Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-17 / 166. szám

1957 JÚLIUS 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Nagymcmyok kÖZSBSheil LÁTTUK HMIOIfUSC Más ez a falu, mint a többi, nem­csak azért, mert az országút úgy kanyarog rajta keresztül, mint egy kígyó, de mások itt az emberek is, megváltoztatta őket a szénbánya. Majdnem minden családból járnak a bányába, mert az jó keresetet je­lent és nagyon sok bányásznak van földje, mert a termény is jól jön. Itt nincsenek 15 holdnál nagyobb gaz­daságok (ebből is csak kettő van), de olyan ember sincs, akit a balsze­rencse, vagy a kedvezőtlen időjárás megkoppasztott volna. Ez a kettő együtt, a bánya és a föld — mert jók a földek — jómódúvá tette a lakos­ságot. A telepesek közül egypáran beszélhetnek szűk esztendőkről, de csak a sokgyermekesek, mint Ferencz Gáspárék 8—10 gyermekkel, míg kicsik nehéz az élet, de amint felnőnek, dolgozni kezdenek, mind­járt máskép süt a nap, hiszen fizet a bánya. CSEPELIZALÓDAS Akkor kezdett javulni Ferencz Gáspárék anyagi helyzete is, amikor a sok éhes száj Jielyett, munkabiró kezek is akadtak a családban. A bonyhádi termelőszövetkezetben ga­bonát, a gyerekek meg szép pénzt kerestek a bányában. így a kis rádió mellé hamarosan felsorakozott egy Csepel motorkerékpár is, ami szám­talan nyüzsög Nagymányokon. Pe­dig voltak olyan évek a háború után, mikor egy sem volt. A felsza­badulás előtt összesen 10 motor sza­ladt a községben, de ezek nagyrésze a tisztviselőké volt, a munkások kö­zül 2—3 dicsekedhetett ilyesmivel. Ma viszont nem számít ritkaságnak, ha valaki Pannóniát vesz, mert kö­rülbelül minden 70—80. lakosnak van saját motorja. A vállalati, üzemi motoron kívül 34—35 motor szágul­doz a faluban, amiről egy forgal­masabb vasárnap, vagy labdarúgó­mérkőzés alkalmával bárki meggyő­ződhet. Ez valószínűleg elég bizony­ság még a megrögzött síránkozóknak is. hogy Nagymányokon jól élnek az emberek, van pénz. SPECIÁLIS téli CUKRÁSZDA Ha van pénz, minden van — szok­ták mondani — csak nem Nagymá- nyokon. Az ország legkülönlegesebb cukrászdája szomorítja itt az em­bereket. Örökös nincs varázsigéjé­vel, amely bosszúságot és izzadtságot varázsol az arcokra. Hely — ahol a vendég leüljön — nincs. Jégszek­rény nincs, fagylalt nincs. Ami vi­szont van, az meglepő. Két használ­hatatlan fagylaltgép foglalja a he­lyet úgy, hogy alig lehet tőlük mo­zogni, az egyik sarokban az eredeti csomagolásban vagy két hónapja — az üzletvezető szerint — presszógép árváskodik, nem szerelik fel, mert nincs hely. Csak az a rejtély, minek hozták akkor ide. A vendéglátóipari vállalatnak pedig érdemes lenne több gondot fordítani erre a cukrászdára. Ilyen mostoha körülmények között is — hetente egyszer van sütemény — naponta átlagosan 700—800 forint a bevétel. A vendégek állandóan jönnek, de rendszerint üres kézzel távoznak. Ahogy a nagymányokiak mondják, ide csak télen érdemes jönni, akkor talán lesz fagylalt, mert ezen a nyáron összesen két hétig sem volt. Egy megoldást már talált a vendéglátóipari vállalat. A helyi tanácson keresztül elintézték, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt az új bányász telepen építtet egy cukrász­dát, ezt azonban csak a következő évben kezdik el. Hogy addig mi lesz, vagy ezután, a falubeliek hova jár­nak cukrászdába, mi köti le a nagy átmenő forgalmat, enyhén szólva ez is tisztázatlan. Üdvös lenne, ha ezt itt fontolóra vennék, és nemcsak két év múlva, hanem most is lehetne fagylaltot kapni Nagymányokon. KÚTBAESETT VlZ Ez a másik, amit leginkább sérel­mez mindenki ebben a községben, mert úgy néz ki, a jó ivóvíz valójá­ban „kútbaesett“ Nagymányokon, ha az ember végigmegy a főutcán, minden kanyarodénál kútat lát. ösz- szesen 13 közkút van, de ez annyit jelent, mintha nem is lenne, mert csak egynek van iható vize. Még olyan kút is van, amelyikből sem inni, sem itatni nem lehet. Az első megtalálható dokumentum amelyik ivóvízért könyörög még a 30-as évek bői való, s mint ereklyét őrzik a ta­nácsházán. Akkoriban persze sirán­kozhattak érte. Az egyetlen iható- vizű kútat 1954-ben fúrták, sajnos azonban ez nem elég arra, hogy a kö­zel 2000 embert, vagy többet is el­lásson. így használják a többi kútat is, bár a vizük káros az egészségre. A falu összes kútjai Colli bacilussal fertőzöttek, s az ásvány összetétel is egészségtelen. Addig tehát, amíg meg nem valósítják a régi tervet, hogy vezetékeken viszik szét a falu­ban a vizet, addig Nagymányokon nem lehet egészségeset inni. Remél­jük a tervek valóraválnak, ha előbb nem, hát a következő évben, mert ez nem kiadás, ez alapvető egészség- ügyi követelmény. ÁTLÁTSZÓ ÜGY Ha inni nem is lehet jókat Nagy­mányokon, de vásárolni, azt igen. A földművesszövetkezet 25. számú bolt­jában örül az ember, ha körülnéz. A sokat keresett háromnegyedes kerék pártól a szőnyegig minden megtalál­ható. Az egyik pulton nagyszerű lemezjátszó kínálja magát, pedig ez sem olyan cikk, amire gondja lenne a boltosnak. Mindenki megelégedhet tehát az áruellátással, kivéve egy-két nagyon fontos apróságot. A vékony, átlátszó, vacak kis celofán jelent legnagyobb gondot Nagymányokon. Szekszárdra, Bony- hádra járnak érte, mert ebben a boltban a tavalyról maradt két íven kívül az idén még nem volt. Sokan vannak olyanok, akiknek bekötözet- lenül áll a lekvár az éléskamrában. Úti Jenő a bolt vezetője, június 27-én rendelt, de áru még július 12-én sem érkezett. Hasonló a helyzet az élesz­tővel is. Mintha szénnel helyettesí­teni lehetne, az FJK autója egysze­rűen nem hoz élesztőt Nagymányok- ra. Legutoljára vagy másfél hete volt ebből a „csemegéből“, de azért is úgy kellett bemenni Bonyhádra. Hiába tudnak mindenfélét vásárolni a mányokiak, mert van pénzük és áru, ha ugyanakkor rendszeresen hiányzik egy-két olyan alapvetően fontos cikk, vagy idénycikk, mint a celofán, vagy pergamentpapír. UJ FALU A MOCSÁR HELYÉN A bánya kötelessége, hogy szenet adjon ,hogy minél több szenet tudja­nak a bányászok a felszínre hozni. A nagymányoki bánya is már közel 100 éve szénnel látja el az ipart. Az el­múlt 10 évben már-már be akarták zárni a bányát, mert nem volt szén. Az újabb geológiai kutatások nagy- mennyiségű szenet mutattak ki. A szén több évtizedre elegendő lesz és ezért is határoztak úgy, hogy a bá­nyaüzem mellé — a szaporodó mun­kásság elhelyezésére — új lakótele­pet építenek. Sokat töprengtek a ter­vezők, a bányászok, hogy hol lesz a legjobb felépíteni az új lakótelepet. Végülis a meddőhányótól félkilorné- terre, ahol ezelőtt évtizedekkel mocsár volt, építik fel egyelőre a 150 lakásból álló lakótelepet. Az idén kezdték el építeni a bányász lakótelepet. Nagymányok határában a pirostetős ikerlakások már azt hir­detik, hogy új bányászvároska létesül a régi bányászfalu helyén. * Kevés bányával rendelkezünk mi, Tolna megyeiek, de büszkék is va­gyunk arra a néhány községre, ahol a fekete aranyat hozzák felszínre a mélységek hősei. — Hétköznapjaink munkával, küzdelemmel telnek el, vasárnapokon, ha szórakozni, pihenni akarnak a környező községek bá­nyászai, nem restellnek elmenni Nagymányokra ,hogy megnézzék leg­kedvesebb szórakozásukat a labda­rúgómérkőzést. Mert ez a legfonto­sabb, ha az ember Nagymányokon, Mázán,vagy Váralján valakivel be­szél, feltétlen hall arról is, hogy milyen múltja van a Bányász csapat­nak, milyen sok sportesemény fűző­dik csapatuk nevéhez. 1888-ban kezdtek Nagymányokon rendszeresen szenet bányászni. De úgy hírlik, hogy már a kiegyezés évé ben is folytattak itt szénbányászást. A múlt, az akkori bányászati tech­nológia ma már valóban, a múlté, változtak az emberek Nagymányo­kon, változtak a szórakozási, művelő­dési lehetőségek. És azok az apró kellemetlenségek, melyekkel még az ember találkozik, azok csak idény­jellegűek, ma még megvannak, de holnap már a feledés homályába merülnek, úgy, mint az ősszarvas- nak a csontváza, amelyet 1898-ban a Szarvas-táróból bányásztak ki. Bézi—Pálkovács Van-e élet Dr. Hubertus Strughold amerikai tudós egy tanácskozás alkalmával be­számolt kísérleteiről, amelyeket arra a feltevésre alapított, hogy hidrogén és szén a Mars bolygón is található. Ezért laboratóriumi kémcsőben olyan atmoszférát hozott létre, amely ha­sonlít a Mars atmoszférájához. Aztán olyan moszatokat szerzett be, amelyek rendkívül magas hegy­csúcsokról származtak, vagyis onnan, ahol rendkívül kemény kiima meg­közelíti a Marsét. Ezek után a kém­csőben légritkított teret létesített és a moszatmintákat különböző hőmér­sékleti hatásoknak tette ki. Tekintet­tel arra, hogy a nappal és az éjszaka a Marson nagyjából ugyanolyan idő­tartamú, mint a Földön, éjszakára a a Marson? kémcsöveket villamos hűtőszekrény­be tette, nappalra pedig kirakta a 21 fokos szabad levegőre, amely nagyjából a Mars nappali hőfokának felel meg. Többheti ilyen kezelés után meg­állapította, hogy a baktériumok jól túlélték a hideget és a szárazságot, valamint a Mars ritkított leve­gőjét. — Mindez természetesen nem bizo­nyítja — állapította meg az amerikai tudós, hogy nagyobb intelligenciájú, vagy a legprimitívebb életformát meghaladó lények is élnek a bolygón, de az vitathatatlannak lát­szik, hogy bizonyos földi elemek ké­pesek a Marson élni, legalább is egy ideig. (A „Paris Presserből.) Kép Heinrich Mann ' „Ronda tanár úr” című J ' most megjelent regényéből. Nem egyedül... Egy pártelnök portréja Idősebb ember Seres János elvtárs, az. alsóleperdi pártszervezet intéző bi­zottságának elnöke. De mozgása, né­zése, beszéde, mondhatni, örökifjút mu­tat. Különösen felélénkül, amikor mun­kájáról beszélgetünk vele. — Nem volt könnyű a pártmunkát újra beindítani, — mondja többek között —, hisz az ellenforradalom hazug hírverése nagy károkat okozott az országnak, a párt­nak. Könnyűnek tehát éppen lehetetlen mondani ezt a szétzilált pártszervezet sorait újraegyesítő munkát. De itt sem csüggedtek a kommunisták, s köztük Seres elvtárs sem. Fáradhatatlanul lá­togatta a régi párttagokat, felvilágosítva őket s megmagyarázva, nekik hol a helyük. Igyekezett megtalálni mindenkivel a megfelelő hangot. Mászlonyban arról beszélt, hogy ha az ellenforradalom győz, a juttatott házhelyekről a visz- szatérő uraság kiszórta volna a csalá­dokat. És ez reális veszély volt, hisz a régi uraság, herceg Eszterházy, már akkoriban jelentkezett is Budapesten. Egy másik példa, amelyet n\ár nem tőle tudtunk meg. Seres elvtárs nem kint a tanyán lakik, hanem bent Domb­óváron. Abban az időben is rendszere­sen kijárt a gazdaságba. Mikor azt híresztelték a gazdaságban, hogy „meg­szűnt a párt”, „nem kell a párt”, fel­kereste az egyik akkori pártvezetőségi tagot s megkérdezte, mi az igazság: „Valóban nincs szervezet” — mondta. A kérdezett kénytelen-kelletlen vallotta be ,hogy nincs. „Hogy-hogy nincs — válaszolta Seres elvtárs — ez lehetet­len, hiszen még 1944-ben a fasiszta ter­ror alatt is volt.” Segítette az ilyen beszéd is, hogy elő­ször négyen-öten, majd mind többen látták be: nem lehet elhúzódni, csak még most kell igazán munkához látni. A kezdeti tétlen várakozást, bizonyta­lankodást így váltotta fel, ha lassan is, egyre erősödő tettvágy. Volt szava ,a sértődöttekhez is, azokhoz, akik úgy érezték, örökre meg­bántották őket: „Elvtársak! — mon­dotta — az egyes emberek vélt, vagy felnagyított, vagy valóban elkövetett hibáiért nem szabad, nem lehet az egész pártot hibáztatni. Az eszméhez nem lehetünk hűtlenek, hisz akkor ma­gunkhoz is azok leszünk.” Szavai azonban nemcsak elhangza­nak, hanem mindezt saját példája is igazolja. Hosszú volna egész életsorát leírni, de néhány epizód is elég. Az 1926-os esztendő és a következők a szakszervezetben találják. A felszaba­dulás után pártmunkás, a földosztásban vesz részt, majd az állami igazgatásban működik. S ekkor üt be a baj. A sze­rencsétlen emlékű Rajk-ügyben mivel akkor Pécsett dolgozott — internálják, azt sem tudja, miért. Majd rehabilitál­ják. Megsértődni, haragudni, tehát oka neki is akadt volna, de őt nem ez ve­zette, hanem a párt féltése, a becsü­letes emberek szeretete. És most, amikor a közvetlen veszély elmúlt, most is ez vezeti. Még családi ügyben is felkeresik, nemcsak párt-, vagy gazdasági problémák esetén. Most már könnyebb, mint akkor, de van azért most is komoly feladat. Biz­tosan ezek sem könyebbek, csak ve­szélytelenebbek. Ilyen altarattal azon­ban bizonyára sorra győzedelmeskedik rajta, hisz nem egyedül, hanem az egész szervezettel állnak hozzá. Hét évszázad magyar versei Ady: Kétféle velssi bárdoh (1914) csomagolnak bele — névelővel. 13. Nemes fém. 14. Le. 16. Úrnő ismert idegen kifejezéssel — fordítva. 18. Zola egyik része! 19, Fordított állat. 21. Tiltás. 22. A függ. 14. folytatása. 23. K-val a végén, hulladék. 25. Ke­vert len! 26. Rövidesen leszedhető. 28. Kiejtett betű. 29. Dohány — név­elővel. 31. Olasz indulatszó. 32. Férfi­név. 33. Délvidék egy része. 34. M-mel tenger latinul. 35. Névelő. 37. Én olaszul. 38. DSE. 39. Dal. 41. Bá­nyaváros. 42/a. Két azonos betű. 43. Híres költő — fordítva. 6. Boka ma­gánhangzói. 7. Helyhatározói rag. 8. időjelző. 9. Rendfokozatot viselő tu­lajdona. 10. UNN. 11. Francia város. 14. A vízsz. 1. folytatása. 15. Üst. 17. A vízsz. 22. folytatása. 19. A telefon feltalálója — fordítva. 20. Szájunk­ból jön. 22. Karjai között. 24. Teme­tőben van — névelővel. 27. Italozás. 29. Levágja a búzát. 30. Hangszer. 36. Vörösmarty eposz alakja. 37. Enyhül torkom szárazsága. 40. Elem. 42. Ál­lóvíz. 44. Szarvasmarha. 46. Nélkül Varrószerszám. 45. Bibliai személy. — idegen kifejezéssel. 47. Vonatkozó 47. Helyhatározó rag. 48. Fizikai alap- névmás. 49. Gyilkol. 51. Kutyaház. fogalom. 50. Szomorúság. 51. Rend- Megfejtendő az idézet a következő ben van — angolul. 52. Tagadás. 53. sorrendben: Vízszintes 1; függőleges Gyilkolják. 1; vízszintes 1; vízszintes 22; függő­Függőleges: 1. Névelő. 2. Mohón leges 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom