Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-08 / 185. szám
TOLN ”” VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957 AUGUSZTUS 8 Á MÁI SZÁMBAN: Megérkezett Berlinbe a szovjet pártós kormányküldöttség Az aratás-cséplés hírei A megye állami gazdaságainak kombájnosai között folyó verseny a végéhez közeledik. Pár napon be. lül, amikor már majd az összes gabona learatásával végeznek, rész. letes jelentést tudunk adni a ver. seny végleges eredményeiről. Jelenleg Bartek János alsóleperdi kom- bájnos az első, a második helyen Feil Ferenc Bogyiszló pusztai kom- bájnos áll, a harmadik pedig id. Zonuner Ferenc kajmádi kombáj- nos a versenyben. A búzának 77 százalékát, a rozs- nak 40 százalékát, a zabnak pedig 13 százalékát csépelték el eddig az állami gazdaságokban. A bőséges borsó- és árpatermés eredményeként a tervezett borsómennyiségnek eddig 124 százalékát, az árpának pedig 116 százalékát csépelték el. A cséplőcsapatok versenyében a juhépusztai Kiéri Péter cséplő, csapata az első, eddig 2399 mázsa gabonát csépelt el. A második Erlich Gyula kajmádi cséplőcsapata 2132 mázsás cséplési eredménnyel. Harmadik helyen pedig Gácsi György gerjeni cséplőcsapata áll az állami gazdaságok cséplési versenyében. Ez a cséplőcsapat 1937 mázsa gabonát csépelt el. (2. oldal) A külügyminisztérium szóvivőjének sajtótájékoztatója (2. oldal) Augusztus 20-án tartja névadó ünnepélyét a tamási járás munkásőr százada Augusztus 20-án nagyszabású ünnep- után koszorút helyeznek el Gőgös Ignác ség színhelye lesz Tamási. A járás mun- sírjára, kásőrszázada ezen a napon tartja meg névadó és zászlóavató ünnepségét. Gő- A hivatalos ünnepséget még kultúr- és gös Ignácnak, a Kommunisták Magyar- sportműsor egészíti ki és az egésznapos országi Pártja egyik vezetőjének nevét ünnepséget este utcabál fejezi be. Erre veszi fel. A zászlót a Fornádi Állami a napra meghívják az öreg harcosokat, Gazdaság adományozza. Az ünnepség a járásban élő 1919-es kommunistákat is. Üzlet helyett raktár — Így „fejlődik“ Szekszárd kereskedelmi hálózata? — Éppen egy esztendeje lesz annak, hogy az elöhegyi új városrész lakói kérték, nyissanak számukra boltot a Kadarka utcában, részben mert távolesnek az üzletektől, részben pedig, mert rossz idő esetén kellemetlen bejárni a város központjába. A városi tanács, a párt támogatta ezt a kérést, a földművesszövetkezet vállalkozott is a bolt megnyitására. Sok utánjárással helyiséget is sikerült szerezni, egy eddig raktárnak használt tanyában. Ám ez nem bizonyult alkalmasnak. Már-már úgy látszott, nem sikerül üzlethelyiséget szerezni, amikor a Sajtérlelő segítséget adott. Amúgyis szűkös helyiségeiből bocsátott rendelkezésre. Ezekután csak a helyiség rendbehozatal és a boltberendezés volt hátra, ígéret is volt. hogy 1956 október 1-én megnyílik az üzlet, de mivel Szekszár- don azért vannak a határidők, hogy ne tartsák be, nem lett az üzletből semmi. Jött az októberi ellenforradalom, majd ezt követően az áruhiány. Kilábaltunk ebből is. rendeződött a helyzet, lett áru is. üzlet azonban mégsem lett, helyette inkább kifogások, hogy „elég a gond, újabb nyűgöt nem veszünk a nyakunkba.” Ezért tehát az új bolt berendezését szekérre rakták és elszállították. Helyébe teherautók rövidárut hoztak és a boltból — raktár lett . Hát kedves földművesszövetkezeti vezetőség, ez már valósággal hazárdjáték. Sem a dolgozóknak, sem a Sajlérlelönek nincs szüksége raktárra. Nem azért kértünk, követeltünk, hogy a földművesszövetkezetnek raktára legyen, hanem azért, mert boltot akarunk. A sajtérlelö bolt céljaira engedte át a helyiséget. nem pedig raktárnak. Ne hivatkozzanak üzleti érdekekre, mert elsősorban az emberek igényeit kell kielégíteni, nem a dolgozók vannak a boltért, hanem fordítva. Nagyon furcsán hangzik, hogy az elöhegyi lakosság boltot kért és a földművesszövetkezet raktárt adott. Dr. NEMES ANDOR Mennek a maguk feje után — Miért van szükség a cséplőgépek menetiránytervére? — volt, ezt el kellett csépelni. Kénytelenkelletlen be is húzattak a gazda udvarára, elcsépelték a lencsét, a borsót, a gabonát viszont otthagyták azzal, hogy „nem lehet átállítani a gépet.” Egy másik gazdával viszont a szomszédba hordanák át a borsót és hogy mennyi lett így a szemveszteség, arról nincs szó. Ráadásul a gazda még 60 kiló borsót csépelt ki kézzel a szalmából. Ha mentek a gazdák kérdezni, eljut-e hozzájuk a gép, a bandagazda azt válaszolta: a traktoros mondja meg, hova mennek. A traktoros viszont azt: odamennek, ahova a banda akarja. A tények legalábbis azt mutatják, oda megy a gép, ahova a banda akarja, minden tervszerűség nélkül, egyik helyről a másikra, főleg oda, ahol van „valami.” Azzal, hogy feleslegesen fogy az üzemanyag, sok idő pazarolódik el az egyik utcából a másikba való huzatásokkal, az üresjárattal egyáltalán nem törődik senki. Olyannyira, hogy még ki is hangsúlyozzák, nekik nem parancsol még a járás, vagy a megye se, azt teszik, ami nekik tetszik. Az illetékeseknek mindenesetre határozottan közbe kellene lépni, intézkedni, hogy a cséplőcsapat ilyen felelőtlenül, hanyag munkával ne károsítsa a gazdákat és nem utolsósorban az államot. Ilyenkor . minden gazda azt szeretné, ha már zsákokban, vagy a padláson lenne már a gabonája. Jogosan háborodnak fel tehát a felsőnyéki gazdák azon, ahogyan az egyik cséplőcsapat a községben dolgozik. Mint a többi cséplőgépnek, ennek is megszabták a menetirány tervét, amelyet a cséplőcsapat mindjárt a kezdetben felborított. Felsőnyéken ugyanis a portára való behordás dívik a közös szérűk helyett, a gépnek így házról házra kell járni. Először is tehát a cséplőcsapat tagjai a saját gabonájukat csépelték el, egyik utcából a másikba, egyik utcavégről a másikra, s közben egy-egy jóismerős, rokon is sorrakerüll. Előfordult, hogy a gazdának szóltak, úgy készüljön, 5 kerül sorra, az várakozott is egy egész délelőttöt, aztán mégis máshova ment a gép, a gépállomás utasítására. Egy másik esetben a tanács utasítására kellett elcsépelni egy gazda gabonáját azzal, hogy már kezd csírázni az asztagban. Közben elcsépeltek olyan egyénnél, aki előző nap takarodott be. Ugyanakkor jó- néhány olyan gazda van, aki még az esőzések előtt betakarodott, s akiknél mint új vetés, zöldéi az asztag teteje a kicsirázott gabonától. Ezeket viszont, mikor a cséplőbanda a sajátját csépelte, elkerülték. És végül, mindennek a teteje: az egyik gazdának szerződött borsója és lencséje Képek a szekszárdi munkásőr zászló- és névadó ünnepségről (3. oldal) Találkozóra készülnek a gyönki járási kiszisták hírek — Hét hold területtel működik dohánytermelő szakcsoport Szakcs községben. Igen szép a dohányuk, már megkezdték a szedést és a fűzést. * — A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ma délelőtt 9 órai kezdettel a Városi Kultúrházban megyei összbi- zalmi tanácskozást tart. • — Augusztus 10-én, szombaton délelőtt Sebestyén István országgyűlési képviselő tart panasznapot a Hazafias Népfront megyei irodáján. (Vörösmarty u. 5., az Egészségház emeletén.) A dolgozók bármilyen panaszos ügyükkel felkereshetik. * — Befejeződött a vizsgálat a Tamási Erdőgazdaságban történt többszázezer forintos sikkasztási és egyéb bűnügyben. A nyomozás során felvett jegyzőkönyvek, különböző iratok, mintegy három kiló súlyt tesznek ki. A közeljövőben részletesen beszámolunk a nagyszabású sikkasztásról. * — A pincehelyi kultúrcsoport — tagjainak jó része pedagógus — a megye több községében szerepelt már Sikerrel Csiky Gergely: „Nagymama“ című vígjátékával. Augusztus 15-én’ Tamásiban vendégszerepeinek a nagysikerű darabbal. * — Gyönk községben a szabadtéri színpad megépítése és a kultúrház rendbehozatala mellett strandfürdő építésének tervével is foglalkoznak. Ennek viszont lényeges akadálya van és ez a kevés víz. A közeljövőre mélyfúratú kút létesítését tervezik, amely a meglevő artézikúttal együtt ellátná viszel a strandfürdőt. A gyönki járás KISZ-szervezetei az elmúlt hónapban gyarapodtak szervezetileg és taglétszám szempontjából egyaránt. Míg júniusban a járás területén 10 KISZ-szervezet mintegy 200 fővel működött, addig július utolsó felére a KISZ-szervezetek száma öttel szaporodott, s a taglétszám közel százzal. Ebben az időben alakult meg például Hőgyészen 30, Szakadáton 20 és Kalaznón 25 fővel a KlSZ-szervezet. Ebben a munkában a fiataloknak a járási KISZ-bizottság és a pártszervezet mellett igen nagy segítséget adtak a falvak pedagógusai is. A KISZ szervezetek ilyen mértékű alakulásában nagy szerepe van annak is, hogy a járás fiataljai az aratás—cséplési munkák befejezése utánra egy nagyszabású járási ifjúsági találkozóra készülnek. E jelentős esemény sikeréhez a járásban hozzá akarnak járulni a fiatalok mellett az idősebbek is. Ebben igen szép példát mutat az Alsópéli Állami Gazdaság, amely mintegy 4000 forinttal járul hozzá a fiatalok találkozójának megrendezéséhez. A kistormási a miszlai kiszesek a gyönkiekkel együtt vállalták a rendezést, színpad megépítését, a dekorálást, stb. A Simontornyai Bőrgyár fiataljai fagylalt délutánt rendeznek, s annak jövedelmét küldik el. A hőgyészi fiatalok a miszla—bikádi, a gyönki KISZ-fiatalok pedig helyi feldolgozású táncszámokkal, egyfel- vonáscs színdarabokkal akarják színesebbé tenni az ünnepséget. Sok fiatal érdeklődését köti majd le a tervezett tombolasorsolás is. A legjobb KISZ-szervezgtek és azok kultúr- és sportcsapatai jutalomban részesülnek ezen a nagy napon. A KISZ-szervezetek ehhez is segítséget adnak a rendezőségnek. A Simontornyai Bőrgyár fiataljai például egy ping-pong asztalt és néhány fut- ballabdát ajánlottak fel a jutalmazáshoz. A találkozó legfőbb tartalma azonban mégis az lesz, hogy a járás ifjúsága felméri a fiatalok legfontosabb problémáit és utat mutat a további munkához. A járás VIT-en résztvevő küldötte ezen a napon számol be majd a fiataloknak moszkvai élményeiről. Két hónappal a nagyadó indulása előtt Tervek és lehetőségek a televíziózás fejlesztésére Sokan csóválták hitetlenkedve a fejüket egy évvel ezelőtt, amikor a szekszárdi rádió- és villamossági üzlet kirakatában meglátták a televíziós készüléket. Televízió Szekszárdon? — Amikor még csak kísérleti adások folynak egy gyengeteljesítményű adóval Budapesten? — Amikor még a szakembereknek is az a véleménye, hogy az épülő nagyadó hatósugara is csak 50—100 kilométer lesz? Azóta kiderült, hogy nem is olyan elérhetetlen ábránd a televíziózás Szekszárdon, 140 kilométerre Budapesttől. Ma már több szekszárdi ház tetején lehet látni % T-alakú, emeletes antennát, sőt Dunaföldváron három, Medinán, ahol nem is olyan régen még villany sem volt, két televíziós készülék működik. Októberben pedig működésbe lép a harminc kilowattos adóállomás és bizonyára egyre többen szereznek majd be televíziós készüléket, hogy lakásukba vigyék a mozit, a színházakat és szinte. ..jelen lehessenek” az ország minden fontosabb eseménynél. Milyen a felkészülés Szekszárdon erre, erről beszélgettünk Zsedényi Ferenccel, a szekszárdi RÁVEL kirendeltség vezetőjével, aki a napokban jött meg Budapestről, ahol egyhónapos televíziós tanfolyamon vett részt. — Sok mindent láttunk, tapasztaltunk, tanultunk ezen a tanfolyamon, aminek a célja az volt, hogy felkészítse a RÁVEL kirendeltségvezetőket a várható nagy forgalomra, az új munkára. Ugyanis a megyei kirendeltségek fogják végezni nemcsak a televíziós készülékek garanciális javítását, hanem valószínűleg a készülékek árusítását is. A televíziós gépvásárlókat alaposan ki kell oktatni a gép kezelésére, mert a szakszerűtlen kezelés komoly veszélyekkel jár. A készülékben 12—15 ezer volt feszültség működik és a legkényesebb alkatrész, a képcső kiszerelése, cserélése pedig különösen veszélyes, csak védőálarcban végezhető. Egy csőrobbanás nem csak a készüléket teszi teljesen tönkre, hanem életveszéllyel jár. A mi feladatunk lesz az antennák felszerelése, beállítása. — Milyenek lesznek a vételi lehetőségek a nagyadó üzembehelyezése után? — Természetesen sokkal jobbak, mint most. Azonban nem csak erre készülünk. Már most is előfordul, hogy sikerül ..behozni” egyes külföldi adóállomásokat, de gyártani fognak olyan alkatrészeket, amelyeknek a készülékbe való beépítésével több külföldi állomás vétele lesz lehetséges. Készülünk erre a munkára is. Erre — mint megtudjuk — Zsedényi Ferencnek van egy egyéni terve is. Az elgondolás a tanfolyamon született meg: Szekszárdon;,\ a Kálvária hegyen kellene építeni egy átjátszó antennát. Aj antenna, illetve az antennák vennék a budapesti és külföldi adásokat és egy- vagy kétcsöves erősítővel felerősítve sugároznák Szekszárd és környékére. A berendezés nem is kerülne sokba, nehézséget főként az á amellátás okozna. Reméljük, sikerülni fog. J. J.
