­gez. A fenti eredmények azt igazolják, hogy a tsz-ben meg­változott a munkaviszony. A tagok látják, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodás teszi lehetővé számukra a boldo­gabb életet. SZALA1 SÁNDOR tsz-előadó, Tamási Érdemes pillangósokat termelni Azok a gazdák, akik újságot olvasnak, vagy rádiót hall­gatnak, értesülnek kormányzatunk felhívásáról, amelyben a pillangóstakarmányok termelésére hívják fel a figyelmet, összekapcsolják a pillangós takarmányok termelését az állat­tenyésztés hasznosságával és az aprómagtermesztés előnyei­vel is. Azokat a gazdákat, akik eddig is megfogadták a jótanácsol és már eddig is foglalkoztak a pillangóstakarmány jobb ter­melésével, nem nehéz meggyőzni a felhívás jelentőségéről. A pillangósok és az aprómagvak termelése igen jelentős az export szempontjából is. Amióta a Hőgyészi Gyapjútermelő Állami Gazdaság fő­mérnöke, Ozbach Antal, a vállalatnál működik és irányítja a gazdaság termelését, nagy súlyt helyeznek a pillangóstakar­mányok termelésére. Gampel Dezső, a hőgyészi telep veze­tője is hallgatott a szóra és nagyobb területen termelt pil­langósokat. Ezzel biztosítani tudta a juhállomány eltartását, így gyapjútervét is magasan túl tudta teljesíteni. A múlt év őszén 36 hold kiszántott pillangós után pedig búzát vetett. A búzát learatták, elcsépelték és a 36 holdas táblán 68 980 kilogramm elsőrendű búza termett. Ez azt jelenti, hogy a 36 holdas tábla 19 mázsás átlagtermést adott Ez csak egy példa, de bárki ellenőrizheti és a gyakorlatban is meggyő­ződhet arról, hogy a pillangóstakarmányok termelésének igen nagymérvű talajjavító hatása van. Schneidler Jakab Hőgyész Bizakodással... Termelőszövetkezetünk, a teveli Kossuth Tsz, augusztus 7-ére végzett az összes cséplési munkálatokkal. A tagság derekasan dolgozott, s nem maradtak ki a nők sem a munkából, ők voltak a kévehányók. Azok a tagok pedig, akiket nem lehetett a nehezebb munkára beosztani, család­tagjaikkal együtt elvégezték a 17 holdas cukor- és takar­mányrépa gazoló kapálását. Jelenleg a maglucema betaka­rításával vagyunk elfoglalva, amely igen szép termést fgér. Tagságunk bizakodással várja az idei gazdasági év befeje­zését. Ennek a bizakodásnak meg is van az anyagi alapja, ezideig 115 000 forint folyt be a banki egyszámlánkra, de az év végére még ez is emelkedik. Ludas András Tevel HÍREK — A dombóvári MÄV Igazgatósági Osztószertárnál a vasutasnapi előké­születek során parkosították a szertár területét, több mint 3000 virágpalán­tát ültettek ki virágágyásokba. — Eljárás indult Dorn Márton miszla—bikádi lakos ellen, termelő­szövetkezeti vagyon megkárosítása miatt. — A Bonyhádi Zománcgyárban — a megyei KISZ-bizottságtól kapott ér­tesülés szerint — négy ifjúsági ex­portbrigád dolgozik. Teljesítményük 130 százalék körül van. A brigádok­ban dolgozó valamennyi fiatal telje­sítménye felül van a 100 százálékon. — A tamási gépállomásnak — a megye legnagyobb gépállomásainak egyike — 73 cséplőgépe dolgozik, amelyek. . együttesen naponta mint­egy 85—90 vagon gabonát csépel el. — Őrizetbe helyezte a BM Tolna megyei Főkapitányság Közbiztonsági Osztálya Borbély Lajosné, született Nagy Éva Szekszárd, Széchenyi u. 14. szám alatti lakost, mert nevezett hosszabb idő óta munkát igazolni nem tud, és titkos kéjeigésből tartotta fenn magát. — Van pénz bőven. A Tolna megyei bányászközségekben minden eddigi­nél nagyobb érdeklődés nyilvánul meg; milyen árucikkeket kapnak a bányásznapi vásárokra. Különösen konyhabútorból olyan óriási a keres­let, hogy a Megyei Kereskedelmi Osz­tály ma a KTSZ-ekkel is tárgyal konyhabútorok készítése ügyében. Százharmincezer forint értékű bútor mellett, remélhetőleg a KTSZ-ek is vállalnak — ha másként nem, a bá­nyász napi megrendelés alapján — szeptember elejére munkát. — Nyomozást indított a BM Tolna megyei Rendőrfőkapitányság Tolnai Imre és két társa, nagykónyi lakosok ügyében. Megállapították, hogy Tol­nai Imre és két társa 1956 október 25-én, este 11 órakor előre megfontolt szándékkal felgyújtották a nagykónyi Alkotmány Termelőszövetkezet szé- rüskert jét. A tetteseket előzetes letar­tóztatásba helyezte a rendőrség. — Tanácsi dolgozók Siófokon. Júni­us elején nyílt meg a siófoki tanácsi üdülő, s ettől kezdve a Tolna megyei Tanács is sorozatosan küldi ide pi­henni dolgozóit. Tegnap újabb cso­port érkezett az üdülőbe, mintegy húsz tanácsi dolgozó, a megye külön­böző részeiből. Svájcban elkészült a világ legnagyobb ébresztőórája Svájc az órák hazája és Zürich azzal büszkélkedik, hogy egyik templomának tornyán látható Európa legnagyobb to­ronyórája. Most Zürich egy újabb óra­különlegességgel vált nevezetessé. A vá­ros egyik óraüzletének kirakatában kiállí­tották a világ legnagyobb ébresztőórá­ját. Ez pontos mása egy közönséges éb­resztőórának. Számlapjának átmérője 100 centiméter. (A ,,Borba”-bóI) Olaszországban is növekszik a közlekedési balesetek száma Rómában ez év január—április hó kö­zölt 51 319 utcai baleset történt, ami 13,3 százalékos emelkedést mutat a múlt év­hez képest. Ebből 1645 halálos kimene­telű volt, a sebesültek száma pedig 37 314. Róma környékén ugyanez idő alatt 9588 közlekedési baleset történt; ebből 77 volt halálos, míg a sebesültek száma 6282. Az ország második legnagyobb városá­ban. Milánóban, 7755 utcai baleset tör­tént; a halottak száma 36, a sebesülteké 3703 volt. , (Az ,,Unita”-ból) FELTÉTLENÜL NÉZZE MEG aug. 18,19 és 20-án Szekszárdon a gimnázium udvarában a mezőiazdaségi gépkiállítást! A kiállítás a budapesti és szekszárdi MEZÖSZÖV rendezésé­ben, reggel 8 órától este 8 óráig nyitva. Belépés díjtalan! Étel, ital biztosítva! A kiállításon bemutatásra kerülnek: A legújabb típusú korszerű és minden igényt kielégítő, beL és külföldi mezőgazdasági gépek, traktor, Zetor, motorrobot, 12 munkagéppel, kultivátor, billenős utánfutó, rögtörő hengerek, tárcsák, fűkasza, cséplőgép, kazalozó, benzin-, nyersolaj- és villanymotorok, tejszeparátorok, kntak, szivattyúk, szártépők, répavágók, . darálók, magtisztítók, szőlő ki-be kapálok, szántóekék, szőlészeti és borászati felszerelések, , zsákok, ponyvák, kötéláruk, szeráruk, stb. A kiállításon meg lehet vásárolni, vagy meg lehet rendelni a gépeket. Földmövesszövetkezetek! Termelőszövetkezetek! Tan- és államigazdaságok! Gépállomások! Kisipari termelőszövetkezetek! Egyénileg dolgozó parasztok! He mulasszátok el megtekinteni a mezőgazdasági gépkiállítást!

Next

/
Oldalképek
Tartalom