Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-24 / 172. szám
II. ÉVFOLYAM, 172. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1957 JÚLIUS 24. II fegyveres szekszárdi ellenforradalmárok a bíróság előtt VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VOLNA A MAI SZÁMBAN: Ünnepélyesen búcsúztatták a moszkvai Világifjúsági Találkozó magyar küldötteit. (2. o.) — Dombóvár községben láttuk, hallottuk. (3. o.) — Az ígéret szép szó... (4. o.) — A párt, tanács, a lakosság összefogásából megvalósul a bonyhádi színház. (5. o.)'— Megvalósult a bukovinai székelyek jogos kérése. (5. o.) Szaporodik az állatállomány megyénkben — A második tárgyalási nap — A tanúk kihallgatásával folytatódott a tavaly novemberben a környező erdőkbe kihúzódó szekszárdi ellenforradalmárok bűnügyének második napi tárgyalása. A tárgyalóterem erre az eseményre egészen megtelt érdeklődőkkel. Volt is mit hallgatni, hisz a tanúk egymásután igazolták az előző nap elhangzott vádakat. Kilenc óra után néhány perccel vonult be a bíróság és Kaszler József más ügyből kifolyólag előzetes letartóztatásban lévő tanú kihallgatásával kezdte meg a tárgyalást. Mikor Kaszler kiérkezett az erdőbe Thököly és Farkas már kint voltak — mondotta vallomásában. Arról nem tud, hogy Farkas a támadás és védekezés módjairól beszélt volna, de azt hallotta, amint az egyik megbeszélésen Farkas kijelentette, reggel indulunk Pécs felé. Bizonyította — a Dobossal történt — lámpa—pisztoly cserét is, valamint azt, hogy Thököly parancsa ellenére Straub István vádlott valóban mondta a többieknek Véménden, hagyják a rendőrt, ne bántsák, ne vigyék a hegyekbe, nem ártott az nekik semmit. Sándor István tanú, nemcsak arról beszél, hogy Farkas és Thököly egyformán parancsnokok voltak, hanem arról is, hogy többször vita volt közöttük, merre menjenek. de hazaérve még éjjel kerékpárra ült és elmenekült a szolgálat teljesítése elől Mecseknádasdra, gondolva arra. hogy lakásán is felkeresik. Ha nem megy el, megtalálták volna. Hisz ekkor is majdnem járőrrel engedték csak el hazáig. Farkas mindezt tagadja azzal, hogy ő csak kérdezte, nem tudna-e a tanú egy vezetőt szerezni számukra. Domonyai Péter is Farkas ellen vall a tények ismertetésével. Neki Farkas a szurdik felső végén szólt, miután két háztól is eredménytelenül jött ki, fogjon be a kocsijába, lőszert, fegyvert szállítani. Dc.monyai váltig szabadkozott, de végül engednie kellett, mert Farkas saját bevallása szerint is, ,.ha nem akar bajba kerülni, gondolkodjon öt percig“ „szíves“ unszolással invitálta a hajdani katona cimborát. Szarka István azt bizonyította, hogy Thököly hívására ment ki az erdőbe s a két csoport egyesüléséig Farkas volt az egyik csoport vezetője. Perényi Miklós a rendőrségen is látta Farkast és Thökölyt beszélgetni, valamint Farkast és Ulrichot, amikor nagyban vitáztak valamin. Takács János is azt vallja, hogy ketten, Thököly és Farkas voltak a vezetők. Bíró Ambrus cikói lakos azt vallotta, hogy Csikós kétszer is járt nála s harmadszorra már akkor látta viszont, amikor a rendőrség kísérte Csikóst hozzá. Hogy miért írta neki azt a lázító verset, nem tud válaszolni. Rácz János véméndi rendőr, aki a fegyvereket elvette a fiataloktól és utána visszavették tőle a sajátjával együtt, mindenben igazolta a vádiratban felsorolt tényeket. Igazolta, Straub István azon állítását is, miszerint igyekezett emberségesen bánni vele, s megvédeni a többiektől. Állítja, hogy a rendőrőrsön történt garázdálkodás alkalmával Straub István nem volt jelen. Grimm Ferenc tanú Farkas állításával szemben vallja, hogy nem tud róla, miszerint a vállalat küldte volna Farkast a nemzetőrségbe. Ugyanezt vallja Hemmert László tanú is. Ezzel az ellenforradalmi bűnügy második napi tárgyalása végétért. Következő számunkban a harmadik nap eseményeinek ismertetésével folytatjuk tudósításunkat a tárgyaló, teremből. A megye termelőszövetkezeteinek állatállománya az ellenforradalom idején komoly károkat szenvedett. Ennek ellenére az utóbbi félév folyamán a termelőszövetkezetek megyei viszonylatban ma már több állatot tartanak, területük nagyságához mérten, mint az ellenforradalom előtt. Tavaly októberben átlag 16 db számos állat jutott száz kataszteri hold földre. Ma már, ez év júliusában, viszont 16.7 számos állat jut száz kataszteri hold földre a tsz-ekben. Ez a növekedés különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1957 áprilisában még csak 15.3 számos állat jutott száz kataszteri hold földre, kielégítőnek mondható. A termelőszövetkezeteken belül A Tolna megyei általános és közép iskolások jól takarékoskodtak az elindít tanévben. Május végéig 476 ezer forint értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak. Néhány iskola különösen kitűnik jó eredményével. A kislétszámú iskolák csoportjában •Juhé pusztán 171.82, Alsómajsán 100, Várszeg pusztán 71.11, Hangos pusztán 65 forint volt a gyerekek egyéni gyűjtésének átlag eredménve. A közép létszámú iskolák majdnem egyforma eredményeket értek el. Legjobb közülük a gyönki iskola, a tehéntartás, az anyakoca tartás és a juh tartás terén tapasztalható nagy mérvű növekedés. 1956 októbere előtt száz kataszteri hold földterületre 4.4 tehén, 3.8 anyakoca és 19.8 juh jutott átlagosan. Ezzel szemben 1957 júliusában már 5.5 tehén, 5.1 anyakoca és 3.6 juh jut átlagosan a tsz-eken belül száz kataszteri hold földre. Az állattartás növekedése a földterület viszonylagos csökkenése mellett összefügg azzal is. hogy a tsz-ek jelentős része az idén a belterjes gazdálkodás útjára lépett. A több állat nagyobb jövedelmet és több trágyát, a több trágya pedig jobb termést biztosít majd a tsz-ek földjein. ahol 35.04, azután a fácánkerti, ahol 33.77, majd a tengelici 33.33, a ger- jeni 31.25 és a lengyeli 30.29 forintos egy főre eső átlag. A megye nagylétszámú iskolái közül ez évben is szám szerint a legjobb eredményt tanulókként 142.21 forintot ért el a dombóvári Zrínyi Ilona leányiskola. Kár, hogy nem tettek eleget az országos takarékossági verseny egyik feltételének — a rendszeres egész éven át tartó takarékosságnak — ezért ebben az évben nem ők lesznek az országos legjobbak. Közel félmillió forint értékű takarékbélyeg Thököly nyugatra, Farkas a Mecsekbe akarta vezetni a csoportot. Határozottan állítja, Farkas beszélt nekik arról; „fgy is lehet harcolni, meg úgy is.“ Mikor a bíró kéri, hogy érthetőbben magyarázza meg ezt a kifejezést, elmondja, feltételeztek egy utat, ahol szovjet csapatok jönnek és arról beszéltek, hogy ezt az utat hogyan kell két oldalról elállni. Arról is beszélt Sándor István, hogy Farkas valóban mondta nekik, hogy aki úgy érzi — már mint a fiatalok —, hogy nem követtek el semmit, azok menjenek haza, de Sándor István arról is beszélt, hogy Farkas azért küldte haza a fiatalokat, mivel a feleségét itthon zaklatták a szülők, miért vitte el a férje a fiatalokat. Farkas mindezt tagadja, s a harci módszerrel kapcsolatban később annyit bevall, hogy általános katonai dolgokról beszélt. A Dobcs elleni vádakat is igazolja Sándor István. Nagy Lajos a következő tanú. Farkas előző napi vallomásával ellentétben állítja, igenis megkérte őt Farkas, hogy vezesse át a csoportot a mecseki erdőbe; „nyugtalanok a társaság tagjai és szeretnének már harcolni" mondással. Farkas ezt tagadja, azzal, hogy csak egyesek voltak nyugtalanok. Erre egy kis eseményt mond el a tanú: Ha egy levél megzörrent a fán, a csoport azonnal körülfogta a helyet és vad lövöldözésbe kezdtek. Még szerencse, hogy egymást össze nem lőtték. A vezetők és elsősorban Takler fenyegetésére mondotta azt, hogy elvállalja a vezetést, Hivatali sikkasztok a bíróság előtt Gyorshajtásból ••• Ismét egy halálosvégű baleset A baleset áldozata Nagy József 22 éves mucsi fiatalember, aki a dal- mandi gépállomás vontatósa volt. A vontatóval pótkocsi nélkül ment az országúton talajmunkát végezni. Haladási irányához viszonyítva az út jobboldalán volt egy útelágazó, amely v-betű formájában torkollott bele az országútba. Erre az útra tehát csak éles kanyarral lehetett rámenni, Nagy József mégis négyes sebességgel akarta „bevenni" ezt a nagy kanyart. Ez természetesen a nagy sebesség miatt nem sikerült és így a vontató felborult és a körülbelül 7 méter magas töltésről legurult. Leesett róla a vezető Nagy József s a vontató halálra zúzta. Értesüléseink szerint Nagy már négy éve traktoros volt, vontatóra azonban csak alig egy hete került. Semmiféle műszaki hibája nem volt a motornak, a balesetet kizárólag a vezető gondatlansága, vagyis a gyorshajtás okozta. A vontatón nem lett komolyabb kár, a becslések szerint mindössze 150 forint értékű a rongálódás. A volt ozorai vb elnök, Pásztor György ozorai és a volt vb. titkár, Baráth Vendel nagyszékelyi lakos hivatali sikkasztás miatt került a közelmúltban bíróság elé. Baráth Vendel tavaly szeptemberben Mészáros László igazgatási előadótól 1600 forintot vett át a Babrá- nyi-féle ház eladásából kifolyólag, amelyet be kellett volna fizetnie a Szociális Otthon javára. Baráth Vendel azonban saját céljaira használta fel ezt az összeget és csak a vizsgálat során fizetett vissza 500 forintot. Pásztor György, mint az ozorai tanács elnöke, tavaly decemberben eladta a község szalmáját a pincehelyi földművesszövetkezetnek. A 100 mázsa szalma 2200 forintos ellenértékét felvette és azt saját céljaira használta fel. A bíróság mindkét vádlott bűnösségét társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hivatali sikkasztás bűntettében állapította meg. Baráth Vendelt ezért 8 hónapi börtönbüntetésre és 5 évi jogvesztésre. Pásztor Györgyöt pedig 1 évi börtön- büntetésre és 5 évi jogvesztésre ítélte. Befejeződött a meggy-idény. A legszebb nyersáruból többezer üveg befőttet készítettek. A MEGGY'SZEZON Uioisé NAPJAI a Paksi Konzervgyárban A tavalyinál kétszerié több, húsz vagon konyakos Megtellek a hordók a gyár borpincéjében. Húsz vagont meggy készült nyugatnémet megrendelésre a gyárban, terveztek, több, mint negyven vagonnyit gyártottak a Képünk: A válogatószalagon kiszedik a hibás meggy- többségében exportra kerülő meggyborból, szemeket.
