Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-04 / 182. szám
TOLIV' II JGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1957 AUGUSZTUS 4. Befejezték az aratást a megyében Az állami gazdaságokban jól, a tanácsi szektorokban vontatottan megy a cséplés Tegnap reggel a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának főagronó. musa és az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának statisztikusa be takarítást illetően, a következő tájékoztatást adta szerkesztőségünknek. Az állami gazdaságokban tegnap estig az aratás teljesen befejeződött. A tegnap reggeli jelentés alapján az Alsóleperdi Állami Gazdaságban volt még 150 hold, de 15 kombájnnal ezt is learatták. Az aratás befejezésével egyidejűleg az állami gazdaságokban a learatott gabonának mintegy 70 százalékát csépelték el. főleg kombájnnal. A gabonabehordás az állami gazdaságokban zömével a jövő héten kezdődik. Úgy számítják, ha minden jól megy, augusztus 20— 25-e között minden állami gazdaságban a magtárban lesz a gabona. A tanácsi szektorban az egyéni parasztok szinte teljes egészében végeztek az aratással. A termelőszövetkezetekben számot nem tevő, mindössze 80—100 hold aratnivaló volt szombaton reggel borsós és bükkönyös búza. Ez a mennyiség a kölesdi Kossuth és decsi Alkotmány Tsz-ben volt. Van még néhány hold aratnivaló zab is a tanácsi szektorban, de ez is jelenték, télén. A községekben a cséplés általában csak csütörtökön indult meg teljes egészében. Szombaton, a napi jelentés alapján, a megyében lévő összes cséplőgép dolgozott a tanácsi szektorban. Vannak azonban gépállomások, amelyeknek a körzetében vontatottan megy a cséplés. Ilyen a pincehelyi, a várdombi és a dalmandi gépállomás körzete. Itt gyakoriak a géphibák és nem javítják ki gyorsan a menetközben elromlott gépeket. Mindent összegezve a tanácsi szektorban a gabonának mintegy 30 százalékát csépelték el szombat estig. A behordás kielégítő ütemben haladt az elmúlt hét utolsó napjaiban. A becslések szerint a gabonának körülbelül 65 százalékát hordták eddig asz tagba. Különösen jól megy ez a munka a bonyhádi és a szekszárdi járásban. Ha az elmúlt hét utolsó napjaiban tapasztalt gyorsasággal hordják asztagba a gabonát és olyan ütemben megy a cséplés, mint az utóbbi 2 nap, akkor a számítások szerint szeptember 5-e és 10-e között végeznek a tanácsi szektorokban a gabonák betakarításával. Fogadás Ho Si Minta elnök tiszteletére az Országházban Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ho Si Minh a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke tiszteletére pénteken este fogadást adott az Országházban. A fogadáson resztvettek a Ho Si Minh vezette vietnami küldöttség tagjai ,az MSZMP és a kormány több vezetője, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett a fogadáson Hoang Van Li, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ideiglenes budapesti ügyvivője, jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A testvéri barátság légkörében le. folyt fogadáson Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke pohárköszöntőt mondott. Ezután Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke mondott pohárköszöntőt (MTI). Módosították a szerződéses kukorica átvételi árát A földművelésügyi miniszter rendeletileg módosította az 1956—57. gazdasági évben szerződéssel termelt kukorica állami átvételi árát. E szerint a fajta hibrid, vagy beltenyésztett hibrid (kétszeres keresztezés) kukoricánál a termelői ár a szokvány kukorica helyi felvásárlási árának százötven százaléka vagv kívánságára természetben kaphat a termelő a szerződésben előírt minőségben átadott minden 100 kilogramm hibrid kukorica után 150 kilogramm szokvány kukoricát. Ezen felül holdanként háromszáz forint címerezési díj jár. A rövid tenyészidejű kukorica és a vetőkukorica termelői ára a szokványkukorica helyi felvásárlási árának 120 százaléka, vagy minden száz kilogramm után 120 kilogramm szokványkukorica. Ezenfelül métermázsánkint ötven forint. Ezt a rendelkezést az 1957. évre már megkötött termelési szerződésekre is alkalmazni kell. Kiemelkedő eredményt ért el Szekszárd vidéke az országos borversenyen Földrajzból elégtelen Befejeződött a megyei és az országos borverseny. Bizottság bírálta felül a versenyre vitt borokat. A MEGYEI VERSENYBEN a következő termelők lettek a győztesek: Uj fehér boroknál az állami gazdaságok közül 1. Leperd-pusztai Állami Gazdaság vegyes fehér; 2. a Kajmádi Állami Gazdaság vegyes fehér; 3. szintén a Kajmádi Állami Gazdaság muskotály bora. Az egyéni termelők új borai közül 1. Rózsa Imre Paks, olasz rizling, 2. Czéh István Szekszárd, rizling, 3. Lengyel György Felsőnyék, rizling, 4. Váradi János Tamási, olasz rizling, 5. Bakó István Tamási, szilváni bora. Ö-fehér borok közül az állami gazdaságoknál: 1. Biritói Állami Gazdaság 1955. évi olasz rizling, 2. Kajmádi Állami Gazdaság 1955. évi vegyes fehér, 3. Kajmádi Állami Gazdaság 1955. évi muskotály bora. Egyéni termelőknél az ó-fehér borok versenyében: 1. Szigetvári Antal Szekszárd 1947. évi olasz rizling (kiemelkedő minőségű), 2. Balogh István Szekszárd 1949. évi, 3. Appari Mártonná Sióagárd 1955. évi rizling bora. Uj sillerboroknál csak egyéni termelők vettek részt a versenyen: 1. Budai Mátyás Szekszárd, 2. Föglein Vince Mözs. Uj vörösboroknál az állami gazdaságok közül az első két helyezést a Kajmádi Állami Gazdaság vitte el. A termelőszövetkezetek közül a szekszárdi Béke Tsz borát bírálták. Az egyéni termelők új vörösborai közül: 1. Leipold János Szekszárd, 2. Fogarasy József Szekszárd, 3. Simon József Szekszárd, 4. Dorogi József Szekszárd, 5. Szé- kelyi István Szekszárd, 6. Takler István Szekszárd vörösbora. Ö vörösborok versenyében az egyéniek közül: 1. Ditrich József Szekszárd, 2. Vesztergombi János Szekszárd, 3. Balogh István Szekszárd vö- * rösbora. AZ ORSZÁGOS VERSENYBEN meglepően szép eredményt ért el a szekszárdi borvidék. Tájegységen- kint öt kategóriába értékelték a borokat. A szekszárdi borvidék egy kategóriában vett részt a Villánysiklósi, egri, soproni és Dunántúl egyéb bortermő vidékeivel. Ebben a kategóriában a következőképpen alakult a verseny. Az állami gazdaságik versenyében az első két helyet a Kajmádi Állami Gazdaságnak a szekszárdi hegyen termett kadarkája vitte el és a Villányi Állami Gazdaság kadarkája csak a 3. helyre került. Az egyéni termelők ó-vörös borai közül a versenyben: 1. Cseh Mihály Eger 1955. évi nagyburgundi, 2. Ditrich József Szekszárd 1953. évi kadarka, 3. dr. Schlemmed József Zalaegerszeg oportó-nagyburgundi vegyes vörös bora. Az új vörös borok közül: 1. Fogarasi József Szekszárd, kadarka, 2. Balatoni Béla Mária- gyüd 1956. évi Medoc Noire, 3. Sztronát Ferenc Villány oportó- nagyburgundi vegyes vörös bora. Az országos versenyen az egyes területeken rendezett versenyek győztes borai vettek részt. A Földművelésügyi Minisztérium külön értesítést küld majd a termelőknek a versenydíjak és oklevelek átvételének ügyében. A lápafői mozilátogatók az elmúlt héten nagy meglepetéssel kaptár- fel fejüket előadás közben. A híradó számai peregtek éppen és a kísérő szövegre figyeltek fel hirtelen. „A Somogy megyei Tamási községben szovjet vendégek érkeztek a Vörös Szikra Tsz látogatására ...“ Holott Tamási — ha nem is esik messze Somogy tói — mindig Tolna megyéhez tartozott, ráadásul az egyik járási székhely. A Híradó és Dokumentumfilmgyár munkatársainak nem ártana egy kicsit nagyobb figyelemmel elkészíteni a filmhíradót és főleg, tá. jékozódni. Ne vegyék rossz néven, ha a szemükre vetik, miért akarják a Tolna megyei Tamási községet átjátszani Somogy megyének. Bőrgyári képek Nem fáj az oltás Közel hatszáz szekszárdi gyermeket oltottak be gyermekparalizis ellen. Mészáros Irénkének úgy látszik, ne m fáj az oltás, mert érdeklődve figyeli a doktor bácsi munkáját. Tizenkétféle pasztell színben gyártanak a Simontor- nyai Bőrgyárban felsőbőröket. Tóth Istvánné és Illés Jánosné spriccelők az egyik legkényesebb munkaműveletet végzik, itt kapja meg a végleges színét a felsőbőr. A kész felsőbőrök utolsó állomása, a készáru átvevő helyiség. Itt ellenőrzik a bőrök minőségét és osztályozzák azokat. Bonyolult munkát végez a kvadrátozógép, amellyel a bőr felületét mérik. 6800 hold o másod^etés a termelőszövetkezetekben és az egyéni parasztgazdaságokban Az aratás megkezdése óta több alkalommal hírt adtunk arról, hogy a tanácsi szektorban elhanyagolják s tarlóhántást. E tekintetben az elmúlt héten volt valami javulás, de ez a munka még mindig nem mondható kielégítőnek. Különösen a termelőszövetkezetekben van baj, mert a kombájnnal learatott területekről az összetorlódott munka miatt nem tudják biztosítani a kombájnszalma betakarítását, — s ez gátolja a tarlóhántást, összesen a termelő- szövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban a learatott gabonának mintegy 30 százalékán végezték el a tarlóhántást. A másodvetés valamivel jobb ,a két szektorban mintegy 6600 hold tarlóba vetett másodnövény van a megyében, főleg kukorica, csalamádé és muhar. Van néhány termelőszövetkezet, amely tarlószántásba napraforgót vetett zöldtrágyának, de ez nem számottevő. A feladat e tekintetben az, hogy biztosítani kell a munkák jobb megszervezését, s azt, hogy a behordás és a cséplés gyorsított ütemével egyidejűleg a tarlóhántást is mindenütt sürgősen végezzék el.
