Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-17 / 166. szám
1957 JÚLIUS 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A közalkalmazottak bérrendezéséről tárgyalt a Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Bizottsága A Magyar Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete Tolna megyei Területi Bizottsága július 15-én ülést tartott, amelynek keretében megvitatta a megye közalkalmazot- tainak bérrendezésével kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen a TB. elnöke és bérfelelőse részletesen ismertette azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezeti aktívák előtt állnak a bérrendezés lebonyolítása terén. Beszámolóban rögzítették, hogy a közalkalmazottak bérrendezésének követelését nem az ellenforradalom vetette fel, hanem az új bérrendszer bevezetése a közalkalmazottak több éve megoldásra váró problémája, amely megoldásáért a szakszervezet jóval az ellenforradalom előtt következetes harcot folytatott. Az ellen- forradalom megnehezítette a mielőbbi megvalósítást. A bérrendezés 1957 június 1-től történik, s a szakszervezethez tartozó valamennyi közalkalmazotti kategóriát érinti. Az új bérrendszer bevezetése béremeléssel is jár, így megyénkben a tanácsi szerveknél 15 százalékos, a bíróságnál és ügyészségnél 22 százalékos, az SZTK-nál 23 százalékos és a tűzoltóknál 30 százalékos béremelést kell végrehajtani. Az állatorvosok az ingyenes állatorvosi szolgáltatás megszüntetésével szintén jelentős többletkeresethez jutnak. Béremelésben részesül megyei viszonylatban mintegy 1920, országos viszonylatban pedig körülbelül 110'000 államigazgatási dolgozó. Igen jelentős, hogy kormányunk az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzete ellenére 15 és félmillió forintot biztosított a közalkalmazottak béremelésére, illetve az új bérrendszer bevezetésére. Igen fontos körülmény az is hogy az új bérrendszer komoly lépés a szocialista bérezés felé, mely figyelembe veszi az eltöltött szolgálati éveket, a munkaköri beosztást és az iskolai végzettséget. A beszámoló foglalkozott azzal is, hogy az új bérrendszer bevezetése ieen komoly feladatot jelent a területi, járási és szakszervezeti bizottságok számára is. A besorolási bizottságokba delegált szakszervezeti funkcionáriusoknak éberen őrködni kell afelett, hogy a végrehajtási utasítás szellemében, a dolgozók emberséges elbírálásált (feltétlenül szemelőtt tartsák. A szakszervezeti funkcionáriusoknak bátran a dolgozók elé kell állni, és elmondani, hogy milyen komoly rőfpszítésbe került és milyen komoly előrehaladást jelent az új bérrendszer bevezetése a jelenlegi körülmények között. Harcolni kell az új bérrendszert tudatosan, vagy tudatlanul lebecsülök ellen is, akik indokolatlanul igyekeznek csorbítani az elért eredményt. Kormányunk és szakszervezetünk jól tudja, hogy ezen intézkedés sem oldja meg e téren véglegesen a fennálló problémákat, de megvan a törekvés arra, hogy az ország további politikai és gazdasági erősödésével később újabb intézkedések történjenek a közalkalmazottak élet- színvonalának emelésére is. A küldött dombóvári MÁV Fűtőház fiataljainak ugyancsak gondot okozott május végén egy rövid hír. Arról kaptak értesítést, hogy tőlük mehet valaki a Világifjúsági Találkozóra. A választás nehéz volt, mert valóban olyan ifjút akartak kiküldeni Moszkvába, aki ezt legjobban megérdemli, márpedig a dombóvári fiatalok túlnyomó többsége az ellenforradalom idején derekasan helytállt. Becsülettel dolgoztak, védték munkahelyüket. Dolgoztak a fiatalok, s az idősebbekkel együtt biztosították, hogy nemcsak a dombóvári körzetben, de meg a pécsi és bátaszéki. körzetben is továbbításra váró szerelvényeket elszállítsák. Addig, amíg a pécsiek és a bátaszékiek „összkomfortos” sztrájkot tartottak, addig a dombóváriak. köztük sok fiatal, az életét kockáztatva állt helyt. Valóban nehéz az ilyen fiatalok közül a választás. A fiatalok azóta már döntöttek, s úgy érzik, helyesen tettek, amikor Farkas Józsefre esett a választás, öt küldik ki Moszkvába, ő képviseli majd a dombóvári fiatalokat a fiatalok nagy seregszemléjén. Farkas József mfár régóta itt dolgozik. 1948-ban itt kezdte a munkát, majd amikor leszerelt, ide jött vissza. Jól ismerik, szeretik őt, s ha valamit meg kell szervezni, az első választás mindjárt rá is esik. A nyurga, szőkehajú Farkas Jóska legszívesebben arról beszél, hogy mit csináltak a fiatalok októberben. Amikor híre futott — mondja többek között —, hogy jönnek az ellenforradalmárok, a fűtőházban sem maradtak sokan, szétszaladtunk. A kazánok fűtöttek voltak, víz azonban nem volt bennük. Később néhányon összefogtak, visszalopakodtak és a közben megérkező szovjetek segítségével vizet szívattak a gépekbe. így sikerült a kazánpörkölést megakadályozni. Arról már nem beszél, hogy a visszalopakodók között ő is ott volt — mindezt mások mondják el, ő szerénységből elhallgatja. Az ellenforradalom fegyveres leverése után még sokáig tartott a vasutasok sztrájkja. Ritkán lehetett hallani egy-egy szerelvény dübörgését, egy-egy mozdony füttyét. De a ritkán induló szerelvények egyikén ott volt Farkas Jóska is. Éjfélkor indultak. Eleimet szállítottak Budapestre. Nem kellett nekik vesztegelni egy-egy bejáró előtt, szabad volt az út, nem volt szembejövő szerelvény sem. Egészen Kelenföldig vitték a szerelvényt. Utána azonnal indultak vissza kiinduló állomásukra, Dombóvárra. — Meglepetés számomra, hogy a fiatalok éppen engemet küldenek ki Moszkvába. Szívesen megyek, örömmel teszek eleget kívánságuknak. Ez lesz az első külföldi utam. Minden bizonnyal megismerem majd a külföldi fiatalok életét. Sok-sok mindent szeretnék látni. Mindenekelőtt a szovjet vasutas-fiatalokkal szeretnék találkozni, egy kis tapasztalatcserél csinálnánk. Szeretnék eljutni a Kremlbe, a Mauzóleumba, látni Lenint Sztálint. Ejzúttal találkozom majd a komszomoíistákkal is. Itthon egyszer sem sikerült velük találkoznom. Szeretnék eljutni a Krim félszigetre is. Még néhány nap és a küldöttek útnak indulnak, hogy a világ ifjúságának nagy találkozóján a magyar fiatalokat képviseljék. HÍREK — Hosnyánszky János országgyűlési képviselő, a Tolna megyei képviselői csoport elnöke július 20-án, szombaton délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront megyei irodáján (Szek- szárd, Vörösmarty-u. 5., az Egészségház emeletén) panasznapot tart, a dolgozók felkereshetik panaszos ügyeikkel. * — A mözsi dolgozó parasztok szorgalmasan teljesítik kötelességüket, máris beszállították a gabonaföldadc jó részét. A földadó rendezésére felhasználták a most elcsépelt árpát is. • — A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának tudományos tanácsa az elmúlt öt évben mintegy 300 új gyógyszert fogadott el. A gyógyszereket ma már kórházakban is alkalmazzák. Az elmúlt hónapokban elkészített egyik leghatásosabb gyógyszer az Armin, a zöldhályog kiváló ellenszere. Az Armin rendkívül fontos gyógyszer, mert ez a betegség vakságot is okozhat. * — Egy ember, akire rámosolygott a szerencse. Ami számtalan lottózónak nem sikerült eddig, sikerült Juhász Istvánnak, a Dunai öld vári Cipész KTSZ elnökének. A legutóbbi lottó-tárgysorsoláson egy táska rádiót nyert és ezzel már másodszor érte szerencse. Nemsokkal előtte ugyanis három találattal négyszáz- hatvan forintot nyert. • — Értény lakossága társadalmi munkával mintegy három kilométer hosszúságban tisztította meg a község határában folyó patak medrét. Több helyen új medret kellett ásni, hogy a lefolyás meggyorsuljon, ősz. szel amint a nagy munkák befejeződnek, újabb szakaszon tisztítják meg a patakot. Téglagyári este Este már csendesebbek a verő-piarcok. Nem koppon sűrű egymásutánban a téglaforma az asztalhoz. Csak a napi munka, a Nap-szárította tégla összesze- dése van vissza. A hőgyészi téglagyárban, Zaccomer Virgil égető, a kemence oldalát támasztva figyeli az országutat. Most ő is ráér, két tüzelés között van egy kis idő a beszélgetésre. Hogy ne csak ketten legyünk, elküld egy gyereket a gyárvezetőhöz is, legyen az is tanú a beszélgetésnél, tanú is, meg hozzászóló is. Munka után jólesik néhány szót váltani az idegennel a napi munkáról, a bajokról, örömökről, az ország-világ soráról. ügy próbálom a beszélgetést kezdeni, hogy dicsérem a téglát, s ez mindjárt alap is a beszéd további folytatására. Alap. mert aki. szeret, és aki tud égetni, az szeret erről beszélni. Zaccomer Virgi1 pedig ilyen ember. — Inkább keveset, de jobbat — mondja. — aztán ha több és jobb lesz, az nem baj, az csak jó, nekem is, mert több pénzt kapok, meg az építőknek is. mert több téglát vihetnek el. Látja, mennyi tégla kellene? Itt áll már a mai kihordás nagyrésze a talicskán. le sem rakták, mert reggel már korán jönnek érte, s elviszik. Kovács elvtárs, a gyárvezető is, elégedett a gyárral. De még akarnak javítani a munkán. S az a legnagyobb baj, hogy nehéz úgy dolgozni, mint ahogyan szeretnének, nehéz, mert elődje zűrzavart hagyott a termelésben is, meg az emberek fejében is. S tudja azt is, hogy nem csak a jó munka a fontos, hanem az is, hogy tisztán lássák az emberek, mi történik az országban. Ez is fontos. Különösen azért, mert a téglások napközben nem Űj tárgysorsjáték: Hi van a Hallottunk már arról, hogy a pékek fondorlatos módon kócmadzagot. gyu- fásdobozt ,surolókefét, cipőfűzőt rejtettek a kenyérbe. Nemrégiben olyan kenyeret mellékeltek egy levélhez, amelyben egy svábbogár teteme volt (Amikor a kenyeret a Sütőipari Vállalatnak bemutatták, megállapították, hogy fogyasztásra alkalmas, mert a svábbogár megsült benne.) Most újabb korszakalkotó találmányról adhatunk hírt. Nem az örök mozgót találták fel, sem a zsebben hordható világűrhajót, ezúttal is a kenyérben rejlő találmánnyal kedveskedünk olvasóinknak, — és a Szekszárdi Sütőipari Vállalatnak. A legújabb találmány Várdombon született meg, az ottani vegyesboltban vásárolt egy kiló kenyeret az állami gazdaság egyik dolgozója. Egy kg kenyér egy egésznek éppen a fele, a boltos vette a kenyeret és a kést, amely elég éles volt ahhoz, hogy kenyérvágásra alkalmas legyen. A legnagyobb meglepetésre a kés nem volt hajlandó elvágni a kenyeret, vaérnek rá politizálni, este meg, amikor befejezik a munkát, akkor a vacsora után már mindenki nyugovóra tér, mert reggel korán kezdenek. A szakmáról, a téglások életéről beszélgetünk. Zaccomerné is közbeszól. — Szeretünk dolgozni, meg keresni is. Jó, ha van pénz a háznál, csak tudja, az a baj, hogy nekünk soha nincs annyi időnk a szórakozásra, mint másnak. Én is dolgozok, meg a férjem is. Igaz, jól is keresünk . . . Tudják, nehéz a helyreállás az októberi események után. S tudják azt is, hogy mit kell tenni. Kevés a pénz az üzemek fejlesztésére, de mégis sérelmesnek tartják, hogy már két év óta csak mindig ígérik a fürdőt, pedig nem kellene ahhoz több, csak háromezer forint, hogy legalább két tussólól beszereljenek. Miért Ígérnek, ha úgysem valósítják meg. Miért Ígérnek? Ez újabb témát vet fel. Azt, hogy most a kormány vezetői csak olyat Ígérnek, amit meg is valósítanak. S ez jó. Jobban lehet így bízni a jövőben. Mert terveznek a téglagyáriak, mindenkinek megimn a maga terve, elképzelése. programja. S a téglagyáriak beszédéből az tűnik ki. hogy jobban, mindig jobban akarnak élni. S ezt nem az égből várják, ezért meg is dolgoznak. Munka, termelés nélkül nincs jólét. A kemence melletti beszélgetés után végigjárjuk a kézivetők placcát. A férfi munkaerő mindegyik asztalnál a holnapi sarat készíti elő. A nők a napi vetést szedik össze. S amikor befejezik a munkát, hazamennek, vacsora után még beszélgetnek egy kicsit, jósolgatják, hogy holnap milyen lesz az idő, s nyugovóra térnek egy munkában töltött nap után. kenyérben? lamilyen gátló körülmény miatt. A boltos ekkor kézzel törte szét a kenyeret, és azonnyomban kiderült, mi állta útját a késnek. A kenyér belsejéből egy fehér — jobban mondva hajdan fehér, mos* inkább piszkos — péksapka került elő, magán viselve a kés nyomait. Hogyan, mi módon került bele, annak csak a pékek a megmondhatói, de hogy benne volt a kenyérben, nem pedig a boltos varázsolta elő valahonnan, a boltban tartózkodó számos vásárló tanúsítja. Mivel úgyis a sorsjátékok korszakában élünk, javasoljuk a Szekszárdi Sütőipari Válalatnak, rendezzen sorsjátékot és a fogyasztóknak a vásárláskor kelljen eltalálni, mit rejtettek el a kenyér belsejében. A nyertest aztán megajándékozzák a kenyérben talált tárggyal — egyszóval az elrejtett holmival. Az új sorsjátéknak minden bizonnyal több hódolója lenne, mint a lottónak és nem utolsósorban — növelné a Sütőipari Vállalat népszerűségét is. _________ Bognár István. T udósítások a XXI. szazadból A jövő energiatermelése Elmondta: V. I. Popkov, a A XXI. század és napjaink enert lesz a különbség, mint amely ezen a tél választja. A technika fejlődése meredekei XXI. század elejére már körülbelül évi termelünk. AZ ENERGIA 40 SZÁZALÉKÁT ATOMERŐMÜVEK SZOLGÁLTATJÁK Felmerül a kérdés: milyen energiaforrások felhasználásával érjük el ezt a mennyiséget. Az ásványi fűtőanyaggal működő hőerőművek aránya a jelenlegi 85 százalékról körülbelül 50 százalékra csökken. A hőerőműveket nem is annyira a vízierőművek, mint inkább az atomerőművek szorítják majd ki. 2007- ben a villamos energiának legalább 40 százalékát atomerőművek szolgáltatják majd. Sxovjetunió Tudományos etikája között bizonyára még nagyobb en a XIX. század végét korunktól el- . felfelé ível. Meggyőződésem, hogy a 20 ezer milliárd kilowattóra energiát Vajon elvileg megváltoznak-e az erőművek? Úgy vélem, hogy a vízi- erőművek lényeges változásokon nem mennek át, mert hatásfokuk ma is elég magas. A hő- és atomerőművek szerkezetében azonban nagyon lényeges változásoknak kell bekövetkezniük. Meggyőződésem, hogy a jövő erőműveiben nem lesz szükség az energiaátalakulások jelenleg nélkülözhetetlen hosszú sorára. Gondoljuk csak meg: a szén vegyi-energiája először hőenergiává, majd mozgási energiává alakul. S csupán ez az energia alakítható át villamos energiává. Akadémiája levelexő tagja KÖZVETLEN ENERGIA-ÁTALAKÍTÁS Mai atomerőműveink lényegében szintén hőerőművek, amelyekben a gőzkazánt atommáglya helyettesíti. Az atomerőművek a munka elvi sémájával együtt az alacsony hatásfokot is „átörökölték“ a hőerőművektől. A világ első atomerőművének hatásfoka például mindössze 17 százalék! Véleményem szerint a XXI. század második felét az energetikában forradalmi jelentőségű felfedezés teszi majd emlékezetessé: annak az egyszerű, olcsó és gazdaságos módszernek a felfedezése, amellyel egyrészt a fűtőanyag vegyienergiáját, másrészt az atomenergiát közvetlenül villamos energiává alakítjuk. Ez a közvetlen energia-átalakítás elvileg lehetséges. Megemlítem, hogy ma már vannak olyan félvezető elemek — igaz, hogy még csak a laboratóriumokban, amelyekben a hasadó atom energiája közvetlenül villamos árammá álakul. A jövő erőműve olyan zárt atommáglya lesz, amelybe fokozatosan adagoljuk a „fűtőanyagot’1 és az oxigént, illetve eltávolítjuk onnan a szénsavgózt és a hamut, közben a reaktorból az erősáramú rézkábeleken egyenáram formájában szüntelenül árad az energia az egységes hálózatba. Az ilyen erőművek hatásfoka legalább akkora lesz, mint a mai vízierőműveké. MÁSFÉLMILLIÓ VOLT FESZÜLTSÉG Szeretnék még egy műszaki problémáról, az egységes magasfeszültségű hálózat megteremtéséről beszélni. A Szovjetunió valamennyi erőművét ebbe a hálózatba kapcsoljuk, s minden fogyasztó innen kapja az energiát. Lehetséges, hogy más országok is bekapcsolódnak ebbe az egységes magasfeszültségű hálózat- rendszerbe. Jelenleg a villamos energiát legfeljebb ezer kilométer távolságra továbbítjuk. A jövő energiahálózata lehetővé teszi, hogy az energiát sokkal nagyobb távolságokra szállítsuk. A vezetékeken az áram feszültsége növekedni fog Ma a Kujbisev —moszkvai 400 ezer volt feszültségű váltóáram-vezetéket csodálatosnak tartjuk, a XXI. század elején azonban megszokott dolognak számít majd az 1 millió volt feszültségű egyenáram is. A távolsági vezetékek viszont egy millió 500 ezer volt feszültségű áramot továbbítanak majd. (Következik: Óriásszivattyú a tengerszorosban.)
