Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-04 / 182. szám
1957 AUGUSZTUS 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 1V| a a szekszárdi járás munkásőrszázada felveszi Cséby József, az 1919-ben kivégzett kommunista nevét. Ez alkalommal közöljük Cséby elvtárs munkás- mozgalmi tevékenységét. * Egy napsütéses, szép tavaszi napon a Garay téren, a fiatalság között láttam együtt a három Csébyt Fiatalosan, örömtől duzzadó, mosolygó arccal beszélgettek a körülöttük levő elvtársakkal. Cséby József elvtárs a vöröskatonákkal, a kommunista tfjakkal volt körülvéve. A nagy orosz forradalmat, a szovjet nép hazaszeretetét, mint követendő példát ecsetelte hévvel, tűzzel, kommunista öntudattal. Amikor közelükbe értem, hallom, amint mondja elvtársainak: — Értsétek meg! A forradalom eredményeit fegyverrel kell megvédeni. A párizsi kommünt vérbefojtották. Elvtársaink ezreit végezték ki. Az orosz nép ezrei áldozzák életüket a világ munkásságának felszabadításáért. Napjainkban is tart a harc náluk. Védik a forradalmat. Védik hazájukat. Nekünk, magyaroknak, hasonlóan kell cselekednünk. Az ellenség közöttünk bujkál. Várják a pillanatot, hogy gyáván, orvul lecsaphassanak, hátbatámadhassanak bennünket, megsemmisítsék a Tanácsköztársaságot, legyilkoljanak bennünket. Szeressük hazánkat, a világ második proletár államát és életünk árán is védjük meg. * Június havában az egész országban a jobboldali szociáldemokraták áruló politikája összefogott a burzsoá ellenforradalmi erőkkel, hogy ellenforradalmat robbantson ki. Szek- szárdon is mozgolódni kezdtek az ellenforradalmárok és június 24-én Feördös, Gömbös, Haidekker katonatisztek vezetésével le akarták verni a forradalmat. Az ellenforradalmi erők, előzetes megbeszélésük szerint, Gcsény, Tolna és Sióagárd felől kapnának segítséget és így három oldalról harapófogóba akarták venni a várost, hogy a hatalmat átvegyék. Cséby József elvtárs, mint a vármegyei katonatanács vezetője, látva az ellenforradalom fegyveres tervét, meg szervezte a város védelmét. A vörösőrséget, a munkásságot és a kommunista ifjúságot órák alatt felfegyverezte. A Marx, Lenin Otthonban a felfegyverzett forradalmi katonasághoz néhány buzdító szót intézett. Arra kérte őket, hogy a Tanácsköztársaságot életük árán is védjék meg. Saját életével nem törődve, fegyverrel a vállán az általa tervezett védekezésben-támadásban előljárt. A sötét éj leple alatt a három oldalról támadó ellenforradalmárokat hatalmas gépfegyver- és gyalogsági tűzzel fogadták, ügyes taktikával azonnal támadásba indította Cséby elvtárs minden oldalról vöröskatonáit. Az ellenforradalmárok erre nem számítottak. Feördös, Haidekker, Gömbös és társaik gyáva módon, fegyvereiket elszórva, a sötétvölgyi erdőbe menekültek. A város dolgozó népe szívébe zárta a vöröskatonák hős vezetőjét, Cséby József elvtársat, a város katonai parancsnokát. A Tanácsköztársaság bukása után, augusztus első napjaiban, az ellenforradalmi erők újra mozgolódni kezdtek. Cséby József ezekben a szomorú, gyászos napokban is vörös- katonáival iparkodott a város csendjét, békéjét biztosítani. Az ellenforradalmi erők augusztus 4-én, a délutáni órákban a direktórium tagjait le akarták tartóztatni, ezért fegyveresen vonultak a megyeháza felé. De a tér elején Cséby József vöröskatonáival gépfegyverekkel várta az ellenforradalmárokat, akik meghátráltak. A visszavonuló ellenforradalmi erők azonban újabb segítséget kaptak. Ugyanis a megyeházán tartózkodó ellenforradalmi erők, a jobboldali szociáldemokrata vezetők, akik tudtak Cséby elvtárs ellenállásáról, hamis távirattal félrevezették és az ellenállásról lebeszélték. Azt mondták, hogy Budapestről táviratozott az új kormány, hogy minden ellenállást be kell szüntetni és senkinek nem lesz bántódása. Cséby elvtárs hitt az ígéretnek és katonáival, fegyvereiket le nem adva, elvonult. * Az árulás után Feördös, Haidekker, Gömbös, Vértessy és társai elvtársaink százait börtönözték be. Kegyetlenül megkínozták őket, köztük Cséby elvtársat is. A két vasárnap megtartott kivégzéskor a Cséby testvéreket nem merték kivégezni, mert oly népszerűek voltak. Éppen ezért cselhez folyamodtak. Azt mondták, hogy a Cséby testvéreket Székesfehérvárra, a katonai ügyészségen állítják elő, ahol majd ítélkeznek felettük. 15gy korahajnali órában, erős katonai fedezettel, megbilincselve, elindult velük a vonat... Rövid idő múlva megtudták a szekszárdiak, hogy Cséby József és Cséby László elvtársakat Cecén kivégezték. Kivégzésükről az akkori időkből kétféle hír jutott a szekszárdiak tudomására. Az egyik szerint Cséby elvtársakat a cecei vasútállomáson a vasútról leszállították és a cecei vasútállomás töltése mellett puskatussal agyonverték, utána elföldelték tetemeiket. A másik hír szerint elvtársaink derekát kézigránátokkal tűzdelték tele, és arra kényszerítették őket, hogy a már begyújtott kézigránátokkal elfussanak. A kézigránátok felrobbantak és elvtársaink testét szétszaggatták.. . Sírjaikat nem találtuk meg. Cséby elvtárs életét áldozta a Magyar Tanácsköztársaságért, a világ munkásosztályának forradalmáért. Harmincnyolc éve, hogy a Magyar Tanácsköztársaság a belső és külső ellenséggel vívott harcban, a túlerővel szemben, megbukott. A szekszárdi munkásőrség századának katonái ma veszik fel Cséby József elvtárs nevét. Munkásőrök! Legyetek méltóak Cséby József nevéhez! Fogadjátok meg a mai napon, hogy Cséby József nevéhez hűek maradtok, kommunista öntudattal, hűséggel vé- ditek meg Magyarország népi demokratikus rendszerét, proletárhazánkat Weisz Andor Keralát nézi India szeme Mit tett eddig, hogyan él as indiai kommunista állam ? Három és fél hónappal ezelőtt, az indiai választásokon, Kerala államban abszolút többséget szereztek a kommunisták, s a történelemben először egy polgári demokráciában kommunisták vették át az uralmat. A keralai kommunista győzelem után rögtön megszólaltak a világsajtó jósai, akik siettek kijelenteni, hogy a kommunista államigazgatás nem lesz életképes. Igaz, azóta nem nagy idő telt el, azonban ez a néhány hónap is alaposan rácáfolt a politikai élet madárjósaira, mert bebizonyította, hogy Kera- lában a kommunista vezetés nemcsak életképes, hanem olyan lehetőségeket tudott teremteni, amelyek a felemelkedés, a jólét útján indítják el az eddig nagyon is elmaradt indiai ország életét. Mit tettek eddig a kommunisták? A kommunista államigazgatás első napjaiban általános amnesztiát adtak minden politikai fogolynak, tekintet nélkül pártállására, sok elítéltnek megkegyelmeztek, a halálos ítéletek végrehajtását pedig felfüggesztették. A humanitás sugallta első lépés után Nambu- diribad, az új miniszterelnök bejelentette, hogy olyan kormányzást akar, amely mentes a bürokráciától és a korrupciótól, amit bizony az előző államvezetésről nem lehetett elmondani. Mindenekelőtt csökkentették a miniszteri fizetéseket 700 rúpiáról 500 rúpiára, az állami tisztviselők pedig önként kijelentették, hogy havi 350 rúpiánál nem vesznek fel többet. Ugyanakkor rendelet jelent meg, amely megtiltja állami autóknak magáncélokra való használatát. (Ilyen rendelet, helyesebben ilyen rendelet betartása más országban is kívánatos lenne.) Az új kormányzásnak egyszerre nagyon sok tennivaló szakadt a nyakába: hosszú évek mulasztásait kellett pótolnia. Kerala a legnépesebb országa Indiának, s az évenkinti népszaporodás körülbelül 300 000. A megművelhető föld kevés: egy-egy lakosra egyharmad hektár jut. Ugyanakkor iparilag nagyon elmaradott az ország s ennek következtében nagy a munkanélküliség. Félmillió ember állandóan munka nélkül van, további félmillió pedig alkalmi munkákból él. A súlyos helyzet megoldásához első lépésként az állam 750 000 hektár állami földet osztott ki a parasztok között, s ezzel egyidőben nyolc, egyenkint 14 napos tanfolyamot indítottak, hogy az új, földhözjuttatottak elsajátíthassák a korszerű földművelés tudományát. De gondoskodtak arról is, hogy gépállomások segítsék a parasztságot. A központi kormányzat eddig adott segítségei is jelentősek, bár csak átmeneti nehézségeket oldanak meg. Namhudiri- bad miniszterelnök májusban Delhiben tárgyalt s ekkor 75 000 tonna rizst és 45 000 tonna búzát szavaztak meg Kera- lának. Kerala azonban mindenek előtt azt szeretné, ha a központi kormányzat jelentős összeggel segítené az első ötéves terv megvalósítását, amely az ország iparosítására irányul. India Kcralán tartja á szemét s az indiai lapok naponta fejtegetik a ,,keralai titkot“ Mert az első három hónap alatt is olyan eredményeket ért el a kommunista kormányzat, amelyre azelőtt soha nem volt példa. Az új Kerala életében az a legnagyobb szenzáció, mint Harry Sichrov- sky bécsi újságíró cikkében olvassuk, hogy megszüntette az állami költségvetés hiányait. Amikor átvették az államvezetést, 22 millió rúpia volt a költségvetési hiány, jelenleg pedig 7 millió rúpia többletet mutat a költségvetés, ami nyilván már az első napokban bevezetett takarékossági intézkedések eredménye. S ehhez nem volt szüksége a kommunista állam- vezetésnek arra sem, hogy új adókat vezessen be. Sőt olyan kedvezményeket léptettek életbe a lakosság részére, amire azelőtt nem volt példa Keralában. Már elkészült ötven felépítendő kórház terve, az iskolákban pedig bevezették a teljesen ingyenes oktatást az olyan diákok részére, akiknek szülei évente 1200 rúpiánál kevesebbet keresnek. India egyik legtekintélyesebb lapja, a „Hindu”, azt írja, hogy követni kell a keralai példát, ugyanakkor azonban a világ minden táján „a keralai titkot” feszegetik. Valóban miben áll Kerala titka? Ügy gondoljuk, szó sincs titokról. A keralai nép azzal, hogy kommunistákat állított az ország élére, azt bizonyította, hogy bízik a kommunista vezetésben. Az elmúlt hónapokban pedig bebizonyosodott az is, hogy a keralaiak nem csalódtak. s nemcsak bíznak a kommunistákban. hanem követik is őket. Egybeforrott a nép az ország vezetőivel, s ez az egység biztosan nagy dolgokra lesz még képes. Az egyik nyugati lap a közelmúltban bánatosan megjegyezte, hogy még sokat fogunk hallani a legfiatalabb kommunista államról. Kerala már eddig is kivívta Tndia csodálatát. S biztos, hogy sokat fosunk még hallani róla, mert az egész világ érdeklődéssel figyeli a keralai kommunisták harcát a szebb és jobb életért. il termelés pártellenörzését nem alkalomszerűen kell végezni Az ipari üzemek gazdasági akkumulációjának jó vagy rossz alakulásában, a terv teljesítésében, a termelékenység emelkedésében, az önköltség csökkentésében nem kis szerepe van az ipari üzemek pártszervezeteinek. Lenin elvtárs rámutatott arra, hogy a kommunisták nem lehetnek passzív szemlélői az üzemekben végbemenő folyamatoknak. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom ebben a kérdésben is támadást intézett a párt ellen. Tudta, ha a pártot megfosztja ettől a tevékenységtől, nagy károkat tud okozni. Pártunk Központi Vezetőségének 1957 júniusában hozott határozata kimondja: a pártnak a gazdasági feladatok megoldására nagy figyelmet kell fordítania. Az üzemi pártszervezetnek tehát nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a termelés kérdéseivel, a termelés ellenőrzésével foglalkozzon. Ismernie kell a vállalat gazdasági problémáit, a termelés alakulását és annak állását, mert csak így tudja megszabni a tennivalókat és helyesen értékelni a termelés helyzetét. A gazdasági munka megjavítása érdekében időnkint a gazdasági vezetést (vállalati igazgató) stb. a pártszervezet számoltassa be vezetőségi- és taggyűlésen. Ez nagyon fontos, de még sem elég. A legfontosabb az, hogy a pártszervezet ellenőrzésében érvényesüljön az alulról jövő bírálat, vagyis az alulról jövő ellenőrzés felkarolása. A termelés pártellenőrzésének ez a módszere még nincs eléggé kifejlődve. üzemünkben a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pártszervezete rendszeresen elkészíti a termelés pártellenőrzésével kapcsolatos negyedéves munkatervet, valamint kidolgozza a politikai munka feladatait. Az elmúlt félévben több olyan fontos kérdést vitattunk meg, mint például a vezetők hozzáállása egy- egy kérdés megoldásához, a társadalmi tulajdonhoz való viszony, a termelés és bérfegyelem alakulása, a KISZ és szak- szervezeti munka megjavítása, stb. Pártvezetőségi tagjaink és az egyes pártcsoportbizalmiak kint a területeken megbeszélést tartottak a dolgozókkal. Ezek a megbeszélések komoly viták közepette folytak le. Dolgozóink őszintén és nyíltan felvetették a problémákat és sérelmeket. Ugyanígy eredményes volt, amikor pártszervezetünk szabad pártnapokat tartott Nagymányokon és itt Szekszárdon, a központi telepünkön, amelyeken nagy létszámmal jelentek meg dolgozóink. A pártellenőrzésnek igen komoly feladata van az újítás és munkamódszerek átadása terén is. üzemünkben ezen a téren még sok tennivaló van. Ezt bizonyítja az is, hogy az első félévben csak négy újítást adtak be dolgozóink. Nagyon fontos az, hogy megértsük a pártellenőrzést, nem alkalomszerűen kell végezni. Ehhez az kell, hogy az alapszervezetek vezetőségei napról napra tájékozódva legyenek területükön a termelés menetével, valamint a dolgozók véleményéről és a legfontosabb időszerű kérdésekről. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy-egy feladat végrehajtása közben és utána megbeszéljük az elvtársakkal, hogyan végezték el a rájuk bízott feladatokat, valamint milyen problémájuk akadt a területükön. A pártmegbízatást csak akkor fogják igazán értékelni a megbízott elvtársak, ha látják, hogy a felsőbb pártszerv is jelentőséget tulajdonít annak. A termelés pártellenőrzését egy cikkben természetesen nem lehet kifejteni, hiszen ez nagyon sokoldalú munkát igényel. Bizonyos azonban, üzemi párt- szervezeteinknek ma a legfontosabb feladata, hogy pártunk Központi Vezetőségének határozatát megértsék és megértessék az elvtársakkal, s így segítsék elő annak jó végrehajtását. Ivancslk Lajos Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalat, Szekszárd Jogos felháborodásért — egyhónapi börtön Az ügy még valamikor 1956 februárjában kezdődött, amikor Márkus József a városi tanácshoz fordult panaszával. A tanács helyt adott a panasznak és utasította Baka Mártont, hogy bizonyos munkát végezzen el. A tanácsi határozat, amelynek előadója Preisinger volt, 1956 május 24-én kelt. A határozatot megfellebbezték. s így a megye is beleszólt az ügybe. A megyei tanács július 9-i határozatában helyben hagyta a városi tanács rendelkezését és kimondta, hogy Baka Márton köteles elvégezni a kirótt munkákat. A határozatot nem hajtatták és nem hajtották végre, ezért a panaszos ismét elment a megyei tanácshoz, hogy az a határozatának szerezzen érvényt. Szeptember 12-én kelt levélben értesítette is a megyei tanács a panaszttevőt, hogy a városnál intézkedett a határozat végrehajtása ügyében. A városi tanácsnál Benedekné, aki illetékes lett volna az ügyben intézkedni, nem ellenőrizte le, hogy Baka Márton elvégezte-e már a munkát? Nem történt semmi. Október 6-án a megyei tanácshoz fordult ismét a panaszos, ahol jegyzőkönyvet vettek fel. Ez azt bizonyítja, hogy a februárban kezdődött „ügy” még mindig nem ért véget. Január 3-i feljegyzés szerint Baka végre elvégezte a szükséges munkát. A feljegyzés a városi tanácstól származik. Be ez a jelentés hamis volt. Január 5-én — miközben újabb levelek jöttek és mentek a városi tanács igazgatási osztálya. mint elsőfokú bírságoló hatóság, egy megsemmisítő határozattal az egész ügyet polgári perre utasította. így akartak megszabadulni az „ügy”-tői. (Ez a határozat igazolja, hogy Baka még mindig nem végezte el a kiszabott munkákat.) Ezt az elutasító határozatot a panaszos ismét megfellebbezte. Az egy éve húzódó ügye miatt joggal kikelve magából, különböző megjegyzéseket fűzött Benedekné lehetetlen munkájához, s feltételezte, hogy az ügyben korrupció is lehetséges. Ezért feljelentették Márkust — és az indító okokat nem vizsgáló bíróság csupán a tényeket állapította meg, s egyhónapi börtönre ítélte. Időközben a megyei tanács igazgatási osztálya rájött arrai, hogy a városi tanács félrevezette, hogy törvénytelen határozatot hozott, ezért az elutasító városi tanácsi határozatot megváltoztatta, és Bakát 100 forintra bírságolta meg a késedelem miatt, s ugyanakkor kötelezte ismét a munka elvégzésére. Ez április 5-én volt. A határozat azóta is csak határozat. Nem történt semmi. A másfél évi huzavonának eredménye: hat határozat, számos fellebbezés, felszólítás, értesítés, s emellett — mert a panaszos kikelt magából a bürokratikus ügyintézés miatt — egy hónapi börtön. Igen negatív ez a mérleg ... * Van egy nagyon fontos‘törvény (1954- ben kelt), amely kimondja, hogy 30 nap alatt el kell intézni minden panaszos ügyet. A rendkívül bonyolult kérdésekben is hat hónap a maximális határidő, ez alatt minden panaszt érdemben el kell intézni. Amit mi szóváteszünk, az már több, mint másfél éves. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy nemcsak az ellen lehet eljárást indítani, aki másfél évi huza-vona után dühbe jörij hanem az ellen is, aki ezt a huza-vonát csinálta, aki nem hajtja végre a felsőbb tanácsi szervek határozatait és a törvényeket nem hajtja végre.
