Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-25 / 199. szám

TOLNA MEGYEI írjtv.-* ■pj&CS ’ROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 199. szám. ARA: 50 FILLÉR Vasárnap, 1957 augusztus 25. TILTAKOZÁSI Az uzdi Táncsics Tsz tagjai a munkaegységre kapott gabonából 150 mázsát adtak el az államnak Az uzdi Táncsics Tsz-ben a terve­zettnél jóval több gabona termett. — Búzából 15.27, rozsból 11.6, őszi árpá­ból 13.38, tavaszi árpából 17.06, zabból pedig 17.95 mázsa volt a holdanként! átlagtermés. így a szövetkezetben több gabonaelőleget osztottak ki egy- egy munkaegységre, mint azt erede­tileg tervezték. Búzából 3, árpából pedig 2 kilót kapott minden tag elő­legként, eddig szerzett munkaegysé­geire. S mivel még az év végén a zárszámadásnál osztanak gabonát a Táncsicsban, a most kapott búza és árpa nagyobbik részét a tagok sza­badpiaci áron közösen adták el az államnak, összesen 150 mázsa gabo­nát adtak el a tsz-tagok közösen. — Legtöbbet üi- Horváth Károly adott, aki 20 mázsa gabonáért közel 5 ezer forintot kapott. Mészáros György 10, Váli István pedig 13 mázsa gabonát adott el munkaegységeire kapott ré­szesedésből az államnak. Megyénkben is egymást követik a tiltakozó gyűlések, amelyeken a dol­gozók felemelik szavukat az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen. Augusztus 20-ra tiltakozó gyűlésre jöttek össze a kistormás^ dolgozók is, hogy elítéljék és hazánk belügyeibe való beavatkozásnak minősítsék az ENSZ ötös bizottságának alaptalan rágalmakkal teli jelentését. Az ülés résztvevői tiltakozó táviratukat eljut­tatták a külügyminisztériumhoz. Röntgen felvevőkészüléket kap a szekszárdi SZTK rendelőintézet Az SZTK Tolna megyei Alközpontja eddig a kórház röntgen felvevő gépével végeztette el a járóbetegek röntgenfelvételét. Naponta legalább 30 beteget utaltak röntgenre és ha ehhez hozzászámítjuk a kórház fekvő betegeit is, megállapítható, hogy mind a felvételt végző orvos, mind pedig a gép rendkívül túl volt terhelve. Ennek következtében aztán gya­kori volt a gépromlás, s a betegeket Bajára, vagy Pécsre kellett küldeni. A helyzet könnyítésére és a kórház’ igazgatóság utánjárására a ren­delőintézet többezer forintos beruházással egy röntgenkészüléket kapott. Hosszas huza-vona után most már a gép elhelyezése is megoldódott, s úgy döntöttek, hogy a fogászatot az egészségház emeleti helyiségébe köl­töztetik, az új röntgen felvevőgépet pedig a fogászat helyére, a rendelő- intézetben helyezik el. Az új röntgen felvevőgép üzembehelyezésével a betegeket a jövőben nem kell a rendelőintézetből a kórházba küldeni, ezzel fáradságos úttól kímélik meg. A másik igen jelentős előnye az lesz, hogy egy gép helyett kettő működik és az egyik gép hibásodása esetén a másik zavartalanul láthatja el feladatát. Szüretelik a komlót a Fornádi Állami Gazdaságban BELFÖLDI HÍREK A Postavezérigazgatóság a Magyar Nemzeti Banktól mintegy 20 millió forint rövidlejáratú kölcsönt vett fel. Az idén ebből a hitelből Győr, Szé­kesfehérvár és Eger helyi távbeszélő hálózatát bővítik 600 állomás be­fogadóképességgel . Ezenkívül több mint 4 millió fo­rintot fordítanak a nemzetközi táv­beszélőhálózat fejlesztésére, a vidéki telefonszolgálat megjavítására, s a nemzetközi távíróforgalom fejleszté­sére. * Az idei nyáron igen kiterjedt csere­üdültetési akciókat szervezett a Szö­vetkezetek Országos Szövetsége: Len­gyel, román, francia, bolgár és szov­jet szövetkezeti dolgozók jöttek el eddig néhányhetes vendégségbe a magyar (szövetkezetekhez, ugyanak­kor magyar szövetkezeti dolgozók Lengyelországban és Romániában töltöttek kellemes napokat az ottani szövetkezetek vendégeiként. Az ország második legnagyobb komlótelepe — 42 hold — a Fornádi Állami Gazdaságban van. Tizenhá­rom hold van, ami most fordul ter­mőre, a többi két-, illetve hároméves. A Fornádi Állami Gazdaságban jó termés ígérkezik komlóból, 2—3 má­zsa lesz a holdankénti átlagtermés. A komlószüretet augusztus 20-a után kezdték meg a Fornádi Állami Gaz­daságiban. Naponta 60—80 embert foglalkoztatnak itt. Úgy számítják, hogy jó másfél héten belül végeznek a komlószürettel. Megoldódik a kultúrterem problémája Gerjenben Most augusztus végén újabb szö­vetkezeti üdülőcsoportok érkeznek a Szovjetunióból és Franciaországból, a magyar csoportok pedig Bretagne- ba és Párizsba látogatnak el. * Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács augusztus 31-én tartja ülését az Országházban. Az ülés napirend­jén szerepel a nemzetközi szövetke­zeti kapcsolatok fejlődése, a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövetségének XX. Kongresszusa, továbbá beszá­moló a földművesszövetkezeti járási, megyei közgyűlések megtartásáról. * Japán fővárosában, Tokióban gyer- mekrajzkiállítást rendeztek, amelyen a magyar gyermekek rajzai tíz díjat nyertek, s ezzel a két legjobban sze­repelt ország egyike hazánk lett. A tíz díjból kilencet a budapesti Május 1 úti általános iskola tanulói nyer­tek el. Perjési Mária 9 éves kislány, aki szintén ennek az iskolának a nö­vendéke. elnyerte a japán külügy­miniszter díját. * A Magyar Fotóművészek Szövetsé­ge iövő év májusában fényképész főiskolát szervez, s ezzel hozzájárul iparunk szakmai és tartalmi fejlesz­téséhez. A fiatal művészek általános esztétikai, fotóesztétikai, fotóábrázo­lási, fotótechnikai ismereteket kap­nak majd a bentlakásos, ingyenes is­kolán. A kéthetes tanfolyamra azokat válogatják ki, akik valamilyen pá­lyázaton jól szerepeltek, vagy egyéb okból jutalmat érdemelnek. Gerjen községben a községfejlesz­tési hozzájárulás címén befolyt pénz­összegből és az e célra kapott bontási anyag felhasználásával négy irodahe­lyiséggel bővítik a tanácsházát. Ezzel megoldódik az évek óta húzó­dó kultúrterem problémája is, ugyan­is a jelenleg használatos három hi­vatali helyiséget egybekapcsolják. — így egy 19 méteres nagytermet nyer­nek, ahova színpadot építenek. A község idősebbjei kezdetben nem helyeselték a tervet és úgy véleked­tek: ,,Kár megbolygatni azt az épüle­tet, amelyet apáink az 1893-as árvíz után építettek’’ Az ifjúság, az állami Hosszú évek óta sok gondot oko­zott a bőrgyárban a gyártás közben keletkező hulladék hasznosításának módja. Szinte már szokássá vált, hogy a nagy bőrökről lemaradó 10— 15 centis darabokat a MÉH-nek ad­ják át. Havonta többtízezer forint ér­tékű bőr került így a hulladékok közé. De ez nemcsak a kész bőröknél volt így, hanem a félkész, a gyártás közben leeső hulladékokkal is. Az elmúlt hetekben a bőrgyár műszaki dolgozói, a főkönyvelővel együtt, kidolgoztak egy progra­mot a hulladék felhasználására. A bőrgyárban dolgozzák fel a hul­ladékot, eltérően az eddigi szokástól. A gyárban több munkást beállítanak a hulladékbőr feldolgozására. Töb­bek között a hulladékból töltőtoll, zsebkés, fésű, öngyújtó és egyéb bizsu-áru tokokat készítenek. Tervbe gazdaság dolgozói és a falu lakossá­gának többsége azonban a tanács mellé állt, s úgy döntöttek, hogy még ebben az évben megvalósítják a ter­vet és sokan társadalmi munkát vál­laltak, hogy a község kulturális életé­nek problémája végre megoldást nyerjen. A tanácsház bővítésének munká­latait, az alapkiásást már meg is kezdték. Úgy számítják ,a tél előtt az új épületet tető alá hozzák, tavaszra pedig átadják rendeltetésének a hiva­tali helyiségekből átalakított kultúr­termet. vették, hogy bébi topogókat is készí­tenek hulladékbőrből. Naponta javasolnak a gyár dolgo­zói új cikkféleség készítését hul­ladékból. A javaslatgyűjtő ládá­ban naponta szaporodik a dolgo­zók javaslata. A legutóbbiak szerint már szemüveg­tokot, női díszöveket, bőrpikkelyek­ből piaci szatyrot, kutyaszájkosarat és a talphulladékból vízvezeték tö- mítő gyűrűket is javasolnak készí­teni. A hulladékok feldolgozását a ne­gyedik negyedévben kezdik meg. A hulladék ilyen felhasználásával jelen tős nyeresége lesz a dolgozóknak, ugyanis a bőrgyár felettes szerve úgy határozott, hogy a bizsu áruk készítéséből eredő nyereséget a gyár­ban hagyják, és azt szociális és kul­turális beruházásokra fordíthatják. Hulladékból bizsu-árut készítenek a Simontornyai Bőrgyárban Szovjet katonák látogatása a Paksi Konzervgyárban Szovjet katonák egy csoportja látogatott el az elmúlt napokban a Paksi Konzervgyárba. A vendégek végigjárták az üzemet és elbeszélget­tek a dolgozókkal. A gyár dolgozói között ugyanis többen — akik hadi­fogolyként hosszabb időt töltöttek a Szovjetunióban — beszélnek oroszul. Este a járási kultúrotthonban műsoros estet rendeztek a gyár dolgozói, ahol a vendégek nemcsak nézőként vettek részt, hanem zenekarukkal ők is felléptek. Szovjet katonák az üzemben. Érdeklődéssel figyelik az üvegzárók mun­káját. Uborkakóstoló. ízlik a vendégeknek a finom csemegeuborka. „Földiek“ találkozása. Velencei János gyári dolgozó Csoljabinszkben volt hadifogoly, Vlagyimir Ivanovics Mihajlov a cseljabinszki kombinátban dolgozik. Munkás-paraszt találkozó A szekszárdi földművesszövetkezet újváros} gazdakörében augusztus 20-án jólsikerült munkás-paraszt ta­lálkozó volt. A délutáni órákban teke verseny zajlott le a postások és a gazdakör tagjai között. A csapatver­senyt a gazdakör együttese nyerte. A csapat és egyéni győzteseknek a gazdakör vezetősége oklevelet adott. A találkozó a baráti kapcsolat elmé­lyítését eredményezte, mert a postá­sok meghívták a gazdakör tagjait két hét múlva tartandó házi összejövete­lükre. A délutáni műsort este vidám mulatság követte, melyen a meghí­vott vállalatok, gépiavító vállalat, nyomda, posta több dolgozója is kel­lemesen szórakozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom