Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-19 / 168. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 1957 JŰLIUS 19. Hegyen völgyön át A Mecsek tövében Bátaszéki Erdőgazdaság, a központ székhelye Báta&zék. Már a központi épületnek is erdészet „íze“ van. A falak mindenütt tele aggancsokkal, az udvarban kis őzike ugrándozik. Néhány napja hozták be az erdőről, elválasztották az ikertestvérétől, mert anyjuk esetleg nem bírta volna mindkettőjüket felnevelni és akkor rókaeledel lett volna belőle. Még egy kicsit félénk, de már közel sem olyan vad, mint igazi hazájában volt. Kezdi megszokni környezetét. Petkovics Henrikné, a főerdész felesége gondozza, néha még az ölébe is felveszi, mint egy csecsemőt. A cuclisüvegtől még egy kicsit idegenkedik, mert hiszen anyja nem ilyen korszerű módon táplálta, dehát meg kell neki szokni. Az ember fogságában sok mindent el kell tűrnie szegény kis őzikének. A kisgyerekek, kiskutyák játékos incselkedése elől legfeljebb az a menekvése, ha úgy követi állandóan gazdáját, mint egy tisztességtudó szoba-kutya. BÄTAAPÄTI A környék erdő és cserjerengetege a kocavadászok eldorádója. Nagyon sok koca lakik erre. Talán éppen emiatt a humornak is jó szülőhelye ez a vidék. Messze a vidékről is idejárnak kocára vadászni és a hozzáértő vadásznak nem is annyira az az élmény, hogy lő egy kocát, hanem inkább a „slapajok“ bemutatkozása. Volt olyan is, aki mellét verve érkezett meg a vadászatra, hogy ő micsoda tapasztalt vadász és amikor meglátta a vaddisznócsordát, nem merte elsütni a puskáját ijedtében. ÜVEGHUTA Itt fekszik Bátaapáti környékén. A krónika annyit tud róla, hogy valamikor üveget fújtak itt és innen származik a neve is. Az itt lévő néhány ház és parányi templom, régi, ódon épület. A táj viszont csodaszép. Meredek hegyoldal, erdőrengeteg, cserjés, kopár, sziklás hegygerinc. Talán éppen emiatt csináltak itt egy rögtönzött üdülőtábort is. Volt az erdészet birtokában olyan épület, amelyet nem használtak. Kijavították házilag és meghívták ide üdülni a bátaszéki úttörőket. Elsőnek egy 20 fős leánytábor van itt. Napközben bogarakat gyűjtenek;, kirándulnak és fürödnek — egy nagy beton- vájuban, mert más fürdőalkalmatosság nincs errefelé. No, meg esznek, méghozzá abból főznek a konyhán, amit a szülők összeadtak. Vezetőjük, Tubics Gabriella tanítónő, az úttörőcsapat vezetője és itt van egy anya is, Maros Já- nosné. Errefelé van egy gondosan ápolt csemetekert is. Messziről az ember valami zsenge búzavetésnek nézné, mert a fenyők és tölgyek itt még csak akkorák, mint amikor a búza kibújik a földből és majdnem olyan sűrű is a csemetés. De miután majd az emberi kéz kiülteti őket, megnőnek és 20—30 méteres fa- óriás lesz belőlük. varalja Itt láttunk egy természetes csemetekertet is. Amint lehull az óriási tölgyekről a makk, kikel és a következő tavaszra kész csemete lesz belőle, csak ki kell szedni és elültetni. Százezrével szedik ki az ilyen csemetéket és ültetik ki. Erre kevés a koca — az erdészek örömére — és nem eszi meg az összes termést. Külön érdemes írni az itteni erdőhöz vezető útról. Még tíz méter hosszú egyforma útszakaszt is nehéz találni. Az autó egyik helyen alig tud felkapaszkodni a meredekre, a másik helyen pedig gázlón kell átmennie, vagy éppen vízben kapaszkodni a termésköveken a folyással ellentétes irányban. A másik helyen alig fér el, majd nagy szakadék szélén kell elhaladni. Néhány centivel balra a szakadék, jobbra a part, amint levágták az utat. — Látják, ezért nem megfelelő ide minden gépkocsivezető. Az AKÖV embereit például mi itt nem igen tudjuk alkalmazni. Ide olyan vezető kell, aki egy kicsit hegyi erdész is, vagyis szereti ezt a vidéket és tűri a megpróbáltatásokat. Ehhez viszonyítva még a rossz makadámutakon is gyerekjáték kocsit vezetni. Itt két éve járt először gépkocsi, akkor sikerült ilyenre is megcsinálni az utat. Ezer veszéllyel néz szembe a gépkocsivezető, hamar tönkre megy a motor, de mégis használnunk kell, mert nagy fatömeget kell innen leszállítanunk a vasúti rakodókra a lakosság várja a tűzifát, az ipar pedig az iparfát — mondja Petko- vics Henrik főerdész. Egyszer vége szakad ennek az útnak is. Egy kis tér tele farakásokkal, s éppen csak akkora hely, hogy a kocsi vissza tud fordulni. Innen gyalog folytatjuk az utat az erdőrengetegben. Mielőtt elindulnánk, felfrissítjük magunkat egy friss forrásnál. Mindenfelé turista- jelzések. Jelzik például az ivóvízlelőhelyeket is. Az egyik forrás mellett ott a felirat: „Lendület forrás“. A szellemes névadó bizonyára azért adta ezt a nevet, hogy ha a kiránduló itt felfrissíti magát, — lendület lesz — már könnyen eléri a hegygerincet. Ezen a részen már csak lovasfogatok járnak, de azok is olyan — házilag épített — utakon, hogy szinte alig lehet elképzelni. Néhol mind a négy kereket be kell kötni, másutt pedig ha félre lép a ló, a kocsi lovastól, emberestől belezuhan a mélybe. A romantika ezer veszélyt rejt magába, gondolkodni kell, mielőtt az ember megirigyelné az erdő munkásait az erdő szépségéért. Erdei munkásokkal találkozunk. Az egyik mindjárt elmeséli, tavaly micsoda borzalmas szerencsétlenség történt: — Hirtelen jött egy nagy vihar. Annyi időnk sem volt, hogy fedél alá menjünk, hanem egy nagy fa alá szaladtunk. Egyszer csak egy nagy villanás, hátra nézek, látom majdnem mindenki alszik, nem tud senki sem beszélni. Rázom a mellettem lévőt. Nem él. Agyon csapta a villám. Egy másikat szintén. Később rajtam is kiütközött a villám- csapás hatása. Elhaladunk egy kiirtott rész mellett. Itt 180 éves tölgyfák voltak, tavaly irtották ki. Volt olyan fa, amelyből kijött 20—22 köbméter fa is. A völgyben fúrótornyok emelkednek. Szenet találtak a hegy belsejében. Állítólag igen értékeset és nagy mennyiségben. Úgy mondják az erdészek, hogy itt lesz a második Komló. Mesélik a többi érdekességet is. A télen ejtőernyőket találtak errefelé és rajta rádióadóvevő készüléket. Német gyártmány volt, a nyugat-németek dobták le a mecseki láthatatlanok támogatására. Magyarázzák, hogyan használnak nyáron a farönkök szállításánál szánkót. Szóval, mint ahogyan ez az erdőség végtelen, ugyanúgy, szinte végtelenül lehetne írni innen az érdekességet is. Boda Ferenc Labdáznak a bátaszéki úttörők az üveghutai táborban. Deák Ferenc bátaapáti erdész és Petkovics Henrik főerdész a csemetéket vizsg alják. Két hír a Magyar Játékszínről A Magyar Játékszín művészei nagy sikerrek mutatják be a megyében Kálmán Imre Marica grófnő című nagyoperettjét. Az eredeti tervek szerint a társulat július 20-án tartotta volna utolsó előadását a darabbal a megyében Dunaföldváron. Értesüléseink szerint több községből kéréssel fordultak a társulathoz, hogy náluk is mutassák be a darabot. A kérésnek eleget téve a társulat, néhány nappal meghosszabbítja Tolna megyei vendégszereplését és még több községben bemutatja a nagysikerű operettet. * A Magyar Játékszín művészei a jövőben két Heltai darabbal szerepelnek megénkben. Több községben bemutatják A néma leventét, valamint a Tündérlaki lányok-at. Az utóbbi előadást csak felnőttek látogathatják. A Vas és Fejér megyei lapok, ahol az említett darabokat játszották, nagy elismeréssel nyilatkoztak a művekről és a színészi alakításokról. Asszonyoknak—lányoknak A gyümölcs eltevése Kajszibarackíz (sárgabarack). A gyű mölcs minél érettebb, de azért teljesen egészséges, de ne túl érett legyen, mert poshadt szemek kerülhetnek közé. Kétféleképpen készíthetjük: 1. Kimagolás után azonnal megfőzzük és áttörjük, gyorsan lesűrítjük és 50 százalék cukor hozzáadásával 20— 25 percig főzzük. Ha hígabb lekvárt akarunk készíteni, 80 százalék cukorral főzzük rövidebb ideig. A cukrot előbb kevés vízzel feloldjuk és fel forraljuk, hogy a hideg cukor ne hűt- se le a lekvárt, mert így a felforralása tovább tart és a világos szín rovására megy. 2. A legelterjedtebb kajszibarackíz készítése a következő: A gyümölcsöt válogatás és mosás után kimagval- juk és hámozás után gyorsan ledaráljuk. A nyers gyümölcshöz kilogrammonként 50—70 dkg cukrot veszünk. Ezzel a gyümölcsöt rétegesen összerakjuk, egy porcellántálba, úgyhogy legfelül cukor legyen, letakarjuk, azután 12 órán át állni hagyjuk. Ezalatt a cukor teljesen feloldódik. — Utána gyors tűznél, forrástól számítva 20—25 percig főzzük. Mindkét eljárásnál a lekvárt forrón üvegbe rakjuk, gyorsan lekötjük és párnák közé, vagy főzőládába rakva, kihűlésig ott tartjuk. (Ez a szárazgőzölés, Szárazdunszt.) Az utóbbi eljárásnál készíthetjük a lekvárt hámozott barackkal is, kisebb mennyiségű cukor hozzáadásával. A kajszi főzésének titka az, hogy gyorsan bánjunk a gyümölccsel, hogy minél kevesebbet érintkezzen a levegővel. így kapunk szép, világos lekvárt. Azért egyszerre ne dolgozzunk fel nagy mennyiséget, legfeljebb 1—2 kg gyümölcsre valót. Július közepén rakjuk el. VASÁRNAPI EBÉD ZELLERKRÉMLEVES kázzuk. A kisebb halat egészben Hozzávalók: 20 dkg zeller, 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, 2 dl tej. A megtisztított zellert lapos szeletekre vágjuk, forró zsírban, fedő alatt megsózva kevés víz hozzáadásával puhára pároljuk. 3 dkg liszttel behint jük és vízzel felengedjük. Ha már egyszer jól felforrt, szintán az egészet átszűrjük és a zellert áttörjük. Visszaöntjük a fazékba, egy csésze tejjel, s a még szükséges vízzel felforraljuk. Apró zsemlyegombócokat főzünk bele, vagy gyűszű tésztával tálaljuk. KISÜTÖTT HALSZELETEK Bármilyen nagy halat szeletekre vágva, bő zsírban kisüthetünk. A halat keresztbe, vagy hosszába kettévágjuk, a gerincet lefejtjük róla és 8—10 dkg-os szeleteket vágunk belőle. Amennyire lehet, előre kiszálHa nagyon zavaros a húsleves, vagy csontleves egy tojásfehérjét egy kanál vízzel gyenge habbá verünk, s azt a levesbe öntjük. Addig forraljuk, míg a tojásfehérje megtú- rósodik és a zavarosságot magába veszi. (5—10 perc.) Utána sűrű szitán leszűrjük, szép tiszta levest kapunk. A lekozmált mártást, húst, főzeléket, vagy lekvárt más edénybe öntjük, a lábast jól kisúroljuk és úgy főzzük tovább. Ha a hús sülés közben nagyon kemény, egy-két kanál ecettel locsoljuk meg. A vadgesztenye leve kitűnő mosószere a sötétszínű ruháknak. A vad- gesztenyét összetörjük, megfőzzük, levét langyos vízzel elvegyítjük, jól felhabozzuk és a szövetruhát benne átnyomkodjuk. Rozsdafoltot eltávolíthatunk a ruhából, ha egy mogyorónagyságú heresót hagyjuk. Besózzuk, paprikával kevert lisztbe mártjuk és kevés zsírban, vagy olajban kisütjük. Sósvízben főtt burgonyával, tartármártással tálaljuk. FRANCIAKRÉMES A franciakrémesnél három vékony lapot sütünk a vajastésztából. — A vaniliakrém felemennyiségét készítjük. Ezzel az alsó lapot megkenjük, ráhelyezzük a második lapot, azt ugyanolyan vastagságban tejszínhabbal megkenjük (4 dl tejszínből verünk habot). A fedőlapot bevonjuk 20 dkg cukorból készült fondannal. A fondant erős kávéval, világos barnára festjük. Felszelése a krémeshez hasonló. Újabban csak két lapból készítjük a franciakrémest. Ilyenkor a teljesen kihűlt vaniliakrémre közvetlenül rákenjük a tejszínhabot. \uAaiaav; ivet UCCUI lt;r V1ZUCI1 ieiOIdunk és forrón a rozsdás részt belemártjuk. Ezt megismételjük három- szor-négyszer, amíg a folt eltűnik. — Utána a ruhát bő vízben öblítjük. Gyümölcsfoltot eltávolíthatunk a ruhából, ha azt kéngőz fölé tartjuk. Utána kiöblítjük vagy langyos, szappanos vízben pár csepp szalmiákszeszt vegyítünk és ebben áztatjuk. Hasonlóképpen vehetjük ki a vörösbor foltot is, amit legjobb frissen sóval meghinteni. Hagyma- és halszagot a kézről, deszkáról vagy késről ecetes sósvízzel tüntethetünk el. Ha azt akarjuk, hogy forralás közben a tej ne égjen a lábashoz, jó, ha a lábast előbb vízzel kiöblítjük, vagy a régi lábast vékonyan bezsírozzuk. A citrom sokáig eltartható, ha szeletekre vágjuk, cukorral bőven meghintjük és üvegbe lefedve tartjuk. Nem fröcsköl a zsír, ha egy kevés sót teszünk bele. Jó ha tudják
