Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-18 / 167. szám
í TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 JŰLXUS 18. Visszaérkezett Csehszlovákiából a szovjet párt- és kormányküldöttség beszéde a moszkvai dolgozók nagygyűlésén Hruscsov és Bulganyin Moszkva (MTI). Kedden délután visszaérkezett Moszkvába a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely csehszlovák meghívásra nyolc napra a Csehszlovák Népköztársaságba látogatott. A küldöttség fogadására sokezer moszkvai gyűlt össze a vnukovoi repülőtéren. Eljöttek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének Moszkvában tartózkodó tagjai, ott volt Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, aki átutazóban néhány napct tölt a Szovjetunióban, részt vettek a küldöttség fogadásán a diplomáciai képviseletek vezetői, a szovjet és külföldi sajtó munkatársai. A küldöttséget szállító TIT—104-es repülőgép hat óra előtt néhány percei állt meg a repülőtér főépülete előtt. A jelenlévők nagy tapsa közepette elsőnek Hruscsov lépett ki a gép ajtaján, majd Bulganyin és a küldöttség többi tagja. Az egybegyűlt tömeg szeretettel köszöntötte a szovjet államférfiakat. Bulganyin és Hruscsov nyitott Zisz gépkocsin tette meg a városon keresztül vezető utat. Az útvonal mentén sokezer moszkvai köszöntötte a párt és az állam vezetőit. A zsúfolásig megtelt Luzsnyiki téli spcrtpalotában mintegy 15 000 dolgozó gyűlt össz.e, hogy köszöntse a párt- és kormányküldöttség tagjait, visszaérkezésük alkalmából. A moszkvai dolgozók ünnepi gyűlését a résztvevők nagy tapsa közepette nyitotta meg Bobrovnyikov, a városi tanács végrehajtóbizottiságá- nak elnöke. N. Sz. Hruscsov beszéde az egész szocialista tábor szempontjából is nagy jelentőségű volt. Köszönetét mondott a csehszlovák párt és állami vezetőknek a vendég- szerető fogadtatásért, majd melegen éltette a két nép barátságát. ÍV. A. Bulganyin beszéde Hatalmas tapssal fogadták a gyűlés részvevői N. A. Bulganyinnak, a Minisztertanács elnökének felszólaló sát. Bulganyin bevezetőben arról beszélt, hogy e rövid idő alatt is meggyőződtek arról a megbonthatatlan egységről és barátságról, amely a szovjet és a csehszlovák népet összekapcsolja. A látogatás még jobban megerősítette a baráti kapcsolatokat, elmélyítette a két nép, a két párt. a két kormány egységét. Bulganyin megemlítette, hogy a szovjet küldöttség igen jó tapasztalatokat szerzett a csehszlovák üzemekben. Meggyőződött arról, hogy az országban magas fokon áll a technika, s a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentős sikereket hozott. A továbbiakban arról szólt, hogy az egész csehszlovák népet egyesíti a Nemzeti Front, amely a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség összefogásának kifejezője. Ebben a Nemzeti Frontban a vezető szerep a Csehszlovák Kommunista Párté. Bulganyin a szovjet és a csehszlovák vezetők közqtt lefolyt tárgyalásokkal foglalkozva megállapítottal, hogy a tárgyalásokon a legteljesebb egyetértés nyilvánult meg valamennyi kérdésben. Mindkét ország határozottan küzd a szocialista tábor további megerősítéséért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a leszerelésért, az atom és más tömeg- pusztító fegyverek és az azokkal folytatott kísérletek megszüntetéséért. Az agresszív atlanti blokk vezetői továbbra sem mondtak le háborús terveikről. Ezért a szovjet és a csehszlovák kormány teljes egyetértésben azon a véleményen van, hogy — a katonai blokkok megszüntetéséig •— fenn kell tartani és erősíteni kell a varsói szerződés szervezetét. Ezután a jelenlévők hatalmas tapsától kísérve Bobrovnyikov, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Ho Si Minh-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökét. Az üdvözlésre Ho Si Minh néhány orosz szóval válaszolt. Az ünnepség második részében művészi műsort mutattak be. Ho Si Minh a moszkvai Lenin-Sztálin mauzóleumban Moszkva (TASZSZ). A Moszkvában tartózkodó Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke és kísérete kedden felkereste V. I. Lenin és J. V. Sztálin mauzóleumát és koszorút helyezett el ott. A koszorúzásnál jelent volt M. A. Ibrahimov, a Szovjetunió .Legfelső Tanácsa elnökségének elnöhelyette- se, M. V. Zimjanyin, a Szovjetunió hanoi nagykövete, A. J. Vegyenyin vezérőrnagy, a moszkvai Kreml parancsnoka és B. M. Volkov, a szovjet külügyminisztérium délkeletázsiai osztályának vezetője. A jelenlévők hatalmas tapsa közepette N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízott ságának első titkára emelkedett szólásra. A gyűlés résztvevőinek viharos tapsa közepette tolmácsolta Hruscsov a csehszlovák munkásság, parasztság és értelmiség üdvözletét a moszkvai dolgozóknak és az egész szovjet népnek, majd azt hangoztatta. hogy a küldöttség látogatása nagyjelentőségű volt a két ország kormánya, a két testvéri kommunista párt, a két nép baráti, testvéri jóviszonyának további fejlődése szempontjából. Hruscsov elmondotta, hogy a küldöttség tagjaira a legmélyebb benyo mást az az őszinte szeretet gyakorolta, amelyet a csehszlovák dolgozók a Szovjetunió iránt éreznek. A Bolgár Kommunista Párt KSzponti Bizottságának határozata Szófia (TASZSZi A bolgár sajtóban megjelent a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának közleménye. A közlemény szerint a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága július 11-én és 12-én ülést tartott. Az ülésen részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai is. Az ülésen megvizsgálta G. Csankov elvtárs pártellenes magatartását. Egyidejűleg tárgyalta a Dobri Terpesev és Jankov Panov elvtársak pártellenes tevékenységét is. Az ülésen felszólaló valamennyi elvtárs élesen elítélte Csankov, Terpesev és Panov pártellenes magatartását. Az ülés egyhangúan hozott határozattal felmentette G. Csankov elvtársat a Politikai Bizottságban és a Központi Bizottságban viselt tisztsége alól, mert frak- ciós tevékenységével rendszeresen bomlasztotta az egységes és kollektív vezetést a politikai iroda s a Központi Bizottság munkájában, s a párt politikájával ellentétes vonalat követett. Az ülés egyhangú határozatával felmentette D. Terpesev és J. Panov elvtársakat a Központi Bizottságban viselt tisztségük alól, mert szigorú figyelmeztetés ellenére is folytatták a Központi Bizottság, a pártvonal és a pártegység ellen irányuló tevékenységüket. ___________ J úlius 22-én kezdődnek a szovjet—nyugatnémet tárgyalások Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió külügyminisztériuma kedden közölte a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetségével, hogy a szovjet fél elfogadja az NSZK kormányának azt a javaslatát, hogy a két ország kormányküldöttségei között július 22-én kezdjék meg a tárgyalásokat. A közlés rámutat arra, hogy a két ország kapcsolatainak fejlesztését célzó tárgyalásokban Bulganyin és Adenauer üzenetváltósa, valamint a szovjet és a nyugatnémet kormány jegyzékváltása során állapodtak meg. Moszkvába utazott az Olasz Kommunista Párt küldöttsége Róma (MTI). Kedden délelőtt Rómából repülőgépen a Szovjetunióba utazott az Olasz Kommunista Párt küldöttsége. A küldöttség vezetője Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese, tagjai Emilio Sereni, Mario Aticata a vezetőség részéről, D’Amico, Nives Gessi, Nan- nuzzi a Központi Bizottság részéről, valamint Biagioni, Ciofi Degli Atti, Colaianni Napóleoné, Pastore Giorgio, Pamolni, Sacchi. A küldöttség néhány hetet tölt a Szovjetunióban s a helyszínen tanulmányozza a szovjet-rendszer legújabb vívmányait, különösen az ipar és a mezőgazdaság területén. Az Olasz Kommunista Párt küldöttségének tagjai találkoznak majd az SZKP vezetőivel s megtárgyalják velük a két pártot különösen érdeklő kérdéseket. ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva (TASZSZ). K. J. Vorosi- lov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke július 16-án fogadta Velíko Micsiutovicsot, Jugoszlávia moszkvai nagykövetét, s megbeszélést folytatott vele. A megbeszélésen jelen volt M. Georgadze,- a Legfelső Tanács elnökségének titkára is. * London (Reuter). Közölték, hogy Anglia .,erőteljesen“ dolgozik egy atommeghajtásos kereskedelmi hajó építésén. Az első atommeghajtásos kereskedelmi hajó valószínűleg egy hatvanezer tonna körüli tartályhajó lesz. veres erők létszáma a kilencvenezres csökkentés után 2 millió 700.000 lesz. Mint Washingtonban mondják, „a létszámcsökkentés nem érinti a tengerentúli országokban — köztük Európában — állomásozó amerikai csapatok ütőképességét”. A Vatikán Garibaldi emlékét gyalázza Az elmúlt napokban ünnepelte Olaszország és az egész haladó világ a nagy olasz szabadságharcos, Giuseppe Garibaldi születésének százötvenedik évfordulóját. Mint ismeretes, Garibaldinak halhatatlan érdemei vannak az Olaszország egyesítéséért folyt harcban. Kairo (Reuter). Egyiptom történelmében először választottak nőt parlamenti képviselővé, mégpedig egyszerre kettőt: a 32 éves Raja Attijat Kairo egyik kerületében, Alexandriában pedig Anina Sukri-t választották képviselővé. * Bagdad (Reuter). Az ázsiai influenza Irakba is elérkezett. Az egészségügyi hatóságok közöltéle, hogy az ázsiai influenza következtében eddig 100 személy betegedett meg Bagdadban. A lakosságot felszólították, hogy a zsúfolt helyeket kerüljék. • Nyugati hírügynökségek és rádió jelentése szerint Wilson amerikai hadügyminiszter Eisenhower elnökkel egyetértésben elrendelte, hogy hat hónapon belül mintegy kilencvenezer fővel csökkentsék az Egyesült Államok haderőinek létszámát. Ettől az intézkedéstől kétszáz millió dollár megtakarítást várnak. A jelentés szerint az amerikai fegy Születésének évfordulójáról szerte a világon megemlékeztek. Az ünnepi alkalmat nem mulaszthatta el a Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano sem, hogy meggyalázza a nagy szabadsághős emlékét. Cikkében „fanatikus antiklerikálisnak” nevezi Garibaldit, s azt írja. hogy a százötven éves évfordulón a katolikusoknak nincs mit ünnepelniük. A Vatikán máig sem tudta megbocsátani Garibaldinak, hogy az olasz egység-mozgalom egyik eredménye lett a mai vatikáni állam megalakítása, amely a pápaság világi hatalmának jelentős korlátozását is jelentette. De azt sem tudta megbocsátani az olasz nép nemzeti hősének, hogy feleségével — amint ez az Osservatore Romano cikkéből kiderül — a brazíliai Anita Ribeiroval, nem volt egyházilag megesküdve. A hivatalos vatikáni vélemény azonban nem akadályozhatta meg az olasz népet és az egész világot, hogy méltón ünnepelje a nagy hős születésének százötvenedik évfordulóját. A kommunistákon múlik A csehszlovák dolgozók a küldöttség tagjaiban annak a szovjet népnek képviselőit köszöntötték, amely a világon elsőnek lépett a szocializmus, a kommunizmus építésének útjára. Szólt azokról a hatalmas eredményekről, amelyeket Csehszlovákia a népi hatalom éveiben vívott ki a szocialista építés és kultúra minden területén. Majd hangsúlyozta: A küldöttség tagjaiban megerősödött az a vélemény, hogy a csehszlovák dolgozók szorosan tömörülnek a kommunista párt és a Nemzeti Front kormánya köré. A Központi Bizottság első titkára ezután a Csehszlovák Kommunista Pártról szólva elmondotta, hogy a pártnak igen nagy a tekintélye a dolgozók között. Ezt a tekintélyt elvi szilárdságának és a vezetése alatt kivívott nagy eredményeknek köszönheti. A Csehszlovák Kommunista Párt határozott küzdelmet folytat minden visszahúzó erő, így a szektásság és a dogmatizmus ellen is, s teljes mértékben támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának intézkedéseit á pártellenes csoport ügyében. Hruscsov beszéde végén hangsúlyozta, hogy a látogatás nemcsak a két ország, hanem A Dunaföldvári Kendergyárban jártam a múltkor, éppen az új kóe- gépsor működését figyeltem, amikor a törőnél dolgozó három munkásasszony összehajolt és rövid tanakodás után egyikük — nyilván a legbátrabbik — megszólított: — Mondja, elvtárs, kihez fordulhat itt az ember, ha valami panasza van? — Tőlem kérdezik ezt? — Hiszen maguknak jobban kell tudni, idevalósiak. Azt hiszem, a művezetőkhöz, vagy a gyár vezetőjéhez. — Oda jobb nem menni, úgysem intézik el. — Hát, akkor a szakszervezethez, az üzemi bizottsághoz. — Az nem működik nálunk. — Vagy a pártszervezethez. — Igaz, rendes ember a párttitkár, dehát kevesen vannak a pártban, nem sok szavuk van itt. Közben észre sem veszem, máris egy kisgyülés verődött össze a törőnél és — nem tudom, a kísérő nélküli „kiküldöttnek“, vagy az újságírónak szól-e ez a hirtelenül jött bizalom — egymásután jönnek a panaszok. — Nekem azt mondta a művezető, hogy „ne ugasson”, mintha kutya lennék —• így az egyik asszony. A másik kérte, hogy könnyebb munkára tegyék, mert már a kilencedik hónapban van, azt. mondták, nem lehet. így hát — ilyen állapotban — hatmázsás kocsikat kell tologatnia. — Hét évig jól dolgoztam a törőnél, most mégsem tettek az új törőgépre. Biztosan azért, mert nagy szám van haragusznak rám — mondja a harmadik. És még sok kisebb-nagyobb panasz hangzik el, kénytelen vagyok elővenni a jegyzetblokkomat. — Hát, akkor halljuk sorjába, névszerint, kinek mi fáj. — Hiába írja, a nevünket úgysem mondjuk meg — mondják egyszerre többen is. — Nem érdemes, jobb, ha nem írja föl. Mert nagyon könnyen ki lehet ám tolni azzal a munkással, aki szól valamiért, különösen, ha újságba kerül a dolog. Mert úgy járt tavaly a Horváth Ica is, aki elmondta az újságírónak, hogy nálunk csak papíron van baleseti oktatás. Amikor a cikk megjelent, nehezteltek rá sokáig, hogy mért kellett jártatni a száját. Pedig igaz volt, amit mondott, amit aztán az újság megírt. így hát — legnagyobb igyekezetem ellenére — sem sikerült megtudni a panaszosok neveit, kivéve a terhes asszonyét, Nagy Ferencnéét, aki ebben a nagy gyárban, ahol közel háromszáz ember dolgozik, nem tud arra a pár hétre, ami még vissza van a szülésig, könnyebb munkát kapni. — Hát rendben van — mondom — dehát tartanak maguknál is termelési értekezletet, ahol aztán mindenki elmondhatja, mi fáj neki. — Termelési értekezlet? — Ott is hiába beszélünk, esetleg felírják, amit mondunk, aztán marad minden a régiben. Meg aztán ilyen értekezlet október óta nem volt nálunk. ? ? ? — Jól érti az elvtárs, itten üzemi gyűlés, termelési értekezlet az ellen- forradalom óta nem volt. Megdöbbentő! — És, mint később megtudtam, valóban így áll a helyzet. Ebben az üzemben október óta nem voltak kíváncsiak a vezetők a dolgozók véleményére, nem tartották Szükségesnek, hogy megbeszéljék velük az üzem problémáit. Pedig nem kis feladatokat kellett és kell is megoldani, elérni az október előtti termelést, üzembehelyezni az új kóc- gépsort. a kenderturbinát, termelni az üzemben úgy, hogy közben építkeznek, felépíteni az új pozdorja- lemez üzemet. Egy másik alkalommal Varga elvtárssal, a gyár vezetőjével beszélgettünk a gyárudvaron. Odajött Puha Lászlóné is. — Hogy megy a munka az új kenderturbinával? — érdeklődöm Puha elvtársnőtől. — Mindenki örül az új gépeknek — válaszolja —, de a bérezéssel baj van, nem tudjuk miért dolgozunk, mert még mindig órabérben megy a munka. — Jövő héten már áttérünk a teljesítménybérezésre — szól közbe Varga elvtárs. — Hogyan lesz az a teljesítménybérezés? — kérdezi Puháné. — Mert mi csak azt tudjuk, hogy lesz, de semmi többet. — Hát úgy, hogy egyforma bért kapnak a válogatók és kévevágók, külön bért a törőgép etetők, megint mást a turbina etetők, elszedők és így tovább, sorolja a különböző kategóriákat Varga elvtárs. — Pedig ez így nem lesz jó, mert a dolgozók másként vélekednek — mondja Puháné és egymásután mondja a kifogásokat.
