Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-23 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TOLNA MECOT* MAGYAR SZÜt I A LIS T A MIJN KA II. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. KEDD, 1957 JÚLIUS 33. Hz erdei fegyveres ellenforradalmárok a bíróság előtt A vádlottak kihallgatása Mindnyájan jól emlékszünk még rá: a szekszárdi ellenforradalmárok a szovjet csapatok közeledésének hí­rére fegyverekkel és lőszerekkel megrakodva a környező erdőkbe te­lepültek át. Akkoriban a város dol­gozóinak ezreit töltötte el ez a tény jogos félelemmel, de biztosat alig tu­dott valaki, azonkívül, hogy ez nem a népi hatalom érdekében történik. Azóta is sok mende-monda szólt er­ről az esetről, s a való helyzetet, még most is sokan nem ismerik. Fény derül erre most, amikor a megyei bíróság Sz. Nagyné tanácsa megkezdte Farkas István és hat társa, Csikós Mihály, Straub István, Fuksz Tibor, Prok- sa Antal, Metz János és Do­bos József ellenforradalmi bűn­ügyének tárgyalását. A VAD ISMERTETÉSE: A vádirat szerint Farkas István, amikor november 4-én tudomást szerzett arról, hogy a szovjet csapa­tok erőteljesen hozzáfogtak az ellen- forradalmi bandák leveréséhez, elha­tározta, hogy bandát gyűjt és fel­fegyverkezve kimennek a szekszárdi hegyekbe és ott a szovjet csapatok ellen fegyverekkel fognak harcolni. Ezzel a céllal több fiatalkorú nem­zetőrt is felszólított, menjenek vele a hegyekbe. Saját maga egy Skoda gépko­csival két ízben is fegyvert szál­lított a Fuksz-féie tanya melletti használaton kívüli pincébe. Más alkalomkor pedig csoportja ré­szére kötszereket és gyógyszereket vitt fel. Mindezt annak ellenére tette, hogy a nemzetőrség parancs­noksága névszerint Ulrich Aladár megtiltotta Farkasnak, hogy a he­gyekbe menjen. A Fuksz-féle tanyából a Bencze völgyi erdőbe tette át ez­után székhelyét, ahol egyesült a „gróf" Thököly Imre által vezetett ellenforradalmi csoporttal és a szálkai erdőbe települtek át. Itt nemcsak arra oktatta ki Farkas Ist­ván csoportjának tagjait, hogyan kell a szovjet csapatok ellen harcol­ni, hanem Nagy Lajos erdészt kérte, vezesse át bandájukat a mecseki fel­kelőkhöz. Miután Nagy Lajos a meg­beszélt időre nem nyújtott segítsé­get csoportjuknak, Farkas otthagyta a bandát s egy TT-pisztollyal vissza­tért Szekszárdra, de a fegyvert a város szélénél egy bokorba dobta. Néhányan hazatértek Farkassal cso­portjából, míg a többiek azzal a céllal, hogy csatlakoznak a mecseki felkelőkhöz, Thököly vezetésével Üveghuta felé indultak, és ott kb. négy napig tevékenykedtek. Csikós Mihály november 3-án je­lentkezett a nemzetőrségbe, majd másnap értesülve az eseményekről, csatlakozott a hegyekben lévő fegy­veres bandához, és ott teljesített szolgálatot november 12-ig. Ekkor szovjet páncélos egysé­gekkel harcba keveredtek, majd egyrészük az elfogatás elől elme­nekült, köztük Csikós is. Az elmúlt év tavaszán a jeges árvíz mintegy háromnegyedét kipusztította a gemenci erdőgazdaság ország-világ előtt híres vadállományának. A kétezres szarvasállományból alig 400 maradt csak. Az erdőbe visszatért szarvastehe­neknek is mintegy 35 százaléka a jeges ár okozta erőszakos abortálás következ­tében az idei nyárra is meddő marad, így alig százötvenre tehető a most egy- kéthónapos szarvasborjak száma. Mind­ezek ellenére hazánkban és külföldön is igen nagy az érdeklődés a szarvasállo­mány iránt. Svájcból, Franciaországból, Nyugat- Németországból, Rclgiumból és még egy sor nyugati országból jelentették be igé­nyüket az idei szarvasbőgésre egy-egy Ezután az év elején a pécsi bányához szegődött munkásnak, és február ha­vában egy izgató tartalmú verset írt, amit postán megküldött Bíró Amb­rus Cikó, 44. sz. alatti lakosnak „Bújdosó magyarok“ címmel. Bíró Ambrus adott ugyanis szállást neki, és még néhány társának, miután a szovjet páncélosok szétverték cso­portjukat. Sträub István november 4-én a rendőrség épülete előtt látta, hogy Farkas István és társai fegyve­reket hordanak ki az épületből és a hegyekbe szállítják, szarvasbika kilövésére. Az igényeknek azonban a negyedét sem tudják kielégí­teni a vadállomány múlt évi pusztulása miatt. Csupán tíz bika kilövését enge­délyezik az idei szarvasbőgéskor. A bőgés idejére való előkészületek máris megkezdődtek Gemencben. Va­dásznyelven szólva a „fó'bőgés-helyeken” a füvesített mesterséges legelőket elő­készítették, megkezdték az ilyen tisztá­sokhoz az 50—60 centiméter széles gya­logösvények készítését. Hétfőn reggel láttak hozzá a barkácsoló utak tisztítá­sához is, hogy esetleg lovaskocsiró] is megpróbálkozhassanak egy-egy bika el­ejtésével a világjáró vadászok. Hétfőn kezdték meg a magas-figyelő állások rendbehozását is a 30 ezer holdas ge­menci erdőben. (Folytatás a 2. oldalon.) Befejezték az aratást és a eséplést a kajdacsi Igazság Győzelme Tsz-ben Tavaly ugyanakkora területen gazdálkodott a tsz tagsága, mint az idén. Akkor 87 tagja volt a termelőszövetkezetnek, most az idén pedig csak 41-en dolgoznak a tsz-ben és mégis sokkal jobb munkát végez idén a felére csökkent tagság, mint a tavalyi. S ez annak köszönhető, hogy nagy­mértékben megjavult a munkafegyelem. Az idén a tsz tagsága az elsők között fejezte be, országos viszonylat­ban is, az aratás-cséplés munkáját, s kapásnövényei is már kétszer meg vannak kapálva. Szombaton délben fejezték be a eséplést. Az eredmény, amelyet az idén a gabona termelésben elértek, magasan az előző évek termelési eredményei fölött áll. Búzából a kataszteri holdankénti átlagtermés 12 mázsa 20 kilogramm, rozsból 13 mázsa, 34 kilogramm, tavaszi árpából pe­dig 15 mázsa lett. A learatott gabona tarlójának 50 százalékán elvégezték már a tarló­hántást. A gabonaértékesítésben is példát mutat az Igazság Győzelme Tsz a megye termelőszövetkezeteinek. Eddig már 150 mázsa rozsot, 150 mázsa búzát és 150 mázsa árpát adott el gabonájából a tsz a Terményforgalmi Vállalatnak. Megkezdték a szarvasbőgés idejére való előkészületeket a gemenci erdőben Ifjúsági nap Szedresen Vasárnap Szedresen a község KISZ-szervezete és a sportkör ren­dezett ifjúsági napot, amely már tu­lajdonképpen szombaton megkezdő­dött. Szombaton délután érkezett meg a Duna Cipőgyár KISZ-szerve­zetének a küldöttsége, harminc fia­tal. A szedresi fiatalok elkalauzol­ták őket a gépállomásra, miután az első ismerkedésen túljutottak. A pesti fiatalok nagy érdeklődéssel te­kintették meg a gépállomás gépeit. Különösképpen kombájnt szerettek volna látni, az időjárás azonban han­gulatrontó volt ezúttal, az eső miatt erre nem kerülhetett sor. így aztán, amint a délutáni zápor elvonult, a sportpályán gyújtottak tábortüzet és jó éjfélig együtt szórakoztak, be­szélgettek a szedresi és a pesti fia­talok. Vasárnap igen szépen indult a nap. Kivonult a sportpályára a köz­ség apraja-nagyja. „Hivatalos“ üd­vözlések hangzottak el a szabadtéren felállított színpadon, Tóth István KISZ-titkár köszöntötte a cipőgyári fiatalokat, majd a KISZ és a sport­kör nevében Técsy József nyújtott át zászlót. A cipőgyáriak részéről Kár­páti György mondott köszöntőt, mél­tatta a két KISZ-szervezet közt ki­alakulóban levő barátságot, azt, mi­lyen jelentősége van a fiatalok szá­mára a július 28-án Moszkva ban megnyíló Világifjúsági Találko­zónak. Aztán a látogatás viszonzá­sára augusztus 20-ra meghívta a szedresi ifjúság küldöttségét és át­adta az ajándékot, egy remekbesza­bott, miniatűr félcipőt. Aztán megkezdődtek a sportese­mények. Kifutott a pályára a szed­resi és a cipőgyári csapat. Megtör­tént a virágcsere, s megkezdődött a mérkőzés, melyet a szedresiek nyer­lek 6:2 arányban. Utána a szedresi II. csapat mérkőzött a sióagárdiakkal, ezek viszont 4:1 arányú sióagárdi győzelmet értek el. Ezzel egyidőben a röplabdapályán is folyt mérkőzés, a szedresi fiatalok és a szekszárdi szovjet alakulat kö­zött. A közönség túlnyomó része a röplabda pálya körül foglalt helyet és nem fukarkodott az elismeréssel a szovjet játékosok egy-egy bomba­erejű leütése után. A hajdani me­gyei bajnok szedresi röplabdásoknak Az aratás-cséplés hírei Tizenegyezerkilencszázötvenhat ka­taszteri hold gabonát arattak le ed­dig a megye gépállomásainak kom­bájnjai és kévekötő aratógépei. Az esős időjárás miatt azonban csak 88.8 százalékát tudták az aratási ter­vüknek teljesíteni a gépállomások. Az első a böícskei gépállomás, aratási tervét 113.8 százalékra, ezen belül pedig kombájn aratási tervét 126.7 százalékra teljesí­tette. A gépállomások kombájnosainak versenyében első helyre a nagydoro­gi gépállomás kombájnosa, Török Sándor került 174 katasz­teri holdról 2070 mázsa gabonát aratott le. Pancza Ferenc teveli kombájnos, aki 140 kataszteri holdról 2005 mázsa gabonát ara­tott le, az első helyről most a második helyre került. A harmadik Hegedűs György, a tamási gépállomás kombájnosa, mi­vel 163 kataszteri holdról 1650 má­zsát aratott le. A kévekötő aratógépek versenyé­ben első Benke István (Szedres), má­sodik Müller Ádám (Varsád), harma­dik pedig Kishonthi Jenő (Nagy- dorog). A cséplőbrigádok közül a tgveü Domonkos András cséplőbrigádja az első. Eddig 1458 mázsa gabonát csépelt el. A második helyen a varsádi Kató Domonkos csapata áll, 1380 mázsás cséplési eredménnyel. A megye állami gazdaságaiban az összgabona terület hatvan százalékát vágták le eddig, ebből 39 százalékát kombájnnal, 53 százalékát kévekötő aratógéppel, 8 százalékát pedig kézi erővel végezték. A borsónak 80 százalékát aratták le az állami gazdaságokban, s a le­aratott borsónak felét már ki is csé­pelték. Mivel a megye számos állami gaz­daságában. termelőszövetkezetében és egyéni kisgazdaságában még a tar lókon van a levágott gabona, az esős időre való tekintettel sürgős feladattá vált a veszteség elkerülése végett a gabona gyors betakarítása. Az át­ázott gabona, ha nem tud megszá­radni, négy napon belül csírázásnak indul és a befülledés következtében a dohosodás veszélye is fennáll. 150 mázsa búza szállítására kötnek szerződést Faddon A Fadd—Várszeg pusztai Üj Élet Tsz-ben kombájnnal és kézi erővel folyik az aratás, hogy minél előbb a magtárba kerüljön a nehéz és fárad­ságos munkával megtermelt kenyér nek való és takarmánygabona. őszi árpából különösen szép ered­ményt értek el a tsz tagjai, a 14 holdas tábláról holdanként 19 mázsa 91 kg árpát takarítot­tak be. A tsz-ben rövidesen végeznek a búza aratásával is, amelyből 10 mázsát a munkaegység arányában a rászorult tagok közt előlegként már ki is osz­tottak. A tsz húsz tagja 95 mázsa kenyér gabona szállítására szer­ződést kötött az állammal, de úgy tervezik, ha a búza is olyan jól fizet, mint az őszi árpa, 150 má­zsát szerződnek le, hogy megkaphas­sák a 20 forintos felárat. Emlékmű épül Szekszárdon az 1919-es mártírok emlékére A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom után, 1919-ben, győzött a magyar proletáriátus is, kivívta hatalmát. Meg­alakult a Magyar Tanácsköztársaság. A Kommunisták Magyarországi Pártja ve­zetésével rövid idő alatt jelentős sikere­ket ért el a proletáriátus. Következetesen harcoltak a nép érdekeiért, a tőkések ro­vására. A Magyar Tanácsköztársaság alig né­hány hétig állt fenn. Az imperialista haderők felőrölték a fiatal munkásállam fegyveres erejét. Megkezdődött a fehér- terror. Országszerte megkezdődött a kommunisták üldözése, kivégzése. Tolna megyében, így a megyeszékhelyen is, el­dördültek a kivégző osztag fegyverei. Szekszárdon 17 kommunista elvtársat, köztük fiatalokat is, akasztottak fel, vagy lőttek agyon. Mi, a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalat párt- és KISZ-szervezete párt- vezetőségi és taggyűlésen elhatároztuk, hogy az :1919-ben kivégzett és mártír­halált halt elvtársaknak emlékművet állítunk fel. Az emlékművet társadalmi munkával építjük fel, s a múzeum előtt helyez­zük el. Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalat párt- és KISZ.szervezete Paks község dolgozói tiltakoznak az atombombarobbantások ellen A paksi Hazafias Népfront Bizott­ság kibővítette elnökségét. Az elnök­meg kellett elégedni a tisztes vere­séggel. Az időjárás azonban ezúttal is ün­neprontó lett. A sátrak alá, az öltö­zőbe, vagy éppen hazakergette az összegyűlt közönséget. Este a szabad­téri színpadon lett volna kultúrmű­sor vacsora után. így azt majd a jövő vasárnap rendezik meg. Elbú­csúztak a pesti fiatalok is, nagyobb részüknek hétfőn reggel korán mun­kába kellett állni. Elbúcsúztak utá­nuk a szovjet katonák is. Már vagy tíz kilométerre jártak Szedrestől, amikor észrevették, hogy egy pár idegen tornacipő és egy röplabda van a kocsin. Visszafordult autójuk és visszavitték a tornacipőt, a labdát a szedresieknek, mert hát „a barátság, az barátság,“ ismét elbúcsúztak, még szívélyesebbem mint először. Űjabb barátokat szereztek a szed­resi fiatalok ezen a napion. ség munkájából részt vállalt a köz­ség dolgozóinak széles rétege. Üze­mekben, hivatalokban, a diákság és a község dolgozó parasztságának kö­rében tiltakozási mozgalom indult el amelyet 800-an írtak alá. „A Hazafias Népfront községi bi­zottsága az üzemek, vállalatok, intéz­mények dolgozói követelik a hidrogén fegyverekkel való kísérletezés azon­nali beszüntetését. A kísérletek során radio-aktív anyagokkal szennyeződik a levegő, a növény, a víz, amelynek hatása az emberi szervezetre káros és az egész emberiség pusztulását ered­ményezheti. Követeljük, hogy a nagy­hatalmak szüntessék be az emberi­ségre káros kísérleteket, és egyezze­nek meg a termonukleáris fegyverek eltiltásában is,” Paks község lakói békében akarnak dolgozni. Ezt a békés munkát akarják megzavarni az imperialisták az atom robbantásokkal. A község lakói tisz­tában vannak azzal, ha az emberek milliói összefognak a béke védelmé­ben, meg tudják akadályozni az em­beriséget elpusztítani akarók, ator"~ robbantó gyilkosok szándékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom