Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-10 / 187. szám

1957 AUGUSZTUS 10.

. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

A Tolna megyei dolgozó parasztok üzenik;

Jut elegendő kenyér a városi ember asztalára!

— Eredményesen halad ax állami sxabadfelvásárlás —

Elegendő kenyér kerül-e a városi tervük és ezt legalább 300 százalékkal nak az átvevők

ember asztalára? Meg lesz-e majd a szükséges állami készlet? Kötelező beadás nélkül megtudjuk-e oldani a „kenyérproblémát“?

Mindmegannyi kérdés! A munkás, a tisztviselő, egyszóval a városi ember teszi íel a földet művelő, a mindennapi betevő falatot megteremtő dolgozó parasztnak. S parasztságunk a munka dandárját végezve, a búgc cséplőgépek mellől azt üzeni: — Meglesz. Gondoskodunk róla ...

Legalábbis ez tapasztalható Tolna megyében, ahol jó a termés, az árak megfelelőek és a terményforgalmi vállalatok többé-kevésbé hivatásuk magaslatán állnak. Bármelyik telepvezetővel beszélünk, akár Győri Jánossal Tamásiban, Varga Józseffel Simcntornyán, akár Móricz Jánossal Pincehelyen, vagy Kocsis Jánossal Ozorán — az a véleményünk, hogy okos dolog volt megszüntetni a beadást és nélküle is biztosított lesz az ellátás. Mégpedig azért, mert fokozod kedvvel dolgoznak a földművelő emberek és amióta világ a világ, terményeit azért termeli a paraszt, hogy értékesíthesse...

az Átvevő,

MOST KERESKEDŐ IS

... Persze ez nem megy könnyen Nekik — a Terményforgalmi Vállalatnak — résen kell állniok. Tavaly ilyenkor karbatett kézzel nézhették hogyan hozza a paraszt „a cséplőgép, tői a terményraktárba“ gabonáját mert ez kötelező volt. Ellenben az idén az adja el terményét az államnak, aki akarja — éppen ezért a felvásárlóknak „kereskedőknek“ kel lenniök, nem csupán átvevőknek Nem véletlen tehát, hogy Győri János állandóan a tamási, Varga József £ simontornyai piacot járja, figyeli £ kínálatot és keresletet, s nem egy esetben üzletet köt egyik-másik piacozó paraszttal. Kocsis János Ozorán pedig minden egyes gazdát fel keres a cséplés után és töviről-hegyi- re elmagyarázza a szabadfelvásárláí feltételeit.

726 MÄZSA TAMÁSIBAN

Természetesen első az állami kötelezettség teljesítése, vagyis: a cséplőrész, a földadó rendezése és a kölcsö. nők visszaadása. Bárhol, bármelyik községben is érdeklődünk itt, a Kapói —Sió—Sárvíz találkozásánál — ezzé nincsen baj. Ezeket valóban a cséplőgéptől szállítják be a gazdák a terményraktárba. Tamásiban és Nagy- kőnyiban azonban kiváló eredményi értek el a szabadfelvásárlás terén is — szabadgabona felvásárlási tervüket máris teljesítették. Győri János szerint Tamásiban már 726 mázs£ szabadgabonát vettek meg, ennyi £

NEM ÉRDEMES VÁRAKOZNI — BESZÁRAD A GABONA

, akkor hozzák minden gazda tudomására: mikortól, meddig tart a felvásárlás.

HOGYAN KELL US HOGYAN NEM KELL A SPEKULÁCIÓ ellen .KÜZDENI

Akad néhány olyan paraszt is : környéken, aki várakozó álláspontr helyezkedik: hátha felmegy a gabon ára, várok még, pillanatnyilag nen kell a pénz, stb. és feleslegét ner adja el az államnak. Holott tudót dolog: szó sem lehet semmilyen ál lamilag engedélyezett áremelésre) Ezt a legtöbb termelő tudomásul vesz és hogy — a beszáradást megelőzz — számvetést csinál. Ezt tette Német József gyánti gazda is, aki 16 mázs 63 kilogramm búzát adott át szabadó Gábor István pincehelyi dolgoz paraszt pedig 10 mázsa 44 kg szaba gabonát szállított be a termény rak tárba.

Ahogy a cséplés üteme fokozódik egyre eredményesebb lesz a felvásár lás, de mindezek mellett akadna! problémák is. Az igaz, hogy sok he lyen még a gabonafelvásárlás kezde tén tartanak, ezért elegendők a meg levő raktárak és zsákokkal is bővei ellátottak a felvásárlóhelyek. Hib azonban, hogy kellőképen nem szór galmazzák a szállítási szerződése kötését. A tamási Vörös Szikrána például 600—800 mázsa szabad gäbe nája lesz eladó, s még egyetlen má zsára sem kötöttek szállítási szerző dést... — Pedig a mázsánkénti 2 forintos felár többletjövedelem else sorban nem az államnak, hanem szövetkezet tagságának az érdeke.

NE VÄRAKOZTASSÄK A SZEKEREKET!

A másik problémát az elmúlt hete nagy esőzései okozták — sok helye nedves a gabona. S ahol 16 százalék nál nagyobb a nedvességtartalom, aj a terményraktúrak nem vehetik mej Sajnos Pálfán, Meiszter Gyula tér ményátvevő abba a hibába eset hogy 400 mázsa 17.5 százalék víztar talmú gabonát vett át az alsópé! állami gazdaságtól.

Ugyancsak Pálfán panaszkodtak gazdák, hogy a terményraktár ner alkalmaz zsákolót és sokszor 50—6 éves öregembereknek kell a raktá második vagy harmadik emeletére c: pelni a nehéz zsákokat. Ezen sürge sen változtatni kell. Ugyancsak vál toztatni kellene azon, hogy ne álljo: hat szekér délután 12-től 3-ig - pincehelyi terményraktár előtt, min ahogyan megrakottan ott állt augusz tus 3-án, szombaton. Ugyanis a tér ményátvétel 12-től 3-ig szünetel és e sok bosszúságot okoz a parasztembe reknek, mert minden perc drága szá mukra. Ha valóban „nincs rá keret1 hogy ne 10 órás munkanapot tartsa

Végül — harc a spekuláció ellen! Nem utolsó rangú kérdés ez sem most, a szabad gabona értékesítés idején. Vigyázzunk azonban, hogy ne azt sújtsuk, aki nem érdemli meg. Kirívó példa az, ami a tamási piacon történt. B. M. tamási gazda 3 mázsa 40 kiló sajáttermésű árpáját mázsánként 300 forintért árulta és a rendőrség elkobozta tőle. Helytelen eljárás, több kárt, mint hasznot eredményezett. Igaz, hamarosan belátták, hogy rosszul cselekedtek és visszaadták B. M.-nek az árpáját.

Az ilyen „intézkedéseket“ száműzni kell, helyette az okos szó, a meggyőzés a legjobb fegyver. Különben is sok kisembernek, munkásnak, vasutasnak szüksége van pár mázsa árpára, vagy kukoricára, hiszen disznót hizlal. Ha ezeknek szükségletét majd a későbbiekben el lehetne látni az állami készletekből, egyszeriben letörhetnénk ezzel a spekulációt, mert olcsóbban jutnának hozzá, mintha a piacon vásárolnak.

*

Mindent összevetve: „igen“-nel válaszolhatunk a riport elején feltett kérdésekre. Dolgozó parasztságunk gondoskodik róla, hogy friss kenyér és foszlósbélű kalács kerüljön a városi nép asztalára.

Major Lajos

(A Szabad Föld aug. 11-i számából.)

HÍREK

— A bonyhádi járási kultúrház. balettiskolája szeptember ötödikén kezdi meg munkáját a nyári szünet után. Különösen Bcnyhád községben és Nagymányokon van nagy érdeklődés a balettiskola munkája iránt, és előreláthatólag több szülő fogja beíratni gyermekét az iskolába, mint tavaly.

— Komoly javítási munkálatok

kezdődtek a szekszárd—siófoki útvonalon Zomba és a Diófási csárda közti útszakaszon. Megjavítják az út kövezetét három kilométeres szakaszon és értesüléseink szerint szurokkal öntik le. Ezzel a megye egyik legrosszabb és legforgalmasabb útszakaszán javulnak meg a közlekedési lehetőségek.

— Űj rekordkísérlet. Miss Florence Chadwick, egy 37 éves amerikai nő, aki a La Manche-csatorna átúszásá- nak női rekordját tartja, a jövő hónapban meg akarja kísérelni az ír terger átúszását az északírországi Donaghadee és a skóciai Portpatrick között, ahol a távolság 22 mérföld.

— A harci KISZ-szervezet vasárnapra balatoni kirándulást szervezett a község fiataljai körében. A kirándulók külön autóbusszal mennek a Balatonra. Az utazási költségek egy részét a KISZ-szervezet fedezi saját bevételeiből, egy részét pedig a kirándulás résztvevői fizetik saját pénzükből. A kiránduláson körülbelül 30 fő vesz részt.

— Nem augusztus 18-án, hanem 25-én lesz a mözsi cigánynap, mert bizonyos körülmények miatt meg kellett változtatni az eredeti dátumot. A cigánymapon egésznapos műsor lesz. Ünnepi beszéddel nyitják meg a cigánynapot s zene, tánc szerepel a

napi musoroan, sor, a gyereaeKneK bábszínházát is tartanak. A Babits Vtihály Irodalmi Társaság a most folyó cigány versgyűjtéséből előad léhány jellegzetes cigányverset is. A ligánynapon választják meg Mözsön j megyében első cigány nőbizottsá- *ot is.

— A dohányzás Európa-rekordját a

legfrissebb adatok szerint Csehszlo- /ákia lakosai tartják. Csehszdovákiá- >an 1—1 lakos évente átlagosan 1132 cigarettát szív el.

— A szekszárdi múzeum megvizsgálja a néhai Giay Béla kányái tanító hagyatékát. Köztudomású, hogy Ciay Béla három évtizedes kányái tanítóskodása idején komoly régészeti kutatásokat folytatott és sok érdekes lelet került a birtokába. Ezerét a leleteket a szekszárdi múzeum igyekszik megmenteni a tudomány s íz utókor számára.

— A gyönki földművesszövetke- tetnél nagyarányú sikkasztást lepleztek le az illetékes hatóságok. A földművesszövetkezet több alkalmazottiát őrizetbe vették. A sikkasztás részletes felderítése érdekében most folyik a nyomozás.

— Az IBUSZ közölte szerkesztőségünkkel, hogy vasárnap, 11-én Tolna megyéből Fonyódra induló s kirándulókat szállító különvonat a következő menetrend szerint indul: Fonyód felé indul Tolna—Mözs vasútállomásról 3 5ra 5 perckor, Szekszárdiéi 3 óra 20 perckor, őcsényből 3 óra 27 perckor, Decsről 3 óra 35 perckor, Sárpilisről 3 óra 44 perckor, Bátaszékről 4 óra 7 perckor, Mórágy-Alsónánáról 4 óra 15 perckor, Hidasról 4 óra 55 perckor.

Egy község, ahol szeretik az újat

— Szakcsi ieavzetek —

HELYREIGAZÍTÁS

Lapunk augusztus 9-i szamában, az ötödik oldalon „Úgy kell bánni velük, mint leendő termelőszövetkezeti tagokkal” című cikkbe értelemzavaró hiba csúszott. Az első bekezdés utolsó mondata helyesen így hangzik: „Számolgatja

gyem gazdasagának jövedelmet es sónkban, főleg az egyéni parasztok közül, kik már rádöbbentek arra, hogy a kö- ösben nagyobb lesz a jövedelem, érle- 5dik a visszalépés gondolata.”

„A paraszt maradi”, „a paraszt ragaszkodik a régihez”, „a paraszt nem szívesen fogadja el az újat”. Hányszor lehet ezt a megállapítást — és sok más hasonlót hallani. Ezekre a megállapításokra maguk a parasztok cáfolnak rá, legalábbis a parasztok egy tekintélyes része, csorbát szenved tehát az általánosítás.

Aki azt állítja, hogy a paraszt maradi, menjen el Szakosra. A köztudatban úgy szerepel ez a község, mint egy félreeső, eldugott, „istenhátamögötti” hely, viszont azok közé tartozik, ahol leggyorsabban meghonosodik az új. Es miért ne honosodna meg, amikor anyagi hasznot jelent és minden parasztnak ez a legfőbb törekvése.

Ennek megfelelően alakult ki Szakcs jellegzetessége is: az állattenyésztés és a szerződéses termelés. Az állattenyésztés már régi múlttal rendelkezik a községben. A megye községei közül talán itt nevelik a legtöbb törzskönyvezett szarvasmarhát évente. A törzskönyvezett tehenek száma kétszázon felül van, és jelenleg „csak” 45 szerződéses tenyészbikát nevelnek a községbeli gazdák. Ez a szám kevés, mert volt olyan év, hogy 120 tenyészbika került ki a községből. Igen, most az utóbbi években visszaesett itt is az állattenyésztés, a gyengetermésű évek és a rossz gazdaságpolitika együttesen éreztették hatásukat. Mint a szakcsiak mondják, most újból fellendülésnek kell következnie* mert jobbak a gazdálkodás

ehetőségei, es ebben az evoen tálán mar nem lesznek takarmányhiányra kárhoztatva. És arról sem lehet megfeledkezni, hogy a kormány az eddiginél magasabb árat fizet a tenyészállatokért. Nincs olyan hónap, hogy ne lenne Szakoson tenyész- vásár, megvan a feltétel ahhoz, hogy újból felemelkedjen régi színvonalára az állattenyésztés, sőt, hogy felül is múlja*

A régi állattenyésztési módszerek újakkal is bővültek és Szakcs a szarvasmarhatenyésztés mellett a sertéstenyésztés egyik „központja” lett. Két évvel ezelőtt negyven berkshire anyasertéssel kezdték meg a tenyésztést a gazdák. A két év alatt olyan népszerű lett a községben ez a sertésfajta,' hogy ma mái kétszázon felül van a tenyészkocák száma, Szakcs pedig zárt tenyésztő községgé van nyilvánítva.

Az újhoz tartozik itt a szerződéses termelés is, ebben a burgonya a felkapott. Működik egy burgonyatermelő szakcsoport már évek óta, és kizárólag nemesített vetőburgonyát termelnek. Ez any- íiyit jelent, hogy kétszerte, háromszorta magasabb árat kapnak, mint a fogyasztásra termelt burgonyáért. Tavaly az áckersen fajtával foglalkoztak, 160—170 mázsát termeltek holdankint, az idén pedig egy újonnan kitenyésztett rózsa- burgonyafajtát termelnek nagybani kísérletképpen, illetve továbbszaporftásra.

Ennek megfelelően meg van a föld értéke is és ez főleg azóta látszik meg gnián, mióta a kormány rendeletéiből megbizonyosodtak a gazdák afelől, hogy végleg megszűnt a begyűjtési rendszer.

\z utóbbi években 300—400 hold föld levert parlagon, de ezen a tavaszon va- amennyi megmunkálás alá került. Vita volt a földekért, és megtörtént olyan eset 6, hogy egy darab föld gazdáját hét ívig keresték, hét éven keresztül nem nert jelentkezni, a tavasszal viszont mégis csak jelentkezett. Ebben az évben nár 30 hold föld cserélt gazdát adásvételen keresztül.

Egy község, ahol a gazdák nem zar- cóznak el az újtól, ahol nem konzervatívok, hanem szívesen fogadják az újat nert látják, hogy így tudnak nagyobb íaszonnal gazdálkodni.

B. b

— Még nem cigarettáztam, mióta itt vagyok, de nem akarom megterhelni ...

Már égett is a cigaretta, János bácsi odatette az égett ember szájához, amikor szippantott, elvette. Ettől kezdve János bácsi volt az égett ember „segédje” a ci- garettázásnál.

Idehallatszott az erkélyre a rádió:

— ... és most kedves hallgatóim ismét itt vagyunk az ellenfél térfelének közepén, éles labda vágódik előre, már ottvannak ellenállhatatlan csatáraink a tizenhatosnál, na, most egy jó beadás!... De a labda kicsúszik az alapvonalon túlra...

Ekkor lép oda a fiatalemberhez a kórház egyik közismert lakója és udvariasan magával hívja egy cigarettára az erkélyre:

— Már tegnap is akartam magával beszélni... Mert maga még fiatalember és maga nem is emlékszik a múltra. Maga azt sem tudja, hogy tulajdonképpen hogyan nézett ki azelőtt egy igazi kórház.

A fiatalok persze kíváncsiak, érdekli íket, hogy elődeik milyen világban éltei ; a fiatalember is annyira figyel, hogy dfelejti szívni a cigarettáját.

— Mert azelőtt legalább figyelembe vették, hogy ki a fizetőpáciens és kil rezeinek papírral. Ha az ember fizetett, i nővérek azt sem tudták, hogyan ugráljanak, különszobát kapott az ember, irezte az ember, hogy többre nézik, nint aki szegénységivel, meg mittudomén nilyen papírral feküdt be. Ha valaki izetett, arról mindjárt tudták, hogy nem ikárki, mert kérem akármilyen ember rém tudott fizetni. De most kérem? diába fizetek, semmivel sem kapok töb- >et, mint aki esztékával jött. Látja, egy nai fiatal nem is tudja, hogy azelőtt nennyivel másabb volt, mennyivel több ehetett az ember még itt is a közönséges embereknél. Én ezt meg is fogom nondani vizitkor a főorvos úrnak. Fi- ;yelje meg, olyan szép simán beolvasok

A folyosói „megfigyelők” — ilyer minden szobában van egy — jelezték hogy megkezdődött a vizit. Ilyenkoi mindenki gyorsan elrejti a felesleges dolgokat, mert hátha „kifogásolják”, hogy a törülköző miért van elől. Az orvos orvosnő, ápolónők barátságos tekinteti inkább olyan „megszeppent gyerekeket’ talál a szobában, akik érzik, hogy „bűnösek”, mert elől volt a törülköző, f csak most rejtették el.

— Fordulandusz, fordulandusz — mondja a főorvos.

Ez mindenkinek szól, el kell fordulni míg az egyik beteget megnézik és ez minden reggel olyan barátságosan hangzik el, hogy a kórház lakói benne érzik i „legyenek szívesek”-et, „köszönöm”-öt, mindazt a kedvességet, tiszteletet, amil csak megadhat egy orvos. Mindenkivel váltanak néhány szót, persze azt nem kérdezik, hogy fizetett-e, vagy esztékás

— Hogy érzi magát János bácsi?

— Nagyszerűen, már túlestem a regElégedett mosoly jelenik meg az orvosok arcán, hiszen ők is tudják, hogy János bácsi mellékesen nagyon „tiszteli” a pocakját.

— Hát maga Dezső bácsi?

— Nincs különösebb panaszom, gyógyul a sebem.

— Nemsokára vezethet meccset. Es maga fiatalember? Úgy hallom, unatkozik nálunk.

— Az csak az első napokban volt. Már jól érzem magam.

Természetesen megkérdezik a „közismert embertől” is, hogyan érzi magát

— Nekem panaszom van, nem vagyok megelégedve a gondozással. Nem gyógyulok. Azelőtt az ember mégiscsak ...

— Igen, igen, gondolkodtunk már rajta. Magának van egy olyan baja is, amit mi nem tudunk „meggyógyítani”... Mi nem értünk az olyan betegségekhez, amelyeknek, hogy úgy mondjam társadalmi tünete van.

Boda Ferenc